Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyitókép A lencsék fogalma, fajtái A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.vékony lencsékkel optikai középpont optikai tengely Az optikai lencsék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyitókép A lencsék fogalma, fajtái A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.vékony lencsékkel optikai középpont optikai tengely Az optikai lencsék."— Előadás másolata:

1

2 Nyitókép

3 A lencsék fogalma, fajtái A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.vékony lencsékkel optikai középpont optikai tengely Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse.domborúhomorú

4 A homorú lencse F fókuszpontfókuszpont (F) A párhuzamos nyaláb a homorú lencsén való áthaladás után széttartó nyaláb lesz, ezért a homorú lencsét szórólencsének nevezik.

5 Jellegzetes sugármenetek szórólencse esetén

6 Jellegzetes sugármenetek szórólencse esetén 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár 2. A fókuszpont irányába beeső fénysugár 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár

7 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár szórólencse esetén 2FFF O A megtört fénysugár úgy halad tovább, mintha a lencse előtti fókuszból indult volna ki.

8 2. A fókuszpont irányába beeső fénysugár szórólencse esetén 2FFF O A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

9 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár szórólencse esetén 2FFF O A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

10 A lencsék képalkotása A kép keletkezése: szórólencse esetén

11 A szórólencse képalkotása A keletkezett kép mindig: 2FFF O egyenes állású kicsinyített látszólagos

12 Domború lencse

13 A domború lencse fókuszpontfókuszpont (F) F A párhuzamos nyaláb a domború lencsén való áthaladás után összetartó nyaláb lesz, ezért nevezik a domború lencsét gyűjtőlencsének.

14 Jellegzetes sugármenetek gyűjtőlencse esetén

15 Jellegzetes sugármenetek gyűjtőlencse esetén 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár 2. A fókuszponton át beeső fénysugár 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár

16 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2FF F O A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.

17 2. A fókuszponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2FFFO A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

18 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2FFF O A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

19 A lencsék képalkotása A kép keletkezése: gyűjtőlencse esetén

20 A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról a fókuszpontban elhelyezett tárgyról az egyszeres és kétszeres fókusztávolság közé elhelyezett tárgyról a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról

21 A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról 2FFF O A keletkezett kép: egyenes állású nagyított látszólagos

22 A gyűjtőlencse képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról 2FFF O A megtört sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép. 2. Sugármenet nincs!

23 A gyűjtőlencse képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról A keletkezett kép: 2FFF O fordított nagyított valódi

24 A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról 2FFF O A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi

25 A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról 2FFF O A keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

26 A vékonylencsék leképezési törvénye, a nagyítás A nagyítás:A leképezési törvény: t 1 k 1 f 1  T K t k N  tárgy (T) kép (K) képtávolságképtávolság (k) tárgytávolságtárgytávolság (t) fókusztávolságfókusztávolság (f) 2FFOF

27 A dioptria A fókusztávolságot méterben kell mérni.fókusztávolságot f 1 D  A lencse jellemzője a fénytörő képessége, a dioptria:

28 A lencsék alkalmazásai a vetítő az emberi szem a fényképezőgép a távcső a mikroszkóp a lupe

29 A lupe 2FFF O Az egyszerű nagyító, vagy lupe egy domború lencse, a legegyszerűbb látószögnövelő eszköz. A fókuszponton belüli tárgyról nagyított képet ad.látószögnövelő

30 A vetítő fényforrás kondenzor diakép objektívernyő A vetítő egy megvilágított tárgyról gyűjtőlencse (rendszer) segítségével valódi, nagyított, fordított állású képet állít elő.

31 A vetítő képalkotása A tárgyat az egyszeres és kétszeres fókusztávolság közé kell tenni, mert ekkor keletkezik nagyított, fordított, valódi kép.fordított 2FFF O k+t

32 Az emberi szem retina látóideg pupilla szemlencse A retinán keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

33 Az emberi szem képalkotása 2FFF O k+t A tárgynak a szemlencse kétszeres fókusztávolságán kívül kell lenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakat ezért nem láthatjuk élesen.

34 A leggyakoribb szembetegségek Az optikai lencsék legősibb felhasználása az emberi látást segítő optikai eszközök alkalmazása. a távollátás a rövidlátás

35 A távollátás Javítása gyűjtőlencsével. Távollátáskor a kép a retina mögött keletkezik.

36 A rövidlátás Javítása szórólencsével. Rövidlátáskor a kép a retina előtt keletkezik.

37 A fényképezőgép pillanatzárblende film objektív kondenzor A fényérzékeny filmen fordított állású, kicsinyített, valódi kép keletkezik.

38 A fényképezőgép képalkotása 2FFF O k+t A filmet a lencse kétszeres fókusztávolságán kívülre kell tenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakról nem lehet éles képet készíteni

39 Az emberi szem és a fényképezőgép összehasonlítása blende - pupilla objektív - szemlencse film - retina

40 A fényképezőgép beállításai távolságállítás exponálási idő beállítása fényrekesz állítása

41 A távolságállítás A távolság megállapítása történhet: becsléssel, a távolság lemérésével, automatikusan. A tárgy- és képtávolság összege rögzített, így a különböző távolságban levő tárgyakról az objektív lencse mozgatásával, vagyis a megfelelő kép- és tárgytávolság beállításával kapunk éles képet a filmen.

42 Az exponálási idő beállítása Beállításakor figyelembe kell venni: a fény erősségét, a blende nagyságát, a film érzékenységét. Beállítási értékekBeállítási értékek: 30, 60, 125, 250, 500 Az exponálási idő a fényrekesz (blende) nyitvatartási idejét határozza meg.

43 A fényrekesz (blende) állítása Célszerű beállítások: tájkép álló tárgy mozgó tárgy A fényrekesz (blende) nagysága a bejutó fény mennyiségét és a mélységélességet határozza meg. A fényrekesz szűkítésével a mélységélesség nő.mélységélességet Beállítható értékek: 3,5; 5,6; 8; 11; 16

44 A fényrekesz nagysága és a mélységélesség A fényrekesz nagy, a környezet homályos. Fotóalbum A fényrekesz szűk, a környezet is éles.

45 A távcső a Kepler-távcső a földi távcső a Galilei-távcső a binokuláris távcső Fajtái: A távcső (teleszkóp) a távoli tárgyak megfigyelésére szolgál, mert megnöveli a tárgyak látószögét. látószögét

46 A Kepler-távcső A Kepler-távcső vagy csillagászati távcső látószögnövelő eszköz, mely a távoli tárgyakról fordított képet ad. távoli csillagok objektíva csillagok képei okulár

47 A földi távcső A Kepler-távcsőhöz hasonló, de van benne egy fordító lencse, mely az egyenes állású képet biztosítja. Ilyenek az endoszkópok, célzótávcsövek. objektív képfordító lencseokulár

48 A Galilei-távcső Hollandiai mintára Galilei távcsövet épített, mely lehetővé tette az égbolt soha nem látott jelenségeinek észlelését, így a Hold felszínének, a Tejútrendszer szerkezetének vizsgálatát. A távcső objektívje gyűjtő-, okulárja szórólencse, a kelet- kezett kép egyenes állású. A távcső megnöveli a tárgy látószögét hasonlóan, mint a Kepler-távcső. Galilei távcsövei

49 A binokuláris távcső A binokuláris távcső két egymás mellé szerelt távcső, s így egyszerre mindkét szemmel való nézésre alkalmas. objektív képfordító prizmák okulár Ha a képfordítást két 45°-os prizmával oldják meg, így csökkenthető a távcső hosszúsága.

50 A mikroszkóp objektívtárgykép okulár Az objektív lencse által létrehozott valódi képet az okulár lencsével, mint egyszerű nagyí- tóval nézzük, és így látjuk még nagyobbnak a tárgy képét. A mikroszkóp egy összetett nagyító.

51 Tudománytörténeti arcképek Johannes Kepler Petzvál József Claudius Ptolemaiosz Christoph Scheiner Willebrord Snellius Néhány tudós azok közül, akik a lencsék törvényszerűségeinek felismerésén és a lencsék alkalmazásainak kidolgozásán munkálkodtak. Alhazen Roger Bacon Louis Mande Daguerre René Descartes Galileo Galilei

52 Claudius Ptolemaiosz (kb ) Megfigyelte a fény törésének a közeg sűrűségétől való függését, vagyis a beesési merőlegestől és beesési merőlegeshez való törést. Ez a felismerés lett a későbbi Snellius törvény alapja. Snellius törvény alexandriai tudós, ki a matematika és a csillagászat mellett, jelentős felismerésre jutott az optika területén is.

53 Alhazen ( ) Alhazen tanítványai körében Elsőnek mondta ki, hogy a szem nem fényforrás, csupán a tárgyakról kiinduló sugarakat észleli. alias Ibn al-Haitham, arab tudós, aki elsőként használt gömbhéj alakú lencséket nagyítóként.

54 Roger Bacon ( ) Az ún. olvasókövek segítettek az idős szerzeteseknek az olvasásban, illetve segítették a kódexmásolók, iniciáléfestők munkáját. ferences szerzetes Angliában. Alapvető felismerése, hogy a lencsék alkalmasak a szem látóképességének javítására.

55 Galileo Galilei ( ) Legfontosabb eredményeit a mechanikában és a csillagászatban érte el. Kifejlesztett holland mintára egy olyan távcsövet, melynek segítségével egy sor jelentős felfedezést tett, így a Hold felszínére, illetve a Tejút szerkezetére vonatkozóan.mechanikában Tanai miatt szembekerül az egyházzal, a szent inkvizíció perbe fogja és elítéli. olasz természettudós, kinek fő érdeme a tudományos megismerés új módszerének kidolgozása. A kopernikuszi heliocentrikus elmélet követője.heliocentrikus

56 Johannes Kepler ( ) Az optikát is új felfedezésekkel bővítette. Ő írta le először a teljes visszaverődés jelenségét, vezette be a fókusz fogalmát és az elnevezés is tőle származik; vizsgálta a szemlencse szerepét.teljes visszaverődés német csillagász, a bolygótörvények megalkotója. Megfigyeléseihez kifej- lesztette a csillagászati távcsövet (Kepler-távcsövet), mely erősebb nagyítású és nagyobb fényerejű volt, mint a korábbiak.bolygótörvények

57 Christoph Scheiner ( ) német csillagász, jezsuita tanár. Értékes vizsgálatokat végzett az optika területén, különösen a szem szerkezetére és így a látásra vonatkozóan. Megállapította, hogy a szemben a kép a retinán keletkezik. Descartes is értékelte Scheiner eredményeit és többször hivatkozott rá. Művének címe: Oculus, hoc est: fundamentum opticum (A szem, azaz az optika alapjai,1619)

58 Willebrord Snellius ( ) Snellius így fogalmazta meg a törvényt: nCA = CB leideni professzor, aki felfedezte az összefüggést a fénysugarak beesési és törési szöge között. (Descartes-Snellius törvény)Descartes-Snellius

59 René Descartes ( ) Számos optikai felismerés fűződik nevéhez. Így a szivárvány létrejöttének magyarázata, a töréstörvény.szivárványtöréstörvény Vizsgálta a látás folyamatát, lencsékkel kísérletezve meghatározta a közel- és távollátó ember számára szükséges szemüveg pontos adatait. francia természettudós és filozófus. Egy új világszemléletet alkotott, a tekintélyelvet elvetve a racionalizmust tette a gondolkodás alapjává.racionalizmust

60 Louis Mande Daguerre ( ) Az így készített képet nevezik dagerrotípiának. Az első dagerrotípia tehetséges francia díszletfestő, de emellett Niepce-szel együtt a fémlemezre való képrögzítés feltalálójának tekinthető.fémlemezre való képrögzítés

61 Petőfi Sándor arcképe A fémlemezre történő képrögzítés 1839-ben vált ismertté, s nyomban fényképezkedési láz tört ki világ- szerte, így Magyarországon is. Ezzel a módszerrel örökítették meg Petőfi Sándor arcvonásait. Petőfi Sándor egyetlen hiteles arcképe, mely 1847-ben készült.

62 Petzvál József ( ) Olyan fotóobjektívet konstruált, mely kiválóan alkalmas vetítésre és arcfényképezésre, ezért a Petzvál objektívet u.n. portré- objektívnek nevezik. A készüléket egy bécsi optikus készítette el 1841-ben, és tette világhírűvé. egyetemi tanár, kinek fő kutatási területe az elméleti és gyakorlati fénytan.

63 Tudáspróba 15 kérdés megválaszolásával teheted próbára tudásodat. Indítás Kezdhetjük? Kattints az indítógombra! A jó válasz jutalma egy újabb kérdés, a rossz választ pedig a következő hang jelzi:

64 A lencsék fajtái domború lencse A domború lencse középen vastagabb, mint a szélén. homorú lencse A homorú lencse középen vékonyabb, mint a szélén. vékony lencseAzt a lencsét, melynek vastagsága nagyon kicsiny a határfelületek görbületi sugarához képest vékony lencsének nevezzük.

65 A domború lencse fókuszpontja fókuszpontVékony domború lencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugarak a lencsén megtörve a tengely meghatározott pontjában metszik egymást, ez a lencse fókuszpontja. A lencsének két fókuszpontja van, melyek a lencsére szimmetrikusan helyezkednek el. A domború lencse csak akkor gyűjtőlencse, ha a lencse anyaga optikailag sűrűbb, mint a közegé.

66 A homorú lencse fókuszpontja fókuszpont Vékony homorú lencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugarak a lencsén megtörve olyan széttartó nyalábot alkotnak, melyek az optikai tengely lencse előtti egyik pontjából látszanak kiindulni. Ez a pont a homorú lencse fókuszpontja. A lencsének két fókuszpontja van, melyek a lencsére szimmetrikusan helyezkednek el. A homorú lencse csak akkor szórólencse, ha a lencse anyaga optikailag sűrűbb, mint a közegé.

67 A fókusztávolság, a képtávolság, a tárgytávolság képtávolság A képtávolság az optikai középpont és a kép távolsága. tárgytávolság A tárgytávolság az optikai középpont és a tárgy távolsága. fókusztávolság A fókusztávolság az optikai középpont és a fókuszpont távolsága. Fontos!Szórólencse esetén a fókusz- távolságot, virtuális kép illetve tárgy esetén a kép- illetve tárgytávolságot negatív előjellel kell figyelembe venni.

68 A kép keletkezése valódi kép Egy tárgypont képe ott keletkezik, ahol a tárgypontból induló sugarak a lencsén való áthaladás után ismét találkoznak. Ekkor a képet valódi képnek nevezzük, mely ernyőn felfogható. virtuális kép Amennyiben a megtört sugaraknak csak a meghosszabbításai találkoznak, a keletkezett képet látszólagos (virtuális) képnek nevezzük, mely ernyőn nem fogható fel.

69 látószög A látószög a látott tárgy két szélső pontjáról a szembe érkező sugarak által bezárt szög. felbontási határ Az emberi szem felbontási határa 1 szögperc, ez azt jeleni, hogy különbözőnek látunk két pontot, ha látószögük 1 szögpercnél nagyobb. Látószög, felbontási határ

70 kondenzorA kondenzor a megvilágításhoz szükséges fényt összpontosítja a diaképre, mely egy gyűjtőlencse (-rendszer). A kondenzor

71 A vetítő beállítása k+t A kép- és tárgytávolság összege rögzített, a lencse mozgatásával érhető el, hogy a vetítővásznon keletkezzen az éles kép. fordított kép A vetítő fordított képet hoz létre, ezért a tárgyat (diaképet) fordítva kell behelyezni a vetítőbe.

72 pupillaA pupilla a szivárványhártya (írisz) nyílása, átmérője 4-8 mm között változik. Méretváltozása a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza. A fényviszonyoknak megfelelően izmok segítségével változtatható a pupilla nagysága. A pupilla

73 A retina retinaA retina másképpen ideghártya kb. 125 millió fényérzékelő sejtet tartalmaz, melyek kétfélék: csapok és pálcikák. sárga folt A sárga folt a retina legérzékenyebb része kb. 1,5 mm átmérőjű, itt vannak legsűrűbben az érzékelő sejtek. látógödör A látógödör a sárga folt közepén helyezkedik el, kb. 0,3 mm átmérőjű. Itt van a színérzékelő csapocskák nagy része. látóideg Az érzékelő sejtekben a fény hatására létrejövő ingerület idegszálakon jut el az agyba. Ezek az idegpályák útjuk során keresztezik egymást. Az agy látóközpontja számos előzetes tapasztalás alapján a tárgyakat valóságos térbeli elhelyezkedésüknek megfelelően hozza tudomásunkra. vakfolt Ahol a látóideg elhagyja a retinát nincsenek idegvégződések, ez a vakfolt.

74 A szemlencse szemlencse A szemlencse egy domború lencse, mely izmok segítségével képes domborúságát, s ezzel fókusztávolságát változtatni. k+t A szem esetén a képtávolság (a szem mérete) rögzített, így a szemlencse domborúsága változik a tárgytávolságnak megfelelően. A szemnek ez a képessége az akkomodáció. A tárgynak a kétszeres fókusztávolságon kívül kell lennie, ezért a nagyon közeli tárgyakat nem látjuk élesnek.

75 A fókusztávolság előjele fókusztávolság A fókusztávolság előjele domború lencse esetén pozitív, homorú lencse esetén negatív. Innen adódik a pluszos, illetve mínuszos szemüveg elnevezés, ami természetesen domború illetve homorú lencsét jelent.

76 A fényképezőgép részei kondenzor A kondenzor egy gyűjtőlencse (-rendszer ), mely a megvilágításhoz szükséges fényt összpontosítja a diaképre. pillanatzár A pillanatzár egy redőny, mely az exponálás idejére kinyílik, ekkor éri fény a filmet. blende A blende, másképpen fényrekesz az a nyílás, melyen keresztül a fény behatol a fényképezőgépbe. Mérete változtatható a fényviszonyoknak és a film érzékenységének megfelelően.

77 Az objektív mozgatása k+t A kép- és tárgytávolság összege rögzített, a lencse mozgatásával érhető el, hogy a filmen éles kép keletkezzen.

78 A mélységélesség mélységélesség A mélységélesség az első és hátsó élességi határ közti távolság.

79 Az exponálási idő értékei exponálási idő értékei A 30, 60, 125, 250, 500 azt fejezik ki, hogy a másodperc hányad részéig van nyitva a fényrekesz.

80 Descartes - Snellius törvény Adott közegek esetén a beesési és törési szög szinuszának hányadosa a két közegre jellemző állandó, melynek neve törésmutató. 1;2 n sin     a beesési szög,  pedig a törési szög nagysága, n 2;1 a második közeg elsőre vonatkozó törésmutatója.

81 Heliocentrikus világkép heliocentrikus A heliocentrikus világkép szerint, a Naprendszer középpontjában a Nap áll és körülötte keringenek a bolygók, így a Föld is. Első hirdetője Kopernikusz volt.

82 Galilei mechanikai eredményei Galilei nevéhez fűződik a szabadesés vizsgálata, melynek tapasztalatait matematikai képletben összegezte. Ez nagyon fontos lépés volt a mechanika fejlődésében. Megalapozta a tehetetlenség törvényét, melyet később Newton épített be rendszerébe.

83 A racionalizmus racionalizmus A racionalizmus az emberi ész feltétlen tekintélyét, a vallásos gondolkodással szembeni felsőbbrendűségét hirdető felfogás. Descartes híres mondása: „Cogito, ergo sum.” „Gondolkodom. tehát vagyok.”

84 Kepler bolygótörvényei 1.) A bolygók ellipszis pályán keringenek a Nap körül, melynek egyik fókuszpontjában van a Nap. 2.)A Naptól a bolygóhoz húzott rádiuszvektor egyenlő időközök alatt egyenlő területeket súrol. 3.)A bolygópályák félnagytengelyeinek köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idők négyzetei.

85 A szivárvány szivárvány A szivárvány úgy jön létre, hogy a Naptól érkező fény-sugárban levő különböző hullámhosszú összetevők különböző irányokban törnek meg az esőcseppeken, ezért a megfigyelő a különböző hullámhosszúságú (színű) fényeket kissé eltérő irányokból láthatja. Az így kialakuló szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya.

86 A teljes visszaverődés teljes visszaverődés Teljes visszaverődés akkor jön létre, ha a fény optikailag sűrűbb közegből ritkábba megy. Ekkor létezik egy olyan beesési szög, az ún. határszög, melyhez tartozó törési szög 90  lenne. Ha a fény ennél nagyobb szögben érkezik a határfelületre nem törik meg, hanem ún. teljes (100%-os) visszaverődés jön létre. Gyakorlati alkalmazása például az optikai üvegszál, melynek falán a fény nem jut át, hanem teljes visszaverődés jön létre, s így alkalmas a fény továbbítására.

87 A fémlemezes képrögzítés fémlemezes A fémlemezes képrögzítés lényege: jódgőzzel kezelt ezüst lemezre készült a felvétel, amelyet higanygőzzel hívtak elő. Az exponálási idő perc volt.

88 Zárókép Újra Kilépés Készítette:Kobilárcsik Györgyné VÉGE


Letölteni ppt "Nyitókép A lencsék fogalma, fajtái A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.vékony lencsékkel optikai középpont optikai tengely Az optikai lencsék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések