Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociálpszichológia. Szociálpszichológia feladata a társas viselkedés tudománya Vizsgálja: hogyan észleljük a körülöttünk lévő társas világot, hogy működünk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociálpszichológia. Szociálpszichológia feladata a társas viselkedés tudománya Vizsgálja: hogyan észleljük a körülöttünk lévő társas világot, hogy működünk."— Előadás másolata:

1 Szociálpszichológia

2 Szociálpszichológia feladata a társas viselkedés tudománya Vizsgálja: hogyan észleljük a körülöttünk lévő társas világot, hogy működünk együtt, hogyan befolyásolják az emberek kölcsönösen egymás vélekedéseit, érzelmeit és viselkedését.

3 Társas hatások Egyszerű rutinműveleteknél: Triplett: társas facilitáció Bonyolult, kevésé begyakorolt feladat esetében: Allport: társas gátlás, lámpaláz, vizsgadrukk (okai: nincs begyakorolva, bizonytalanságérzet a közönségtől, büntetőnek/jutalmazónak hisszük a megfigyelőket)

4 Szociálpszichológia módszerei Kérdésfeltevés Hipotézisalkotás Megfelelő mintavétel Leíró, feltáró, magyarázó vizsgálatok Megfigyelések (álcázott terepkutatás, vállalt megfigyelés, részt vevő megfigyelés) Kérdőívek Kísérletek (terepkísérlet, laborkísérlet)

5 Társas megismerés Sikeres társas interakciókhoz: helyes szociális észlelés kell (környezetünk állandó monitorozása, rejtett infok keresése, sajátos szűrések) Észlelési torzításaink: -elnéző torzítás -szándékosság feltételezése -belső oktulajdonítás mások esetében -külső oktulajdonítás saját kudarcainknál -aktuális hangulatunk befolyásoló

6 Társas megismerés 2. Adatgyűjtés: egyéni megfigyeléseink/tömegkommunikáció-torzak -Információ élénksége (mind az észlelt, mind a felidézett információt befolyásolják), kiugró jellemzők -Sémák Def.:emberek, tárgyak, helyzetek osztályainak mentális reprezentációja. Memória struktúrák, észlelés, gondolkodás eredményei. Segítik az info feldolgozászt -énvonatkoztatási hatás (ami személyes hatással van ránk, arra jobban emlékszünk) Torzításaink: -Elsőbbségi hatás (az elsőként kapott inf-k irányt szabnak) pl. Jóska jellemzésének felolvasása -Újdonsági hatás (az ellenkezője, az utolsó inf. határozza meg, pl. ha megbántottak minket, hajlamosak vagyunk a korábbi szép dolgokat elfelejteni)

7 Sztereotípiák-a pontatlanság fő forrásai Sztereotípiák: vélekedésünk azon tulajdonságokról, amelyeket egy adott csoportra jellemzőnek tartunk, érzelmekkel kötjük összea jellemző tulajdonságokat. Leegyszerűsített elméletek, személysémák. Prekoncepciók egy-egy nemzeti, etnikai csoportról. Segítik és rontják a személyészlelést (szükséges rossz) Automatikus folyamat, természetes, elkerülhetetlen, végleges kogn.kapacitás következménye. Automatikus kategorizáció:nem, faj alapján azonnal stigmák szituatív jellemzők, kiugró jelleg Illuzórikus korreláció: oka: két ritka, feltűnő jellemző együttes előfordulása→ jobban figyelünk rá, jobban emlékszünk rá, túlbecsüljük. A személyészlelést bef.: észlelő hangulata, a helyzet, célszeméllyel hasonlóság, ismerősség, célszemély összetettsége, észlelő sztereotípiája

8 Sztereotípiák 2.Kialakulásuk 1.Személyes tapasztalat alapján: feltűnő, szokatlan egyéneket jobban megfigyeljük, benyomásunk alakítja a csop.jukról alkotott képet Kiugró infok: két ritka tulajdonságnál összefüggést tételezünk fel (ritkán látott csoport különös tagja) Társadalmi szerep alapján általánosítunk: pl. alacsony ses= műveletlen, buta emberek 2. Társas tanulás útján: másoktól, médiából tanuljuk

9 Sztereotípiák 3. Funkciójuk Önigazolás Hatékony információ feldolgozás (Ha gyorsan kell döntenünk, ítéletet hoznunk, ha komplex a kérdés, ha korlátozott a kapacitásunk, ha erős érzelmi hatás alatt állunk) Csoportigazolás : Tajfel kísérlete

10 Sztereotípiák 4. Következményük Pozitív sztereotípiánál: homogenizálás, túl magas elvárások Pontosságuk: néhány pontos, rengeteg pontatlan sztereotípia létezik Torzítják az info feldolgozást: azokra figyelünk fel, emlékezünk, ami erősíti a szt-t, kétértelmű info-t szt-nak megfelelően értelmezünk, önbeteljesítő jóslat (kiváltjuk a másikból a sztereotipikus viselkedést

11 Sztereotípiák 5. Feloldásuk Kontaktushipotézis: személyközi és csoportközi kontaktus kedvezően befolyásolja a viszonyt, ha pozitív kontaktus (van benne kooperáció, egyenlő státuszok, egyforma normák, aktív ismerkedés) Közös ellenség (Sherif kísérlet) Média szerepe

12 Sztereotípiák 6. Makacsságuk Kimagyarázzuk a nem elvárt információt, különleges körülménnyel magyarázzuk További altípusokat képzünk a csoporton belül Kivételnek tekintjük a sztereotípiát cáfoló egyént

13 Sztereptípiák 7. Önbeteljesítő jóslat (Pygmalion effektus): elvárásainkat sugallva a másik beváltja a hozzá fűzött + vagy – reményeket. Holdudvarhatás: hajlamunk a másikról egy + vagy – tulajdonság alapján több hasonlót feltételezni. Pl. Judit, pl. név alapján sztereotipizálás

14 Csoportok észlelése Önkategorizáció: saját magunkat vmely csoport tagjaként határozzuk meg-társas identitás (in-group) Hatással van a viselkedésünkre ( felvesszük a csoportra jell-ő tulajdonságokat, viselkedésformát, serdülők kortárscsoportjainak fontossága!) Jellegzetes csoportpercepciós torzítások ( a mi csoportunk színesebb, a másik – out group-homogénebb) Sajátos érzelmi viszonyulás ( saját csoporttal barátságos és segítőkész, másik csoporttal szemben negatív érzések- előítélet)

15 Előítélet Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben. Téves, vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. (egy embercsoport biz. jellemvonásainak vagy motívumainak általánosítása a sztereotipizálás pl. feketék ritmusérzéke) Ellenáll a tapasztalatnak, nehezen változtatható. Megnyilvánulásai: szóbeli kritika, elkerülés, szegregáció, bántalmazás

16 Előítélet 2. Előítélet okai: Gazdasági nehézségek Bűnbakképzés Társadalmi szokás Személyisége: merev, autoriter, tekintélyelvű, konvencionális, gyanakvó, gyerekkori konfliktusok, gyermeki harag, projekció, elfojtás, bizonytalanság, megtorlási igény

17 Előítélet 2. Kialakulása Pszichológiai szükségletekből erednek. Fennálló viszonyok igazolására ( pl. hajléktalanok nem igyekeznek, piszkosak) Pozitív énkép szükséglete (lenéz valakit, ő pozitívabb színbe kerül) Csoporthoz tartozás igénye

18 Attitűdök Def:pozitív-negatív viszonyulás; idegenkedés, vagy vonzalom. Saját tapasztalatunkból, illetve készen is kaphatunk attitűdöket. Tárgyai lehetnek: -más emberek, embercsoportok, -tárgyak, -ideológiák, mozgalmak. Kifejeződhet érzelmekben, vélekedésekben és viselkedésben.

19 Attitűdök 2. Konzisztenciaelméletek Alapgondolatuk, hogy az emberek törekednek egyfajta összhangot teremteni különböző attitűdjeik között, és ha ez nem sikerül, és az elemek nem felelnek meg egymásnak, feszültséget éreznek. Festinger és Carlsmith kiváltott engedelmességi kísérlete—kognitív disszonancia

20 Attitűdök 3. Mi a funkciójuk? Az attitűdök különböző pszichológiai szükségleteket elégítenek ki. Attól függően, hogy milyen funkciót látnak el, más módon lehet őket megváltoztatni Instrumentális funkció :cél a társadalmi előnyök elnyerése és a büntetések elkerülése- segít alkalmazkodni Ismeretfunkció :referenciakeret nyújtása, hogy ismereteinket értelmesen tudjuk szervezni - az ilyen attitűd sémaként működik- célja, hogy értelmet adjon a világnak) Értékkifejező funkció :cél, hogy kifejezze az egyén értékrendjét és meggyőződéseit Énvédő funkció:cél, hogy megvédje az egyént saját, elfogadhatatlan impulzusaitól – Freud-projekció, bűnbakképzés, társadalmi felelősség áthárítása Szociális igazodási funkció: segít, hogy a csoporthoz való tartozást kifejezze és erősítse)

21 Attitűdök és a viselkedés A különböző attitűdök eltérő mértékben jósolják be a viselkedést ( La Piere utazós vizsg: fehér prof+kínai pár utazása, több előzetes negatívattitűd levélben, mint elutasító valós viselkedés) A közvetlen tapasztalaton alapuló attitűdök jobban előre jelzik a viselkedést, mint amik csak hallomáson alapultak.

22 Engedelmesség-Milgram kísérlete

23 Empátia 1. Def: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki a megértés / megérzés fő eszköze: az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei; a személyiség mintegy a másikba vetíti önmagát akkor lesz empátia a beleélésből, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk és önmagunk számára értelmezzük az összefüggéseket az empátia feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikációs kapcsolat

24 Empátia 2. csak ideiglenesen tartható fenn, mert a személyiség védekezik, őrzi határait az empátia nem racionális, nem tapasztalati sablonon alapuló következtetés az empátia nem ugyanaz, mint a projekció (illető saját felfogásának belevetítése a másikba, kommunikációt gátoló tényező ) nem empátia az, ha a másik érzelmi helyzetét nyílt kommunikáció vagy hosszas megfigyelés útján értjük meg lényege a kommunikáció, azaz jelek váltása, kódolása, értelmezése,igazi tere a párbeszéd minden ember képessége, de különböző mértékben jelenhet meg az empátiás készség gyermekkorban nagy, majd serdülőkorban rejtetté válik, öregkorig folyamatosan csökken

25 Empátia szintjei 1.A másik helyzetének átgondolása logikai behelyettesítés révén 2.A másik érzelmi viszonyulás-sémáinak megértése: felismerjük a másikban az irántunk vagy mások iránt élő érzéseket 3.A másik promotív, megmozgató, befolyásoló kommunikációjának helyes értelmezése 4.Érzelmi ellentmondások és kettősségek beleéléses megértése (ez már intenzív és mély) 5.A lelki folyamatok egyedi összefüggéseinek megértése: megértjük a másikban zajló kognitív és érzelmi folyamatok belső logikáját, okokat, következményeket, indítékokat 6.A másik ember lelki folyamataiban rejlő történetiség megértése: az élmények belső összefüggéseinek múltba nyúló részének, történeti kapcsolatoknak a meglátása

26 Empátiát fejlesztő hatások jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok problémák, krízisek, konfliktusok olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni különleges összezártság, egymásra utaltság betegség, fogyatékosság, testi hiba nagy élettapasztalat érintkezés idegen kultúrákkal

27 Empátiát csökkentő hatások közérzet romlásával, fájdalommal, funkciózavarral járó betegségek félelem, szorongás agyi károsodás az alkohol- és drogfogyasztás csak addig növeli, amíg nem zavarodik meg miattuk az érzékelés, figyelem, a kognitív feldolgozás heves szükségleti feszültségek illetve minden olyan külső tényező, ami a kommunikációt zavarja

28 Szerep Asszociációink: tettetés, szimuláció, megjátszás, szociálpsz.ban: automatikus viselkedési lánc, reagálási mód szűk értelemben az adott szituációban szereplő személy előírt viselkedése, reagálási módja—társas vis-t sémák, forgatókönyvek irányítják, tág megfogalmazásban a társadalomban elfoglalt helyzet (státus) által megkövetelt és kulturálisan előírt viselkedés Egyszerűbbé teszi az együttélést, kapcsolatokat Ne kelljen esetenként mérlegelni, a rutinszerű viselkedés nem érinti a személyiséget Lehetővé teszi, hogy a személyiség sérelme nélkül kapcsolódjunk a társadalomnba Gyerekek: 3-5 évesen kezdik a szerepjátékot, normatanulás, utánzás, identifikáció Veleszületett / szerzett szerepek

29 Szerepkonfliktus A viselkedés nem felel meg a szerepelvárásnak Konfliktus az ember különböző szerepei között (egy tanárnő, aki anya, nő, feleség is egy személyben) A szerep érdekében a személynek egy értékítéletét fel kell adnia A konfliktusból adódó feszültség oldása: -társadalmi felmentések (pl. orvos, pap, ügyvéd titoktartása hatóságok felé) -rítusok (felnőtté avatás) -szerephierarchia (anya gyereke belázasodott- hazarohan munkából) -figyelem megosztása (megcsalásnál nem számít, hogy házas vki) -szerepkompenzációk (autokrata főnök mímelt lezsersége) -racionalizálás (magyarázat keresése) - kábítás (alk,,drog)

30 Szereptanulás Társadalmi folyamat, amelyben a többi ember viselkedése kiemelt jelentőségű—szocializáció folyamata Szándékos folyamat, alapja: szeretet/irigység/félelem/szorongás csökkentés A tanulás módjai: modellkövetés (olyan akar lenni), utánzás( úgy cselekszik), azonosulás (azonos érzéseket él át) Szerepjáték (a gyermek kipróbálhat különbözőpozíciókat és az azokhoz tartozó viselkedéseket is begyakorolhatja)

31 Zimbardo kísérlete

32 Csoport Csoport: pszichológiai egység, mely kettőnél több személyből áll közösek a céljaik tagok közt viszonylag stabil a kapcsolat amelyben egyesek függnek másoktól (Moreno szociogram) tagok egymással kommunikálnak Az egyén akkor egy csoport tagja, ha ő a csoport tagjának mondja/érzi magát.

33 Moreno: Szociogram

34 Csoportok fajtái 1. Létszám alapján: –kiscsoport ( kb. 25 főig) –nagycsoport ( kb. 50 főig, ismerik egymást, de nincsenek közvetlen kapcsolatban) –Tömeg(50 fő felett, nincs köztük interakció)

35 Csoportok fajtái Kialakulás körülményei alapján: –formális csoport : mesterségesen kialakított –informális csoport: a tagok önkéntes érzelmi motiváció alapján kerülnek be 3. Csoporttagok érintkezése alapján: –elsődleges: A csoporton belül intim kapcsolatok, sok személyes érintkezés, nagyfokú összetartás van. Pl.család –másodlagos: Formálisabb, személytelenebb kapcsolatok jellemzik a csoportot.pl.munkahely

36 Miért akarunk egy csoport tagjai lenni? Motivációk: Térbeli közelség miatt gyakran találkozunk kielégítheti bizonyos szükségleteinket segíthet elérni bizonyos célokat tudást, információt adhat, amit egyedül nehezebben tudnánk megszerezni kielégítheti biztonság igényünket hozzásegíthet a pozitív szociális identitáshoz

37 Vonatkoztatási csoport Olyan fontos csoportok, melyek segítségével el tudjuk helyezni magunkat a társadalomban, el tudjuk dönteni, hová tartozunk, melyik csoport szabályait tartsuk magunkra érvényesnek. Saját értékeinket, identitásunkat, gyakran azoktól a csoportoktól kölcsönözzük, amelyekhez tartozunk, visszahat ránk. Pl. család, munkahely, barátok Funkciói: 1. normatív funkció: –Ennek a csoportnak a normáit fogadjuk el magunkra nézve érvényesnek. 2. összehasonlító funkció: –Olyan támpontot ad a személynek, amihez mérheti magát. Megítélheti értelmi, testi és személyes vonásait.

38 A csoport fejlődése Alakulás –Megfigyelik egymást, igyekeznek jó benyomást kelteni, bizonytalanok az elvárásokat tekintve. Viharzás –egyéni különbségek és konfliktusok felszínre kerülnek, szerepekért, státuszokért folyó verseny indul. Normaalakulás –Közös csoportnormák, attitűdök, szerepmeghatározások kialakulnak – a konfliktusok megoldódnak, együttműködés kezdődik. Működés –A személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás mintája kialakul, lehetővé teszi a működést, kohézió jell.

39 Csoportdinamika Csoportban ható erő Egy csoporttag cselekedetei – amelyet mások magatartása is irányít – minden más csoporttag viselkedését is befolyásolják Ilyen történések például: a vezetőképződés, a bűnbakképzés, a csoportlégkör, csoportnyomás, és a csoport összetartásának és széthúzásának az alakulása. Kialakulnak a csoportnormák, a szerepek, a csoporttagok közti felszíni és rejtett struktúra (minden tag viszonylag állandó helyet foglal el.)

40 Csoportnorma Csoportnormákon a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, elvek, értékítéletek rendszerét értjük. Ezek legtöbbször erkölcsi színezetűek.

41 Csoportnorma jellemzői A normák interakciók eredményeként alakulnak ki Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek. Olyan csoport követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A csoportban maradás feltételét képezik, de a bekerülésnél is viszonyítási alapul szolgálnak. Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás.

42 Konfliktus 1. A „konfliktus” a latin confictus szóból származik (fegyveres összeütközés),mindennapi szóhasználatban az emberi összeütközés szinonimájaként használjuk. Definició Szociológiai szempontból: azon társadalmi helyzetek vagy folyamatok, amelyekben két vagy több személy vagy csoport között érdekellentét van, amely érzelmi és/vagy szándékbeli ellentétben, időnként ellenséges interakcióban is kifejeződik. Pszichológiai szempontból: aktív frusztrációt jelent. Minden választás feszültséggel jár. A konfliktusok a krízishez hasonlóan a döntés, a választás problémáját jelentik, frusztrációt okoznak.

43 Konfliktus 2. Konfliktus két vagy több ember között: 1.Ha viselkedésük akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését pl. játék, 2. Ha értékrendjük különböző, pl. jövőre irányultság, személyes kapcsolatok, önértékelés, észérv vagy testi erőszak.

44 Konfliktusok típusai 1. 1.Erősödő kiéleződik vagy megoldatlan marad, 2. Csillapuló megegyezés irányába vezet, problémamegoldással, a konfliktus érdemi lezárásával kecsegtet

45 Konfliktusok típusai 2. Destruktív : érzelmileg felfokozott helyzetet, védekező, blokkoló magatartást eredményeznek. Konstruktív : bátorítják a kreativitást, leválasztják a problémát az egyénről, enyhítik a feszültséget, érdemi problémamegoldást tesznek lehetővé.

46 Konfliktusok szintjei Belső (intrapszichés). Személyközi (interperszonális). Csoportok közötti. Szervezeti, társadalmi szintű (pl. etnikai). Országos, nemzetközi konfliktusok.

47 Konfliktusok Destruktív konfliktusok: érzelmileg telített helyzetet, védekező, blokkoló magatartást eredményeznek. Konstruktív konfliktusok: bátorítják a kreativitást, leválasztják a problémát az egyénről, enyhítik a feszültséget, érdemi problémamegoldást tesznek lehetővé.

48 Konfliktuskezelés Önérvényesítés: képeshatalmát, anyagi eszközeit, személyes vonzerejét mozgósítani, hogy az ő szempontjai érvényesüljenek, akár a másik fél rovására is. Az aktivitás, a nem kooperativitás jellemzi. Önalávetés: képes feladni saját törekvését annak érdekében, hogy a másik ember akarata, vágya stb. érvényesüljön. passzivitás, a kooperatív magatartás kerül előtérbe. E kettő aránya adja meg a viselkedésünket konlfhelyzetben

49 A konfliktuskezelés három archetípusa Szemet szemért, fogat fogért! (elégtétel, bosszú, önbíráskodás)- törvények! Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel! (a megbocsátani tudás, az irgalom nagy érték) Kard által vész, ki kardot ragad! (kölcsönösségen alapul, kölcsönös érdek a megegyezés, törvényhűség. Úgy viselkedni másokkal, ahogyan azt magunkkal szemben elvárjuk.)

50 Konfliktusmegoldási stratégiák Versengés önérvényesítő, domináns viselkedés. A másik szempontjait nem veszi figyelembe, semmiképpen sem akar veszíteni. taktikák: hatalom, fenyegetés, érvelés, mások meggyőzése. csak az egyik oldal érdeke érvényesül, az egyik fél el akarja fogadtatni az ő igazságát. győztes és vesztes. A vesztes helyzetnek negatív önértékelési hatása lehet. önmegvalósításban saját akaratát juttatja érvényre.

51 Konfliktusmegoldási stratégiák Alkalmazkodás feladja célkitűzéseit és hagyja, hogy a másik szempontja érvényesüljön. igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat, és félnek olyan dolgok megtételétől, amely az embereket eltávolíthatja egymástól. a konfliktusokat rossznak tartják. nagylelkűséget, emberiességet vagy engedelmességet tükröz. Az egyik fél megváltoztatja vagy föladja az álláspontját, teljesen és egyoldalúan alkalmazkodik. Önbecsülésének fenntartása félelemből, aszimmetrikus viszonyból vagy tapintatból, esetleg a másik iránti túlzott tiszteletből adódik. Alacsony önmegvalósítás és magas együttműködés jellemzi.

52 Konlfiktusmegoldási stratégiák Kompromisszum keresés a kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. a cél elérése szempontjából ez félmegoldás: mindkét fél számára nem a kívánt, de még elfogadható megoldás születik. A kompromisszumok segítségével fenntarthatók a kapcsolatok. Az igényeit egyezteti a másik féllel. Mérlegeli a másik fél álláspontját. Nincs vesztes vagy győztes, a felek között korrekt megegyezés születik.

53 Konlfiktusmegoldási stratégiák Problémamegoldás a két álláspont egyeztetése történik, a megegyezés közösen alakul ki.(én-közlések) Mindkét fél mérlegeli a másik szempontjait, enged a szándékából, és egy harmadik megoldás érvényesül. Nincs vesztes. Magas önmegvalósítás, magas együttműködés jellemzi. A problémát a szükségletek, nem pedig a megoldások szempontjából határozza meg A másik megoldási javaslatait továbbgondolja


Letölteni ppt "Szociálpszichológia. Szociálpszichológia feladata a társas viselkedés tudománya Vizsgálja: hogyan észleljük a körülöttünk lévő társas világot, hogy működünk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések