RENDEZETT VETÜLETEK.

Az előadások a következő témára: "RENDEZETT VETÜLETEK."— Előadás másolata:

1 RENDEZETT VETÜLETEK

2 A vetületek fogalma A vetületek fajtái
— adott méretarányban —vetítési szabályok szerint A vetület a tárgy képe A vetületek fajtái Nézet: az alkatrész valódi alakjának vetületei Metszet: a metszősíkkal képzeletben elvágott tárgy felülete Szelvény: az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

3 A RENDEZETT VETÜLETEK SZÁRMAZTATÁSA

4 „Dobozt” alkotó képsíkok felvétele

5 Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”

6 Vetítés elölrőlelölnézet

7 Vetítés elölrőlelölnézet

8 Vetítés felülrőlfelülnézet

9 Vetítés felülrőlfelülnézet

10 Vetítés balrólbalnézet

11 Vetítés balrólbalnézet

12 Vetítés jobbróljobbnézet

13 Vetítés jobbróljobbnézet

14 Vetítés alulrólalulnézet

15 Vetítés alulrólalulnézet

16 Vetítés hátulrólhátulnézet

17 Vetítés hátulrólhátulnézet

18 A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”

19 Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

20 A „doboz” kiterítése

21 A „doboz” kiterítése

22 A „doboz” kiterítése

23 A „doboz” kiterítése

24 A „doboz” kiterítése

25 A „doboz” kiterítése

26 A „doboz” kiterítése

27 A „doboz” kiterítése

28 A „doboz” kiterítése

29 A „doboz” kiterítése

30 A „doboz” kiterítése

31 A „doboz” kiterítése

32 A „doboz” kiterítése

33 A „doboz” kiterítése

34 A „doboz” kiterítése

35 A „doboz” kiterítése

36 A „doboz” kiterítése

37 A „doboz” kiterítése

38 A „doboz” kiterítése

39 A „doboz” kiterítése

40 A „doboz” kiterítése

41 A „doboz” kiterítése

42 A „doboz” kiterítése

43 A „doboz” kiterítése

44 A „doboz” kiterítése

45 A „doboz” kiterítése

46 A „doboz” kiterítése

47 A „doboz” kiterítése

48 A „doboz” kiterítése

49 A „doboz” kiterítése

50 A „doboz” kiterítése

51 A „doboz” kiterítése

52 A „doboz” kiterítése

53 A „doboz” kiterítése

54 A „doboz” kiterítése

55 A „doboz” kiterítése

56 A „doboz” kiterítése

57 A „doboz” kiterítése

58 A „doboz” kiterítése

59 A „doboz” kiterítése

60 A „doboz” kiterítése

61 A „doboz” kiterítése

62 A „doboz” kiterítése

63 A „doboz” kiterítése

64 A „doboz” kiterítése

65 A „doboz” kiterítése

66 A „doboz” kiterítése

67 A „doboz” kiterítése

68 A „doboz” kiterítése

69 A „doboz” kiterítése

70 A „doboz” kiterítése

71 A „doboz” kiterítése

72 A „doboz” kiterítése

73 A „doboz” kiterítése

74 A „doboz” kiterítése

75 A „doboz” kiterítése

76 A „doboz” kiterítése

77 A kiterített „doboz” a rajzlapon

78 A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

79 A vetületképzés szempontjai

80 Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest
Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges Minél kevesebb, annál jobb

81 NÉZETEK

82 az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése
A nézetkészítés célja az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

83 A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99 az alkatrész valódi alakjának vetületei
A nézetek tartalma az alkatrész valódi alakjának vetületei

100 A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

101 Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

102 KÜLÖNLEGES NÉZETEK

103 A rendezett vetületektől eltérő nézetelhelyezés
Célja: a rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása Indoka: nincs hely ott, ahova tenni kellene Jelölése: nézési irány megadásával

104 Résznézet Célja: valamely részlet torzulásmentes ábrázolása
Elhelyezése: a nézetrendtől eltérően (a tárgyrészlet IV. képe) Jelölése: nézési irány megadásával

105 Részvetület (az érdektelen részletet elhagyjuk)

106 Helyi nézet Célja: valamely részlet „kiegészítő” magyarázata

107 Helyi nézet

108 Helyi nézet

109 Célja: valamely a részlet kinagyítása
Kiemelt részlet Célja: valamely a részlet kinagyítása

110 Kiemelt részlet

111 A METSZETEK

112 A metszetkészítés célja üreges alkatrészek belsejének megjelenítése

113 A METSZETEK SZÁRMAZTATÁSA

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134 A metszetkészítés lépései
Az alkatrész képzeletbeli elmetszése a metszősík mentén Az elülső (nézőhöz közelebb álló) rész képzeletbeli elhagyása A maradék rész ábrázolása nézetként Az elmetszett anyag jelölése

135 AZ ELMETSZETT TEST ANYAGMINŐSÉGÉNEK JELÖLÉSE

136

137 A SRAFFOZÁS SZABÁLYAI

138 A sraffozás rajzolási szabályai
Vonalvastagság: Vékony (0,35 mm) Dőlésszög: a kontúrhoz képest 45o Vonalak sűrűsége: 1-10 mm , a vastagvonalnak legalább kétszerese) Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

139 Több látható alkatrész sraffozása
Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

140 Sraffozási egyszerűsítések
Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell. (Köztük 0,7 mm-es rés hagyandó)

141 A METSZETEK HELYÉNEK JELÖLÉSE

142 Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha
— a metszősík szimmetriasík, — csak egy metszet készül a tárgyról, — a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

143 Jelölni kell a nyomvonalat, ha
— a metszősík helye nem egyértelmű, vagy — több metszősík van.

144 A METSZETEK FAJTÁI

145 Vetítési irányban elhelyezett
Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

146 Teljes metszet elforgatva

147 Félmetszet

148 Félnézet-félmetszet

149 Félnézet-félmetszet

150 Félnézet-félmetszet

151 Félnézet-félmetszet

152 Metszetkészítés, ha a szimmetriatengelyre látható él esik

153 Kitörés

154 Kitörés

155 Kitörés

156 Lépcsős metszet

157 Lépcsős metszet

158 Lépcsős metszet

159 Lépcsős metszet

160 Lépcsős metszet

161 Beforgatott metszet

162 METSZÉSI TILALMAK

163 Hossztengelyükkel párhuzamosan nem metszhető alkatrészek
Csavar Csapszeg Ék, retesz Szegecs

164 SZELVÉNYEK

165 A szelvénykészítés célja:
az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

166 A SZELVÉNYEK SZÁRMAZTATÁSA

167

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188

189

190

191

192

193

194

195

196 „Széteső” szelvények ábrázolása
Ábrázolási előírás: A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni

197 A SZELVÉNYEK ELHELYEZÉSI MÓDJAI

198 Szelvény a nézet közelében, pontvonallal azonosítva

199 Szelvény betűkkel azonosítva
(lehet elforgatva is)

200 Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva
Beforgatott szelvény Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva (Azonosításra nincs szükség)

201 Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű
Szelvénysorozat I. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

202 Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű
Szelvénysorozat II. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

203 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET