Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Beszámoló a Tanárképzők Akadémiájának 5. tanácskozásáról (2010. április 23.) Falus Iván.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Beszámoló a Tanárképzők Akadémiájának 5. tanácskozásáról (2010. április 23.) Falus Iván."— Előadás másolata:

1 Beszámoló a Tanárképzők Akadémiájának 5. tanácskozásáról (2010. április 23.) Falus Iván

2 Néhány feltételezés A természettudományos és műszaki képzés (beleértve a tanárképzést) nehéz helyzete nem vezethető vissza a bolognai folyamatra.

3 Az okok mélyebben keresendők: - a pálya presztízsében - a középiskolai természettudományos oktatás „eredményességében” – nincs merítési bázis

4 A bolognai rendszer keretein belül is lehet sikeresen tanárokat képezni.

5 A bolognai rendszeren belül is lehet javítani a feltételeket.

6 A bolognai folyamat lényegéhez tartozik, hogy az alapképzés után a hallgató viszonylag könnyű korrekcióval mind a szaktudományos, mind pedig a tanári mesterszak irányába folytathassa tanulmányait.

7 Az ország különböző iskolái eltérő kompetenciákkal rendelkező tanárokat igényelnek. A tanári alapképzésnek egységesen magas szintű szakmai, elméleti és pedagógiai képességbeli felkészültséget kell nyújtania. Az egyes iskolák igényeihez történő felkészítést az alapképzés után, az ún. bevezető szakaszban (induction period) kell biztosítani.

8 Az eltérő tapasztalatokon nyugvó különböző nézetek ütköztetése, empatikus értelmezése hozzásegíthet bennünket a problémák gyökerének feltárásához, az optimális megoldások megtalálásához.

9 Hatvani László akadémikus A rendszerváltoztatás után a tanárképzés súlyos válságba került, amelynek számos oka van. Ezek közül véleményem szerint a legsúlyosabb a társadalmi megbecsültség további csökkenése, ami tovább erősítette a kontraszelekciós folyamatot, bizonyos fontos intézmények (pl. szakfelügyeleti rendszer) megszűnése, bizonyos közösségek (évfolyamok, kollégiumok) fellazulása, eltűnése, a túlzott liberalizálás káros hatása többek között a tankönyvek, tantervek, vizsgarendszerek területén, amely kaotikus viszonyok kialakulásához vezetett.

10 Hatvani László akadémikus Ezt követte 2006-ban a tanárképzés alapvető reformja a bolognai kétciklusú rendszeren belül, amely – ahelyett, hogy javított volna a helyzeten – csak súlyosbította a válságot. Hangsúlyozni szeretném, nem tartozom azok közé, akik a tanárképzés minden baját a bolognai rendszer nyakába varrják, de azt határozottan állítom, hogy az egyébként is válságban lévő tanárképzést rossz irányba reformálta, tovább mélyítve a válságot.

11 Hatvani László akadémikus Elsietett volt. Kibékíthetetlen ellentmondás van a kétlépcsős képzési rendszer és a minőségi kétszakos tanárképzés között. Ugyanis: az első év végén esedékes szakirány választáskor eldől a továbbtanulás; valójában „másfél szakos” tanárképzés folyik; az alapszak tanári szakirányát záró BA/BSc-diploma haszontalan, felesleges, idő- és energiapocsékolás. Az egységes tanárképzés lehetetlenné teszi a leendő tanárok felkészítését a tanulók különböző életkori sajátosságainak kezelésére az oktatási-nevelési gyakorlatban. A tanárképzés szakmai színvonala egységesen a korábbi főiskolai képzés színvonalára süllyedt.

12 Hatvani László akadémikus Javaslatok a bolognai típusú tanárképzési rendszer hibáinak kiküszöbölésére: A tanárképzést ki kell venni a bolognai rendszerből, mert abba sem tartalmilag, sem szerkezetileg nem illeszthető bele. Az alapszak első évének végén egy felvételi és szakmai alkalmassági vizsgát követően tegyük lehetővé az egyciklusú kétszakos tanárszak felvételét az egyetemeken.

13 A jelenlegi rendszerben MA/MSc után 3 félév alatt egyszakos tanári diploma szerezhető. Ehhez hasonlóan adjunk lehetőséget BA/BSc után 2 vagy 3 félév alatt általános iskolai tanári diploma megszerzésére a főiskolákon és egyetemeken. Újra kell gondolni az egységes tanárképzés intézményét. Biztosítani kell, hogy a tanárképzésbe beépüljön a tanulók különböző életkori sajátosságaiból adódó követelmények figyelembe vétele.

14 Hatvani László akadémikus Javaslatunk: Meg kell szüntetni a szakmai megjelölés nélküli egységes tanári szakot és visszaadni a tanári szakok önállóságát. Diplomát csak olyan intézmény adhat, amelyben színvonalas kutatások folynak, és amely szakmai szempontból képes a legmagasabb szintű oktatásra, jelesül az önálló, alkotó gondolkodásra nevelésre.

15 Hatvani László akadémikus Néhány további javaslatunk: Vonzóvá kell tenni a tanári pályát erkölcsi és anyagi szempontból, hogy megszűnjön a kontraszelekció. Szigorú kiválasztási rendszert, követhető, kiszámítható követelményrendszert kell kidolgozni a tanárok számára. Újra kell szervezni a szakfelügyeleti rendszert. Újra kell szervezni a tanártovábbképzést. Ki kell alakítani egy tanári életpályamodellt, beleértve a tudományos kiemelkedés lehetőségét.

16 Prof. Csermely Péter a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke Semmelweis Egyetem A tanárképzés megújítása, mint a magyar oktatás megújításának kulcseleme

17 Az oktatást érintő nemzetközi változások az ezredfordulón 1.információrobbanás (elmélyedés, hiteles információ: kincsek) 2.az emberi kapcsolatrendszer gyökeres átalakulása (közösségbomlás, cuccok és virtuális kapcsolatok az emberek, természet, spiritualitás helyett) 3.értékrend elbizonytalanodása (jogok és kötelességek, felelősség egyensúlyának megbomlása, túlfogyasztási válság, mennyiség a minőség helyett)

18 Az oktatást érintő hazai változások a rendszerváltás után fokozódó társadalmi differenciálódás (társadalmi ellentétek, kibeszéletlen frusztrációk, neheztelés, reménytelenség, kiúttalanság, anómia) iskolai demográfiai hullámzás (tömegesedés majd csökkenő iskolás korosztályok) a pedagógusi pálya leértékelődése (ördögi kör: egyre rosszabb pedagógusjelöltek  leértékelődés  még rosszabb pedagógusjelöltek)

19 A legfontosabb hibák (31. és 76. oldal között 35 oldalon listázva) koncepcionális és konszenzusos oktatási stratégia hiánya (4 éves ciklusokra korlátozott tervek „csemegézése” a hosszú távú elgondolások elemeiből) tisztázatlan irányítási és finanszírozási viszonyrendszer (rendszeres, külső, komplex szakmai értékelés hiánya, bizalmatlanság a pedagógusokkal szemben, differenciált kezelésmód) kudarc- és hátránycentrikusság (hiánytudat, értéktelenség tudat értéktudat helyett, ötször annyi dicséret kell, mint szidás

20 A legfontosabb teendők hosszú távú, kiszámítható oktatási stratégia a pedagógusképzés  elitképzés a pályán lévő pedagógusok segítése (mentorokkal, segítő felügyeleti hálózattal, a legjobbaknak többletlehetőségekkel) értékek és sikerek a hátrányok és kudarcok helyett az oktatási rendszer integrációja külső, egységes, komplex értékelés a leszakadó iskolák célzott segítése a legjobbaknak szabadság + pályázatok ezzel együtt és ennek eredményeként: az iskola mint értékőrző sziget

21 A tanárképzés megújítása Cél: a pedagógushallgató egy megkülönböztetett és irigyelt elitcsoport tagja legyen a felsőoktatáson belül a legkiválóbb oktatók oktatják toborzókampány, fizetéssel egybemérhető ösztöndíj, álláslehetőség  csak annyi tanár, amennyi kell pedagógiai alkalmasság vizsgálata: igen fejlett írás-, olvasás- és számoláskészség, kapcsolati-kommunikációs készség, tanulásra való készség és a tanítás vágya gyakorlati idő megőrzésével ötéves, kétszakos tanárképzés pályán lévő kiváló szakemberek átképzése gyakornoki idő (orvoshoz hasonlóan) + mentorálás, coaching

22 Patkós András akadémikus Az együttműködés hiánya: a hazai természettudományi tanárképzés csődje.

23 Patkós András akadémikus A „Bologna-rendszer” sommás hibáztatása ugyanolyan hiba, mint odébb tolni a „Bologna-rendszerrel” egyidejűleg bevezetett új tanárképzés modell kritikai vizsgálatát, annak koraiságát hangoztatva. A hiba szerintem nem a „Bologna- rendszerben”, hanem a tanárképzés hazánkban(!) kialakított rendszerén belül az általános pedagógia és a szakpedagógia szembeállításig fajult elkülönítésében van!

24 Patkós András akadémikus A többfajta pedagógiai kiválóságot a szakmai körök nem egymás rovására érvényesülő, hanem egymást támogató rendszerelemekként ismerik el. Számomra érthetetlen a hagyományos kiválóság gyakorlatának mindenáron való megszakítására való ideologikus hátterű törekvés („a természettudomá- nyok intenzívebb tanítása sztálinista maradvány”).

25 Patkós András akadémikus A hazai szakpedagógiai teljesítmény nemzetközi összehasonlításból egyértelműen kitűnő fejletlensége a szaktudományok (tehát a fizika szakmódszertana tekintetében a fizikusok) felelőssége. Újra be kell vonni a legtekintélyesebb szaktanárokat az egyetemi szakpedagógiai (szakmódszertani) képzésbe! Szakmódszertani docensi és professzori állásokat kell meghirdetni a TTK-kon, ha nem megy másként, akkor európai (lengyel, cseh, olasz, osztrák, német) szakemberekkel kell azokat betölteni!

26 Patkós András akadémikus Alkalmassá kell tenni az egykori tanárképző főiskolák szaktanszékeit a BSc alapszak tanári szakirányú programjának megvalósítására. Ezek egyike sem rendelkezik ma elegendő szakmai erővel. A fejlődéshez kormányzati programra és a vezető egyetemek együttműködésére van szükség!

27 Dr. Hunyady György akadémikus CSŐD. Mi a bizonyíték? –Kevés a természettudományos tanárjelölt. DE: –Ez a túlzsúfolt BSC hibája. –Hallgatók szétválasztása az első év után kevésbé piacképes tanár szakos alapozás.

28 Hunyady György akadémikus MINŐSÉG A két világháború közötti tudós- tanár képe irreális. Az egyciklusú képzés kontraszelektív volt: -A gyengébbek jelentkeztek tanárszakra. -Őket gyengébb oktatók tanították. -Pedagógiai eszköztelenség híján sokan nem mentek tanárnak.

29 Hunyady György akadémikus A TANÁR SZAK A pedagógiai hangsúly egyértelmű. A szakmai tárgyak volumene eléri az egyik szakon az egyetemi, a másikon a főiskolai szintet. Intézményesen garantált szakmaközi együttműködés nélkül tanárképzés nem tud működni.

30 Hunyady György akadémikus AZ ÁR A tanárképzés bevezetésének volt koncepciója. Széles körű vita volt: kompromisszumok, ha egyetértés nem is, de elfogadás igen (MRK, HEFOP). A tanárképzés bevezetés alatt álló rendszerének felcserélése egy merőben újjal roppant nagy erőfeszítést igényel(ne): intézmények megmozgatását, pénzt, időt, szakértelmet, a manapság oly sokszor hiányolt hatásvizsgálatokat. Egy régivel való felváltása azonban teljesen reménytelen.

31 ÖSSZEGZÉS A bolognai folyamatból látszólag könnyű kiemelni a tanárképzést, de a problémák nem fognak megoldódni (pálya presztízse, kis merítési bázis, felsőoktatás létszámnövekedése). Az egységes tanárképzést nem szabad eltérő szintekre szabdalni, mert a társadalom szakad tovább. Fel kell oldani a szakmai és a pedagógiai, az egyetemi és a főiskolai képzés képzés között feszülő ellentmondást. Rövid távon is hozzá kell látni a bevezetés hibáinak kiküszöböléséhez, de csak hosszabb távon szabad a bolognai rendszer egészére vonatkozó következtetéseket megfogalmazni.

32 ÖSSZEGZÉS A szakmai (politikai) érdekcsoportok harcának nem eshetnek áldozatul a pedagógusképzők, a hallgatók, a tanárok és legfőképpen nem a gyerekek. A megoldásoknak szakmai műhelyekben kell kialakulniuk. A TKSZ szívesen vállal ebben szerepet.


Letölteni ppt "Beszámoló a Tanárképzők Akadémiájának 5. tanácskozásáról (2010. április 23.) Falus Iván."

Hasonló előadás


Google Hirdetések