Dr. Csatári Bálint, geográfus, az MNVH elnöke

Az előadások a következő témára: "Dr. Csatári Bálint, geográfus, az MNVH elnöke"— Előadás másolata:

1 Vidék – vidéktudományok – vidékfejlesztés „Kusza” és „kósza” gondolatok  e témákról
Dr. Csatári Bálint, geográfus, az MNVH elnöke 2012. február 10. Kecskemét

2 Vázlat A vidék fogalma, és annak változásai
Az európai vidéktudományok szemlélete és eredményei és hazánk vidékeiről (igazán röviden) Vidékfejlesztés – tervezés – szemlélet (a Magyar Nemzeti Vidék(i) Hálózat felépítése, feladatai, tervei) 6. Végül egy „idézet”

3 A vidék fogalma A VIDÉK olyan sajátos térség (terület)
amely NEM VÁROSIAS ahol fontos a mező- és erdőgazdaság tájfenntartó szerepe, ahol alacsony a népsűrűség, ahol az ott élő társadalom „vidékinek” gondolja és érzi magát Fontosnak tűnő megjegyzések: A vidék „relatív” fogalom, „önmagában” csak részben definiálható A városnak van vidéke (nélküle nem létezik, kivéve mezőváros). A vidék „képét”, imázsát a város formálja. Budapest – és „a magyar vidék” viszonya

4 Vidéki, falusi, rurális….
A tudományos szaknyelvben az általában használt angolszász „rural, rurality, landscape, country” kifejezések „vidék” értelmezése ≠ a magyar vidék szó általános, köznyelvi tartalmával.

5 Európában „a vidék tudományok” gazdag tudáskészlete működik.

6 A vidéktudományok „tudáskészlete”

7 Új „vidék-tudás” kell!

8 Van folyóirata… óta Editor: Paul J. Cloke See editorial board for all editors information Description The Journal of Rural Studies publishes research articles relating to such rural issues as society, demography, housing, employment, transport, services, land-use, recreation, agriculture and conservation. The focus is on those areas encompassing extensive land-use, with small-scale and diffuse settlement patterns and communities linked into the surrounding landscape and milieux. Particular emphasis will be given to aspects of planning policy and management. The journal is international and interdisciplinary in scope and content. Konklúzió: a Rural Studies egy nyitott szellemű folyóirat, egyfajta sajátos interdiszciplináris tudáskészlet közlésére törekszik, a lokális példák egyetemesen ismeretté „transzformálásával”.

9 Pl.: egy ún. „ELLEN-FÖLDRAJZ” cikk
Chris Gibson: Counter-geographies: The campaign against rationalisation of agricultural research stations in New South Wales, Australia Closing Grafton research station means a direct loss of 42 jobs in the town which, based on accepted Government economic multipliers, would lead to a further loss of 192 jobs—a total of 232 jobs gone. This downgrade has been calculated at $4.1 million in income tax losses and a likely increase of $2.7 million in Centrelink payments—a cost to government, and the people, of about $6.8 million a year… The 232 jobs lost would mean about 532 children leaving local schools, then fewer teachers, a downgrading of medical and hospital services, fewer police on the streets, reduced transport services, and so it goes on. (Harvey, D, Grafton City Chamber of Commerce and Industry 2004)

10 A vidék fejlesztését megalapozó kutatások főbb irányai http://www

11 A vidéktudományok fejlődésének csomópontjai
A kezdetek: agrárföldrajz, (a térhez is erősen kötődő) mezőgazdasági tudományok (tájintézetek), a vidékföldrajz és faluszociológia megjelenése Majd a környezettudományok, természet- és tájvédelem előtérbe kerülése 1980-as évek…a „vidék fenntarthatósága” – a híres Bruntland jelentés A vidék tényleges felértékelődése: a posztfordizmussal együtt megjelennek a vidékies, ún. „posztmateriális” javak, a vidék „közhaszna”, mint sajátos érték Európa „vidék-csúcs”: a Corki nyilatkozat 1996

12 A vidék „fontossága” Európában Eurobarométer 2008
A vidék „fontossága” Európában Eurobarométer 2008.tavasza, mintanagyság: fő

13 A vidékkutatás nemzetközi irányzatai: ”másképpen” fogalmazva
„Masszív”, a vidéki tereket és településeket minősítő, statisztikai térinformatikai irányzatok A vidéki erőforrások kutatása: mezőgazdaság (versenyképes és szociális mg. is), természetvédelem és ökológia, „zöld értékek”, vidék-turizmus, stb. A város – falu kapcsolatok, „rurbanizáció”, a vidéki szolgáltatások sokoldalú fejlesztése, A vidéki társadalom megújuló képessége A vidék imázs – a kultúra gazdaság A „posztmodern” vidék

14 .. és a különböző „nagyrégiók” különböző vidékkutatási és -fejlesztési irányzatai
Angolszász modell: a „klasszikus”, ahol a vidék értéke „megmaradt” Skandináv modell: ahol a finom módszerek beavatkozása és a lokális közösségek hatnak evolutív módon a vidékre Francia (mediterrán): ahol kiváló központi törvények (pl. Fro.) segítik a „háromféle” vidéket (kistérségi szinten, erősen a városokhoz kötődők, különösen értékes (pl.bor-) vidékek, támogatandó vidékek) Német (holland, flamand): alapos tudományos elemzések, nagy részletezettségű tervek és programok, széleskörű, szinte tömeges képzések Kelet-Közép európai (??): nincs modell, okai: (talán) a gazdasági társadalmi transzformáció keltette és ismétlődő makro-válságjelenségek miatt sem jut kellő figyelem és erőforrás a vidékre, amelynek problémáit csak tetézi az erősen centralizált államszervezet, a vidéki közösségek és civil szervezetek gyenge érdekérvényesítő képessége, a gyenge adaptációs képesség, a depressziós jelenségek, türelmetlenség, és a jövőkép hiánya

15 Az európai vidékies terek jellemzői
korrekt elhatárolások gazdag étlap nemzeti programok a vidék elemek közös szabályozása 1. Táj 2. Víz 3. NATURA 2000 4. LEADER közösségek

16 A népesség áramlása és a munkanélküliség

17 Az egyik legújabb angol „vidék-könyv”

18 És a régebbiek..

19 P. Cloke Magyarország 1990

20 És a mi mai vidékképünk ..

21 Nem vállaljuk a vidékies térségeink besorolását

22 Némi tudományellenességgel

23 és főbb adataik 100 vidékies kistérség (a 168-ból, 59,5%)
1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km² (61,9%) Lakónépességük 3,3 millió (39,7%), továbbá: népességük tartósan fogy és öregszik a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája jellemző a tartós munkanélküliség magas az átlagos iskolai végzettség alacsony A térbeli kép: markáns külső és belső vidéki perifériák

24 A kistérségek száma folyamatosan „gyarapszik”
hol egyik, hol másik ok miatt…

25 A mezőgazdaság szerepe kulcsfontosságú

26 A mezőgazdaság szerepe és a annak regionális különbségei (Farkas J
A mezőgazdaság szerepe és a annak regionális különbségei (Farkas J. nyomán)

27 A vidék „elfoglalása” (Timár Judit nyomán)

28 „ A jövedelemtömegek” (Nemes Nagy József nyomán)

29 A környezeti változások (Farkas Jenő nyomán)

30 Dévaványa, Vidékeink konferencia 2011
Az öngyilkosságok Dévaványa, Vidékeink konferencia 2011

31 A „határozottan” gettósodó vidéki települések (Tóth Krisztina nyomán) (munkanélküliség, alulképzettség, sok gyermek)

32 Településszerkezeti típusok
Dévaványa, Vidékeink konferencia 2011

33 „Vidékeink” tértípusai
I. - Pólus városok és vidékeik II. - Középvárosok és vidékeik III. - Kisvárosok, a vidék kulcstelepülései III. a. - Az átalakuló vidékies mezővárosok az Alföldön ά - aprófalvas vidékeink β - tanyás vidékeink fejlett vidék felzárkózó vidék elmaradott vidék A - környezetileg érzékeny vidék B - mezőgazdasági vidék C - rekreációs

34 A „lokális” és a „globális” szemlélete (Faragó László nyomán)
Kistérség, vidékies tájkörzet Lokalitás és a kohézió Autonómia és a valós közösség Érzékek és érzelem Helyi tradíciók és kulturális meghatározottság Régió, ország, Európa Verseny és regionalitás Centralizáció és a formalizált struktúrák Érdekek és számítás Transzkulturális és plurális rendszerek Konklúzió: A tér és a térről alkotott tudás, az integrált tervezés a fontos! (Csatári Bálint) Konklúzió: A hely és a fej szerepe, a genius loci a fontos! (Nemes Nagy József)

35 Modern fejlődés fogalom Posztmodern fejlődés fogalom
A modern és posztmodern vidékfejlődési fogalmak tartalmi összehasonlítása (G. Fekete Éva nyomán) Modern fejlődés fogalom Posztmodern fejlődés fogalom Lineáris haladás Ciklikusság Növekedés Fenntarthatóság Gazdasági szükségletek Emberi szükségletek Technikai, műszaki alapok Közösségi, humán alapok Erőforrás- és tőke-intenzív Erőforrás- és tőke-extenzív Koncentráció Dekoncentráció Ráció Emóció Felülről vezéreltség Alulról vezéreltség Monolitikus Plurális Munkaalapú elosztás Társadalmi hasznosság alapú elosztás Valós tér Virtuális tér Masculin Feminin ]

36 Vállalni kellene egy új, távlatos és „teljes értékű” magyar vidékpolitikát!
..mert értéket ment, s egy – két évtized múlva a magyar vidék is felértékelődik, ..mert a vidék élelmet ad, s nem is akármilyet, .. mert a kultúránk, történelmünk, táji környezetünk elidegeníthetetlen része, .. mert a vidéki erőforrásaink fenntartható fejlesztése nélkül az egész ország sokat veszíthet.

37 ennek hívószavai… decentralizáció szubszidiaritás homogenitás, funkcionalitás, identitás magas színvonalú szakmaiság inter- és multidiszciplinaritás igényes kutatás, tervezés és monitoring összefogás és közösségépítés szolidaritás, az elesettek támogatása fenntartható táji, természeti értékek és kultúra

38 Az MNVH lehetséges feladatai
A politikai -, a szakmai- és a civil szféra közötti információáramlás megszervezése A vidékfejlesztéshez kapcsolódó jelentős témák, problémák folyamatos felvetése, vizsgálata, A jövőbeli vidékprogramokkal kapcsolatos véleményezés, tanácsadás, állásfoglalás A legjobb gyakorlatok terjesztése Az MNVH-hoz regisztrált tagok szakmai összefogásának, párbeszédének elősegítése EGY ALULRÓL ÉPÍTKEZŐ, INTEGRÁLT VIDÉKFEJLESZTÉS ÉRDEKEBEN

39 Küldetésünk I. a magyar vidék helyzetének jobbítására, felzárkóztatásra, fejlesztésére vonatkozó programok szakmai és civil támogatásának elősegítése, biztosítása 2. a vidéki tájakat felelősen használók, gazdálkodók, települési és más helyi társadalmi csoportok, szakmai és civil szervezetek közötti érdemi párbeszéd, illetve a vidékeink megújításáért való közös cselekvés legkülönbözőbb formáinak a kialakítása

40 Küldetésünk II. 3. közre kívánunk működni a modern, integrált szemléletű, – tudományos megközelítéseket is alkalmazni képes – jövőbeli magyar vidéktervezés és –fejlesztés szellemi megalapozásában 4. aktivizálni, összefogni és szervezni kívánjuk a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat hivatalosan regisztrált személyeinek és szervezeteinek szakmai tevékenyégét

41 A szervezet MNVH Állandó titkárság

42 vízügyi, környezetvédelmi szervezetek, stb. CIÓ
VM VKSZI MNVH Állandó Titkárság Elnökség I N Tanács Országos zervezetek MTA, egyetemek, főiskolák F O I. t. szakosztály II. t. III. t. IV. t. MUT, FATOSZ, Hangya, stb. RMÁ Speciális vidéki térségek nemzeti parkok, vízügyi, környezetvédelmi szervezetek, stb. CIÓ Megyei vidék- fejlesztési csoportok agrárkamarák terepi szak- emberek, találkozási pontok építészek, S R E Térségi-táji szerveződésű vidék- fejlesztési csoportok felvásárlók, vidék- menedzserek kistérségi szervezetek térség- fejlesztők, szak- tanácsadók, LEADER HACS D SZ Vidéki település- agrár- vállalkozók, falu- gazdászok gazdák, őstermelők, civilek, népművelők, falu- és tanya-gondnokok, pedagógusok, polgár-mesterek, ER

43 Az MNVH közeljövőbeli feladatai
Kispályázatok kiírása (mnvh.eu) A „szervezet” megerősítse: MNVH Tanács Négy szakmai tagozat megszervezése + helyi találkozási pontok kialakítása A vidékstratégia befolyásolása A különböző, vidéket érintő tárcákhoz kapcsolódó fejlesztéspolitikák összehangolásának szorgalmazása Vidéktervezési újítások bevezetése, a legjobb gyakorlatok terjesztése, képzés A vidék sajátos érdekképviselete...

44 Csatlakozzanak hozzánk!
„Az egész emberi világ itt készül…” Tudod-e milyen öntudat kopár öröme, Húz-vonz, hogy e táj nem enged és Miféle gazdag szenvedés Taszít ide? Anyjához tér így az a gyermek, Kit idegenben, löknek, vernek, Igazán, Csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz, Óh, lélek. Ez a hazám. József Attila: Elégia 1933

45 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Honlapunk: mnvh.eu