Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelem 2014 III. Előadás Levegőtisztaság védelem 2.0 Pintér Péter Mihály

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem 2014 III. Előadás Levegőtisztaság védelem 2.0 Pintér Péter Mihály"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem 2014 III. Előadás Levegőtisztaság védelem 2.0 Pintér Péter Mihály Szoba : A28

2 Légszennyező Anyagok Légszennyező anyagok terjedése Az emisszió (levegőterhelés): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása. A transzmisszió folyamata során a légszennyező anyagok a légtérben terjednek, felhígulnak. Az immisszió (légszennyezettség): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, ill., ülepedő anyagok esetén a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedése

3

4 Az emisszió A légszennyező anyagot kibocsátó források típusai: helyhez kötött légszennyező pontforrás jellemzői: kibocsátott anyag minősége, koncentrációja (mg/m 3), a tömegárama kémények, kürtők, kivéve háztartási berendezések forrásai, 140kW alatti kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásai helyhez kötött diffúz légszennyező forrás pontforrásnak nem minősül, biztonsági lefúvató szelep, nyitott ablak ajtó mozgó légszennyező forrás közúti, nem közúti jármű, vasúti jármű, vízi, légi Vonalforrás nyomvonalas közlekedési létesítmény, elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyezőanyag kibocsátást

5 A transzmisszió Összetett folyamat. A transzmisszió folyamata szimulációs modellekkel számítható Figyelembe vesszük : - emisszió értékét - Kibocsátott szennyezőanyag minősége - Transzmissziós tényezők Emissziós tényezők : - Szél iránya, sebessége, - Turbulens diffúziók - Keveredési réteg vastagsága - Relatív nedvességtartalom - Napsugárzás erőssége - Csapadékos intenzitása, csapadékos időszak tartama

6 Az immisszió Az immisszió (légszennyezettség) a keveredés során a környezeti levegőbe került gázok és porok (aeroszolok) koncentrációja, ill. a kiülepedés mértéke. Gázok és szálló por esetén  g/m 3 -ben, ülepedő anyagok esetén g/m 2 /30nap, ill. t/km 2 /év egységben szokás megadni. A légszennyezettség időbeli és szezonális alakulását az ÁNTSZ felügyelte Országos Immissziómérő Hálózat keretében működő mérőállomásokon mérik. levegőminőségi mérésekre kétféle mérőállomás típust alkalmaznak Off line félautomata mintavevők, 24 órás vagy 30 napos átlagokat reprezentálnak On line : mintavevő buszok, telepített berendezések 30 perces átlagok

7 A levegő öntisztulása Az öntisztulás a természeti környezet elemeinek azon képessége, hogy a szennyeződések bizonyos hányadát külső beavatkozás nélkül képes elhárítani A levegő öntisztulásának főbb folyamatai: szedimentáció (ülepedés), adszorpció (felületi megkötődés), abszorpció (elnyelődés), kimosódás, kondenzáció, a kozmikus- és UV sugarak valamint a hőmérséklet által kiváltott kémiai reakciók.

8 A környezeti levegőt szennyező anyagok A környezeti levegő a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével. A légszennyező anyag a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat Légszennyező anyagok levegőbe kerülhetnek: - Természetes forrásból - Emberi tevékenységből származó közvetlen vagy közvetett eredmény ként

9 Légszennyező anyagok csoportosítása i vírusok, baktériumok, gombák, algák, spórák, pollenek, kis testű rovarok, stb. fémgőzök, oldószerek, stb. azbeszt, cement, kvarc, fémek, stb. PAH- vegyületek, freonok, dioxin, oldószerek, metán, stb. SO 2,NO x,CO, CO 2,Cl 2,H 2 S, HCl, HF,NH 3, stb. folyadékszilárdszervesSzervetlen AeroplanktonAeroszolokGáz halmazállapotú légszennyező anyagok Aeroszolok : diszperz rendszerek, gázban szilárd vagy folyékony részecskék por, köd. Az aeroplanktonok a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű, esetlegesen laza életközösségnek tekinthető szervezetek.

10 A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatai szálló por, SO 2, petróleum, piridin, stb. Veszélyes III. NO 2, NOx, CO, H 2 S, stb. Fokozottan veszélyes II. nem toxikus ülepedő por, izopropil- benzol, stb. Mérsékelten veszélyes IV. Pb, O 3, Cd, klór, azbeszt, As, benzpirén, Hg, Cr, Ni, stb. Különösen veszélyes I. Példa Az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás Veszélyességi fokozat

11 A légszennyező anyagok koncentráció- egységei A légszennyező anyagok koncentrációit leggyakrabban  g/m 3 -ben, mg/m 3 -ben, ill. térfogat%- ban szokás megadni. A térfogat% 100cm 3 gázban lévő anyag mennyisége cm 3 - ben. A ppm (part per million) valaminek a milliomod részét jelenti, azaz azt fejezi ki, hogy hány mg szennyezőanyag van 1kg gázban, ill. hány cm 3 szennyezőanyag van 1m 3 gázban.

12 Légszennyező anyagok A kén-dioxid (SO 2 ) Tulajdonságai: színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, redukáló hatású Antropogén források: fosszilis tüzelőanyagok elégetése, gépjárművek, erőművek. Földgáz kéntartalma kb 0, ipari kénsav-gyártás, színesfém előállítása Az SO 2 környezeti hatásai: Egészségügyi hatás : köhögés, görcs, tudatzavar, halál Növényzetre: klorofilt kivonja elszinteleníti Savas esők : a tiszta eső pH 7, a légkör CO 2 miatt 5.6 os a pH ezért az 5.6 alatti pH-jú eső a savas eső

13 A savas eső környezeti hatásai: növényzet- pusztulás felszíni vizek, talaj savanyosodása halállomány- pusztulás épületek, szobrok, fémek korróziója A szmog (füstköd) a légszennyező anyagoknak a határértékeket nagy területen, huzamos időn át, jelentős mértékben meghaladó felhalmozódása London típusú szmog (redukáló szmog) –magas légnyomás, magas páratartalom, - mínusz 3 és plusz 5 0 C közötti hőmérséklet, szélcsend, ipari és városi területen, SO 2,por,koromszemcsék, kénsavszemcsék

14 Szabad légáramláskor a hőmérséklet a légtérben felfelé csökken, a keletkező szennyezőanyagok a Föld felszínétől felfelé áramlanak. Kedvezőtlen meteorológiai körülmények esetén a hőmérséklet a légkör egy adott magasságában megfordul, ezt a jelenséget inverziónak nevezzük. A meleg légréteg megakadályozza a szennyezőanyagok szabad áramlását és kialakul a szmog. Az SO 2 - kibocsátás csökkentési lehetőségei: kis S-tartalmú szénfajták égetése földgáz-tüzelésre történő átállás füstgáztisztítás katalizátorok alkalmazása a gépkocsikban

15 Az NOx Az NOx a NO 2 +NO elegye. NO 2 (nitrogén-dioxid)‏ Tulajdonságai: Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Megtámadja az acélt nedvesség jelenlétében. Hatása az emberi szervezetre: A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű belélegzése halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást is okozhat.

16 NO (nitrogén-monoxid)‏ Tulajdonságai: Színtelen, szagtalan, gáz, erős oxidálószer. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Az NOx keletkezése: Természetes eredetű: villámlás Antropogén eredete: salétromsav-gyártás fosszilis tüzelőanyagok égetése gépjárművek kipufogó gázai Hatása az emberi szervezetre: A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Nagy koncentrációban halált okoz. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek.

17 Hatása a környezetre: Savas eső A sztratoszférában az ózonpusztulás katalizátora Szmog (Los Angeles-típusú) forgalmas nagyvárosokra jellemző, Okozója : Ózon,kipufogó gázokból keletkező NO 2, NO, + szénhidrogének. Nappali UV-sugárzás hatására előbb ózon majd a fenti keverékből reaktív szerves gyökök, végül peroxi-alkil-nitrátok. Fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, kötőhártya gyulladást okoz C hőmérsékleten alacsony páratartalomnál 2m/s alatti szélsebességnél jöhet létre. M.o először

18 A szén-monoxid (CO)‏ Tulajdonságai: színtelen, szagtalan gáz, mérgező gáz Keletkezése: tüzelőanyagok tökéletlen égése során (háztartások, ipar, közlekedés)‏ Hatása az emberi szervezetre: erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Mérgezést, halált okozhat.

19 A szén-dioxid Tulajdonságai: színtelen, szagtalan, kis reakcióképességű, kissé savanyú ízű gáz Keletkezése: tökéletes égéskor Hatása az emberi szervezetre: Önmagában nem mérgező, de sűrűsége miatt kiszoríthatja a levegőt mélyebben fekvő részeken,és fulladásos halált okozhat. Környezeti hatása: üvegházhatás kialakulásában van szerepe A szén-dioxid és a vízpára a Napból jövő rövidhullámú sugárzást (fény, UV) átengedi, a talajról érkező hosszúhullámúakat (hő) viszont elnyeli, ezáltal a légkör visszatartja a hőt, s felmelegszik.

20 Gáz halmazállapotú nyomanyagok Illékony szerves vegyületek (VOC) Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)‏ Dioxinok (PCDD)‏ Freonok Halonok Egyéb szórványosan előforduló anropogén légszennyező gázok : kénhidrogének(H 2 S), etilén (C 2 H 4 ), szénhidrogének (C n H m ), Hidrogénfluorid(HF), Ózon (O 3 )

21 A freonok A freonok a halogénezett szénhidrogének vegyületcsoportjának a Du Pont cég által védett elnevezése. A szénhidrogének H-atomjait főként klór, fluor és bróm helyettesíti. (pl. a CF 2 Cl 2, CFCl 3 ). Tulajdonságaik: kémiai és hőhatásnak ellenállnak nem égnek, kevéssé mérgezőek Alkalmazásuk: aeroszolok hajtógázaként, gyógyszervegyészeti technológiákban műanyagok habosítására, hűtőgépek hűtőfolyadékaként a vegytisztításban, elektronikus alkatrészek tisztítására Környezeti hatásuk A freonok a károsítják a sztratoszférában lévő ózonréteget

22 A por A por apró, tetszőleges alakú, struktúrájú és sűrűségű alapvetően szilárd részekből álló anyag A porszemcse az a részecske, amely 1bar nyomású, 20 o C-os hőmérsékletű, nyugalomban lévő levegőben rövid gyorsulási szakasz után közel állandó, 3m/s-nál kisebb sebességgel süllyed és legnagyobb vetületi mérete 2000  m-nél kisebb Eredet szerint a por lehet: természetes : kozmikus, földi (talaj erózió, vulkánkitörés)‏ mesterséges eredetű : ipari eredetű (cement gyártás..), közlekedés A porok csoportosítása szemcseméretük szerint: Ülepedő por (10  m felett)‏ Szálló por (10  m alatt)‏

23 A porok hatása az emberi szervezetre Az emberi szervezetre A 0,2-5  m szemnagyságú szilárd részecskék a legveszélyesebbek, mert nem tudnak eltávozni a tüdő léghólyagocskáiból, és hurutos állapotot idéznek elő. Az ennél nagyobb részecskék nem jutnak a tüdőhólyagokba, a kisebbek pedig a kilégzéskor eltávoznak a tüdőből. A belélegzett poros levegő tüdőelváltozásokat okoz. Az egyik legsúlyosabb megbetegedés a szilikózis, amelyet a SiO 2 módosulatai okoznak. Az alumínium porok aluminózist, az azbeszt porok azbesztózist okoznak. Egyes porok allergén hatásúak lehetnek

24 A porrészecskék elnyelik az ibolyántúli sugárzás egy részét, megváltoztatják a klímaviszonyokat,(frontátvonulás) amely közérzeti ingadozásokat okoz az emberekben. A porok tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. A por hatása a növény- és állatvilágra A kisméretű (3-6  m) részecskék felületére lecsapódó víz oldja a légkör savas komponenseit, ez a por eltömi a levelek pórusait, amely a fák pusztulását, az erdők károsodását okozza. A toxikus porok a talajra lerakódva bekerülnek a táplálékláncba, gátolják a növények és állatok egészséges fejlődését. Korróziós károk, veszteségek A por korróziós hatást fejthet ki, vagy rárakódva a berendezésekre zárlatot is okozhat, egyes anyagok porai értékesek lehetnek, ezért azokat visszaforgatják(cementgyártás)‏

25 Levegőtisztaság-védelmi határértékek A levegőtisztaság-védelmi határértékek fajtái: Immissziós határértékek (A légszennyezettség határértékei)‏ Emissziós határértékek (Helyhez kötött pontforrásokra vonatkozik)‏ A légszennyezettség határértékei A légszennyezettség határértéke lehet: egészségügyi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz ökológiai határérték: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat

26 Az egészségügyi határértékek megállapításakor a légszennyező anyagokat három csoportba soroljuk: A./ kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok B./ ülepedő anyagok: toxikus és nem toxikus porok C./ rákkeltő anyagok: As és vegyületei, azbeszt, dioxin, higany és vegyületei, kadmium és vegyületei, króm és króm VI vegyületek, stb.

27 -5040Szálló por PM10* Szálló por TSPM Szén-monoxid -110-Ózon Nitrogén-oxid Kén-dioxid órás24 óráséves Határértékek ((µg/m 3 )Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékei

28 50 x 103g/m 2 /30 nap Vízoldható fluoridok 150 g/m 2 /30 napKadmium 10 x 103g/m 2 /30 nap Ólom 120 t/km 2 / év16 g/m 2 /30 napÜlepedő por, toxikus anyagot nem tartalmaz Éves30 napos HatárértékekLégszennyező anyag Az ülepedő por és néhány összetevője

29 A légszennyezettség ökológiai határértékei Az ökológiai határértékek a légszennyező anyag koncentrációjára, ill. a megengedett ülepedésekre vonatkoznak. Az ökológiailag sérülékeny területeket két érzékenységi kategóriába soroljuk: E és T kategória. E kategória: összefüggően legalább 500ha nagyságú erdők, kivéve településvédelmi erdők, ill. a történelmi borvidékek szőlőterületei T kategória: legalább 100ha nagyságú természetvédelem alá vont területek, mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek, arborétumok, botanikus kertek, parkok, génbankok területei, üzemelő felszín alatti ivóvízbázisok hidrogeológiai "B" védőterülete

30 Emissziós határértékek A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértéke lehet: technológiai kibocsátási határérték egyedi kibocsátási határérték össztömegű kibocsátási határérték A technológiai kibocsátási határérték fajtái: általános technológiai kibocsátási határérték eljárás specifikus technológiai kibocsátási határérték

31 5,00,025 vagy ennél nagyobb C osztály (Cr, Cu, Mn, Pb, Pd, Pt, Rh, Sn és vegyületei, stb.) 1,00,005 vagy ennél nagyobb B osztály (As, Co, Ni, V, Se, Te és vegyületei összesen) 0,20,001 vagy ennél nagyobb A osztály (Cd, Hg, Tl és vegyületei összesen) ,5-ig 0,5-nél nagyobb O osztály (Szilárd anyag) Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] Légszennyező anyag tömegárama [kg/h] Légszennyező anyag Szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagok általános technológiai kibocsátási határértékei

32 Az általános technológiai kibocsátási határérték függ: a légszennyező anyag tömegáramától (kg/h)‏ minőségi jellemzőtől A minőségi jellemző öt osztályba sorolja a légszennyező anyagokat (0, A, B, C, D osztály). Az általános technológiai kibocsátási határértékek anyag szerinti csoportjai: Szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagok Gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagok Szerves anyagok Rákkeltő anyagoki

33 Eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékek olyan technológiákra, amelyek fejlettségi szintje bizonyos szennyezőanyagok tekintetében szigorúbb, vagy enyhébb követelmények betartását teszi lehetővé. csak az adott eljárás meghatározott anyagaira vonatkoznak, a technológiákból kikerülő egyéb, szennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. Részletesen szabályozott technológiák Az olyan technológiai folyamatokat, amelyeknek jelentős hatása van a környezetre, és speciális jellemzőik indokolják, részletes előírásokkal szabályozzák. Ilyen részletes előírások vonatkoznak, pl.: a tüzelési eljárásokra, a hulladékok égetésére, a gázmotorokra, a motorbenzinek tárolására és szállítására, az illékony szerves vegyületek (VOC) felhasználására

34 Egyedi kibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság állapíthat meg engedélyezés, hatásvizsgálat, ill. felülvizsgálat során. Az egyedi határérték mindig szigorúbb érték, mint a technológiai. Az össztömegű kibocsátási határértékek egy meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás- csoportra megállapított kibocsátásra vonatkoznak, értéküket külön jogszabály rögzíti. Pl. az 50 MW th vagy annál nagyobb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre kerültek megállapításra.


Letölteni ppt "Környezetvédelem 2014 III. Előadás Levegőtisztaság védelem 2.0 Pintér Péter Mihály"

Hasonló előadás


Google Hirdetések