Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az objektív tápláltsági állapot, a szubjektív testkép és a kortárs bántalmazásban való érintettség vizsgálata országosan reprezentatív adatokon Várnai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az objektív tápláltsági állapot, a szubjektív testkép és a kortárs bántalmazásban való érintettség vizsgálata országosan reprezentatív adatokon Várnai."— Előadás másolata:

1 Az objektív tápláltsági állapot, a szubjektív testkép és a kortárs bántalmazásban való érintettség vizsgálata országosan reprezentatív adatokon Várnai Dóra, Hajós Anett, Zakariás Ildikó, Németh Ágnes Országos Gyermekegészségügyi Intézet szeptember 20.

2 Bevezetés A társas kapcsolatok jelentősége a kamaszkorban: biztonságérzés, valahová tartozás szükséglete, identitás kialakítása, a kultúrához és a közösséghez való kapcsolódás, társas referencia. Társas kapcsolatok segítik a megküzdést, védenek lelki és testi betegségek ellen, míg a kirekesztés éppen az ellenkezőjét idézi elő. Kortárs bántalmazás: –hosszabb időn keresztül, ismétlődően, –egyenlőtlen erőviszonyok esetén, –szándékosan, –fizikai, verbális vagy szociális formában.

3 Kortárs bántalmazás (HBSC, 2006) HBSC vizsgálat: évesek, N=5450 a nemi különbségek minden korosztályban szignifikánsak: a tettesek és tettes-áldozatok között jóval több a fiú, az áldozatok között pedig nagyobb arányban találunk lányokat általános iskolások körében gyakoribb az iskolán belüli bántalmazás jelensége, mint a középiskolás osztályokban soktényezős jelenség (egyéni, családi, iskolai, társadalmi faktorok)

4 Kutatások A külső nagy mértékben befolyásolja (a variancia kb. 20%-ért felelős) az önelfogadást és a társas elfogadottságot is. A gyermekkori áldozattá válás és a testkép között fordított az összefüggés (Tager et al., 2006): a túlsúlyosak általában alacsonyabb önelfogadásról számolnak be és gyakrabban válnak áldozattá. Lunde (2006) vizsgálatában azt találta 960 fős svéd mintán, hogy a szociális kirekesztés kapcsolatban áll a külső általános megítélésével, a testsúly értékelésével, és azokkal a hiedelmekkel, hogy mások hogyan értékelik a külsejüket. Roth&Storch (2004): felnőttek gyermekkori bántalmazás élményeit retrospektív módon vizsgálta: a gyermekkorban kortárs bántalmazás áldozatainak a későbbiekben gyakoribb nehézségei voltak az evéssel és a testképükkel. Wild et al., 2004: testkép ill. az önértékelés zavara és a rizikómagatartások összefüggése inkább lányok esetében egyértelmű - ugyanakkor férfi bűnelkövetők esetében az alacsony testtel való elégedettség összefüggésben állt a megnövekedett fizikai és verbális agresszióval és az alkoholfogyasztással, míg ez egyéb rizikómagatartásokra nem volt igaz. Miller és Vaillancourt (2007) a gyermekkori indirekt bullying és a felnőttkori szociális kívánatosság – saját magára irányuló perfekcionizmus között mutatott ki kapcsolatot. Fosse (2007) összefüggést talált a bulimia nervosa és a kortárs bántalmazás (ill. az agresszió egyéb formái) között.

5 Kutatási kérdés Vizsgálatokból sokszor nem egyértelmű, hogy az objektív tápláltsági állapot vagy a szubjektív testkép van-e összefüggésben az agresszióval ill. kortárs bántalmazással? Cél: ennek vizsgálata az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) c. országosan reprezentatív vizsgálat 2006-os adatain (N=5450)

6 A bántalmazást bejósló testképpel összefüggő tényezők - 1. modell Elemzési módszer: multinomiális logisztikus regresszió, nemenként Objektív tápláltsági állapot (Cole nemzetközi cutoff szerint): normál, alultáplált, túlsúlyos, elhízott Szubjektív tápláltsági állapot: „sovány vagyok”, „megfelelő vagyok”, „kövér vagyok” Szociális önértékelés: „nehezen barátkozom”, „sok barátom van”, „nehezen szoktak megkedvelni”, „a velem egyidősek körében népszerű vagyok” Bejósló változók  Nem  Osztály (életkor)  Objektív tápláltsági állapot  Szubjektív tápláltsági állapot  Szociális önértékelés Referencia csoport: Bántalmazásban nem érintett tanulók Kimeneti változók: Bántalmazási érintettség kategóriái: Áldozat Elkövető Elkövető-áldozat

7 Bejósló változók  Nem  Osztály (életkor)  Objektív tápláltsági állapot  Testkép  Szociális önértékelés A bántalmazást bejósló testképpel összefüggő tényezők - 2. modell Elemzési módszer: multinomiális logisztikus regresszió, nemenként Objektív tápláltsági állapot (Cole nemzetközi cutoff szerint): normál, alultáplált, túlsúlyos, elhízott Testkép skála: „nyugtalanít a kinézetem”, elégedett vagyok a külsőmmel, „utálom a testemet”, „jól érzem magam a testemben”, „dühös vagyok a testemre”, „szeretem a külsőmet, annak ellenére, hogy nem tökéletes” Szociális önértékelés: „nehezen barátkozom”, „sok barátom van”, „nehezen szoktak megkedvelni”, „a velem egyidősek körében népszerű vagyok” Referencia csoport: Bántalmazásban nem érintett tanulók Kimeneti változók: Bántalmazási érintettség kategóriái: Áldozat Elkövető Elkövető-áldozat

8 Eredmények – 1. modell BMI nincs direkt kapcsolatban a bántalmazással Fiúk esetében az áldozattá válás esélyét növeli, ha túl soványnak tartja magát Fiúk esetében, ha akár túl soványnak, akár túl kövérnek tartja magát az a tettes-áldozattá válást valószínűsíti Lányoknál a soványság inkább bántalmazás elkövetésére hajlamosít, a kövérség pedig inkább elkövető-áldozattá válásra Lányok esetében az áldozattá válásra mind az önmagát túl soványnak, mind pedig az önmagukat túl kövérnek tartók esélyesebbek, mint az önmagukat megfelelő súlyúnak minősítők

9 Eredmények – 2. modell BMI nincs direkt kapcsolatban a bántalmazással A testtel kapcsolatos magasabb elégedettség csökkenti az áldozattá ill. tettes-áldozattá válás valószínűségét fiúk és lányok esetében is (a többi változó rögzített értéke mellett), ugyanakkor a tettessé válással nem mutat kapcsolatot A szociális önértékelés a testkép változó mellett is szignifikánsan összefügg a bántalmazásban való érintettséggel: az alacsony szoc. önértékelés növeli az áldozattá és tettes-áldozattá válás esélyét

10 Következtetések A testkép formálása a bántalmazás szempontjából fontosabb, mint az objektív tápláltsági állapot. Az áldozattá válást ezek szerint a testtel kapcsolatos hiedelmek, az önelfogadás és ezen keresztül a társas elfogadottság észlelt szintje befolyásolják. A kövérség mellett az alultápláltság, soványság is hatással van a bántalmazásra. Az elhízás és az alultápláltság prevenciója az egészségi állapoton túl a közösségbe való beilleszkedés szempontjából is fontos, ugyanakkor a tápláltsági állapot nem önmagában, hanem a szubjektív testkép közvetítésével válik döntővé. A testkép- és énkép reális megítélésben fontos szerepe lehet a testközpontú és csoport-terápiáknak.

11 Köszönöm a figyelmet!

12


Letölteni ppt "Az objektív tápláltsági állapot, a szubjektív testkép és a kortárs bántalmazásban való érintettség vizsgálata országosan reprezentatív adatokon Várnai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések