Balesetvédelmi oktatás

Az előadások a következő témára: "Balesetvédelmi oktatás"— Előadás másolata:

1 Balesetvédelmi oktatás

2 MIKROBIOLÓGIAI MUNKAVÉDELMI RENDSZABÁLYOK
1) Minden mikrobiológiai preparátumot és tenyészetet potenciális fertőzési forrásnak kell tekinteni! 2) Patogén laboratóriumban enni, inni, élelmiszert tárolni, laboratóriumi edényzetet e célra használni, valamint dohányozni tilos. 3) A mikrobiológiai munka során ügyelni kell arra, hogy lehetőség szerint ne fertőződhessen a felszerelés, a bútorzat, testünk bármely része vagy a légtér. Ezért: A fertőző munkafolyamat alatt védőöltözet viselése kötelező. A mikrobatenyészetek csak megfelelően lezárt edényzetben tárolhatók. Mikroorganizmusokat tartalmazó tápközegeket a lefolyóba önteni szigorúan tilos! A munka befejezése után a munkafelület fertőtlenítése és fertőtlenítőszeres kézmosás kötelező. Ha a vizsgálati anyag, baktériumtenyészet elcseppen, kifolyik, vagy a beoltott táptalajt ill. fertőzött anyagot tartalmazó üvegnemű eltörik, a laboratórium padlójára, ill. tárgyaira jutott anyagot és a szétszóródás helyét, környezetét Neomagnol-oldattal leöntve (vagy abba beáztatva) kell fertőtleníteni. Takarítani csak 1 órás fertőtlenítés után szabad. 4) A tenyészeteket tartalmazó edények és eszközök csak sterilezés után mosogathatók el. Bár a mikrobiológiai gyakorlatok során patogén baktériumokkal nem dolgozunk, a mikrobiológiai munka minden fázisa egészségkárosodási lehetőséget rejt magában. Ezért ismerniük kell azokat a módszereket, eljárásokat és rendszabályokat, amelyek a biztonságos munkavégzéshez nélkülözhetetlenek.

3 MIKROBIOLOGIAI MUNKAVÉDELMI RENDSZABÁLYOK
5) Kaccsal végzett átoltásokat megelőzően a kacson maradt fertőző anyagot először a Bunsen-égő lángjának alsó részében meg kell szárítani a mikroorganizmusok szétfreccsenésének megelőzése érdekében, majd fel kell izzítani.

4 MIKROBIOLOGIAI MUNKAVÉDELMI RENDSZABÁLYOK
6) Folyékony táptalajból üvegbottal történő szélesztéskor a baktériumokat tartalmazó cseppek szétszóródása miatt fokozott figyelemmel kell eljárni. 7) Élő kórokozót vagy toxint tartalmazó vizsgálati anyagokat kizárólag ballonnal ellátott vattaszűrős pipettával vagy automata pipettával szabad felszívni; a pipettát használat után fertőtlenítő oldatba kell meríteni. 8) Élő tenyészetek keverő géppel történő homogenizálásától óvakodni kell. Ha ez mégis szükséges, csak dugóval vagy jól záró kupakkal ellátott üvegedényben szabad a keverést elvégezni.

5 MIKROBIOLOGIAI MUNKAVÉDELMI RENDSZABÁLYOK
9) Bármely sérülést, fertőződést az oktatónak azonnal jelenteni kell! Ha fertőző anyag sértetlen bőrre került, azt a ruházat eltávolítása után 0,2 %-os Neomagnol-oldattal vagy ezzel átitatott vattával le kell mosni, majd vízcsap alatt szappannal alaposan meg kell mosakodni. Ha a fertőző anyag a szembe jutott, mindkét szemet vízcsap alatt langyos vízzel vagy steril élettani konyhasó-oldattal - a dörzsölést kerülve - ki kell mosni. Baktérium szuszpenziók szájba szívása vagy lenyelése esetén a szájat először vízzel alaposan ki kell öblíteni, majd 0,02-0,05 %-os KMnO4-oldattal 1-2 percig öblögetni. Vizet vagy folyadékot a gyomornedv hígulása miatt itatni nem szabad. Felszíni sérüléseket jódtinktúrával kell ecsetelni.

6 A biztonságos labor A laboratóriumi munka alapelvei
      A laboratóriumi munka alapelvei Biztonsági szabályok alkotása: 1 perc. Biztonsági szabályok bevezetése: 1 hónap. Biztonságos munkavégzés: 1 élet. De, 1 másodperc alatt az egész élet romba dőlhet.

7 A mikrobiológiai laboratórium felépítése, berendezései (GLP)

8 A mikrobiológiai laboratórium felépítése
Mikrobiológiai laboratórium „légzsilip” előtérrel Járulékos helyiségek: előkészítő, mérlegszoba, (táptalaj készítő és tároló ) mosogató, sterilező. A szűkebben értelmezett mikrobiológiai munka céljára szolgáló steril övezetet el kell különíteni a már elszaporodott mikroorganizmusokat tartalmazó edények és eszközök kezelését szolgáló helyiségektől.

9 Táptalaj főzés (és sterilezés)
Mikrobiológiai vizsgálatokkal foglalkozó laboratóriumokban zajló főbb munkafolyamatok Táptalaj főzés (és sterilezés) Mintaelőkészítés Leoltás Inkubálás Kiértékelés Identifikálás Sterilezés Mosogatás Eszközök sterilezése Törzsfenntartás Táptalaj főzés és sterilezés: a vizsgálatokhoz szükséges táptalajok és hígítófolyadékok elkészítése és a bennük lévő eredeti mikroflóra elpusztítása. Mintaelőkészítés: mikrobiológiai minta vétele, aprítás, homogenizálás, alaphígítás elkészítése stb. Leoltás: az előkészített mikrobiológiai mintából illetve annak megfelelő hígításaiból előírt mennyiség különböző mikrobacsoportok meghatározása érdekében történő megfelelő tápközegekbe való oltása. Inkubálás: a beoltott táptalajok a mikroba számára optimális hőmérsékleten történő tárolása a mikroorganizmus elszaporodásáig. Kiértékelés: az elszaporodott tenyészetek vizsgálata alapján a mikroorganizmusok számának, vagy jelenlétének megállapítása. Identifikálás: a kitenyésztett baktériumok azonosítása morfológiai, biokémiai, szerológiai stb. vizsgálatokkal. Sterilezés: A kiértékelt tenyészetekben és a vizsgálathoz felhasznált eszközökön lévő mikrobák elpusztítása (121 °C, 30 perc). Mosogatás: Az előzetes használat után már sterilezett edényzet elmosása, új edényzet és eszközök előkészítése. Eszközök sterilezése: száraz üvegedények és eszközök felületén levő mikroorganizmusok elpusztítása. Törzsfenntartás: a különböző célokat szolgáló mikroorganizmusok (pl. tejipari kultúrák, referenciatörzsek stb.) színtenyészeteinek folyamatos fenntartása, szükség esetén elszaporítása.

10 A táptalajkészítés és -tárolás berendezései
Mérlegek Desztilláló berendezés vagy ioncserélő gyantát tartalmazó patron Főzőlap, vagy vízfürdő Hőmérsékletkompenzációs pH mérő Automata adagoló Hűtőszekrény Mérlegek: a táptalajkomponensek bemérésére szolgálnak Desztilláló berendezés vagy ioncserélő gyantát tartalmazó patron: egyszer desztillált vagy ioncserélt víz előállítására Főzőlap, vagy vízfürdő: a táptalajkomponensek mielőbbi oldódásának elősegítésére Hőmérsékletkompenzációs pH mérő: a megfőzött táptalajok sterilezés előtti, szobahőmérsékletre vonatkoztatott pH-jának mérésére használják Automata adagoló: több, azonos mennyiségű folyadék kiadagolására szolgáló berendezések Hűtőszekrény: az elkészített steril táptalajok, hűtendő reagensek és fenntartandó törzsek, valamint a beérkezett minták tárolására. A fenntartandó törzseket és a beérkezett mintákat mindig külön hűtőszekrényben kell tárolni.

11 Mintaelőkészítés berendezései
Homogenizáló berendezés: régebben un. forgókéses homogenizáló berendezés ma már (főleg az élelmiszer-mikrobiológiában) a Stomacher-készülék alkalmazása az általános Rázókeverő Fagyasztó Homogenizáló berendezés: régebben un. forgókéses homogenizáló berendezéseket használták, ma már főleg az élelmiszer-mikrobiológiában - a Stomacher-készülék alkalmazása az általános, amely a sugársterilezett polietilén zsákba tett mintát mechanikusan homogenizálja. Ez a módszer különösen előnyös, ha a baktériumok kvantitatív meghatározására van szükség. Rázókeverő: folyékony minták és a minták hígításainak homogenizálására szolgáló berendezés Fagyasztó: a bevizsgált mintából minden esetben le kell fagyasztani (-75 – -80 °C) annyit, hogy szükség esetén a vizsgálat újra elvégezhető legyen.

12 Mintaelőkészítés folyamata
CÉL: összetétele ne változzon meg minta megfelelő hűtése (4 °C) közvetlenül a mintavételtől egészen a vizsgálatig. mintavétel és a vizsgálat ideje között nem telhet el több, mint 24 óra reprezentatív minta legalább 200 g ill. ml A szilárd halmazállapotú minta: fel kell aprítani és összekeverni. az előkészített mintából 10  0,1 g-ot a vizsgálathoz steril Stomacher-tasakba kell mérni, 9-szeres mennyiségű hígítóoldattal kiegészíteni (A hígítófolyadék hőmérséklete 10-20°C) hogenizálni. A folyékony minta a vizsgálati minta kivétele előtt alaposan át kell keverni, majd rövid ideig állni hagyni, hogy a légbuborékok felszállhassanak. Ezt követően a minta, steril pipettával kimért 10 ± 0,1 ml mennyiségéből el kell készíteni a törzsoldatot (kiindulási hígítás) a szilárd mintáknál leírtakkal azonos módon. Az elkészített törzsoldat képezi a további vizsgálathoz az alapot. élelmiszerminta, talaj- és vízminta vételnél, és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeknél gondoskodni kell arról, hogy a minta mikrobiológiai összetétele ne változzon meg Ennek feltétele, hogy a mintavétel során használt eszközök és tartályok megfelelő tisztaságúak és sterilek legyenek. A mintákat fényt át nem eresztő, szigetelt tartóban kell szállítani, hogy a mintavétel után a minta csíratartalmának változását lehetőleg elkerüljük. Minden esetben gondoskodni kell a minta megfelelő hűtéséről (4 °C) közvetlenül a mintavételtől egészen a vizsgálatig. Ha ezen feltételek nem betarthatók, akkor a mikrobiológiai vizsgálatot le kell mondani. A szilárd halmazállapotú mintát fel kell aprítani és összekeverni. Az előkészített mintából 10  0,1 g-ot a vizsgálathoz steril Stomacher-tasakba kell mérni, majd 9-szeres mennyiségű hígítóoldattal kiegészíteni, és a minta állagától függően beállított fokozattal és időtartammal homogenizálni. A hígítófolyadék hőmérséklete °C legyen. A beküldött folyékony mintát a vizsgálati minta kivétele előtt alaposan át kell keverni, majd rövid ideig állni hagyni, hogy a légbuborékok felszállhassanak. Sűrűn folyó minta esetén azt előre sterilezett, vagy alkoholban zsírtalanított és alaposan lelángolt, majd lehűlt fém spatulával vagy kanállal meg kell keverni. Ezt követően a minta, steril pipettával kimért 10 ± 0,1 ml mennyiségéből el kell készíteni a törzsoldatot (kiindulási hígítás) a szilárd mintáknál leírtakkal azonos módon. Az elkészített törzsoldat képezi a további vizsgálathoz az alapot.

13 A steril munkavégzés berendezései (biológiai biztonsági szekrények)
Cél: mikrobamentes környezet biztosítása. A laborban keletkező kis légörvények kivédésére I.- II.- III.-kategóriájú biológiai biztonsági szekrényeket alkalmazunk. I.- kategóriájú biológiai biztonsági szekrény Biztonsági fülke (Első kategóriájú biztonsági szekrények) A A levegő a szekrény előterének munkanyílásán át áramlik be, áthalad a munkafelületen és távozik a dekontaminációs készüléken (általában egy nagy hatékonyságú szűrő) továbbá az elszívó ventillátoron át. B a nyitott előteret egy hosszanti fedőlappal zárják, melyen keresztül a kezek számára kerek lyukat vágnak. C a belső térbe már csak rögzített kesztyűkkel lehet benyúlni. Ez esetben a levegő áramlását erősen lassítják, mikor is a szekrény belső terében negatív nyomás jön létre. Az első kategóriájú biztonsági szekrények nem védik meg a munka folyamatot a dolgozótól sem pedig a külső környezettől, és erősen szennyezett levegőjű laboratóriumban használhatatlanok.

14 II.- kategóriájú biológiai biztonsági szekrény
Lamináris box: A levegő szűrése révén mikrobamentes légteret biztosít a berendezés munkaterében. Elnevezését a lamináris (turbulenciamentes) légáramlás megvalósítása alapján nyerte. Előnye, hogy kis helyigényű, munkatere lehetővé teszi a steril munkát. HEPA (High efficiency particulate air) szűrő E szekrénytípus gyakorlati megvalósításához az a megfigyelés vezetett, miszerint a HEPA szűrőn kersztül megközelítően 0,5 m/s-el át hajtott levegő a folyás irányában egy bizonyos távolságra részecskementes levegőjű környezetet tud biztosítani. Ezt a szűrt, rétegezett, nem keveredő légáramlást nevezik „laminar flow”-nak.

15 II. - kategóriájú biológiai biztonsági szekrény
A légáramlás iránya szerint megkülönböztetünk függőleges (vertikális) és vízszintes (horizontális) légáramlású lamináris boxokat. A horizontális légáramlású szekrények közel steril munkakörülményeket nyújtanak, de nem védik meg a dolgozót , mely ki van téve aeroszolok hatásának. Az ilyen szekrények mikrobiológiai laboratóriumi munkára nem alkalmasak. Az egyszerű vertikális légáramlású készülékek ez a hibát kiküszöbölik és a munkafolyamatok számára is védelmet nyújtanak. A fülke az áramoltatott levegő elvén működik, kb. a levegőkiszívás 70%-a re-cirkulálódik. A lefelé áramló levegő a fő szűrőn keresztül - mely a munkaterület felett helyezkedik el - 0,4 m/sec sebességgel halad át. A készülék maga egyensúlyozza a levegő kiszívását a kamrából, 0,4 m/sec sebességgel a nyitott elülső részen és a nagy hatásfokú szellőztető szűrőn keresztül szabadítja fel. _____________________________________________________________________________________________________________________ II. biológiai biztonsági szekrény a legfontosabb védelem a felhasználó részére. II. biztonsági fülkét fõleg a kezelõ személyzet és a termékminta védelme érdekében fejlesztették ki, mely a lamináris áramlás technika alkalmazásán keresztül érvényesül A különlegesen tervezett ventillátor és szûrõház biztosítja a fülke külsõ burkolata és a szûrõ közti negatív nyomást. A készülék fõbb jellemzõi: A HEPA-szûrõket (99,999%) egyenként vizsgálják nátriumláng teszten. A fõ szûrõ és a szellõztetõ az elsõ panelen keresztül szervizelhetõk. A fülke megvilágítása a munkaterületen kívülrõl történik. Rozsdamentes acél, tiszta munkafelület. A speciálisan tervezett elülsõ perforált munkalap a kezelõt a kiegyenlítõdõ levegõ megállásától védi. Vészjelzés: levegõáramlás sebességváltozása, ablak helyzetváltozása, és a szûrõ elmozdulása esetén. Lekerekített sarkú rozsdamentes acél belsõ burkolat a könnyû tisztítás érdekében. Vertikálisan eltolható és horizontálisan emelhetõ elülsõ ablak mely a mindenkori hozzáférhetõséget biztosítja a berakodáshoz és a tisztításhoz. Kompenzálja a szûrõ ellenállóképességét, valamint az elektromos áram fluktuációját, és ily módon a levegõ be- és kiáralmás sebességét biztosítja egész idõ alatt.

16 III. - kategóriájú biológiai biztonsági szekrény
Hermetikusan zárt belső tér A munkálatok a belső térben rögzített, karhosszúságú gumikesztyűk segítségével folynak. Alkalmas nagyon veszélyes fertőző anyagok kezelésére Anyagok bevitele, csak légzáró zsilipen keresztül lehetséges Az anyagok eltávolítása autoklávon vagy folyékony fertőtlenítőszerrel töltött merítő tankon át történik.

17 Az inkubálás berendezései
Termosztátok: a mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló, kívánt hőmérsékletre beállítható szekrények. Vízfürdő Rázógépek: Főleg aerob mikroorganizmusok tenyésztésénél használják. Vízfürdős változatban, vagy légtermosztáttal egybeépítetten elterjedten alkalmazzák mikroorganizmusok laboratóriumi léptékű szaporítására. Termosztátok: a mikroorganizmusok tenyésztésére szolgáló, kívánt hőmérsékletre beállítható szekrények. A régebbi típusoknál a hőmérséklettartást egy szabályozott hőfokú külső vízköpeny biztosítja. A modernebb berendezések állandó légcirkulációval egyenletes belső légeloszlást tesznek lehetővé. Vízfürdő: a légtermosztátoknál sokkal jobb hőátadás révén gyorsabb hőkiegyenlítődést és pontosabb hőmérséklettartást tesznek lehetővé. Rázógépek: folyadéktenyészetek folyamatos oxigénellátását is biztosítják a rázatás révén. Főleg aerob mikroorganizmusok tenyésztésénél használják. Kialakításuktól függően egyszerre több lombik rázatását is lehetővé teszik. Vízfürdős változatban, vagy légtermosztáttal egybeépítetten elterjedten alkalmazzák mikroorganizmusok laboratóriumi léptékű szaporítására.

18 Automata telepszámláló
80%-al csökken a leolvasásra fordított idő 600 lemezt olvas le óránként

19 A sterilezés Sterilezés módszere Sterilezés eszköze
Túlnyomásos, telített vízgőzzel autokláv Hőhatás Forró levegővel hőlégsterilizáló Etilénoxid gázzal gázsterilizátor Formaldehides gázzal gázsterilizátor Kémiai Antimikrobiális anyagok oldatában hidegsterilizátor Hidrogénperoxid plazmában Plazmasterilizátor (hőre, nedvességre érzékeny anyagok, eszközök, műszerek csíramentesítsére alkamlmas) Mechanikus módszerrel mikrobamentesítő szűrő UV-fénnyel UV lámpa Radioaktív sugárzással generátorok, gyorsítók A plazmasterilizáló eljárás alacsony, mintegy 464C hőmérsékleten , elektromos erőtér hatására létrehozott hidrogénperoxid plazma-állapotát alkalmazza alacsony páratartalmú közegben csíramentesítésre. A gázalakú plazmát általában az anyag negyedik halmazállapotának tekintik, amely ionfelhőből, elektronokból és semleges atomi részecskékből áll. Az anyagnak ez a halmazállpota elektromos erőtér, vagy mágneses erőtér hatására jön létre. (A természetes úton létrejövő plazmára példa a jól ismert természeti jelenség, mely a Föld észeaki pólusán észlelhető, az aurora borealis, azaz az északi fény.) Az alacsony hőmérsékletű hidrogén-peroxid plazma aktív szabad gyökei hatékonyan elpusztítják a vírusokat, baktériumokat, spórákat, steril állpotot hozva létre. A folyamat végén vízpára és oxigén marad vissza, a rakomány száraz, azonnal használható, illetve a hatékony csomagolás révén szállítható és a kívánt ideig tárolható. A nagy energiájú ionizáló sugárzások közül ipari méretekben a jó áthatolóképességű, rendszerint kobalt-izotópból származó gamma-sugárzást használják injekciós tűk, fecskendők, kötszerek, gyógyszerek és egyes élelmiszerek (fűszerek) sterilezésére. A gamma-sugárzás előnye, hogy a csomagoláson is áthatol, hátránya, hogy - mint minden radioaktív sugárzás - permanens, és minden irányba szóródik, ezért csak speciális körülmények között alkalmazható.

20 A sterilezés nedves levegővel I.
Autoklávok (sterilezés gőzzel, nyomás alatt) táptalajok és szennyes (kontaminált) edények gőzzel való sterilezésére szolgáló eszközök A táptalajok sterilezésénél figyelembe veszzük azok alkotóelemeinek hőérzékenységét és tömegét (1000 ml-nél nagyobb volumenben ne, ne töltsük színültig, kupakokat lazítsuk meg) csomagolás nélkül eszközt, anyagot sterilizálni nem szabad Az üzemeltetés lépései: Vízfeltöltés (desztillált vagy ioncserélt vízzel) Felfűtés Légtelenítés (levegő eltávolítása a légtelenítő szelepen át-5perc, ha elérte a 100 °C-ot, ekkor a rakomány még csak 50-60°C-os) Hőmérséklet-kiegyenlítés (a rakománybak el kell érnie az előírt 121°C, vagy 134°C hőmérsékletet) Csírátlanítás (1AT – 121°C 30perc, de 15 minimum,, pl táptalajoknál 2AT – 134 °C 10 perc) Túlnyomás megszüntetése, szárítás Nedves hővel való sterilezéskor rövidebb idő alatt és alacsonyabb hőmérsékleten érünk el ugyanolyan eredményt, mint száraz hővel történő sterilezéskor. Táptalajok csak nedves hőben sterilezhetők. Ezen kívül minden olyan esetben ezt a módszert kell alkalmazni, amikor a sterilezendő eszközök vagy anyagok magasabb hőmérsékleten károsodnak. Autoklávok: táptalajok és szennyes edények gőzzel való sterilezésére szolgáló eszközök. A munkatérbe bejutott túlnyomásos, telített vízgőz lecsapódik (kondenzálódik), miközben a gőz ún. rejtett hőenergiája felszabadul. (Ennek értéke 1 kg 100°C hőmérsékletű gőz vízzé történő kondenzációjakor 2199,7 kJ.) Általában 1,5-2,5 bar nyomású gőzzel végezve a hőkezelést, a sterilezendő anyag minőségétől függően alkalmazott °C hőmérsékleten a legellenállóbb baktérium endospórák is elpusztulnak.

21 Az autoklávok csoportosítása
Működés szerint: kézi szabályozású részben automatikus automatikus Típus szerint: egyfalú kettősfalú Kivitel szerint: álló helyzetű fekvő helyzetű egyoldali kétoldali (ún. átadós rendszerű) Részben automatikus: Az ellenőrzést és részben a szabályozást is a kezelő személyzet végzi. Egyfalú: A telített vízgőz előállítására szolgáló gőzgenerátor és a munkatér nincs egymástól elkülönítve, mindkét szerkezeti elem ugyanabban a térben helyezkedik el. Kettősfalú autokláv: a munkatér körül kialakított külön köpenyben , un. Gőzköpenyben történik a telített vízgőz előállítása.

22 A sterilezés nedves levegővel II.
Frakcionált sterilezés (tindallozás) Az Bacillus és Clostridium nemzetségbe tartozó baktériumok igen nagy ellenállóképességgel rendelkező endospóráinak elpusztítására szolgál áramló gőzben. Általában hőérzékeny anyagok és eszközök sterilezésekor alkalmazzák. A bakteriális endospórák azt a hőkezelést, amin minden vegetatív baktérium elpusztul, túlélhetik. Ezért a sterilezendő anyagot vagy eszközt 3 napon át napi fél órára áramló gőzbe kell helyezni. Az első napon a hevítés elpusztítja a vegetatív baktériumokat, a további hőkezelések pedig a spórákból kicsírázó baktériumokat.

23 A sterilezés nedves levegővel III.
Sterilezés áramló gőzben A sterilezés áramló gőzben légköri nyomáson 100 °C-on 30 percen át történik. A behatási időt attól a pillanattól kell számítani, amikor a sterilezendő eszköz vagy anyag elérte a 100 °C-os hőmérsékletet. A sterilezésnek ez a módja végezhető autoklávban (fúvatás), vagy Koch-fazékban. Ezt az eljárást kell alkalmazni szénhidrátot vagy ennél magasabb hőmérsékletre érzékeny anyagot tartalmazó táptalajok sterilezésekor.

24 A sterilezés berendezései II.
Hőlégsterilező: száraz eszközök (lombikok, Petri-csészék, edények) sterilezésére kialakított szárítószekrény típusú berendezések 160°C 180 °C 200 °C Gravitációs 120 perc 60 perc 30perc Cirkulációs 45 perc 25 perc 10 perc Előkészítés, csomagolás (alumínium fólia , fémtok), munkatér megtöltése Felfűtés Hőmérséklet kiegyenlítés Csírátlanítás Lehűtés Hőlégsterilező: száraz eszközök (lombikok, Petri-csészék, edények) sterilezésére kialakított szárítószekrény típusú berendezések. Mivel a mikrobák száraz hővel szemben sokkal ellenállóbbak, mint nedves hővel szemben, a hőlégsterilezőben a sterilezés tovább tart. A forró levegő a sterilizálandó anyaggal érintkezve vezetés útján átadja a hőenergiát. Gravitációs: termikus hőmozgás Cirkulációs: mechanikus levegőmozgás Gázégő: a laboratóriumi munka során használt fémeszközök (oltókacs, oltótű, csipesz) sterilezésére szolgál. Klasszikus formája a Bunsen-égő, ennek továbbfejlesztett változata az elektromos gyújtású biztonsági szeleppel ellátott gázégő. Gázégő: a laboratóriumi munka során használt fémeszközök (oltókacs, oltótű, csipesz) sterilezésére szolgál.

25 Sterilezés kémiai módszerekkel
A kémiai anyagok hatás alapján csoportosíthatók: bakteriosztatikus hatás baktericid hatás. A hatás az anyagi minőségen kívül függ a koncentrációtól és a hatóidőtől . Kémiai sterilezésre csak cid hatású anyagok alkalmasak. Követelmény: hatásuk széles spektrumú legyen, emberre, állatra és növényre ártalmatlanok, környezetkímélők, könnyen kezelhetőek és gazdaságosak legyenek. A kémiai sterilezésre használt anyagok: folyékony gáz halmazállapotúak. PL: etilén-oxid Az etilén-dioxid előnye, hogy 500 mg/1 koncentrációban 20 °C-on (hideg sterilezés) 4-5 óra alatt sterilez, így hőérzékeny eszközök(pl. hőre lágyuló műanyagok) csíramentesítésére is alkalmas. Hátránya, hogy az etilén-oxid belélegezve tüdőödémát okoz. A kémiai anyagok egy része csupán szaporodásában gátolja a baktériumokat (bakteriosztatikus hatás), más része viszont elöli (baktericid hatás). Hogy egy anyag sztatikus vagy cid hatású, az anyagi minőségen kívül függ a koncentrációtól és a hatóidőtől is. Értelemszerűen kémiai sterilezésre csak cid hatású anyagok alkalmasak. Ezekkel szembeni követelmény, hogy hatásuk széles spektrumú legyen, emberre, állatra és növényre ártalmatlanok, környezetkímélők, könnyen kezelhetőek és gazdaságosak legyenek. A kémiai sterilezésre használt anyagok lehetnek folyékony vagy gáz halmazállapotúak. A gázsterilizálás a kémiai sterilizálás olyan módszere, melynek során az antimikrobiális gázt használjuk fel a az élő miroorganizmusok , vagy ezek nyugvó formáinak elölésére, illetve inaktiválására. Ezek főként etilén-oxiddal működnek. Az etilén-dioxid előnye, hogy 500 mg/1 koncentrációban 20 °C-on (hideg sterilezés) 4-5 óra alatt sterilez, így hőérzékeny eszközök(pl. hőre lágyuló műanyagok) csíramentesítésére is alkalmas. Hátránya, hogy az etilén-oxid belélegezve tüdőödémát okoz, ezért alkalmazása nagy körültekintést igényel. Antimikrobiális tulajdonságú anyagokkal történő sterilizálás lényege, hogy a sterilizálandó eszközöket, anyagokat az összes mikroorganizmusra egyaránt hatásos (ún. széles spektrumú) vegyületek előírt koncentrációjú oldatába helyezzük és ebben határozott behatási ideig benne tartjuk. Ezen idő alatt az eszközökön, anyagokon levő mikroorganizmusok elpusztulnak, inaktiválódnak. A mikrobapusztító hatás feltétele tehát, hogy az antimikrobiális tulajdonságú oldat az eszköz , műszer, anyag minden pontjával, az előírt behatási idő alatt folyamatosan érintkezzen. További hátránya: a behatási idő elteltével az eszközről az oldatot maradéktalanul el kell távolítani, továbbá az anyag sterilitását a felhasználásig fenn kell tartani. A folyékony szereket főként felületek sterilezésére és kézfertőtlenítésre használják.

26 Plazmasterilizáló A eljárás alacsony, mintegy 464C hőmérsékleten , elektromos erőtér hatására létrehozott hidrogénperoxid plazma-állapotát alkalmazza alacsony páratartalmú közegben csíramentesítésre. A gázalakú plazmát általában az anyag negyedik halmaz-állapotának tekintik, amely ionfelhőből, elektronokból és semleges atomi részecskékből áll. Az anyagnak ez a halmazállapota elektromos erőtér, vagy mágneses erőtér hatására jön létre. (A természetes úton létrejövő plazmára példa a jól ismert természeti jelenség, mely a Föld észeaki pólusán észlelhető, az aurora borealis, azaz az északi fény.) A eljárás alacsony, mintegy 464C hőmérsékleten , elektromos erőtér hatására létrehozott hidrogénperoxid plazma-állapotát alkalmazza alacsony páratartalmú közegben csíramentesítésre. A gázalakú plazmát általában az anyag negyedik halmaz-állapotának tekintik, amely ionfelhőből, elektronokból és semleges atomi részecskékből áll. Az anyagnak ez a halmazállapota elektromos erőtér, vagy mágneses erőtér hatására jön létre. (A természetes úton létrejövő plazmára példa a jól ismert természeti jelenség, mely a Föld észeaki pólusán észlelhető, az aurora borealis, azaz az északi fény.) Az alacsony hőmérsékletű H2O2 plazma aktív szabad gyökei hatékonyan elpusztítják a vírusokat, baktériumokat, spórákat, steril állapotot hozva létre. A folyamat végén vízpára és O2 marad vissza, a rakomány száraz, azonnal használható, illetve a hatékony csomagolás révén szállítható és a kívánt ideig tárolható.

27 Sterilezés szűrővel Folyékony és gáz halmazállapotú anyagok szűréssel is sterilezhetők. Pórus átmérők: bakteriológiában: 0,22-0,65 m között változik virológiai laboratóriumok nm közötti, ami alkalmassá teszi ezeket a szűrőket a vírusok nagyság szerinti differenciált visszatartására (ultraszűrés). Korábban a szűrőket égetett agyagból, kovaföldből vagy mázatlan porcelánból készítették, ma már: A Seitz-féle szűrők azbesztből préselt korongok, egyszer használatosak. Az üvegszűrők szűrőfelülete préselt üveghab vagy üvegszál. A membránszűrők cellulóz-észterből készült vékony filterek. Egyszer használatos szűrők. Előnyük, hogy pórusátmérőjük szabályozható, egy-egy szűrőnél valamennyi pórus azonos méretű, a szűrés rajtuk keresztül gyors, a szűrendő folyadékból keveset adszorbeálnak, felhasználásuk sokrétű. Kaphatók ipari szűrésre megfelelő méretű és laboratóriumban használatos formában is (fecskendőre rögzíthető, vákuumszűrésre alkalmas stb). A membránszűrők segédeszközként felhasználhatók kis baktériumtartalmú folyadékok csíraszámának meghatározásakor is.   Folyékony és gáz halmazállapotú anyagok szűréssel is sterilezhetők. A szűrök pórusainak átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy azon a baktériumok és más sejtes elemek ne juthassanak át. A bakteriológiában használt szűrők pórusátmérője 0,22-0,65 m között változik, a virológiai laboratóriumokban használt membránszűrők pórusnagysága azonban ennél lényegesen kisebb, nm közötti, ami alkalmassá teszi ezeket a szűrőket a vírusok nagyság szerinti differenciált visszatartására (ultraszűrés). Korábban a szűrőket égetett agyagból, kovaföldből vagy mázatlan porcelánból készítették, ma már ezek helyett üvegszálból készített szűrőket, Seitz-féle szűrőket, vagy membránfiltereket használnak. ·        A Seitz-féle szűrők azbesztből préselt korongok, egyszer használatosak. ·        Az üvegszűrők szűrőfelülete préselt üveghab vagy üvegszál. Előnyük, hogy többször használhatók, használat után felületüket kénsavas és vizes öblítéssel a visszamaradt anyagoktól meg kell tisztítani. ·        A membránszűrők cellulóz-észterből készült vékony filterek. Egyszer használatos szűrők. Előnyük, hogy pórusátmérőjük szabályozható, egy-egy szűrőnél valamennyi pórus azonos méretű, a szűrés rajtuk keresztül gyors, a szűrendő folyadékból keveset adszorbeálnak, felhasználásuk sokrétű. Kaphatók ipari szűrésre megfelelő méretű és laboratóriumban használatos formában is (fecskendőre rögzíthető, vákuumszűrésre alkalmas stb). A membránszűrők segédeszközként felhasználhatók kis baktériumtartalmú folyadékok csíraszámának meghatározásakor is. Erről a kérdésről részletesebben az "Ivóvíz összes csíraszámának meghatározása membránszűréses módszerrel" című fejezetben lesz szó.

28 Sterilezés UV fénnyel A nem ionizáló sugárzások közül az. ultraibolya sugárzást használjuk csíramentesítésre Az UV-sugárzás teljes spektruma ( nm) károsítja a sejteket, de a legjobb baktericid (baktériumölő) hatást a nm hullámhosszú sugarakkal érhetjük le, ami főként a DNS-molekulák károsításával magyarázható. Az UV (germicid)-lámpákat elterjedten alkalmazzák kórházakban, laboratóriumokban a légtér és felületek csíramentesítésére. Alkalmazhatóságának határt szab, hogy hatékonysága a fényforrástól távolodva négyzetes arányban csökken, áthatolóképessége kicsi, és hatékonyságát a felületeken található szennyeződések a sugárelnyelés révén jelentősen csökkentik. Mindemellett tekintettel kell lenni arra, hogy az UV-sugárzás károsítja a szemet, és karcinogén hatása van, ezért az UV-lámpa üzemeltetésekor lehetőség szerint a helyiséget el kell hagyni. Amennyiben erre nincs mód, UV-fényt szűrő szemüveget kell viselni. A nem ionizáló sugárzások közül az. ultraibolya sugárzást használjuk csíramentesítésre Az UV-sugárzás teljes spektruma ( nm) károsítja a sejteket, de a legjobb baktericid (baktériumölő) hatást a nm hullámhosszú sugarakkal érhetjük le, ami főként a DNS-molekulák károsításával magyarázható. Az UV (germicid)-lámpákat elterjedten alkalmazzák kórházakban, laboratóriumokban a légtér és felületek csíramentesítésére. Alkalmazhatóságának határt szab, hogy hatékonysága a fényforrástól távolodva négyzetes arányban csökken, áthatolóképessége kicsi, és hatékonyságát a felületeken található szennyeződések a sugárelnyelés révén jelentősen csökkentik. Mindemellett tekintettel kell lenni arra, hogy az UV-sugárzás károsítja a szemet, és karcinogén hatása van, ezért az UV-lámpa üzemeltetésekor lehetőség szerint a helyiséget el kell hagyni. Amennyiben erre nincs mód, UV-fényt szűrő szemüveget kell viselni.

29 Sterilezés ionizáló sugárzással ()
A nagy energiájú ionizáló sugárzások közül ipari méretekben a jó áthatolóképességű, rendszerint kobalt-izotópból származó gamma-sugárzást használják injekciós tűk, fecskendők, kötszerek, gyógyszerek és egyes élelmiszerek (fűszerek) sterilezésére. A gamma-sugárzás előnye, hogy a csomagoláson is áthatol, hátránya, hogy - mint minden radioaktív sugárzás - permanens, és minden irányba szóródik, ezért csak speciális körülmények között alkalmazható.

30 A MIKROBIOLÓGIAI MŰVELETEK ESZKÖZEI
A mintavétel és előkészítés eszközei Szilárd mintákból : steril szike, olló és csipesz. A folyékony minták beméréséhez 10 vagy 20 ml-es steril pipetta A mintákat sugárzással sterilezett polietilén tasakban homogénezzük A mikrobiológiai laboratóriumi eszközök nagy része azonos a kémiai laboratóriumokban alkalmazottakkal (lombikok, kémcsövek stb.); az alábbiakban csupán a speciálisan mikrobiológiai célt szolgáló eszközök rövid áttekintését adjuk.

31 A MIKROBIOLÓGIAI MŰVELETEK ESZKÖZEI
Tenyésztőedények Kémcső Widal-cső Erlenmeyer-lombik Álló lombik Táptalaj üveg Roux-palack Petri-csészék Durham féle fermentációs cső Tenyésztőedények A mikroorganizmusok szaporítására szolgáló üvegedények. Folyékony tenyészetek készítése céljából általában Erlenmeyer-lombikokat vagy kémcsöveket használunk. A tenyésztés során ezeket fém-, műanyag- vagy papírdugóval le kell zárni. Folyadéktenyészetekben a gázképződés kimutatására szolgál a szájával lefelé fordított Durham féle fermentációs cső. Szilárd tenyészetek esetén kémcsöveket vagy Petri-csészéket alkalmazunk. Roux /ejtsd: rú/ - palackok: Aerob mikroorganizmusok szilárd táptalajon való tömegtenyésztésére használjuk.

32 A MIKROBIOLÓGIAI MŰVELETEK ESZKÖZEI
Oltóeszközök oltókacs oltótű, pipetta szélesztőbot automata adagoló pipettákat Mikroorganizmusok tenyészeteinek, telepeinek továbboltására, tápközegbe vitelére, vagy felületi szélesztésre szolgáló eszközök. Legelterjedtebb képviselői az oltókacs, az oltótű, a pipetta és a szélesztőbot. Ez utóbbi kiválóan helyettesíthető steril kémcsővel vagy Wasserman-csővel. Újabban egyre elterjedtebben használják a cserélhető műanyag heggyel ellátott automata adagoló pipettákat is.

33 A MIKROBIOLÓGIAI MŰVELETEK ESZKÖZEI
A mikroszkópos vizsgálat eszközei tárgylemez fedőlemez tárgylemez-csipesz festőkád vagy festőtálca számlálókamra A mikroszkópi preparátumot 75 x 25 mm oldalhosszúságú, általában 1,5 mm vastagságú tárgylemezek felületén készítjük. Ezek lefedésére szolgálnak a mm élhosszúságú négyzet alakú, 0,16-0,18 mm vastagságú fedőlemezek. A tárgylemezek megfogására szolgál a tárgylemez-csipesz. A rögzített preparátumok festésére festőkádat vagy festőtálcát használunk. Folyadéktenyészetekben lévő mikroorganizmusok megszámlálását teszik lehetővé az ismert térfogatú osztással ellátott számlálókamrák, mint pl. a Bürker-kamra.