Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Élelmiszerismeret IV. évf. Élelmiszer-minőségbiztosító Agrármérnöki Szak 2005/2006 II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Élelmiszerismeret IV. évf. Élelmiszer-minőségbiztosító Agrármérnöki Szak 2005/2006 II. félév."— Előadás másolata:

1 Élelmiszerismeret IV. évf. Élelmiszer-minőségbiztosító Agrármérnöki Szak 2005/2006 II. félév

2 Tematika I. Előadás Témakörök Az élelmiszeripari termékszerkezet színvonalának elemzése. Az élelmiszertermelés és -fogyasztás trendje Az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalmak és definíciók. Az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos fogalmak. Az élelmiszerek nyersanyagai és definíciók: alap-, adalék- és segédanyagok Az élelmiszer-iparágak csoportosítása, jellemzői: A gabonafeldolgozó-ipar alapanyagai, fő- és melléktermékei A cukoripar alap- és segédanyagai, kész- és melléktermékei A boripar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei. A söripar alap- adalék- és segédanyagai, fő- és melléktermékei. A dohányipar alap- adalék- és segédanyagai, késztermékei A szeszipar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei A tejipar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei A húsipar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei.

3 Tematika II A baromfiipar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei. A konzervipar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei. A hűtő- (gyorsfagyasztó) ipar alapanyagai, késztermékei A növényolajipar alap- adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei. A sütő- és tésztaipar alap-, adalékanyagai, késztermékei. Az édesipar alap- adalék- és segédanyagai, intermedier- és késztermékei. A likőripar alap- és adalékanyagai, késztermékei. Az üdítőipar alap-, adalék- és segédanyagai, kész- és melléktermékei Az élelmiszeripari gyártmánytervezés és-fejlesztés folyamatrendszere. Az élelmiszerek táplálkozásbiológiai szerepének megítélése. Bioaktív (egészségvédő) anyagok az élelmiszerekben A minőség dimenziói élelmiszereknél. Az élelmiszerek eredetvédelme. Az élelmiszerek és eljárásaik iparjogvédelme

4 Az élelmiszeripari termékszerkezet színvonalának elemzése 1. A színvonalelemzés alapja - Világszínvonal (dinamikus tényezők) - Nemzetközi színvonal (statikus tényezők) 2. A termékek értékjellemzői - Élvezeti érték > jövedelem rugalmasság, > kapcsolat a termékek általános és specifikus funkciójával - Eltarthatóság > gazdasági szempontból optimális belföldi-külföldi értékesítés > lehetséges eltarthatóság - Csomagolás > nem visszatérő - Választék > racionális szám > belföldi és országok közötti szakosítás

5 Az élelmiszeripari termékszerkezet színvonalának elemzése 3. A gyártmánystruktúra színvonalának értékelése - Nemzetközi > Termékek tulajdonságainak ismerete, vizsgálata - Hazai > jelenlegi gyártmányszerkezet > tervezett gyártmányszerkezet

6 A Magyar mezőgazdaság számokban

7

8 (ezer ha)

9 A Magyar mezőgazdaság számokban

10

11

12 *előzetes adatok A Magyar mezőgazdaság számokban

13 *előzetes adatok A Magyar mezőgazdaság számokban

14 *előzetes adatok

15 A Magyar mezőgazdaság számokban

16

17 *előzetes adatok

18 A Magyar mezőgazdaság számokban

19 Az ökonómiai üzemméret Az üzem méretét a potenciális jövedelemtermelő kapacitás fejezi ki Az üzem méretét a potenciális jövedelemtermelő kapacitás fejezi ki A fogalma: A standard fedezeti hozzájárulás fogalma: A standard fedezeti hozzájárulás (SFH) a termelés egységnyi mértékére vonatkozó egyfajta hozzáadott érték: a bruttó termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete. A standard jelző arra utal, hogy ezeket az értékeket nem egy adott üzemre, hanem normatívaként, az egyes régiókban található üzemek átlagára, illetve több év átlagaként határozzák meg. A standard jelző arra utal, hogy ezeket az értékeket nem egy adott üzemre, hanem normatívaként, az egyes régiókban található üzemek átlagára, illetve több év átlagaként határozzák meg. ez egyenlő az üzem összes standard fedezeti hozzájárulásával (kb. hozzáadott értékével)

20 A növénytermesztési ágazatok közvetlen változó költségei  vetőmagvak és szaporítóanyagok (vásárolt és saját előállítású egyaránt),  vásárolt műtrágyák,  vásárolt növényvédőszerek,  öntözővíz,  fűtés, szárítás, világítás energiaköltsége,  közvetlen marketing költségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,  közvetlen biztosítási költségek,  egyéb közvetlen költségek

21 Az állattenyésztés közvetlen változó költségei  állománypótlás költsége,  takarmányok költsége:  koncentrált takarmányok (vásárolt vagy saját előállítású),  tömegtakarmányok  állatorvosi díjak,  természetes- és mesterséges termékenyítés költségei,  teljesítményvizsgálat költségei,  közvetlen marketing (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,  közvetlen biztosítási költségek,  egyéb közvetlen költségek

22 A következő költségek nem minősülnek közvetlen változó költségeknek:  bérköltségek,  gépköltségek,  épületek, építmények költségei,  üzemanyag és kenőanyag költségek,  gépek és eszközök javítási, fenntartási és amortizációs költségei,  idegen szolgáltatások költségei  talajjavító anyagok, ha azok a gazdaságban kerülnek előállításra (pl.: szerves- és zöldtrágya, mész, tőzeg stb.)

23 Az üzemméret jellemzésére az Európai Az üzemméret jellemzésére az Európai Méretegység (EUME) szolgál Méretegység (EUME) szolgál : 1 EUME = 1200 € SFH = Ft SFH ( 1 € ~ 250 Ft)  Magyarországon a minimális üzemméret 2 EUME, kb Ft. SFH, amely 12 ha búza, 4 ha cukorrépa termesztésével vagy 4 db tejelő tehén tartásával érhető el. A hazai helyzet

24 Az egyes EUME kategóriák jellemzése

25 Az SFH-előállítás aránya méretkategóriánként 77%

26 A gazdaságok száma kategóriánként

27 A hazai helyzet

28  161 ezer gazdaság éri el a legalább 1 EUME ökonómiai méretet és több mint 4 millió hektárt művelnek,  Ennek a csoportnak 52 %-a művel 5 ha alatti, és 3 %-a 100 ha feletti birtokot,  612 ezer „gazdaság” található ez alatt a mérettartomány alatt, amelyek nem részesei az árutermelő mezőgazdaságnak, és nem vagy csak kis részük alanyai a közös agrárpolitika első pillérének, és csak 271 ezer hektár mezőgazdasági területet művelnek,

29 Élelmiszeripar Magyarországon  Az iparágak közül a 2. helyen áll  Részesedése az ipari teljesítményből: 14%  2000 milliárd Ft-ot meghaladó termelési érték  Részesedése a GDP-ből 3.5%  Az összes foglalkoztatottak 4%-ának ad munkát  A megtermelt alapanyagok és termékek 75%-át piacképes termékké dolgozza fel  Az ország exportjából 7-8%-kal részesedik  Külföldi tőke megjelenése  technikai, technológiai modernizáció  8000 élelmiszeripari vállalkozás (1300 fogyasztó/vállalkozás)  EU-15 ( élelm. ip.vállalkozás; 1500 fogyasztó/vállalkozás)  Élelmiszeripari fejlesztés - versenyképesség javítása  AVOP (Agrár és vidékfejlesztési Operatív Program)  Termelő – feldolgozó – értékesítő lánc

30 Méret szerkezet foglalkoztatási kategóriák szerint (%) KategóriákMagyarországEU fő alatt 81,480, fő között 7,010, fő között 6,25, fő között 4,22, fő között 0,60,4 500 fő felett 0,60,3 Összesen: 100 Forrás: FVM Élelmiszeripar Magyarországon

31 Az élelmiszer-iparágak Növényi eredetű alapanyagokat feldolgozók  Gabonafeldolgozó ipar - Cukoripar - Boripar - Söripar - Szeszipar - Dohányipar Állati eredetű alapanyagokat feldolgozók  Tejipar  Húsipar  Baromfiipar

32 Az élelmiszer-iparágak Növényi és állati eredetű alapanyagokat feldolgozók  Konzervipar  Gyorsfagyasztóipar  Növényolaj-, margarin- és mosószergyártó ipar Élelmiszeripari eredetű alapanyagokat feldogozók  Sütő és tésztaipar  Édesipar  Likőripar  Üditőital-ipar  Kozmetikai és háztartási-vegyi áru

33 Az élelmiszertermelés és –fogyasztás trendje (a) Év végétől a termékek friss súlyban számolva (b) 50 fokos szeszre számolva *előzetes adatok

34 Az élelmiszertermelés és –fogyasztás trendje *előzetes adatok

35 Főbb élelmiszeripari adatok 2004-ben Megnevezés A termelés volumen-indexe 2004/2003 % Alkalmazás-ban állók száma fő Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 96, Ebből: Húsfeldolgozás, -tartósítás 88, Baromfihús feldolgozása, tartósítása 103, Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 147, Gyümölcs- és zöldség-feldolgozás 87, Tejtermékek gyártása 95, Malomipari termékek gyártása 87, Takarmánygyártás 91, Kenyér, friss tésztaféle gyártása 103, Cukorgyártás 152, Édesség gyártása 98, Desztillált szeszesital gyártása 95, Bortermelés 96, Söripari termékek gyártása 79, Üdítőital gyártása 107, Dohánytermékek gyártása 49,81 694

36 Megnevezés folyó áron, millió Ft Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása összesen Ebbõl: Hús- és halfeldolgozás Baromfifeldolgozás Gyümölcs- és zöldség-feldolgozás Tejtermékek gyártása Malomipari termékek gyártása Takarmánygyártás Cukorgyártás Édesipari termékek gyártása Szesz- és szeszesital-gyártás Bortermelés Söripari termékek gyártása Üdítõitalok gyártása Dohánytermékek gyártása A BERUHÁZÁSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKE

37 2005 Termelékeny ség*(%) Bruttó termelés**(%) Bruttó termelés*(%) Bruttó termelési érték(millió HUF) Január91,674,489, Február96,274,193, Március90,885,287, Április93,582,191, Május103,888,9103, Június104,597,8101, Július97,694,095, Augusztus98,895,996, Szeptember98,7101,895, Október99,4106,097, November98,7104,697, December Jan.-Dec.97,791,395, Élelmiszer, ital, dohány ipar *2004-es évhez viszonyítva** 2000-es évhez viszonyítva

38 2005 Értékesítés árbevétele**(%) Értékesítés árbevétele*(%) Értékesítés árbevétele (millió HUF) Január75,092, Február75,995, Március91,491, Április84,588, Május97,2109, Június101,4104, Július94,5100, Augusztus97,7103, Szeptember95,496, Október94,996, November101,7101, December Jan.-Dec.91,898, Élelmiszer, ital, dohány ipar *2004-es évhez viszonyítva** 2000-es évhez viszonyítva

39 2005 Belföldi ékesítés árbevétele**(%) Belföldi értékesítés árbevétele*(%) Belföldi értékesítés árbevétele (millió HUF) Január70,794, Február71,996, Március86,889, Április78,083, Május91,9105, Június98,2105, Július89,697, Augusztus92,599, Szeptember88,893, Október88,698, November94, December Jan.-Dec.86,596, Élelmiszer, ital, dohány ipar *2004-es évhez viszonyítva** 2000-es évhez viszonyítva

40 2005 Exportértékesítés árbevétele**(%) Exportértékesítés árbevétele*(%) Exportrtékesítés árbevétele (millió HUF) Január92,786, Február92,593, Március111,797, Április111,9107, Május120,5129, Június115,999, Július115,7110, Augusztus119,0116, Szeptember123,1104, Október121,793, November132,6104, December Jan.-Dec.114,3103, Élelmiszer, ital, dohány ipar *2004-es évhez viszonyítva** 2000-es évhez viszonyítva

41 Gabonaipar

42

43

44 Cukoripar

45

46

47 Boripar

48 Söripar Év Csomagolási formaEzer hl% % Visszaváltható palack 0,5 és 0,33 l együtt ,8 Eldobható palack 0,5 és 0,33 és 0,66 l együtt --200,3 Hordó minden méret , ,8 Doboz minden méret5627,779311,1 Összesen: Saját termelésű értékesítés exporttal együtt

49 Szeszipar  633 bérfőzde  5,3 millió hektoliterfok pálinka  3,4 milliárd Ft adóbevétel  Bérfőzés engedélyezése az EU-ban 2015-ig

50 Szeszipar

51 Dohányipar

52 Tejipar

53

54

55

56 Húsipar

57

58

59

60 Baromfiipar

61

62 Konzervipar

63 Még versenyképes:nagy láncokban kapható konzervek 90%-a ugyanis magyar termék 2003-as év jellemzői:  Több mint egymillió tonna hazai alapanyag feldolgozása  642 ezer tonna késztermék  204 ezer tonnát itthoni értékesítés,  438 ezer tonnát külföld értékesítés  zöldséget, gyümölcsöt feldolgozó szakágazat összes árbevétele elérte a 230 milliárd Ft-ot Feldolgozott mennyiség (ezer t) Év Csemegeuborka5636<30 Zöldborsó70 Csemegekukorica Meggy30<30 Paradicsom220155

64 Növényolaj ipar

65

66 Margarin gyártás  Védővámok eltörlésével jelentősen megnőtt a környező országokból származó import  nemzetközi tender  Kiskereskedelmi áruházláncok inkább saját márkás termékükből igyekeznek minél többet eladni  Unilever rákospalotai gyárának bezárása (2006. június 30.) után már csak egyetlen margarinüzem marad Magyarországon:  Royal Brinkers Hungary (RBH) Kft. tatabányai üzeme (Linco)  Kocka- és téglamargarinokat, valamint az 500 grammos csészés termékeket Prága mellől szállítják Magyarországra, a 250 grammosak pedig Lengyelországból érkeznek

67 Sütőipar Uniós export Magyarországra: édesipari lisztes pékáru (2003. júniustól 2205 tonna)

68 Édesipar

69 Üdítőital-ipar

70 Külgazdasági kapcsolatok és külkereskedelem 2004-ben (agrár termékek)  Kapcsolat az Európai Unió intézményeivel és tagországaival  Kapcsolat a nemzetközi szervezetekkel OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) WTO (World Trade Organization) FAO (Food and Agriculture Organization) WFP (World Food Programme) Visegrádi Négyek  Mezőgazdasági atassé hálózat  Agrárexport 2004-ben 6.4%-kal nőtt (> 3milliárd €)  Élelmiszer, ital, dohány export OECD-be 21.7%-kal nőtt  Import  Termékcsoportonként differenciált változás Élőállat és állati termék 75%-kal nőtt - élőállat: ×4 (75 millió €) Hús és húskészítmények: ×2 (131.1 millió €) Tej és tejtermékek: ×0.25 (89.5 millió €)

71 Külgazdasági kapcsolatok és külkereskedelem 2004-ben (agrár termékek)

72  Uniós csatlakozás óta elárasztották a magyar piacot az olcsó külföldi élelmiszerek  2003-ban 646 millió euró értékben érkeztek élelmiszerek, italok és dohányáruk az EU-ból  EU-ba irányuló export 1222 millió euró volt  2004-ben:  agrárimport 1037 millió euró  a magyar kivitel 1393 millió euróra bővült  az élő állatok importja 423 százalékkal, a húskészítményeké 192 százalékkal emelkedett  másfélszeresére nőtt a gabona- és gabonakészítmény-, a cukor- és a dohányimport  hazánkba irányuló osztrák élelmiszerexport 27 százalékkal javult  agrár-külkereskedelmi egyenleg 60 milliárd forinttal, 243 milliárd forintra mérséklődött

73 Élelmiszer marketing  Közösségi agrármarketing – több szereplő együttműködése  FVM AMC Kht.  Élelmiszerek népszerűsítése a hazai és a külföldi fogyasztók körében  Kis- és középvállalkozások piacrajutását segíti  Közösségi marketing eszköztára: > 14 hazai kiállítás (2004) > 18 nemzetközi kiállítás (2004) Kiváló Magyar Élelmiszer:  MO-on termelt élelmiszerek jó hírének erősítése  Élelmiszerek megkülönböztetése, kiemelése  Élelmiszer-előállítók védelme  Fogyasztói döntések befolyásolása  Élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése  Élelmiszergyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre  A védjegy pályázása önkéntes  AMC népszerűsíti a védjegyet

74 Az élelmiszeripar jövője  a hazai élelmiszerszektornak egy 2-3 éves hullámvölgyre kell számítania  2008-ra veszi fel a hazai élelmiszertermelés azt a szerkezetét, amely hosszútávon is jellemezni fogja  2008-ra a hús-, baromfi- és tejágazatból néhány év alatt legalább 400 feldolgozó tűnik el  hasonlóra kell számítani a sütőiparban, malomiparban, zöldség-gyümölcs feldolgozásban  Középtávú kilátások: > piac megnyitása > fokozódó import  legális szereplők pozíciója erősödik  külföldi jegyzett tőke aránya a jelenlegi 60%-ról 70%-ra nő  megmaradó cégek jövedelmezősége javul  exportpiacaik az új tagok felé kiterjeszthetőek  belföldi fogyasztásban az importcikkek aránya 20%-ra áll be  az olcsó lengyel és szlovák agrártermékek iránti kereslet miatt elindult az árkiegyenlítődés  2007-től vélhetően visszatér a régi kerékvágásba a magyar agrár-külkereskedelem piac tisztulása


Letölteni ppt "Élelmiszerismeret IV. évf. Élelmiszer-minőségbiztosító Agrármérnöki Szak 2005/2006 II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések