Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció Megkülönböztető normák és értékek Felsőoktatási rendszer bemutatása, különös.

Az előadások a következő témára: "Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció Megkülönböztető normák és értékek Felsőoktatási rendszer bemutatása, különös."— Előadás másolata:

1 Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció Megkülönböztető normák és értékek Felsőoktatási rendszer bemutatása, különös tekintettel a társadalmi rendszer mobilitására http://web25.epnet.com/externalframe.asp?tb=1&_ug=sid+D33011CD%2D6029%2D42E5%2D8B3F%2DBE244977C081%40sessionmgr6+dbs+aph+c p+1+04C7&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B1+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBVC00014951+C09D&_uso=hd+False+tg% 5B0+%2D+st%5B0+%2Ddiversity++in++context+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+1AD9&fi=aph_16124219_AN&lpdf=true& pdfs=120K&bk=R&tn=20&tp=CP&es=cs%5Fclient%2Easp%3FT%3DP%26P%3DAN%26K%3D16124219%26rn%3D4%26db%3Daph%26is%3D073539 36%26sc%3DR%26S%3DR%26D%3Daph%26title%3DBehavioral%2BSciences%2B%2526%2Bthe%2BLaw%26year%3D2005%26bk%3D&fn=1&rn=4 http://web25.epnet.com/externalframe.asp?tb=1&_ug=sid+D33011CD%2D6029%2D42E5%2D8B3F%2DBE244977C081%40sessionmgr6+dbs+aph+c p+1+04C7&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B1+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBVC00014951+C09D&_uso=hd+False+tg% 5B0+%2D+st%5B0+%2Ddiversity++in++context+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+1AD9&fi=aph_16124219_AN&lpdf=true& pdfs=120K&bk=R&tn=20&tp=CP&es=cs%5Fclient%2Easp%3FT%3DP%26P%3DAN%26K%3D16124219%26rn%3D4%26db%3Daph%26is%3D073539 36%26sc%3DR%26S%3DR%26D%3Daph%26title%3DBehavioral%2BSciences%2B%2526%2Bthe%2BLaw%26year%3D2005%26bk%3D&fn=1&rn=4 http://web25.epnet.com/externalframe.asp?tb=1&_ug=sid+D33011CD%2D6029%2D42E5%2D8B3F%2DBE244977C081%40sessionmgr6+dbs+aph+c p+1+04C7&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B1+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBVC00014951+C09D&_uso=hd+False+tg% 5B0+%2D+st%5B0+%2Ddiversity++in++context+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+1AD9&fi=aph_16124219_AN&lpdf=true& pdfs=120K&bk=R&tn=20&tp=CP&es=cs%5Fclient%2Easp%3FT%3DP%26P%3DAN%26K%3D16124219%26rn%3D4%26db%3Daph%26is%3D073539 36%26sc%3DR%26S%3DR%26D%3Daph%26title%3DBehavioral%2BSciences%2B%2526%2Bthe%2BLaw%26year%3D2005%26bk%3D&fn=1&rn=4 http://web25.epnet.com/externalframe.asp?tb=1&_ug=sid+D33011CD%2D6029%2D42E5%2D8B3F%2DBE244977C081%40sessionmgr6+dbs+aph+c p+1+04C7&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B1+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBVC00014951+C09D&_uso=hd+False+tg% 5B0+%2D+st%5B0+%2Ddiversity++in++context+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+1AD9&fi=aph_16124219_AN&lpdf=true& pdfs=120K&bk=R&tn=20&tp=CP&es=cs%5Fclient%2Easp%3FT%3DP%26P%3DAN%26K%3D16124219%26rn%3D4%26db%3Daph%26is%3D073539 36%26sc%3DR%26S%3DR%26D%3Daph%26title%3DBehavioral%2BSciences%2B%2526%2Bthe%2BLaw%26year%3D2005%26bk%3D&fn=1&rn=4 http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3E AE&_us=hs+True+cst+0%3B1%3B2%3B3+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+ri+KAAACBYA00065125+dstb+KS+mh+1+frn+11+7954&_uso=hd+False+ tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Dsecret++of++success+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+52A4&cf=1&fn=11&rn=15 http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3E AE&_us=hs+True+cst+0%3B1%3B2%3B3+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+ri+KAAACBYA00065125+dstb+KS+mh+1+frn+11+7954&_uso=hd+False+ tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Dsecret++of++success+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+52A4&cf=1&fn=11&rn=15 http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3E AE&_us=hs+True+cst+0%3B1%3B2%3B3+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+ri+KAAACBYA00065125+dstb+KS+mh+1+frn+11+7954&_uso=hd+False+ tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Dsecret++of++success+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+52A4&cf=1&fn=11&rn=15 http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3E AE&_us=hs+True+cst+0%3B1%3B2%3B3+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+ri+KAAACBYA00065125+dstb+KS+mh+1+frn+11+7954&_uso=hd+False+ tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Dsecret++of++success+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+52A4&cf=1&fn=11&rn=15 http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_1/racz.htm http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_1/racz.htm http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_1/racz.htm http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3E AE&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B2+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBYA00053619+D874&_uso=hd+False+tg%5B0+%2 D+st%5B0+%2DA++Two%2DTiered++Education++System+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+F906&cf=1&fn=1&rn=1 http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3E AE&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B2+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBYA00053619+D874&_uso=hd+False+tg%5B0+%2 D+st%5B0+%2DA++Two%2DTiered++Education++System+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+F906&cf=1&fn=1&rn=1 VIII-IX. Előadás 2005. nov. 10., 17.

2 Néhány általánosság az „ideális amerikairól” Független, siker és teljesítményorientált, Független, siker és teljesítményorientált, Maga irányítja „személyes viselkedését”, és annak következményeiért egyénileg felelős. Maga irányítja „személyes viselkedését”, és annak következményeiért egyénileg felelős. „A kapcsolatokra gyakran úgy tekint, hogy azok a személyes szükségletekkel versengenek, a csoportnyomásra pedig úgy, mint olyan tényezőre, amely zavarja a személyes célok megvalósítását.” „A kapcsolatokra gyakran úgy tekint, hogy azok a személyes szükségletekkel versengenek, a csoportnyomásra pedig úgy, mint olyan tényezőre, amely zavarja a személyes célok megvalósítását.” Mindenekfelett arra törekszik, hogy jó érzés töltse el. Mindenekfelett arra törekszik, hogy jó érzés töltse el.

3 Egy családszerkezet kutatás: Kenyában élő nyansongói guszik és egy északkeleti kisvárosban élő amerikaiak összehsonlítása abban az értelemben, hogy milyen mértékben hathat a családszerkezet az egyéni fejlődésre (Whiting) Az amerikaiak több időt töltöttek a felnőttek közelében; a házban vagy a kertben játszottak és mindig hallótávolságon belül voltak. Az amerikaiak több időt töltöttek a felnőttek közelében; a házban vagy a kertben játszottak és mindig hallótávolságon belül voltak. Ritkán követeltek tőlük házimunkát, inkább ők igényelték a szülők segítségét a maguk választotta tevékenységekben. Ritkán követeltek tőlük házimunkát, inkább ők igényelték a szülők segítségét a maguk választotta tevékenységekben. Az amerikai gyerekek ritkábban mutattak proszociálsi viselkedéseket, gyakrabban volt megfigyelhető, hogy figyelmet segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken („függő-uralkodó” viselkedésnek neveztek) Az amerikai gyerekek ritkábban mutattak proszociálsi viselkedéseket, gyakrabban volt megfigyelhető, hogy figyelmet segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken („függő-uralkodó” viselkedésnek neveztek) Az ipari társadalmakban a gyerekekre kevésbé volt jellemző a gondoskodó magatartás és megbízhatóság, mert a család anyagi jóléte nem függött egyértelműen az ő otthoni munkájuktól. Az ipari társadalmakban a gyerekekre kevésbé volt jellemző a gondoskodó magatartás és megbízhatóság, mert a család anyagi jóléte nem függött egyértelműen az ő otthoni munkájuktól. Az amerikaiak iskolában töltött napjuk nagy részét, ahol a gyerekeket arra serkentették, hogy magukra mint egyénekre, nem pedig mint a csoport tagjaira gondoljanak. Az amerikaiak iskolában töltött napjuk nagy részét, ahol a gyerekeket arra serkentették, hogy magukra mint egyénekre, nem pedig mint a csoport tagjaira gondoljanak.

4 Családszerkezetek és nevelési stílusok É-Amerikában Diana Baumrin (1967, 1971, 1980): gyerekek megszokott tevékenységük közben való megfigyelése Diana Baumrin (1967, 1971, 1980): gyerekek megszokott tevékenységük közben való megfigyelése A kutatók a két szülővel együtt és külön-külön is készítettek interjút a gyermeknevelési elvekről és szokásaikról. Ezután kétszer ellátogattak otthonaikban, hogy megfigyeljék a családi interakciókat a vacsora kezdetétől a gyerek lefektetéséig terjedő időszakban. Három nevelési stílus különítettek el ennek megfelelően: A kutatók a két szülővel együtt és külön-külön is készítettek interjút a gyermeknevelési elvekről és szokásaikról. Ezután kétszer ellátogattak otthonaikban, hogy megfigyeljék a családi interakciókat a vacsora kezdetétől a gyerek lefektetéséig terjedő időszakban. Három nevelési stílus különítettek el ennek megfelelően: Tekintélyelvű nevelési stílus Tekintélyelvű nevelési stílus Irányító nevelési stílus Irányító nevelési stílus Engedékeny nevelési stílus Engedékeny nevelési stílus

5 Normaelsajátítás I. Egyediség hangsúlyozása, kontextustól való megfosztás. A fejlődési szakaszokat az autonom cselekvések jelölik ki Pl. átfordulás, felülés, járás. A fejlődési szakaszokat az autonom cselekvések jelölik ki Pl. átfordulás, felülés, járás. A játszótereken arra tanítják őket „álljanak ki magukért, esetleg „üssenek vissza”. A játszótereken arra tanítják őket „álljanak ki magukért, esetleg „üssenek vissza”. Folyamatos „cimkézés” Folyamatos „cimkézés” Dicséret, bátorítás, a „különlegesség érzete” Dicséret, bátorítás, a „különlegesség érzete” Buzdítják őket a más gyerekekkel való összehasonlításra  legyenek elégedettek, ha olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek másoktól előnyösen különbözteti meg őket. Buzdítják őket a más gyerekekkel való összehasonlításra  legyenek elégedettek, ha olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek másoktól előnyösen különbözteti meg őket. Az amerikai gyereket már négyéves koruktól fogva úgy beszélnek magukról, mint akik a társaiknál minden tekintetben jobbak. (Harter, 1983) Az amerikai gyereket már négyéves koruktól fogva úgy beszélnek magukról, mint akik a társaiknál minden tekintetben jobbak. (Harter, 1983) Az általános iskolák célja az egyéni képességek fejlesztése –egyéni tanulási stílus, illetve tempó megtalálása. Az általános iskolák célja az egyéni képességek fejlesztése –egyéni tanulási stílus, illetve tempó megtalálása.

6 Normaelsajátítás II. Hogyan fejezzük ki magunkat? Az amerikai kisgyermekek több belső tartalmat fejeznek ki a nyelv segítségével, mint más kultúrákban (Morikava, Shand és Kosawa, 1998) Az amerikai kisgyermekek több belső tartalmat fejeznek ki a nyelv segítségével, mint más kultúrákban (Morikava, Shand és Kosawa, 1998) „Mutasd és mondd” ( A gyermekek számukra fontos otthoni tárgyakat hozzák az osztályba, és az osztály elé kiállva, mesélnek azokról egy történetet. „Mutasd és mondd” ( A gyermekek számukra fontos otthoni tárgyakat hozzák az osztályba, és az osztály elé kiállva, mesélnek azokról egy történetet.

7 Normaelsajátítás III. „Légy hű önmagadhoz” A meggyőződések és az elvek melletti kitartás hangsúlyozása A meggyőződések és az elvek melletti kitartás hangsúlyozása Konzisztens én iránti vágyódás Konzisztens én iránti vágyódás Az egészséges én természetszerűleg és teljesen egész, egy szilárd, állandó és integrált (nem pedig osztható és saját közegébe ágyazott) Az egészséges én természetszerűleg és teljesen egész, egy szilárd, állandó és integrált (nem pedig osztható és saját közegébe ágyazott) Ha egy adott helyzetben kifejtjük a véleményünket, de egy másikban eltitkoljuk azt, akkor ezt mások úgy értékelhetik, hogy gyávák voltunk felvállalni a meggyőződésünket. Ha egy adott helyzetben kifejtjük a véleményünket, de egy másikban eltitkoljuk azt, akkor ezt mások úgy értékelhetik, hogy gyávák voltunk felvállalni a meggyőződésünket.

8 Normaelsajátítás IV. Az egyén döntési jogának kihangsúlyozása Az embereke a választás folyamatában mutatják fel egyéniségüket, fejezik ki magukat és válnak saját sorsuk aktív irányítóivá. Az embereke a választás folyamatában mutatják fel egyéniségüket, fejezik ki magukat és válnak saját sorsuk aktív irányítóivá. Ki hogyan és miért úgy választott, ahogy? Ki hogyan és miért úgy választott, ahogy? „szolgáld ki magad” „szolgáld ki magad”  világosan megfogalmazott tulajdonságok és preferenciák, megmyilvánulásaiban következetes,  világosan megfogalmazott tulajdonságok és preferenciák, megmyilvánulásaiban következetes,  irányítja az életét és magas fokú önbecsülésről tesz tanúbizonyságot  irányítja az életét és magas fokú önbecsülésről tesz tanúbizonyságot „Doi első amerikai koktélpartija” „Doi első amerikai koktélpartija”

9 Önjellemzés, önismeret, önértékelés és önbecsülés Amerikai diákok önjellemzésük során leginkább belső személyiségjegyeket sorolnak fel. (Bond, 1996; Cousins, 1989) Amerikai diákok önjellemzésük során leginkább belső személyiségjegyeket sorolnak fel. (Bond, 1996; Cousins, 1989) Felnőttek: 60-72%-ban személyiségjegyek és szerepkategóriák, fennmaradó %-ban cselekvés alapú jellemzés ( pl. mi a munkája) Felnőttek: 60-72%-ban személyiségjegyek és szerepkategóriák, fennmaradó %-ban cselekvés alapú jellemzés ( pl. mi a munkája) Az alanyok általánosságban véve igyekeznek megerősíteni és fenntartani pozitív énképüket. Az alanyok általánosságban véve igyekeznek megerősíteni és fenntartani pozitív énképüket. Irreális optimizmus –énerősítő tendenciák: saját csoportot fel, kivülálló csoportokat lebecsülnek. Irreális optimizmus –énerősítő tendenciák: saját csoportot fel, kivülálló csoportokat lebecsülnek. Az amerikai felnőttek énfogalmában négyszer-ötször annyi pozitív tulajdonság van, mint negatív.   ázsiai kultúra (inkább negítív énjelelmzés, ha egyáltalán vlamilyen pozitívumot mondtak, az általában tagadó alakban hangzott el pl: „Nem vagyok lusta”). (Holmberg, 1995) Az amerikai felnőttek énfogalmában négyszer-ötször annyi pozitív tulajdonság van, mint negatív.   ázsiai kultúra (inkább negítív énjelelmzés, ha egyáltalán vlamilyen pozitívumot mondtak, az általában tagadó alakban hangzott el pl: „Nem vagyok lusta”). (Holmberg, 1995)

10 Alapvető attribúciós hibák A viselkedést inkább belső, mint külső háttértényezőknek tulajdonítják   a személy cselekedetei egy konkrét kontextusban van leírva (pl. hinduknál: Nincs földje amit megművelhetne, de mások földjét szívesen műveli -budhista gondolkodás) A viselkedést inkább belső, mint külső háttértényezőknek tulajdonítják   a személy cselekedetei egy konkrét kontextusban van leírva (pl. hinduknál: Nincs földje amit megművelhetne, de mások földjét szívesen műveli -budhista gondolkodás) Hinduk: társadalmi kötelezettségek, szerepek és egyéb kontextuális tényezők Hinduk: társadalmi kötelezettségek, szerepek és egyéb kontextuális tényezők Morris és Peng (1993) kísérlete: Morris és Peng (1993) kísérlete: „ Egy kínai Ph.D. hallgató feldühödött és megölte konzulensét, ugyanekkor Amerikában egy detroiti postai alkalmazott megölte felettesét” Mi történhetett?

11 Kognitív konzisztencia Függőségre és függetlenségre törekvő kultúrák közötti lényegi különbség Az egyensúly helyreállítása másokkal való nézetkülönbség esetén (meggyőzés versus egyetértés színlelés) Az egyensúly helyreállítása másokkal való nézetkülönbség esetén (meggyőzés versus egyetértés színlelés) A kelet ázsiaikat kevésbé zaklatja fel, ha viselkedésük nem felel meg valamely konkrét attitűdjüknek, ezért náluk nem is mutathatjuk ki a a kognitív disszonancia szokásos hatásait. A kelet ázsiaikat kevésbé zaklatja fel, ha viselkedésük nem felel meg valamely konkrét attitűdjüknek, ezért náluk nem is mutathatjuk ki a a kognitív disszonancia szokásos hatásait. Heine és Lehman (1997): CD választás Heine és Lehman (1997): CD választás  a belső konzisztencia követelménye sokkal gyengébb az én kölcsönös függésén alapuló modelljét fenntartó embereknél.

12 Harmónia versus autonómia A környezet feletti uralom – „a társas környezet önérvényesítéssel megszerzett aktív uralma” A környezet feletti uralom – „a társas környezet önérvényesítéssel megszerzett aktív uralma” A reklámok az egyéni hasznot és preferenciákat célozzák meg, míg pl. a Koreában megjelenő hirdetések a saját csoport hasznát, a harmóniát és a család egységét hangsúlyozzák (Han, Shavitt, 1994) A reklámok az egyéni hasznot és preferenciákat célozzák meg, míg pl. a Koreában megjelenő hirdetések a saját csoport hasznát, a harmóniát és a család egységét hangsúlyozzák (Han, Shavitt, 1994) Japán egyetemisták az amerikaiaknál kevésbé érvelők, töbre értékelik a csoport harmóniáját, és jobban kerülik a vitákat. (Prunty, Kloppf1990) Japán egyetemisták az amerikaiaknál kevésbé érvelők, töbre értékelik a csoport harmóniáját, és jobban kerülik a vitákat. (Prunty, Kloppf1990) Alsóéves egyetemisták az USA-ban a konfliktusmegoldásban gyakran tekintették ellenfélnek a másikat, akaratuk érvényesítésére törekednek. (Leung, Lind (1986) Alsóéves egyetemisták az USA-ban a konfliktusmegoldásban gyakran tekintették ellenfélnek a másikat, akaratuk érvényesítésére törekednek. (Leung, Lind (1986) A hongkongi felnőttek szerint a közvetítés és az alkudozás csökkentheti az ellenségeskedést a felek között, és jobban is preferálták ezek a módszereket, mint az amerikai felnőttek. (Leung, 1987) A hongkongi felnőttek szerint a közvetítés és az alkudozás csökkentheti az ellenségeskedést a felek között, és jobban is preferálták ezek a módszereket, mint az amerikai felnőttek. (Leung, 1987)

13 Közösségi kontroll Def.: az egyén egy csoport vagy közösség tagjaként kívánja befolyásolni a környezetet, a kontroll gyakorlója a csoport vagy a közösség. A japánok túlbecsülik a közösségi hatékonyságukat, míg az amerikaiak az egyéni hatékonyságukat becsülik felül. A japánok túlbecsülik a közösségi hatékonyságukat, míg az amerikaiak az egyéni hatékonyságukat becsülik felül. Yamaguchi, Gelfand, Mizumo és Zemba (1997) kísérlete: „Kelletmetlen élmények hatása az azt követő feladatban nyújtott teljesítményre. Yamaguchi, Gelfand, Mizumo és Zemba (1997) kísérlete: „Kelletmetlen élmények hatása az azt követő feladatban nyújtott teljesítményre. - Kontroll versus kísérleti csoport (keserű ital) - Bekerülés csoportosan vagy egyénileg számhúzással Független változó: kísérleti személy milyen valószínűséggel becsülte meg azt, hogy melyik kísérleti feltételbe kerül. Eredmény: a japán kísérleti személyek a csoportos feltételben kisebbnek becsülték a kellemetlen feladat esélyét, mint az egyéni feltételben. Az amerikai nők ugyanígy, de az amerikai férfiak fordítva.

14 Erkölcs Legfontossabb erkölcsi értékek: Legfontossabb erkölcsi értékek: 1. Szabadság 2. Fügetlenség 3. Énmeghatározás 4. Egyéni jogok A gondoskodás moralitásának egy individuális irányultságú formája alakult ki. (az egyéni orientáció és közösségi érdekek közötti állandó feszültségéből fakad) A gondoskodás moralitásának egy individuális irányultságú formája alakult ki. (az egyéni orientáció és közösségi érdekek közötti állandó feszültségéből fakad) Kötelességen alapuló morális gondoskodás (buddhizmus, hinduizmus) Kötelességen alapuló morális gondoskodás (buddhizmus, hinduizmus) Amerikaiakkal összehasonlítva az indiaiak gyakrabban ítélték meg úgy, hogy az egyén felelőssége másoknak segíteni. Amerikaiakkal összehasonlítva az indiaiak gyakrabban ítélték meg úgy, hogy az egyén felelőssége másoknak segíteni. A testvérek és a kollégák felé tanúsított felelősség megítélése annak függvénye volt, hogy kedvelték-e őket, vagy éreztek-e velük kapcsolatban személyes vonzalmat (Miller, Bersoff, 1998) A testvérek és a kollégák felé tanúsított felelősség megítélése annak függvénye volt, hogy kedvelték-e őket, vagy éreztek-e velük kapcsolatban személyes vonzalmat (Miller, Bersoff, 1998)

15 „Az amerikai felsőoktatási rendszer, mely utat biztosít a társadalmi felemelkedéshez” Középosztály jövedelme 1979 óta 18 %-kal, a felső 1%-nak 200%- al nőtt Középosztály jövedelme 1979 óta 18 %-kal, a felső 1%-nak 200%- al nőtt 1970-ben az alsó 1/5 5.4%-os részesedés a nemzeti jövedelemből a felső pedig 1/5 40.9%-os 1995-ben 4.4% és 46.5% volt ugyanez az arány. A fokozattal rendelkezők és a nem rendelkezők bevételének különbsége 20 év alatt (1979-1997) megduplázódott. A fokozattal rendelkezők és a nem rendelkezők bevételének különbsége 20 év alatt (1979-1997) megduplázódott. Összehasonlító vizsgálat 1913-1998 között UK, Fr.o., USA vagyoni gyarapodásra vonatkozóan Összehasonlító vizsgálat 1913-1998 között UK, Fr.o., USA vagyoni gyarapodásra vonatkozóan Téves optimizmus a társadalmi mobilitásról (University of Michigan) Téves optimizmus a társadalmi mobilitásról (University of Michigan) Ivy League   állami iskolák Ivy League   állami iskolák

16 Felsőoktatás I. „Vásárlás” vagy „fogyasztás”? Állami egyetemek   Magánegyetemek Vásárlói attitűd (magánegyetemek):  Diákok igényeihez való alkalmazkodás pl. esti oktatás  „Consuler” rendszer  Számonkérés: 1. Írásbeli dolgozatok 2. Prezentációk (!) 3. Teszt  Étékelés: sylabus (jelenlét, teszt, dolgozat, prezentáció)  Transcript Felsőoktatásban való részvétel: 1979: 31%, 1997 66%

17 Felsőoktatás II. A képzettséget meghatározó tényezők Szülők alacsony jövedelme Szülők alacsony jövedelme Esetleges kisebbségi háttér Esetleges kisebbségi háttér Elégtelen egészségügy Elégtelen egészségügy Szülők iskolázottsága Szülők iskolázottsága  Tv nézés  Nyelvi készségek

18 Felsőoktatás III. A szülők jövedelmének (lakhelyének) determináló ereje A jövedelmi megoszlás és az „elit” egyetemeken való részvétel: 3% -”legalsóbb rétegekből” 10%- „alsó 50%” A helyi adók – iskolai színvonal NCTAF felmérése (National Comission on Teaching and America’s future; 3336 kérdőív)  Felkészületlen tanárok - tanári fluktuáció  Nem adekvát készségek  Koszos hiányos, nem megfelelő mellékhelyiségek  „élősködők” az iskolában  Limitált computer és Internet hozzáférés  Tudományos ismeretek hiányossága  Elégtelen iskolai felszereltség

19 Felsőoktatás IV. A társadalmi háttér és a képzettség közötti kapcsolat (esélyegyenlőség/egyenlőtlenség?) A családi szerkezet jelentősége A családi szerkezet jelentősége A verseny és a standardok gyengítik a legelmaradottabb iskolákat. A verseny és a standardok gyengítik a legelmaradottabb iskolákat. A demokraták nagyobb hangsúlyt helyeznek az oktatásra, de hogyan? A demokraták nagyobb hangsúlyt helyeznek az oktatásra, de hogyan? Iskola vagy család „fejlesztés”? Az elit iskolák érvényesítik hagyományos jogaikat (New-York Times Sunday felmérése) Az elit iskolák érvényesítik hagyományos jogaikat (New-York Times Sunday felmérése) A privilégiumok a gyerekekre tovább szállnak. (Pl. Harvardon ugyan ki kell hagyni egy évet, de az „adományozók” gyerekei felvétel nélkül bejutnak.) A privilégiumok a gyerekekre tovább szállnak. (Pl. Harvardon ugyan ki kell hagyni egy évet, de az „adományozók” gyerekei felvétel nélkül bejutnak.) 2001- 2004 költségmegszorító intézkedések  növeli a két rendszer közötti különbséget (a „főiskolák” a diákjaikra hárítják a költségeket, így a szegényeknek kisebb esélyük van a felsőoktatásba bekerülni.) 2001- 2004 költségmegszorító intézkedések  növeli a két rendszer közötti különbséget (a „főiskolák” a diákjaikra hárítják a költségeket, így a szegényeknek kisebb esélyük van a felsőoktatásba bekerülni.)

20 Finanszírozás Tulajdon utáni adófizetés mely a felsőoktatásba kerül  gazdagabb környékeknek jobb iskoláik vannak. Tulajdon utáni adófizetés mely a felsőoktatásba kerül  gazdagabb környékeknek jobb iskoláik vannak. 150.000 dollár az átlagos jövedelme annak a családnak, aki a Harvardra adja a gyerekét. 150.000 dollár az átlagos jövedelme annak a családnak, aki a Harvardra adja a gyerekét. A leggazdagabb negyede a populációnak 39%-ról 50%-ra nőtt az elit egyetemeken A leggazdagabb negyede a populációnak 39%-ról 50%-ra nőtt az elit egyetemeken