Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A középkor Európában Lovaggá válás KastélyokÖltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A középkor Európában Lovaggá válás KastélyokÖltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák."— Előadás másolata:

1

2 A középkor Európában

3 Lovaggá válás KastélyokÖltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák Katedrálisok Keresztes hadjáratok Szerzetesek és apácák

4 Egy fiú lovaggá válásának útja 7-8 éves kora körül kezdődött. Az ifjú újonc először is apród lett. Az apródok karddal vagdaltak egy hatalmas fadarabot, hogy így izmosodjanak, ami a lovaggá váláshoz nélkülözhetetlen volt.

5 Lovaggá válás év között került sor a tulajdonképpeni lovaggá ütésre. Azon a reggelen bizonyos színű ruházatot viseltek, volt benne vörös (mint a vér), fehér (amely a tisztaságot jelképezte) és barna (mint a föld, mert oda térünk meg mindannyian, ha meghalunk). A lovaggá ütés úgy történt, hogy karddal megérintették az ifjú mindkét vállát.

6 Kastélyok A vár védelmi célból emelt erődítmény, megerősített épület vagy épületcsoport. Fénykora a középkorban volt, a feudális széttagoltság idején. Masszív falakkal akkora területet öveztek, ahol az őrség elférhetett. A várfalak szögletein védőtornyokkal: kör vagy négyszög alakú bástyákkal növelték a falak védelmét. a kaput külön kapubástya védte.

7 Kastélyok Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb.) a kastélyépítészetben a mai napig is fenmaradtak. Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastélynak hívják.

8 Középkori viselet Schecker - A férfiak rövid, csípőig érő kabátot hordtak, amely a testhez simult. Övvel viselték. Elején gombos vagy mélyen kivágott volt, s hímzéssel díszítették. A vállrésznél kitömték. Gallérja állig érő volt. Ezalatt vászoninget viseltek.

9 Középkori viselet Miparti Divatos női és férfi viselet volt a XIV-XV. században. Egy függőleges, vízszintes vagy ferde vonal osztotta két különböző színre a ruhát. A két rész szabásában is különbözött. (pl: az egyik ujj szűk, a másik bő volt). Csak és kizárólag nemesek viselhették. Csőrös cipő Hegyes orrú cipő, melyet a középkorban szimbólumként viseltek. A cipő hosszát rendeletek szabályozták: a viselőjének gazdagságát jelképezte. Megesett, hogy a láb valódi méretének a háromszorosát is elérte. Ilyenkor dróttal erősítették a lábfejhez, vagy a bokához. De volt hogy fabetétet helyeztek bele.

10 Lovagok és fegyverzetük A lovag teljes fegyverzete kg-ot nyomott. A páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag könnyű volt a mozgás. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét.

11 Lovagok és fegyverzetük A 15. századra a lovagi tornákból színes társadalmi esemény lett. A lovagok bebizonyíthatták bátorságukat a közönség, az uralkodó és a hölgyek előtt. A barátságos lándzsatörés célja az volt, hogy kiüssék az ellenfelet a nyeregből vagy eltörjék a lándzsáját. A 15. századtól bonyolult szabályokkal játszották ezeket a haditornákat. A vesztesnek át kellett adnia fegyvereit, hogy aztán váltságdíjért visszavásárolja őket. A győztes pedig pénzjutalomban részesült. Voltak azonban olyan tornák amelyeken kimondottan az ellenség megsebesítése vagy megölése volt a cél.A 15. századra a lovagi tornákból színes társadalmi esemény lett. A lovagok bebizonyíthatták bátorságukat a közönség, az uralkodó és a hölgyek előtt. A barátságos lándzsatörés célja az volt, hogy kiüssék az ellenfelet a nyeregből vagy eltörjék a lándzsáját. A 15. századtól bonyolult szabályokkal játszották ezeket a haditornákat. A vesztesnek át kellett adnia fegyvereit, hogy aztán váltságdíjért visszavásárolja őket. A győztes pedig pénzjutalomban részesült. Voltak azonban olyan tornák amelyeken kimondottan az ellenség megsebesítése vagy megölése volt a cél.

12 A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2-2,5 m hosszú lándzsa (kopja) volt. Ez a fegyver a XI-XII. század fordulóján váltotta fel a hajítódárdát.A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2-2,5 m hosszú lándzsa (kopja) volt. Ez a fegyver a XI-XII. század fordulóján váltotta fel a hajítódárdát. A lovagok idővel lovaikat is páncélba burkolták, melynek legdíszesebb darabja a fejpáncél volt. A lovas biztonságos ülését magas kápájú nyereg és kengyel biztosította.

13 Fegyverek Legbecsesebb fegyverük az egyenes kétélű kard volt. Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést.Legbecsesebb fegyverük az egyenes kétélű kard volt. Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést.

14 Középkori szerzetesek és apácák Szerzetesrend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok szerint élő, kolostorban lakó szerzetesek közösségét értjük.Szerzetesrend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok szerint élő, kolostorban lakó szerzetesek közösségét értjük. A szerzetesrendek tagjai hármas fogadalmat tesznek: tisztaság (szüzesség), szegénység, engedelmesség (Istennel és az egyházzal szemben) + hallgatási fogadalom is.

15 Középkori szerzetesek és apácák Mielőtt egy szerzetest felszentelnének (azaz végleges fogadalmat tenne), át kell esnie egy rövidebb-hosszabb tanulási, beavatási szakaszon. A legtöbb rend esetében a következő lépcsőfokok léteznek: –jelöltidő –noviciátus –szerzetesség Ezek időtartama rendenként változhat (a jelöltidő általában 1-2 év, a noviciátus 2-3 év az esetek többségében).

16 A lovagi tornák a lovagok számára lehetőséget teremtettek arra, hogy békeidőben is művelhessék a bajvívást, s bizonyítsák effajta tudásukat. A párbajok tétje sok esetben élet vagy halál volt. A küzdelmek kezdetben szabályok nélkül folytak, melynek eredménye hatalmas vérontás lett. Emiatt később írásban rögzített szabályokat fogalmaztak meg, melyek biztosították a kiegyenlített küzdelmet.

17 Lovagi tornák A klasszikus lovagi párharcok mellett voltak csoportos küzdelmek, illetve bábuval vívott harcok is. A két lovag közötti küzdelem általában lándzsával vagy karddal történt. A vesztes lovag átadta a győztesnek fegyvereit és páncélját. A győztes pedig váltságdíjat kért a legyőzöttért, melynek értéke a legyőzött lovag iránti tiszteletével volt arányban.A klasszikus lovagi párharcok mellett voltak csoportos küzdelmek, illetve bábuval vívott harcok is. A két lovag közötti küzdelem általában lándzsával vagy karddal történt. A vesztes lovag átadta a győztesnek fegyvereit és páncélját. A győztes pedig váltságdíjat kért a legyőzöttért, melynek értéke a legyőzött lovag iránti tiszteletével volt arányban.

18 A székesegyház vagy katedrális általában a püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll. A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.

19 A kereszteshadjáratok A keresztes háborúk a katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11–13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik, Konstantinápoly elleni keresztes háború A keresztes háborúk a katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11–13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik, Konstantinápoly elleni keresztes háború.

20 Szerzetesek és apácák A szerzetesek és apácák külön kis cellákban laktak, de közösen étkeztek, imádkoztak. Naponta 8-szor keresték fel a kolostor templomát. Aszerzetesek élete nemcsak imádkozásból, hanem kemény fizikai munkából is állt.

21 A Kerekasztal lovagjai A kerekasztal az Artúr- mondakörben Britannia legendás királyának csiszolt márványasztala. Uther Pendragon adta ajándékba Leodagrance-nak, aki nászajándékként Artúr királynak adta. Százötven vagy más említés szerint ötven vagy tizenkét lovag fért el körülötte. Kereksége ezt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak, nincs asztalfő. Minden lovag arra vágyott, hogy bekerülhessen a kerekasztal lovagjai közé, de ezt a megtiszteltetést csak nehezen lehetett kivívni.A kerekasztal az Artúr- mondakörben Britannia legendás királyának csiszolt márványasztala. Uther Pendragon adta ajándékba Leodagrance-nak, aki nászajándékként Artúr királynak adta. Százötven vagy más említés szerint ötven vagy tizenkét lovag fért el körülötte. Kereksége ezt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak, nincs asztalfő. Minden lovag arra vágyott, hogy bekerülhessen a kerekasztal lovagjai közé, de ezt a megtiszteltetést csak nehezen lehetett kivívni.


Letölteni ppt "A középkor Európában Lovaggá válás KastélyokÖltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések