Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális Gazdaságtan 7. előadás 2005. október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális Gazdaságtan 7. előadás 2005. október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Regionális Gazdaságtan 7. előadás október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Térbeli koncentrálódás agglomerációk és klaszterek

2 Bevezetés Hoover-féle „alapkövek” egyike: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erőforrásokból eredő gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) Mindig volt (angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb.) Alfred Marshall (1890) angol iparági körzetek (industrial districts), Weber a telepítési döntések kapcsán Olasz iparági körzetek (NID – new industrial district) A belső méretgazdaságosságot (internal economies of scale), amely esetén az egységköltség az üzemen belüli tényezőktől, az adott üzem méretétől, költségeitől függ. A külső méretgazdaságosságot (external economies of scale), amikor az egységköltség nem a vállalat méretétől, hanem a vállalaton kívüli külső tényezőktől, az adott iparág méretétől és technológiai fejlettségétől, a vállalat területi elhelyezkedésétől, a térségben levő munkaerő mennyiségétől, a helyi intézményi környezettől stb. függ.

3 Alapfogalmak Marshall: - belső gazdaságosság (méretgazdaságosság) - külső gazdaságosság (iparágon belüli – externália) Külső gazdasági hatások > lokális extern hatások (Marshall vizsgálatának középpontjában) Externália- Agglomeráció (Weber) (neoklasszikus kg.tan kategóriája) (regionális gazdaságtan, üzleti tudományok)

4 Agglomerációs előnyök Nagyvállalati előnyök (large-scale economies) Lokalizációs előnyök (localization economies of scale): külsők egy vállalat, és belsők az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) Urbanizációs előnyök (urbanization economies of scale): külsők az iparág és belsők a térség (város) szempontjából  agglomerációs gazdaságok két alaptényezője: a pozitív lokális externáliák és a növekvő mérethozadék

5 A pozitív lokális külső gazdasági hatások forrásai: nagyméretű iparági piac, specializálódó helyi munkaerő-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. Ez a földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztő folyamat indul be.

6 Iparágak térbeli koncentrációja napjainkban Közismert példák: –Hollywood –New York, London pénzügyek, aukciók Olasz iparági körzetek (new industrial districts) Az ugyanazon iparágban működő vállalatok hazai bázisai koncentrálódnak – a térségek specializálódnak (Porter)

7 Az iparági versenyelőnyök forrásainak lokális koncentrálódása Vállalati stratégiák (globális-lokális paradoxon) Technológiai váltás (innováció) kényszere – az innovációs folyamat kapcsán előnyt jelent a térbeli koncentrálódás

8 Vállalati versenyelőnyök szempontjából az agglomerációs előnyök tipizálása Statikus agglomerációs előnyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetőséget nyújtó előnyök. Dinamikus agglomerációs előnyök: innovációból származó előnyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot.

9 A dinamikus agglomerációs előnyök lehetővé teszik: a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését, a gyorsabb és pontosabb információáramlást, a gördülékenyebb inputhelyettesítést, az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok (learning-by-doing) megismerését, a technológia transzfert, az iparági tudás állandó cseréjét, a tudás transzferét, a kockázatok szétterítését, közös kutatások és fejlesztések elindítását, a helyi társadalom támogatását (speciális iparági képzési intézmények, infrastruktúra fejlesztése stb.), gyorsabb piaci alkalmazkodást.

10 Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs előnyöknél egyaránt megfigyelhetők a statikus és dinamikus vonások. A regionális klaszterek egyértelműen a dinamikus agglomerációs előnyöket hasznosítják, ebben különböznek a mindenhol megtalálható hálózatoktól, a nagyvárosokban megfigyelhető urbanizációs gazdaságoktól, vagy bizonyos iparágak vállalatainak térbeli sűrűsödésétől Kell egy kritikus tömeg is: vállalatoknak, munkavállalóknak stb.

11 A vállalat hazai bázisa (home base) egy olyan ország és/vagy országrész, ahol a vállalat érdemi tevékenységeit folytatja és stratégiai döntéseit meghozza, ahol általában a székhelye (headquarters) található. A hazai bázis két területi szintje: Nemzeti szint: a hazai cégeknek versenyelőnyt jelenthet a külföldiekkel szemben saját országuk társadalmi, gazdasági és kulturális környezetének alapos ismerete (pl. nyelv, munkakultúra, fogyasztói szokások), a gazdasági jogszabályok (versenypolitika, adózás, szabványok stb.), munkaerőpiac, oktatás és szakképzés kérdéseiben való jártasság. Térségi/regionális/lokális szint: az országon belüli kisebb térség (országrész, régió), sok esetben egy nagyobb város és vonzáskörzete, ahol a csúcsmenedzsment, a versenystratégiát kidolgozók és a döntéshozók többsége él. Ahol a kutató- fejlesztő, marketing-, pénzügyi és egyéb kulcsrészlegek, a vállalattal napi kapcsolatban álló egyetemi és fejlesztő-intézetek vannak, ahol a vállalatok „lényegi képességei” (core competencies) és törzstevékenységei földrajzilag koncentrálódnak.

12 A vállalati versenyelőnyök forrásai

13 Rombusz-modell: a mikrogazdaságtani üzleti környezet A lineáris termelési folyamat módosulása: hagyományosan input  vállalat  output (piac) A rombuszban két újdonság van: Visszacsatolás a piacról (marketing stb.) A vállalati kör két részre lett szedve -Kulcsvállalat -Beszállítók és szolgáltatók A rombusz főleg egy adott iparágra vonatkozik!!

14

15 Tényező (input) feltételek: általános tényezők (mindegyik vállalat) speciális tényezők ezzel szemben mindig lokálisak és iparág-specifikusak Keresleti feltételek helyi kereslet minőségi jellemzői „hazai” fogyasztóknak (a hazai bázisban) igényes fogyasztói csoportoknak

16 Támogató (kiszolgáló) iparágak: beszállítók Kapcsolódó iparágak: komplementer termékek (de! közös tudásbázis!) A vállalati stratégia és versengés összefüggései: a hazai cégek közötti versengés elősegíti a globális versenyben való helytállást Nem a négy determináns külön-külön, hanem az egész rombusz, a determinánsok és a közöttük lévő kölcsönhatások határozzák meg együttesen a vállalat/iparág lokális versenyelőnyeit Porter két tényezőt emelt ki, amelyek szükségesek (de nem elégségesek) ahhoz, hogy a rombusz determinánsai az iparágak tartós versenyelőnyeinek forrásai legyenek: a térbeli koncentrációt és az innovációkat.

17 Regionális klaszterek A regionális klaszter fogalma: az egyazon iparágba tartozó, egyazon térségben működő versenyző és kooperáló vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációi  A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelőnyeinek forrásait rendszerezi,

18 Mindegyik fejlett országban megfigyelhető a klaszteredés: az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint 380 vezető klasztert találtak, amelyek a munkaerő 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elő Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%- a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik A klaszterek az Egyesült Királyság különböző régióiban az összes foglalkoztatottak 15–40%-át alkalmazzák Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képződik a klaszterekben. + A klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengő cégek esetében

19 Iparágak térbeli koncentrációi az Egyesült Királyságban

20 Regionális klaszterek az USA néhány régiójában

21 Példák regionális klaszterekre: Emilia-Romagna: ruházati, kerámiai, bútoripari, cipőipari Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar), Detroit (gépjárműipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia) Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tőke), Nashville (kórházi menedzsment) stb. Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari) Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus) Mely szektorok klaszteresednek?

22 A KALIFORNIAI BORKLASZTER SZŐLÉSZET, SZŐLŐÁLLOMÁNY MŰTRÁGYA, PERMETEZŐ SZEREK,GYOMÍRTÓK SZÜRETELŐ BERENDEZÉSEK ÖNTÖZÉSI TECHNOLÓGIA KALIFORNIAI MEZŐGAZDASÁGI KLASZTER ÁLLAMI SZERVEK TERMESZTŐK ÉS SZŐLŐSKERTEK PINCÉSZETEK ÉS FELDOLGOZÓÜZEMEK OKTATÁSI, KUTATÁSI ÉS KERESKEDELMI SZERVEZETEK BORÁSZATI BERENDEZÉSEK HORDÓK PALACKOK KUPAKOK ÉS DUGÓK CIMKÉK PROPAGANDA ÉS REKLÁM SZAKPUBLIKÁCIÓK (Pl: Wine Spectator, Trade Journal) TURISZTIKAI KLASZTER ÉLELMISZER KLASZTER

23 A klaszterek közös jellemzői

24 A klaszterek tipizálása Iparági klaszter: az iparág súlya a nemzetgazdaságban Megaklaszter Mezoklaszter Mikroklaszter Regionális klaszter: a térségi bázis kiterjedése Makroklaszter Regionális klaszter Lokális klaszter

25 A klaszterek általános elméleti modellje (a rombuszon alapszik) Magja: a kulcsvállalatok és hálózataik, Három háttér tényezőcsoport, Három klaszter előny

26 Klaszter: a gazdaságfejlesztés csodafegyvere? Helyi térségi bázis kell: Magyarországon alig van traded (exportáló) hazai bázisú vállalat Decentralizált közigazgatás kell: a helyi önálló döntések miatt a speciális fejlesztésekről (ez nálunk nincs) Fejlődő országokban: turizmus, kézműipar szokott lenni (borklaszter?) De!! Tudatos fejlesztéssel év alatt kiformálódhatnak klaszterek (pl. finneknél a Nokia, Wales-ben az autóelektronika stb.)

27 Klaszterek Magyarországon

28 A Pannon autóipari klaszter

29 Kötelező irodalom Lengyel Imre – Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest – Pécs. –1. fejezet: A regionális tudomány tartalma és célja –2. fejezet: A regionális gazdaságtan új kihívásai és vizsgálati területei –3. fejezet: A regionális mikroökonómia alapkérdései –4. fejezet: Szállítási költségek minimalizálása –5. fejezet: Térbeli piacszerkezetek –6. fejezet: Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek –9. fejezet: Technikai haladás és regionális fejlődés –10. fejezet: A regionális fejlődés elméletei –11. fejezetből a 11.1 és 11.2 alfejezetek

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Regionális Gazdaságtan 7. előadás 2005. október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések