Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén."— Előadás másolata:

1 Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén Edit 2, Várnai Dóra 1, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

2 Nemzetközi WHO-kollaboratív kutatás Health Behaviour in School-aged Children (HBSC)

3 Résztvevő országok 2005/2006

4 A kutatás elméleti háttere I.  Életmód/stílus-kutatás: a viselkedésnek, szokásoknak, attitűdöknek és értékeknek azok a relatíve stabil mintázatai, melyek tipikusak arra a csoportra nézve, melyhez a személy tartozik vagy tartozni szeretne a viselkedésnek, szokásoknak, attitűdöknek és értékeknek azok a relatíve stabil mintázatai, melyek tipikusak arra a csoportra nézve, melyhez a személy tartozik vagy tartozni szeretne (egészséggel kapcsolatos aspektusok vizsgálata) (egészséggel kapcsolatos aspektusok vizsgálata)

5  Szociálpszichológiai megközelítés: az egészség és életmód vizsgálata a szocializációs közegek (settings) hatásmechanizmusa szempontjából, az egyéni jellemzőkkel összefüggésben  Népegészségügyi megközelítés: egészség és életmód monitorozása  Makrotársadalmi kontextus: a társadalmi- gazdasági helyzet, egészségpolitika, törvények, GDP, stb. bevonása az elemzésbe A kutatás elméleti háttere II.

6 Célkitűzések  Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés: a fiatalok önminősített egészségi állapotának, jól- létének (közérzetének) és egészségmagatartásának monitorozása (életstílus, életmód)  Az ezzel összefüggő háttértényezők feltérképezése (demográfiai, gazdasági-társadalmi, egyéni, társas)  A résztvevő országok kutatási potenciáljának növelése: nemzetközi együttműködés  Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

7 Fő témakörök  DEMOGRÁFIAI: kor, nem, háztartás összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér  EGÉSZSÉGMAGATARTÁS: dohányzás, alkohol- fogyasztás, kábítószer-használat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, táplálkozási szokások és szájhigiéné  EGÉSZSÉG-PERCEPCIÓ: egészséggel és élettel való elégedettség, testi-lelki panaszok és tünetek, krónikus betegségek  EGYÉNI ÉS TÁRSAS ERŐFORRÁSOK: depresszió és önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kortárskapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója

8 Adatbevitel Adatbevitel és elemzés Adatfelvétel PublikációkMegvitatás Próbafelvétel Továbbfejlesztés A 4 éves ciklus menete Magyarország: 1985-2006 között 6 országos felmérés

9 Mintaválasztás 11-15 (17) éves korosztály Reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régiók, településtípus, iskolatípus) Adatfelvétel Anonym, önkitöltéses, felkészített kérdezőbiztosokkal (Magyarország : 1986: 5087 fő, 1990: 5816 fő, 1993: 5746 fő, 1997: 5800 fő, 2002: 5986 fő) Adatfeldolgozás SPSS-PC, egy- és többváltozós, többdimenziós módszerek (leíró statisztika és összefüggés-elemzések) Nemzetközi összehasonlíthatóság Közös protokoll, tesztelt itemek, törzskérdések, független fordítás Anyag és módszer

10 Az adatok prezentálása  Leíró adatok (gyakoriságok)  Trendvizsgálat: időbeli változások az egészségmagatartásban  Faktorok és prediktorok: azonosítani az egészséggel és egészség- magatartással kapcsolatos tényezőket és azok összefüggéseit

11  Egészséggel összefüggést mutató tényezők (életkörülmények, anyagi helyzet, szociális kapcsolatok, stb.) nagy része nem az egészségügy területére tartozik: széleskörű összefogás szükséges Beavatkozás különböző szinteken: nemzetközitől a helyi közösségekig Beavatkozás különböző szinteken: nemzetközitől a helyi közösségekig Az érintettek (gyerekek, serdülők) bevonása Az érintettek (gyerekek, serdülők) bevonása  Országok közötti különbségek: mit tanulhatunk egymástól?  Konkrét beavatkozások  Egészségfejlesztési programok hatásvizsgálata Kutatás és egészségfejlesztés Kutatás és egészségfejlesztés

12 Háttértényezők I. Anyagi-társadalmi háttér  Szocio-ökonómiai státusz (SES): szülők iskolai végzettsége és foglalkozása alapján ötfokozatú skála (1. fokozat: legalacsonyabb státusz, 5. fokozat: legmagasabb státusz)  Családi Jómódúság Skála (CSJS): család autóinak és számítógépeinek száma, van-e a tanulónak saját szobája, hányszor volt nyaralni a család az elmúlt évben kérdések alapján háromfokozatú skála (1. fokozat: „rossz” anyagi helyzet, 3. fokozat: „jó” anyagi helyzet)  Szubjektív Jómódúság Skála (SZJS): a tanuló hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét kérdés alapján háromfokozatú skála (1. fokozat: nem jómódú, 3. fokozat: jómódú)

13 Az apai és anyai SES megoszlása  Inaktívak: apák 11,1%-a, anyák 26,2%-a  Nem besorolhatók: apák 7,1%-a, anyák 4,6%-a  Nincs szülő / nem találkozik vele a tanuló: apák esetében 4,7%, anyák esetében 1,5% anyák esetében 1,5%

14 A CSJS és az SZJS megoszlása  A tanulók 13,1%-a tartotta nagyon jómódúnak és 1,6%-a tartotta egyáltalán nem jómódúnak a családját tartotta egyáltalán nem jómódúnak a családját  A szubjektív megítélésben nemi és életkori különbségek mutatkoznak: a fiúk és a fiatalabbak kedvezőbbnek ítélik mutatkoznak: a fiúk és a fiatalabbak kedvezőbbnek ítélik családjuk anyagi helyzetét családjuk anyagi helyzetét

15 Háttértényezők II. Családszerkezet  Kikkel él a tanuló egy háztartásban: SzülőkSzülők NevelőszülőkNevelőszülők NagyszülőkNagyszülők TestvérekTestvérek MásvalakiMásvalaki gyermekotthonban élgyermekotthonban él  Hány testvére van a tanulónak

16 Családszerkezet – szülők és testvérek  A fiatalok 2,3%-a nem él együtt egyik édes szülőjével sem  Egyszülős családban él 18,3% (csak anyával: 15,5%, csak apával: 2,8%) 2,8%)  A tanulók 13,7%-a nagymamájával, 7,0%-a nagypapájával együtt él  A kisebb településeken élőkre nagyobb arányban jellemző, hogy három vagy több gyereket nevelő családban élnek három vagy több gyereket nevelő családban élnek

17 Köszönöm figyelmüket! www.ogyei.hu www.ogyei.hu www.ogyei.hu www.hbsc.org


Letölteni ppt "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén."

Hasonló előadás


Google Hirdetések