Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személyiség Mi a személyiség?: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi, veselkedéses mintái. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személyiség Mi a személyiség?: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi, veselkedéses mintái. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési."— Előadás másolata:

1 Személyiség Mi a személyiség?: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi, veselkedéses mintái. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások együttesen határozzák meg, egymással szoros kölcsönhatásban. A személyiségelméletek ( vonáselméleti, pszichoanalitikus, szociális tanuláselméleti, humanisztikus ) kutatják az egyéni kül. és az egyén-körny. kölcsönhatását

2 A személyiség összetevői Tudat, jellem, világnézet Megismerő folyamatok (figy,érzék,észl,eml,gondolk,képz,intell,kreat) Ösztönző folyamatok(motívumok,att,akarat) Cselekvő folyamatok(vis,mozg,besz,temp) Társas folyamatok(e.műk,emp) Értékelő folyamatok(érzelmek,értékek,elvek)

3 Vonáselméleti megközelítés Az emberek személyisége vonások, jellemzők összessége Alaptípusokat állapítottak meg pl. Hipp.:szangvinikus,kolerikus,melankolikus,flegmatikus, Jung:introv-extravés gondolkodó,érző,érzékelő,intuitív Kretschmer: Piknikus,atletikus,aszténiás…(A Kámaszutra megemlíti, hogy az ókori ind orvosok 3-3 típusba sorolták az embereket: gazella, szarvastehén, elefánttehén a nők, a nyúl, a csődör, a bika a férfiak típusai voltak.) Egyéni különbségek oka: vonások mértékében különbözünk Kritika: helyzetfüggő vis.

4 Pszichoanalitikus megközelítés 1. Freud strukturális modellje: ösztönén,tudatos én, felettes én Örömelv, valóságelv,értékelv Zárt rsz, energiamegmaradás :libidó,tanatosz Freud topológiai modellje: Tudatos, tudatelőttes, tudattalan tartalmak

5 Pszichoanalitikus megközelítés 2. Elhárító mechanizmusok: tiltott cselekvéseket követő szorongás oldására, magunk védelmére Legelterjedtebb: elfojtás (mintha elfelejtette volna), továbbiak:projekció,tagadás,racionalizáció,regresszió,izoláció,reakcióképzés

6 Pszichonalaitikus megközelítés 3. személyiségfejlődés 5 szakaszon megy át, más-más örömelv jellemzi 1.Orális szakasz :1. év (szopizás, szájbe vétel) 2.Anális szakasz: 2. év (széklet visszatartási képessége) 3.Fallikus szakasz: ödipális konfl., kasztr. szor., azonosulás, 3-6 év 4.Latenciaperiódus, 7-12 év 5.Genitális szakasz, pubertástól érett szexualitás

7 Pszichoanalitikus elmélet kritikája Megkérdőjeleződött az ödipális konfliktus (talán inkább a fegyelmező erővel szembeni lázadás van mögötte) Túl biológiai (környezeti változókkal nem fogl.) Túl szűk mintát vizsgált: viktoriánus Bécs felső középosztályának neurotikus nőbetegei Megkérdőjeleződött a strukturális elmélete is Szorongás, elhárító mech. még helytállóak

8 Pszichoanalitikus megközelítés 4 Jung személyiségelmélete Meghaladta Freud elméletét: a tudattalan kiegyensúlyozó, korrektív, magasabb emberi célokra mutat Felosztotta: Személyes és kollektív (emberiség őskezdete óta lecsapódott reagálási módjai, általános emberi természet jellemzői, archetípusok. Pl.árnyék animus,anima…)tudattalanra

9 Pszichoanalitikus megközelítés 5. Adler elmélete Alfred Adler Alacsonyabb rendűségből kompenzálással fölényre törekvés Születési sorrend fontossága: Elsőszülöttek: trónfosztás Második szülöttek: repülőrajt Középső: beszorítva, személyesség hiánya legkisebb gyermek: sok törődés, kényezt. veszélye Egykék(7 év korkül is): túlzott fontosságérzet

10 Pszichoanalitikus megközelítés 6. Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete 1. A fejlődés egy életen át tartó folyamat A fejlődés krízisek sorozata Az egészséges fejlődés ezeknek a kríziseknek a sikeres megoldása, sikertelen kimenetele viszont a személyiségfejlődés nehézségeihez vezet

11 Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete 2.

12 Szociális tanuláselmélet Viselkedés a környezet és a személyiség folyamatos kölcsönhatásának eredménye Környezet alakítja a személyiséget és az egyén is környezetét Alapja a kondicionálás, jutalmak-büntetések vezérlik a személyiség Kialakulását. Kritika: nem pusztán a kö.-hez alkalmazkodunk, nem csak a viselkedés jellemez minket

13 Humanisztikus megközelítés 1. ’60-as évektől az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll Vizsgált témák: önmegvalósítás, kreativitás,választások Személy méltósága, szeretet, elfogadás ereje, egyéni fejlődési hajlam van mindenkiben

14 Humanisztikus megközelítés 2. Carl Rogers: veleszületett tendencia a fejlődésre, éretté válásra, pozitív változásra, önmegvalósításra Én-fogalomban: mi vagyok én, mit tehetek? Nem feltétlenül a valóságot tartalmazza Eszerint osztályozzuk az ingereket, észleljük a világot, viselkedünk (vagy: kerülnek tudattalanba vágyaink) Énideál: milyenek szeretnénk lenni, (húzóerő) Inkongruenciáktól: emoc. zavarok, szorongás, vis.zavarok Feltétel nélküli pozitív elf: akkor is elfogadnak, ha az ideálistól eltér a viselkedésem. Érzelmek jogosságának elismerése, magyarázat.

15 Fájdalom 1. Haszna: jelzésértékű A szervezet fájdalomcsillapító rendszere: endorfinok. Rövid ideig hatnak, lebomlanak. Sérülés később kezd el igazán fájni. Fájdalomérzet mértéke függ: mentális állapot, fizikai erőnlét, pihentség, szociális biztonság, genetikai adottság (receptorszám) Testi - lelki eredetű (depresszió, pánikbetegség okozhatja)

16 Fájdalom 2. Sanders def: intenzív szenzoros diszkomfort és érzelmi szenvedés, amely aktuális, képzelt vagy fenyegető testi szövetek károsodásához vagy irritációjához kapcsolódva jelentkezik. érzékelése: szubjektív, pszichológiai tényezők által meghatározott célja: életbenmaradás, a fájdalmat kiváltó tényező elkerülésére, gyors gyógyulás keresésére motivál. fájdalom def.: közérzetünket és emocionális állapotunkat is.

17 Fájdalom 3. két típusa: fázisos fájdalom: erős fájdalom, amely gyorsan nő és ugyanilyen gyorsan csökken. tónusos fájdalom: tompább, de állandó jellegű és tartós. A fájdalom kontrolljában az én-hatékonyság az egyik legfontosabb tényező. kapu-elmélet (Melzack és Wall (1965) a központi idegrendszerben található egy „idegi kapu”, amely zárt állapotában nem engedi tovább a fájdalom keltette idegimpulzusokat a magasabb agyi központok felé. A kaput az agyból lefelé küldött jelek zárják, ami arra enged következtetni, hogy fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja. adott kultúra hatása: pl.elviselhetetlennek tűnő fájdalmakat kell rezzenéstelen arccal elviselniük a különböző természeti népcsoportok férfitagjainak, férfivá avatásuk részeként.

18 Betegség Egészségmagatartás:bármely viselkedés, amelyről az egyén úgy véli, hogy elősegíti egészségét, megelőzi a betegség kialakulását, vagy elősegíti a betegség felismerését. Betegségmagatartás:bármely vis., amely az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést

19 Betegség 2. Betegszerep:ha adott személy nem tudja szociális szerepét ellátni, a társadalom felmenti és a betegszerep felvételét teszi lehetővé a számára Jellemzői: -az állapotért való felelősség hiánya -szociális szerepvitel alóli felmentés -betegszerep nemkívánatosként való címkézése, a beteg dolga, hogy segítséget keressen, változtasson -az orvossal való kooperáció, engedelmesség

20 Betegség hatása a személyiségre Hirtelen fellépő betegség hatásai. Érzelmi reakciók: Szorongás, lelki összeomlás, betegség tagadása, düh, visszavonulás. Krónikus betegséggel járó testi, élethelyzetbeli és pszichés változások: -testi funkciók (tünetek-közérzet, fájdalom, orvosi vizsgálatok, kezelés negatív hatásai) -új helyzethez való alkalmazkodás -külső megjelenés, testkép változása -szociális szerepek változása: családi szerepek, munkaképesség -a pszichés állapot negatív irányú változásai: érzelmi egyensúly elvesztése, szorongás, halálfélelem, tehetetlenség, autonómia és kontrollvesztés, bizonytalanság, önértékelés változása

21 Haldoklás, halál, gyász 1. Haldokló szabályozófolyamatai már nem működőképesek, külső rendre van szüksége: nyugodt, kiegyensúlyozott környezeti feltételek biztosítása fontos. Művészetterápiák, egyházi lelkigondozás nagy súlyt kapnak a pszichológiai támogatásban. Haldoklás szakaszai: 1.Tagadás 2.Düh 3.Alkudozás 4.Depresszió 5.Elfogadás

22 Haldoklás, halál, gyász 2. Végstádiumban lévő betegek ált. szívesen beszélnek az életükről, betegséggel kapcsolatos gondolataikról, késztetés az életáttekintésre, integritás Gyász : a veszteség által kiváltott reakciók, magatartási formák együttese Kisebb nagyobb veszteségek életünk során: kapcsolat megszakadása, költözködés, munkanélküliség, esetleg amputáció, stb.

23 A veszteségre adott reakciót számos tényező befolyásolja: elhunyttal való kapcsolat, életkor, halál módja, nem, alapszemélyiség, előzetes betegségek, vallás stb. a gyász mindig egyéni Általában 5 fázis különíthető el (a veszteség átélése már a halál előtt megkezdődhet, pl. krónikus betegségben- ez a megelőlegező gyász) Haldoklás, halál, gyász 3

24 1. sokk (érzelmi bénultság, kiüresedettség, vagy éppen érzelmi vihar, annál hosszabb, minél váratlanabb a veszteség) 2. kontrollált szakasz (a halálesettel kapcsolatban számos feladat zúdul a hozzátartozóra, össze kell szednie magát, de sokszor tehetetlenséget érez, ált. a temetésig tart, a szertartás lehetőséget ad az érzelmek kifejezésére) Haldoklás, halál, gyász 4.

25 3. Tudatosulás szakasza a gyász legnehezebb időszaka, tennivalók nélkül szembesül a veszteséggel, ritkul a segítség, érzelmek kavalkádja, úgy érzik, mintha énjüknek egy része is megszűnt volna, emlékek rohama, a gyászoló magatartásának, kapcsolatainak változása, ambivalenciája, testi tünetek megjelenése 4. Átdolgozás, tudatos emlékezés ideje, szép emlékek, csökken a tünetek intenzitása, a racionális elfogadás nő 5. Adaptáció, új egyensúlyi állapot, a gyászoló az elhunyt emlékével együtt képessé válik életének folytatására Haldoklás, halál, gyász 5.

26 Empátia 1. Def: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki A fogalom eredeti jelentése: erős érzelem, szenvedély, beleérző képesség. a megértés / megérzés fő eszköze: az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei; a személyiség mintegy a másikba vetíti önmagát akkor lesz empátia a beleélésből, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk és önmagunk számára értelmezzük az összefüggéseket Rogers:„az empátia önmagában gyógyító erő”.

27 Empátia 2. Empátia szintjei 1.Másik helyzetének átgondolása, logikai behelyettesítés révén 2.Másik érzelmi viszonyulási sémáinak értése 3.Másik befolyásoló kommunikációjának értelmezése (rejtett üzenetek vétele) 4.Érzelmi ellentmondások, kétségek beleéléses megértése (talán nem is tudatos a másikban) 5.Lelki folyamatok egyedi összefüggéseinek megértése, a másikban zajló kognitív és érzelmi folyamatok logikájának tisztázása 6.Másik lelki folyamatainak történetiségének megértése

28 Empátia 3. csak ideiglenesen tartható fenn, mert a személyiség védekezik, őrzi határait nem racionális, nem tapasztalati sablonon alapuló következtetés nem emp. ha nyílt kommunikáció vagy hosszas megfigyelés útján értjük meg az empátia a nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége minden ember képessége, de különböző mértékben jelenhet meg az empátiás készség gyermekkorban nagy, majd serdülőkorban rejtetté válik, öregkorig folyamatosan csökken Az empátia képessége tudatosan is fejleszthető, önmegfigyeléssel, önneveléssel. Az empátia feltételei a figyelem, az érdeklődés, az odafordulás – mindez pedig részben ösztönös, részben tudatos.

29 Empátia 4. Empátia és szimpátia a szimpátia az emberek képessége a másik érzelmeinek átvételére, azonos illetve hasonló összetevők más jellegű szerveződése, mint az empátia az általa keltett érzés általában erősebb, mint az empátiával felidézhető érzés míg az empátiás készség inkább a tudatos feldolgozás, értelmezés képessége, a szimpátia akaratlan, saját érzelmi világunkra van valamilyen hatással

30 Empátia 5. Empátiát fejlesztő hatások jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok problémák, krízisek, konfliktusok olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni különleges összezártság, egymásra utaltság betegség, fogyatékosság, testi hiba nagy élettapasztalat érintkezés idegen kultúrákkal

31 Empátia 6. Empátiát csökkentő hatások közérzet romlásával, fájdalommal, funkciózavarral járó betegségek félelem, szorongás agyi károsodás az alkohol- és drogfogyasztás csak addig növeli, amíg nem zavarodik meg miattuk az érzékelés, figyelem, a kognitív feldolgozás heves szükségleti feszültségek illetve minden olyan külső tényező, ami a kommunikációt zavarja

32 Empátiás készség az orvos-beteg kapcsolatban régi idők orvosai: betegek megnyugtatása, vigasztalása is, ma: hangsúlyosabb a gyógyító tevékenység természettudományos alapok: beteg közléseinek mind kevesebb jelentőség orvosi viselkedés autokratizmusa, kérdez, a betegek csak korlátozottan beszélhetnek tekintélytisztelet mindinkább átadja helyét a szakértőhöz való józan kapcsolatnak (nagyobb az információigény, a józan mérlegelés, gyanakvás) ha az orvos beleéli magát betege helyzetébe, könnyen fel tudja magában idézni azokat az indítékokat, amelyek a beteget vezérlik.

33 Empátiás készség a nővér-beteg kapcsolatban 1. A jó nővér - beteg kapcsolat ismérvei ápoláslélektani szempontból: a nővér van legtöbbször együtt a beteggel, a testi ápolás mellett a gondoskodásra és törődésre is nagy hangsúly helyez, a nővér segítése, gondoskodása, szeretete szavakban, kifejezőkészségben és tettekben egyaránt megnyilvánul pl. kommunikációja kifogástalan, megfelelően szólítja meg betegét, a nehezen kezelhető betegekkel is türelmesen bánik, bizalmat ébresztő magatartást tanúsít, figyelmes betege iránt, megérti őt,

34 Empátiás készség a nővér-beteg kapcsolatban 2. megfelelő távolságtartás (ami a betegnek jó- nem bizalmaskodás) jellemzi kapcsolatukat, titoktartás, a beteg önértékelésének biztosítása, Y empátiás készséggel rendelkezzen a nővér, betegét legyen ideje meghallgatni, N a nővér rendelkezzen a legmegfelelőbb személyiségjegyekkel, és egyénisége tegye alkalmassá a nővéri hivatás magas fokon történő végzésére.

35 Megküzdési stratégiák Megküzdés: mindazok a gondolatok, érzések és viselkedésformák, amelyek a lelki egyensúlyt veszélyeztető tényezők kezelésére irányulnak A megküzdési képességek, a coping stratégiák azt mutatják meg, hogyan tud a személy a nehéz, stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. A személy kognitív és magatartási erőfeszítéseket tesz a stressz forrását jelentő konfliktus megoldására.

36 Megküzdési stratégiák 2. Problémafókuszú megküzdés a helyzetre, a problémára összpontosít, hogy megkísérelje azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. Irányulhat befelé is, magán változtat. Kevésbé válik depresszióssá a stressztől. (elemzés, kogn.átstruktúrálás, alkalmazkodás, kontroll megszerzése) Érzelemközpontú megküzdés : belső érzelmi válasz, az én megváltoztatása a személy ekkor azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stresszhelyzet okozta érzelmi reakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását. Akkor is ilyet használ a személy, ha a helyzetet nem tudja megváltoztatni. (érz.indíttatású cselekvések, egyensúly keresése, segítségkérés)

37 Érzelemközpontú megküzdési stratégiák −viselkedéses stratégiák: testmozgás mint problémaelterelés, az alkoholizálás, drogok fogyasztása, dühkitörés, érzelmi támasz keresése barátoknál. −kognitív stratégiák: probléma időleges félre tétele, a fenyegetettség csökkentése a helyzet jelentésének megváltoztatásával.

38 Nyolcféle egészséges stratégia konfrontáció: problémával való szembehelyezkedés, aktív megküzdés eltávolodás: a helyzettől való érzelmi és mentális távolságtartás, hogy energiát gyűjthessen a további megküzdéshez; érzelmek és viselkedés szabályozása: adott helyzet megoldása legjobban segítő érzelmi kifejezésmód és viselkedés megtalálása társas támogatás keresése: a társas környezet részéről rendelkezésre álló erőforrások, támogatások keresése és kihasználása a felel ősség vállalása: az észlelt, tulajdonított kontroll vállalása problémamegoldás-tervezés : kifejezetten kognitív, racionális stratégia, a lehetőségeknek a kiértékelése, amelyek a helyzet megoldását elősegíthetik; elkerülés-menekülés: nem vállalja a konfrontációt, kilépés a szituációból; pozitív jelentés keresése : a negatív jelentésű esemény kihívásként, bizonyos szempontból pozitívként való értékelése

39 Patológiás konfliktusmegoldás Csak érzelmi szabályozás Énvédelem (elhárító mechanizmusok) Szorongáscsökkentés Elhárító mechanizmusok (pl. tagadás) Passzív és elkerülő coping (tűnődés, visszahúzódás, passzivitás, pl. serdülők, depressziósok)

40 Megküzdési stratégiák kialakulása a gyermek iránti szeretet és bizalom a biztonságnyújtó, követelményeket és oltalmat egyaránt biztosító szülői magatartás a szülők összehangolt és egyetértő nevelésmódja családi légkör típusa (szabályorientált, konfl.orientált) szülői nevelési célok (önállóság-autonómiára, konformitásra nevelés) szülői nevelési attitűdök (következetes, manipulatív és inkonzisztens nevelési attitűd) Nevelési stílus (támogató, büntető)

41 Szülői hatások Mindkét nem esetében az érzelemközpontú megküzdés mutatott szorosabb kapcsolatot a családi szocializációs, szülői nevelői hatásokkal. A fiúkat a konfliktusokkal terhelt családi légkör, a lányokat a szülői inkonzisztens és manipulatív nevelői attitűd hajlamosítja elsősorban az érzelemközpontú megküzdés alkalmazására. A fiúknál az anya túlvédése és manipulációja, valamint az apa inkonzisztens nevelői viselkedése, a lányoknál az anyai és apai nevelői hatások közötti különbsége, az apai túlvédés és a konfliktusorientált családi légkör lép föl még hajlamosító tényezőként, a lányokat a szülői inkonzisztens és manipulatív nevelői attitűd hajlamosítja elsősorban az érzelemközpontú megküzdés alkalmazására. A fiúknál az anya túlvédése és manipulációja, valamint az apa inkonzisztens nevelői viselkedése, a lányoknál az anyai és apai nevelői hatások közötti különbsége, az apai túlvédés és a konfliktusorientált családi légkör lép föl még hajlamosító tényezőként.

42 Kiégés (Burn out) szindróma 1. A kiégés :tartós lelki terhelés, stressz hatására az egyén fizikai, érzelmi és mentális kimerülése. Negatív attitűdök, ellenségesség, reménytelenség, beletörődés, céltalanság, sematikus munkavégzés jellemzi. Főleg a segítő foglalkozásúakat érinti Főleg nőket érint (hagyományos társadalmi elvárás a gondoskodás, túlgondoskodás, önmaga háttérbe szorítása, magukban keresik a hibát )

43 Kiégés (Burn out) szindróma 2. Okai: a mások vagy önmaga szabta magas követelmény, kielégítő elismerés hiánya, alacsony jövedelem, monoton munka, értelmetlen feladatok, szoros határidők,adminisztratív terhek, korlátozott előrejutási lehetőségek, alacsony szintű szociális támogatás Tünetei: (ragályos) 1.Testi: fáradtság, fejfájás, súlyváltozás, alvászavarok, pszszom. betegségek 2.Lelki: szorongás, depresszió, álmatlanság, ingerlékenység, cinizmus, serkentő- nyugtatószerek fokozott haszn., szakmai önért. pr., emberi kapcsolatok romlása

44 Kiégés (Burn out) szindróma 3. Megelőzés, kezelés Saját érzelmi reakciók kezelése, önismereti tréningek, visszajelzés kérése, rekreáció, felelősség megosztása, munkahelyi váltás, munkaköri váltás (5-7 évente), hatékony gazdálkodás a belső energiákkal, szociális kapcsolatok ápolása Segítségkérés, team-munka, személyzeti megbeszélések, esetmegbeszélés

45 A krízisek két fajtája 1.Normatív, fejlődési krízis (két fejlődési szakasz között új feladatok jelennek meg, új konfliktusmegoldó stratégiák szükségesek 2.Akcidentális, véletlenszerű (váratlan, kiszámíthatatlan, veszteségélmények, váratlan, halmozódó negatív események)

46 Öngyilkossági szándék előre jelzői 1.Beszűkülés: örömtelen, negatív érzelmek, kapcsolatai lazulnak, megszakadnak, minden értéktelensége 2.Készülődés az önkezű halálra 3.Öngyilkossági fantáziák (önmegsemmisítő gondolatok, elképzeli magát a ravatalon, temetésen), melyek a menekülést szolgálják Bármelyik előfordulása jelzésértékű!

47 Cry for help-segélykérés Az öngyilkosságra készülők 75-80%-a beszél a szándékáról, ez is egy segélykérés Nyílt kommunikáció, akár humor formájában Álmok, fantáziák Erős szorongás, befelé fordulás Szorongás és agresszió Depresszió, „jó lenne kialudni magam, távol lennem, elmegyek”

48 Öngyilkosságot megelőző állapot jellemzői Érzelmi élet: szorongás, agressziógátlás, rejtetten jelen lévő agresszió Önmagához való viszonyulás: minimalizáló és maximalizáló, az önértékelés csökkenése, értéktelenség érzés, sérült énkép, önvád, kisebbrendűség, saját testhez való ambivalens viszony, identitászavar Kapcsolatok: beszűkülése, hirtelen elvesztése, hiánya, izoláció, de növekvő megkapaszkodási vágy, önállóság hiánya, szimbiotikus kötődés

49 Viselkedés Viselkedési minták beszűkülése Destruktív konfliktusmegoldások Befolyásolhatóság, bizonytalanná válás Nagy változás a külső megjelenésben, szokásokban Kockázatkeresés, szenvedélyek erősödése (drog, alkohol, játék, munka, szex) Fokozódó baleseti hajlam Élettől való búcsúzkodás (végrendelkezés, javak szétosztogatása, beszédfordulatok)

50 Veszélyeztetettek Depresszió, skizofrénia, acting-out személyiség, alkohol, vagy gyógyszerfüggőség, családban előforduló öngyilkosságok, korábbi öngyilkossági kísérlet Életkörülmények: család felbomlása, szociális nehézségek, munkahely elvesztése, gyász, elhúzódó stresszek pl. rossz bánásmód, foglalkozási stressz, krónikus testi betegség

51 Elkerülendő Sürgetni: szedje össze magát, igyekezzen, akarjon, tegye túl magát Eltávolítani: menjen szabadságra Kétségbe vonni érzelmeit, véleményét Hamis reményeket kelteni: már a gyógyulás útján jár…

52 Krízis megoldásai Kreatív megoldás: valódi megoldás, ahol az egyensúly visszaáll, a személyiség fejlődött, új megoldást talált. Az énerő nő, bölcsebb lesz, csökken a későbbi krízis előfordulási esélye. Kompromisszumos megoldás: a korábbi egyensúlyi állapotára tér vissza, de az alapkonfliktus továbbra is fennáll, hasonló krízis bukkanhat fel a jövőben.

53 Családon belüli erőszak családon belüli erőszak gyakorisága (nehéz megbecsülni-titkolják, minden 5.nő, 10.gyermek) megnyilvánulási formái (szóbeli, testi,szexuális, gazdasági) - a bántalmazó személyisége (mások pr.ira közömbös,korlátolt gondolk,féltékeny, hiperérzékeny, áldozatában bűntudatot ébr,durva beszéd, fenyegetőzés, tárgyiasítás, állatokkal kegyetlen, kapcsolatmegvonással zsarol,magas elvárások) - áldozati figyelmeztető jelek (menekül otthonról, nem beszél partnere jelenlétében, nyugtatók, antidepr., el van zárva pénztől, telefontól, szabad közlekedéstől) - regresszió jellemzői a gyermek fejlődésében (alvás, evés változása, szobatisztaság, bűntudat, szégyenkezés, vagy magamutogatás )

54 Gyermekbántalmazás Fajtái: Fizikai Érzelmi Szexuális visszaélés Veszélyeztetés Elhanyagolás

55 Bántalmazás tünetei Fizikai – sérülések, koponya, borda, csöves csontok sérülése, égésnyomok, karmolások, véraláfutások A bántalmazott gyermek gyakran megretten hirtelen mozdulatokra, váratlan érintésre, fejét elkapja, riadt, éberen figyel Gyakran ellenségesek, ők maguk is verekedősek Hiányzik az életöröm, szomorú

56 Érzelmileg bántalmazott Kevésbé feltűnő jegyek: Viselkedés jellegzetes lehet: szomorú, kedvtelen, meg akar felelni az elvárásoknak, nagyon gátlásos Alacsony önértékelés Szeretet legapróbb jelére reagálnak Gyorsan kötődnek A szeretett személytől rosszul viselik a kritikát

57 Szexuális visszaélés Visszatérő hasi fájdalom Alvászavar Étvágyzavar Szégyenlősség, vetkőzés kerülése Iskolakerülés Aszociális viselkedés Depresszió Rizikótényező: Nem vérszerinti ffi rokon a családban Szülő alk./ drog fogyasztása Szülő maga is bántalmazott volt Nincs szexuális kapcsolat a szülők között

58 Fizikai elhanyagolás Fizikai elhanyagolásról akkor beszélhetünk, ha a gyermek nem jut hozzá azokhoz a javakhoz, melyek –életben maradása, –növekedése, –egészségének megőrzése érdekében nélkülözhetetlenek. Az elhanyagolás előfordulhat annak következtében, hogy: –szülei vagy gondozója nem figyelnek a gyermekre, nem veszik észre, ha valamiben szükséget szenved, (például beteg vagy éhes), –a szülőknek nem áll módjukban megfelelően gondozni a gyermeket (pl. elszegényedett, tartósan munkanélküli vagy hajléktalan, illetve tartósan beteg, a gyermek ellátására képtelen Élelem, ruházat, orvosi ellátás, higiénia, oktatás, biztonságos környezet

59 Érzelmi elhanyagolás a gyermekkel nem törődnek, nem figyelnek rá, ignorálják, közömbösek vele szemben, gyakran egyedül hagyják, esetleg bezárják a lakásba a szülők távolléte idejére, nem érdeklődnek iránta vagy a vele kapcsolatos események iránt, közeledésére, kapcsolatfelvételre irányuló kezdeményezéseire nem, vagy pedig hidegen, elutasítóan reagálnak, Hiányzik a bíztatás, megerősítés, szeretet kifejezése

60 A bántalmazó szülő személyisége éretlenebb alapszemélyiség sok belső bizonytalanság alacsony önértékelés kevesebb empátia a gyerekkel való kapcsolatából hiányzik a lelki rezonancia, az örömkészség


Letölteni ppt "Személyiség Mi a személyiség?: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi, veselkedéses mintái. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések