Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mozgás élettani jelentősége Az élő szervezet megnyilvánulása mozgással jár – milyennel? Szorosabb értelemben: a csontokat összekötő ízületi elmozdulások,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mozgás élettani jelentősége Az élő szervezet megnyilvánulása mozgással jár – milyennel? Szorosabb értelemben: a csontokat összekötő ízületi elmozdulások,"— Előadás másolata:

1 A mozgás élettani jelentősége Az élő szervezet megnyilvánulása mozgással jár – milyennel? Szorosabb értelemben: a csontokat összekötő ízületi elmozdulások, helyzetváltoztató és helyváltoztató mozgások A mozgások kivitelezője az izomzat, mozgatott elemek a csontok, a mozgás az ízületekben történik Irányítója és szervezője az idegrendszer A tápanyagot és az oxigént a keringési és légzési rendszer biztosítja

2 Tartós mozgáskorlátozottság következményei Immobilitás – egészséges embernél káros? Keringési rendszer – energiaszükséglet nagy mértékben lecsökken, így a szív teljesítménye alacsony, keringés lelassul – szövetek oxigén- és energiaellátása alacsony – nyomásnak kitett területeken a kiserek összenyomódnak – decubitus Vénás rendszer működésének elégtelensége – a vénákban pang a vér, fokozódik a rögképződés kockázata – trombózis!

3 Légzőrendszer – légzés térfogat alacsonyabb lesz, légzést irányító izmok legyengülnek, ahol nyomásnak van kitéve a tüdő, azon a területen a levegő nem cserélődik a levegő – tüdőgyulladás Vázizomzat – ereje, körfogata és állóképessége rohamosan csökken, fáradékonyság, megszokott mozgás kimeríthető lesz

4 Csontrendszer – a tartósan fekvő beteg csontjainak nincs szüksége magas szilárdságra, ezért elkezdi bontani a csontszövetet – csontritkulás – csonttörés Ízületek – a mozgás hiánya a porc károsodását váltja ki – porckopás, merevek és fájdalmasak lesznek (kontraktúra), mozgásterjedelem beszűkül, stabilitás gyengül

5 Idegrendszer - lassul a reakciója a beérkező információkra Pszichés hatások – élettere beszűkül, mások segítségére szorul, kialakított értékrend átértékelődhet, reakció függ a személyiség típusától, családi háttértől, szorosabb és tágabb környezet hatásaitól, betegség típusától, természetétől

6 Mobilizálás Legalapvetőbb teendő a beteg rendszeres helyzet- és helyváltoztatásának biztosítása vagy támogatása

7 A mobilizálás fokozatai: * Légzőtorna * Izomerősítés, végtagok mozgatása * Ágyban felültetés * Ágy szélére kiültetés * Talpra állítás * Kiültetés karosszékbe * járás

8 A légzőtorna célja: a helyes légzéstechnika elsajátítása, a különböző tüdőterületek átlélegeztetése, légzőizmok erősítése, a kontrakturás izmok megnyújtása, mellkas és gerinc izmainak erősítése növelni az oxigén bejutását segíteni a hörgőváladék kiürítését. Csökkenteni a légzésre fordított munkát, Növeli a mellkasfal mozgékonyságát.

9 Izomerősítés, végtagok mozgatása Apró kis mozgások (fel, karok fordítása, emelése, hajlítása) Alsó végtagok kissé megemelése, felhúzás, kinyújtás gyógytornász, ápoló, beteg, gyakorlatok számának fokozatos emelése

10 Ágyban felültetés: Ápoló segítségével Kapaszkodóval önállóan naponta többszöri felültetés, a növekvő időtartamú kiültetések a napi önellátási tevékenységek fokozatosan egyre nagyobb részvételre serkentheti a beteget.

11 Ágyszélére kiültetés: Ha ágyban önállóan, stabilan tud ülni Kiültetés előtt felöltöztetjük, lábára papucsot adunk, lába alá zsámolyt teszünk, betakarjuk Időtartam fokozatos növelése, beteg állapota határozza meg, nem hagyjuk magára Kiültetés menete: ágyban felül, lábait kissé behajlítjuk, egyik kezünkkel megtámasztjuk a hátát, másik kezünkkel a térde alá nyúlva átfordítjuk az ágy szélére Az ülőegyensúly kialakulása után következhet a kiültetés karosszékbe, felállás, megállás gyakorlása, melynek ütemét a beteg állapota határozza meg. Kiültetés egy ápoló segítségével Két ápoló segítségével

12 Járás: 1-2 lépés, fokozatosan növeljük a távot Első lépéseknél a beteggel szemben állunk Egyik kezével mindig elérje az ágyat

13 Szüneteltetjük a mozgásterápiát: fellépő bradycardia, a vérnyomás 200/110 Hgmm fölé emelkedik, Hgmm-nél nagyobb a vérnyomásesés, retrosternális fájdalmat jelez a beteg, elsápad, nehézlégzése lesz, verejtékezik, látászavar, fejfájás, szédülés lép fel. Ha a beteg pulzusszáma jó, az EKG sem mutat eltérést, de a beteg megítélése szerint a terhelés megerőltető, igazat kell adni neki és nem szabad folytatni az adott szintű terhelést.

14 Napjainkban ritka az orvos által előírt teljes mozdulatlanság. Ellenjavallt a mobilizációs kezelés: tüdőembólia, pericarditis, myocarditis, Thrombophlebitis, mélyvénás trombózis instabil angina esetén Az ápoló önállóan nem engedélyezhet semmilyen mozgást.

15 Mobilizálás megkezdése előtt rugalmas pólyát kell felhelyezni. Szabályai: Reggel, felkelés előtt helyezzük a lábra Távoli testrésztől a törzs felé közelítünk Lábujjak, sarok kimarad (végtag keringés megfigyelése)

16 A beteg testének tisztántartása Alapvető komforthoz tartozó fiziológiás szükséglet a test tisztántartása, melynek részei: Napi kézmosások (étkezés, toalett használat előtt és után) Napi mosakodás Napi tisztasági fürdés A bőr és járulékos részeinek – haj, köröm tisztítása, férfiaknál borotválkozás Szájhigiéné –szájápolás, fogápolás A megfelelő öltözék biztosítása

17 A naponkénti fürdő előnye: Eltávolítja az izzadságot és a baktériumokat a bőr felszínéről, javítja a bőr keringését, fenntartja az ízületek mozgásképességét.

18 A testi higiéné biztosítása során a segítségnyújtás mértékét a beteg mozgáskorlátozottsága szabja meg. önálló, különböző mértékben segítségre szoruló teljes ellátást igénylő.

19 Amit a beteg önállóan is képes elvégezni, azt hagyjuk, hogy megtegye, ezzel csökkentjük kiszolgáltatottság érzetét, növeljük önállóságát és fizikai aktivitását.

20 Az igazi fürdés komfortérzetét csak megfelelő vízmennyiséggel végzett tisztálkodás adja meg, ezért ameddig lehetséges, és mód van rá, fürdőszobában fürdessük a beteget. Legcélszerűbb zuhanykabinban, de gyógyászati segédeszköz boltokban beszerezhető kádra szerelhető ülőszék is, amely könnyebbé teszi a kádban történő fürdést.

21 Az ágyfürdő kivitelezése Készítse elő a szükséges eszközöket: Tusfürdő vagy szappan 2 db szivacs vagy mosdókesztyű, Testápoló, Tiszta ruházat, Melegvízzel (42-46 C°) telt lavór, 2-3 db törölköző Paraván

22 A fürdetés kivitelezése: a beteg ne fázzon (ajtót, ablakot csukja be) Ágyvédelem: a beteg lepedője alatt mindig legyen gumi vagy műanyag lepedő. A mosdókesztyűt nedvesítse be, és tusfürdő használata nélkül mossa meg a szemet, az orrtól az arc felé haladó, törlő mozdulatokkal! Tegyen tusfürdőt a vízbe, majd nedves mosdókesztyűvel mossa meg és öblítse le a beteg arcát, füleit és nyakát Törölje szárazra az eddig megmosott testrészeket

23 Vegyen másik mosdókesztyűt és a lavórt helyezze el úgy az ágyba, hogy a beteg a kézfejét kényelmesen bele tudja tenni a vízbe, majd felváltva mossa meg a beteg mindkét karját, és hónalját, a kéz és körmök tisztítására fokozottan figyeljen, végül törölje szárazra a megmosott testrészeket. Takarja ki a beteget derékig és mossa le, majd törölje szárazra és takarja be száraz törölközővel a beteg mellkasát és hasát. Vegye le a takarót a beteg lábáról, mossa meg, és törölje szárazra a beteg egyik majd másik combját.

24 Emelje meg a beteg lábát, és helyezze alá a lavórt, majd tegye bele a lábát a vízbe, mossa meg, majd törölje alaposan szárazra, különösen ügyeljen a lábujjak közti terület szárazra törlésére. Ismételje meg ugyanezt a másik lábbal is. Cserélje ki a vizet. Fordítsa oldalára a beteget önnek háttal, és mossa meg, majd törölje szárazra a beteg hátát. A beteget fordítsa vissza a hátára és gondosan tisztítsa meg a nemi szerveket az esetleges szennyeződéstől, majd alaposan törölje szárazra.

25 Ismét fordítsa a beteget oldalra önnek háttal és a farpofák és végbél környékét is alaposan mossa meg, és törölje szárazra. Cserélje ki szárazra a beteg alatt lévő ágyneműt Bőrápolás: beteg bőrének megfelelő testápoló krém, Vékonyan, gyengéd, masszírozó mozdulatokkal. Megelőzi a bőr kiszáradását, és enyhíti az ágynemű okozta dörzsöléseket. Az izzadás és testszagok ellen:izzadás gátló dezodor Végül öltöztesse fel a beteget kényelmes, tiszta ruhába.

26 A haj gondozása A fürdetést követően, valamint minden reggel ébredés után rendbe kell tenni a beteg haját. Naponta egyszer alaposan át kell fésülni, mert ezzel megelőzhetjük a hajcsomók kialakulását. Amennyiben ez lehetséges kérjük meg a beteget a hajának rendbe tételére, mert a karjának és vállának használata növeli az aktivitást és a keringést is javítja. Ágyban fekvő beteg ne viseljen olyan csatokat, hajtűket, amelyek sérülést okozhatnak. Ágyban fekvő beteg esetén célszerű a rövid, könnyen kezelhető haj viselése. A haj rendbetételének feltétele a rendszeres hajmosás, amelyet a fekvő betegek esetében is el kell végeznünk.

27 A hajmosás kivitelezése fekvő betegnél Eszközök előkészítése: Törölköző, sampon Gumi vagy műanyag lepedő lefolyónak Gumi vagy műanyag lepedő ágyvédelemnek Vödör vagy mosdótál, kancsó Hajszárító, fürdőlepedő

28 A hajmosás kivitelezése: Ajtót, ablakot csukja be. Tegyen az ágy mellé széket és tegye rá a lavórt. Távolítsa el a párnát a beteg feje alól. A matrac felső részére tegyen műanyag lepedőt. Helyezze a beteg fejét az ágyszélére olyan szögbe, hogy a haja lelógjon az ágyról Helyezzen egy gumi vagy műanyag vízlevezetőt a beteg feje alá, úgy hogy belelógjon a széken lévő lavórba. Töltse meg a kancsót (kb. 40 C°) vízzel.

29 Kérje meg a beteget, hogy csukja be a szemét, öntsön elegendő vizet a hajra, hogy mindenütt átnedvesedjen, tegyen rá sampont, és alaposan dörzsölje be a hajba, közben masszírozza a fejbőrt. Ismét töltsön a kancsóba vizet, öntse a hajra, újabb adag samponnal alaposan mossa meg ismét a hajat. Addig öblítse a hajat, amíg a sampont teljesen ki nem mosta belőle Csavarja ki a vizet a hajból, emelje fel a fejet, a gumi lepedőt tegye a lavórba törölje meg a hajat.

30 Helyezze vissza kényelmesen a beteget az ágyba, tegye vissza a párnát a feje alá, de tegyen rá egy száraz törölközőt. Fésülje ki a hajat, majd hajszárítóval szárítsa meg.

31 Körömápolás A kéz és lábkörmök rendszeres ápolása fontos ápolási tev. A piszkos és hosszú körmök esztétikailag sem megengedhetőek, könnyen sérülést is okozhatnak mind a beteg mind az őt ápolók bőrén. A megfelelő körömápoláshoz, megfelelő minőségű eszközökre van szükség. A kézkörmöket az ujjhegynek megfelelően vágja le, reszelje simára, A lábfejet a körömvágás előtt legalább 20 percig áztassa be meleg szappanos vízbe, ezután keresztirányba egyenesen vágja le az ujjbegy magasságáig.

32 Férfi beteg borotválása A férfiak általában önállóan és napi rendszerességgel szeretnek borotválkozni. Amennyiben a beteg képes rá, hogy ágyában egyedül megborotválkozzon teremtse meg számára a megfelelő feltételeket. Legcélszerűbb a villanyborotva használata, mert ez kevésbé balesetveszélyes, ágyban fekve is jól alkalmazható, és kevés előkészítést igényel (tükör, megfelelő fény). Amennyiben a beteg ragaszkodik a pengés borotvához, tegye a következőket. Készítsen egy kisasztalt a beteg ágyához a szükséges eszközökkel: tálban melegvíz Borotvahab, After-shave oldat, bőrápoló krém Borotva, törölköző, tükör

33 Biztosítson megfelelő fényt a borotválkozáshoz. Gondoskodjon a beteg kényelmes és biztonságos elhelyezéséről (ágyszélére kiültetés, ágyban felültetés párnákkal megtámasztás). Borotválkozás után a beteg környezetét tegye rendbe. Amennyiben a beteg képtelen egyedül borotválkozni nekünk kell őt megborotválni. Legfontosabb tudnivalók: A legbiztonságosabb a villanyborotva, és az egyszer használatos borotva használata, mert ezzel nem tud komoly sérülést okozni Használjon elegendő borotvahabot a szőr megpuhítására A szőrszál növésének irányába borotváljon Tartsa a bőrt feszesen, amint a borotva elhalad felette Ha a penge nem elég éles cseréljen borotvát

34 Eszközök előkészítés a fent leírtak szerint, majd Igazítsa úgy a fényt, hogy jól lássa a beteg arcát. Helyezze elérhető közelségbe a szükséges eszközöket. A beteg álla alá helyezzen törölközőt. Paskoljon meleg vizet a beteg arcára, majd tegyen a tenyerére elegendő mennyiségű borotvahabot, és jól dörzsölje be vele a borotválás területét, hogy felpuhítsa az eltávolítani kívánt szőrt.

35 Az ujjaival feszesen tartva a bőrt, borotváljon rövid, biztos mozdulatokkal, az áll felé haladva, a szőrszál növésének irányába. Az állon keresztbe, a nyakon lentről felfelé haladjon. Borotválás után jól öblítse le a leborotvált részt, hogy az összes hab eltűnjön. Törölje a bőrt szárazra és használja a beteg által megszokott bőrápolót vagy arcvizet.

36 Váladékok megfigyelése - hüvelyváladék A hüvely belső felszínét bélelő hámban található egy- egy nyálkás váladékot termelő mirigy, amely a hüvely tisztaságáért felelős. Kóros esetben ennek a váladéknak a mennyisége és minősége megváltozik.

37 Mennyiségi változás: gyulladás, fertőzés vagy daganat miatt a váladék mennyisége megnő, hüvelyből kifolyik. Ebben az esetben hüvelyfolyásról (fluor) beszélünk. Minőségi változás: tartalmát és a szagát kell megfigyelni.

38 Lehetséges eltérések: Fehérfolyás:- fluor albus- leggyakoribb elváltozás, amely ideges, legyengült, vagy vas­ hiányos fiatal nőknél fordul elő, nem társul kóros helyi elváltozással. Gennyes folyás: fehéres, bűzös váladék ürül a hüvelyből, melynek oka a hüvelyben, a méhnyálkahártyán, vagy a méhűrben zajló gyulladásos folyamat. A gyulladást vírus, baktérium, protozoon okozhatja.

39 Véres folyás: lehet friss piros, alvadékos, vagy barnás és bűzös. Hátterében vérzési rendellenesség, vetélés-, súlyos esetben daganat áll. Mérsékelten megszaporodott, szürkés-fehér színű váladék: gombás fertőzés jele; Bő, hígan folyó tejszerű elváltozás: nemi fertőzés következménye, amely erősen viszket is. A hüvelyváladék felfogására tisztasági betétet kell használni. Használatakor ügyelni kell a higiénés szabályok betartására.

40 Váladékok megfigyelése - köpet Köpet- sputum- a légutak nyálkahártyájának váladéka, amely tüsszentéssel és köhögéssel ürül. A köpet keletkezése- egészséges ember nem ürít köpetet. Hosszan tartó ártalom (pl. dohányzás, por, kórokozó, allergén) hatására a légző rendszerben váladék képződhet.

41 A köpetürítésben minőségi és mennyiségi változások figyelhetők meg. 1. mennyiségi változások: 1-2 ml-től – 1 l Oka: hörgőtágulat, tüdőtályog. 2. minőségi változások esetén a köpet színét, szagát, konzisztenciáját, rétegződését és tartalmát figyeljük meg.

42 A köpet színe: normál esetben: színtelen, nyálkás fehér, habos: tüdővizenyőben sárgás, zöldes: gyulladások esetén élénk piros, habos: tüdővérzésben, tuberculosisban; kékes-vörös, alvadékos: tüdőinfarktusban; vércsíkos: tüdődaganat; erőlködéssel járó köhögés; tapadós, üvegszerű: tüdőasthma.

43 A köpet szaga: normál esetben szagtalan; bűzös, rothadásos: tüdőgangréna ( a tüdő szövete elhal). A köpet konzisztenciája lehet: hígan folyó. Erősen tapadó, üvegszerű: tüdőasthma. A köpet rétegződése: nagy mennyiségű köpet állás közben rétegződik, tüdőtályog esetén: alsó részen - törmelék; - felül: savó látható.

44 A köpet tatalma: nyálka, sejtmaradvány, mikroorganizmus, vér, - ez esetben vérköpésről beszélünk (haemoptoe), por.

45 A köpet felfogásának eszközei Köpőcsésze: fajansz, egyszer használatos papír, műanyag, vesetál. A köpet ürítésekor az ápolónak fokozottan ügyelnie kell a higiénés szabályok betartására. Köpő­csésze alkalmazásakor az aljára fertőtlenítő oldatot kell tölteni. Célszerű az egyszer használatos eszköz alkalmazása, a fertőzés elkerülése érdekében.

46 Váladékok megfigyelése – HÁNYADÉK A hányás esetén az emésztőrendszer tartalma szájon keresztül ürül, amelyet a traktus antiperisztaltikus mozgása tesz lehetővé. Hányadék, hányás során ( vomitus, emesis), a tápcsatorna tartalma a szájon keresztül kiürül.

47 A hányás mechanizmusa: A hányás reflexfolyamat, melynek központja az agytörzsben található. Kiváltó ok lehet az agyi központot ért inger, pl. láz, gyógyszer, mérgezés, vagy a szervezet különböző pontjain lévő receptorok ingerlése. Így lehet: szaginger, látvány, vagy a gyomorban lévő receptorok ingerlése, amelyet hányinger (nausea) vezet be.

48 Az idegrendszeri eredetű hányásokat nem vezeti be hányinger. A hányás során az emésztőtraktus antiperisztaltikus mozgást végez (a béltraktus ellentétes irányú mozgást végez) és a béltartalom a száj irányába mozog. A hányás módja: bevezeti-e hányinger (nausea), vagy nem. - idegrendszeri hányás, vagy sugárhányás: ebben az esetben a hányást nem vezeti be hányinger. - emésztőszervi eredetű: hányinger vezeti be, látvány, szag esetén is kialakulhat.

49 A hányások száma: lehet egyszeri, vagy egymást követően többször is. Bukás: újszülött korban fordulhat elő, mohó étkezésekkor, gyomor kapu szűkület (pylorus-stenosis) esetében. A hányadék mennyisége: néhány millilitertől- néhány literig terjedhet. Fontos a mennyiség mérése, mert a nagyfokú folyadék- és só veszteség súlyos állapotot idézhet elő.

50 A hányadék vegyhatása: - savas: gyomorból származik; de ürülhet a patkóbél területéről is (reflux beteg­ségben szenvedőknél); - lúgos: kitágult nyelőcsőből ürül, ilyenkor a bűzös és ételmaradékot is tartalmaz.

51 A hányadék színe és tartalma víztiszta, fehéres, habos: gyomorból ered, pl. terhesség, alkoholizmus, savtúltengés esetén; sárgás, zöldes jellegű: pl. epehólyag gyulladás esetén; friss, piros, vagy véralvadékos: vérzés esetén, pl. gyomordaganat, gyomorfekély, nyelőcső vérzése miatt. Vérhányás- haematemesis. kávéalj szerű, barna: gyomorvérzésben a sósav emésztő hatására a vér festék­anyaga megváltozik; sötétbarna színű: bélelzáródáskor, ilyenkor nagy mennyiségű bélsár ürül, amely széklet szagú. Bélsárhányás: miserere. ritka esetben a hányadék tartalmazhat növényi részeket, bélférget, gyógyszert, idegen anyagokat (főleg gyerekeknél, pl. magvak, játékdarabok).

52 A hányadék felfogásának eszköze: hánytál, vagy vesetál. A hányadék vizsgálatra küldése mérőhenger: gyomornedv szekréció vizsgálata miatt; ha fontos a mennyiség kémcső: gyomornedv szekréció vizsgálatában, ha a gyűjtés szakaszosan (frak­ciókban) történik; mintavételi pohár, vagy műanyagfedeles tartály: a hányadék tartalmának kimuta­tására. Gastroccult vizsgálat: alkalmas a hányadék-, vagy a gyomortartalomban lévő vér kimutatására. A gyomortartalom szonda segítségével nyerhető.

53 Váladékok megfigyelése - vizelet a vizelet összetétele: függ: táplálkozási, hőmérsékleti tényezőktől, a végzett munkától, mennyisége kb.: 1,5 liter, vegyhatása savanyú,(vegetáriánusoknál lúgos), 95%- a víz, szerves anyagok: karbamid (fehérjelebontás végterméke), kreatinin (az izomanyagcsere során keletkezik, húgysav, éterkénsav, foszforsav szervetlen anyagok: sók (konyhasó), anionok (szulfátok, foszfátok), kationok (nátrium, kálium, kálcium, magnézium)

54 Vizelet – urina a vesék által kiválasztott, vízben oldható a szervezet számára nem hasznosítható anyagcsere-termékek összessége. Vizelési inger a hólyagfal feszülése, reflexközpontja a gerincvelő alsó szakaszában található.

55 A vizeletürítést befolyásoló tényezők: folyadékfogyasztás szociokulturális tényezők egyéni szokások, kóros állapotok fájdalom gyógyszerek (vízhajtók) terhesség sebészi beavatkozások Izomtónus pszichés hatások

56 A vizelet megfigyelése Mennyiségi változások 1. Anuria: a vizelet mennyisége kb. napi 100 ml. Okai: álanuria: a vizelet megrekedése, melynek hátterében a vizelet kiürítésének képtelensége áll (kő, daganat, gyógyszer). Valódi anuria: a vesék nem választanak ki, ezért nem ürül vizelet.

57 2. Oliguria: a napi vizeletürítés mennyisége kb. 500 ml Okai lehetnek: csökkent folyadék fogyasztás, vizenyők (oedémák) keletkezése, fokozott folya­ dék vesztése, meleg éghajlat, veseelégtelenség. 3. Polyuria: a napi ürítés mennyisége több, mint 2000 ml. Okai: fokozott folyadék fogyasztás, vízhajtók szedése, cukorbetegség, oedemák kiürülése, vese­elégtelenség, diabetes insipidus.

58 Minőségi változások Normális esetben: az urobilinogén miatt: szalmasárga színű, jellegzetes szagú folyadék, melynek színét befolyásolja a vizelet sűrűsége. Fajsúlya: ml között van naponta.

59 Kóros esetben: a vizelet tartalmaz olyan alkotókat, amelyek normál esetben nem lehetnének benne. bilirubin: a máj működési zavara miatt- bilirubinuria: bilirubin vizelése. Urobilinogén: a máj működési zavara miatt fokozott mértékben lehet jelen Cukor, aceton: a máj rendellenes működése miatt, alakul ki, amikor a szénhidrát anyagcserét befolyásoló működésével befolyásolja a vércukorszint változásait. Cukorbetegség esetén, ha a vér cukor szintje megemelkedik, akkor a cukor a vizeletben megjelenik, ezzel együtt az aceton is. Glikosuria: cukor vizelése; - acetonuria: aceton vizelése. Fehérje, genny: a vese gyulladásos működése- és a patológiás terhesség miatt jöhetnek létre. Albuminuria: fehérje vizelése Pyuria: genny vizelése.

60 A vizelet színe: Normálisan:szalmasárga. Kórosan: sárgásbarna: a máj betegsége miatt, fokozott bilirubin ürítés hatására a színe sötét színű. piros, véres színű: vesekő, sérülés, vagy daganat, esetleg májelég­telenség. Gyógyszerhatás: egyes gyógyszerek megfesthetik a vizeletet, pl. B- vitamin hatására intenzív sárga szín, kontrasztanyag, pl. indigókármin hatására kék szín Vörös szín: céklától

61 A vizelet átlátszósága: pirosas: vértől; opál: fehérjétől; zavaros: gennytől, nyiroktól, oldhatatlan sóktól. színtelen: polyuria miatt téglavörös: fokozott urobilinogén kiválasztásakor

62 A vizelet szaga Normál esetben: aromás, „húsleves" szagú. Állott vizelet: ammóniára emlékeztető. Cukorbetegségben: savanykás, aceton szagú. Májbetegségben: májszagú a vizelet szaga.

63 A vizelet sűrűségének változásai A vizelet sűrűségének, illetve fajsúlyának változásait a bennük lévő oldott anyagok mennyisége és a víz aránya határozza meg. Ez normál táplálkozás és folyadék fogyasztás esetén g/l közötti értéket mutat. Az egészséges embert figyelembe véve, a napi átlag 1012-és 1020 g/l között mozog. Abban az esetben, ha a vese nem képes kiválasztani, illetve hígítani, sűríteni, az érték Az állapot neve: asthenuria (a vese hígító - koncentráló képessége megszűnik, a vizelet fajsúlya azonos az elsődleges vizelet fajsúlyával, tehát a vérplazmával). Bacteriuria: a vizeletben bactériumok, vagy csírái vannak jelen.

64 A vizelet felfogásának eszközei Újszülött, csecsemő: pelenka, vizelet felfogó zacskó (steril) Gyermek, felnőtt: „angol W.C"., szoba-W.C., ágytál, vizeletgyűjtő edény, kathéter, kondomka­ téter. Kathéter: gumi, műanyag, vagy szilikon alapanyagú, egyszeri, vagy tartós felfogást szolgálja, különféle méretben, az átmérőt figyelembe véve.

65 Gyűjtött vizeletminta Olyan vizeletminta, amelyet adott időtartam alatt ürít a páciens. A gyűjtés megkezdése előtt mindig ki kell üríteni a hólyagot, majd ezt követően az összes vizeletet fel kell fogni. Ha a gyűjtés 24 órás időtartamra szól, a gyűjtés első frakciója a reggeli második vizelet lesz, míg az utolsó frakciója a következő nap első vizelete. A gyűjtött vizelettel végzett vizsgálatokhoz a laboratóriumnak ismernie kell az összes vizelet mennyiségét. Ehhez a teljes vizeletmennyiséget nem kell eljuttatni a laboratóriumba, meg kell mérni a mennyiséget, és fel kell jegyezni a kérőlapra. A vizeletből alapos keverés után elegendő 1-2 decilitert eljuttatni a laboratóriumba.

66 Gyűjtött vizeletből végzett vizsgálatok Vizelet VMA-vizsgálat (vanilin-mandulasav) a vérnyomáscsökkentőkre nem csökkenő magas vérnyomás hátterében álló egyik lehetséges ok, a mellékvesevelő hormonokat termelő daganat (phaeochromocytoma) kimutatására szolgál. A VMA a mellékvesevelőből felszabaduló hormonok (adrenalin, noradrenalin) bomlásterméke, mely a vizeletben kiválasztódik. Speciális előkészület: A vizeletet 10 ml 25%-os sósavat tartalmazó, sötétített vizelettartályban kell gyűjteni, a kicsapódás és lebomlás megelőzésének érdekében. A gyűjtéskor vigyázni kell, hogy a felfröccsenő sósav ne okozzon sérülést, felmaródást, ne direkt a gyűjtőedénybe ürítse a beteg a vizeletet). A laboratóriumba a mintát szintén sötét üvegben kell beszállítani

67 A SEB, SEBVÁLADÉK MEGFIGYELÉSE A seb a szövet, a bőr, a nyálkahártya folytonosságának megszakadása Külső ártalmak vagy belső kórokok miatt. Külső sebek: a bőr és a külvilággal közvetlenül érintkező nyálkahártya sebei. Belső sebek: a kültakaró sérülése nélkül bekövetkező, a belső szerveken keletkezett sebek.

68 Egyszerű, felszínes sebek: a sebzés csak a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre terjed. Szövődményes, mély sebek: a sebzés a bőr alatti kötőszövetnél mélyebbre hatol és más szervek is sérülnek (izompólya, izom, ér, ideg). Penetráló seb: a sérülés következtében egy testüreg is megnyílik (pl. koponya, hasüreg, izület). Perforáló seb: a sérülés következtében üreges szerv nyílik meg (pl. húgyhólyag, gyomor, bél, epehólyag). A sebek megjelenési formái a sérülés körülményeitől függenek: a seb alakja, nagysága, mélysége, a sebszélek helyzete a sérülést okozó behatás és a sebzés iránya

69 Sebek osztályozása: Sértő eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa Szövetroncsolódás mértéke Szennyeződés mértéke szerint

70 Sértő eszköz szerint: Szúrt seb (vulnus punctum) Metszett és vágott seb (vulnus scissum et caesum) Zúzott seb (vulnus contusum) Szakított seb (vulnus lacerum) Harapott seb (vulnus morsum) Lőtt seb (vulnus sclopetarium)

71 A sebgyógyulási folyamat szakaszai 1.Bevezető szakasz: a sebfelületet véralvadék borítja. A kialakult fibrin-váz zsugorodása egymáshoz közelíti a sebszéleket 2. Sebtisztulás. Az elhalt részek eltávolítása. Minden sebben közvetlenül a sebszélek mellett keskenyebb- szélesebb zónában elpusztult sejtek vannak. A seb csak akkor gyógyul, ha életképes szövetek kerülnek kapcsolatba egymással. Vér- és nyirok-capillárisok képződnek, ezek teszik lehetővé a sebtisztulást; a sejttörmelékeket a mozgó sejtek, a phagocyták távolítják el.

72 3. Sejtes átépülés. Az új erek mentén finom rostrendszer képződik. Ebben az irányító vázban köles-lencse nagyságú szemölcsök alakjában keletkezik a granulációs vagy sarjszövet. Az egészséges sarjszövet szemcséi egyformák, élénk korallpirosak, nem vérzők. Sarjszövetképződés zavarai: Csökkent v. hiányos (viszértágulatos fekély) Granulációs daganat: vadhús, keloid

73 4.Hegesedés szakasza: a hámmal fedett hegszövet erekben gazdag, környezeténél vörösebb. Később ez erek száma csökken, a heg halványabb lesz és zsugorodik.

74 A sebgyógyulás fajai Elsődleges sebgyógyulás (sanatio per primam intentionem) a sebgyógyulás a sebszélek felől indul meg. Így gyógyulnak a pontosan illeszkedő, nagyobb szövethiánnyal nem járó sebszélek, fertőzéstől mentes sebek. Másodlagos sebgyógyulásról (sanatio per secundam intentionem) a seb gyógyulása a sebalapon kezdődik. Így gyógyulnak a roncsolt, tátongó szélű, erősen fertőzött sebek. A heg merevebb és hiányoznak a másodlagos elemek (szőrtüsző, verejtékmirigy), mivel ezek nem regenerálódnak.

75 Pörk alatti sebgyógyulás: felületes sebeken, vérző horzsolásokon a megalvadt és beszáradt vérből és szövetnedvekből száraz pörk képződik. A pörk szélei erősen tapadnak a környező ép bőrhöz. A seb néhány nap alatt gyógyul, a pörk megvédi a sebfelületet a külvilág ártalmaitól. Amikor a pörk alatt a hám teljessé válik, a pörk leválik. A nyálkahártyán hasonlóan, nedves pörk alatt gyógyul. A sebgyógyulás nem helyi folyamat; a szervezet általános állapotától függ.

76 Elősegíti: a sérült jó állapota Kielégítő tápláltsága Ép vérkeringés Fertőzésmentesség Szakszerű sebellátás Hátráltatják: Rossz erőállapot Alultápláltság Vitaminhiány Elégtelen vérkeringés Sebfertőzés Bennmaradt idegentest

77 Váladékok Széklet Az újszülött első székletét magzatszuroknak (első 48 órában) nevezzük, ez sötétzöld és borsópürére emlékezetet. Később a széklet színét és jellegét a táplálék befolyásolja. A széklet súlya testtömegtől és táplálkozástól függ, felnőttkorban átlagosan 150 – 200g. Színét az epefestékből származó szterkobilin adja. Az ürítések száma az életkor előrehaladtával csökken, felnőttkorban átlagosan napi 1 – 2.

78 Ürítési zavarok: hasmenés (diarrhoea) –az átlagosnál gyakoribb ürítés okozhat: –baktérium –gyógyszerek (antibiotikumok) –hormonális eltérés (pajzsmirigy hormon túltermelődése) székrekedés (obstipatio) –az átlagosnál ritkább ürítés okozhat: –vastartalmú gyógyszer –Környezetváltozás –Várandóság

79 Kóros székletek: acolia világos, agyagszerű, festékanyagot nem tartalmaz oka: az epeutak elzáródása véres széklet melaena szurokszerű, fekete, kenőcsös állagú, bűzös a székletben emésztetlen vér van, ami az emésztőtraktus felső részéből származik belgyógyászatra tartozik haemathocasia a székletben friss vér van, vagy vércsíkos, a vérzés helye a vastagbél vagy valamelyik szakasza sebészetre tartozik véres, gennyes széklet a vastagbél gyulladásos betegségeinél, pl.: vérhas bélférget tartalmazó széklet

80 A székletürítéssel kapcsolatos panaszok: tenezmus – fájdalmas ürítés inkontinentia alvi – a széklet tartásának képtelensége, pl.: gerincvelő-sérüléseknél Vizsgálatra küldése: Dupla csomagolású F (faces) – tartályban történik, az ÁNTSZ felé küldjük kitöltött vizsgálatkérő lappal együtt.

81 Vizeletürítéssel kapcsolatos teendők Vizeletürítési szükségletek és kielégítésének lehetőségei: Lehetőség biztosítása az ürítésre pl. Lefekvés előtt ágytál, vizelőedény, WC-re kikísérni a beteget Napközbeni folyadékbevitel szorgalmazása. 19 óra után lehetőleg ne igyon a beteg. Sze. Inkontinencia betétek alkalmazása.

82 Ápolási anamnézis: A vizeletürítést befolyásoló tényezők: –gyógyszerszedés –környezeti akadályok – a beteg otthonában is: kapaszkodó, megemelt WC- ülőke, hordozható WC –érzékszervi hiányosságok –előző húgyúti infekciók, elváltozások –a hólyagműködést károsító krónikus betegségek, pl. sclerosis multiplex. –Műtét utáni első órákban, az érzéstelenítés teljes elmúlásáig a betegnek nehézséget jelenthet a vizeletürítés. –ureterostoma fennállása –egyéni szokások –tartósan bennlévő katéter –folyadékbevitel

83 Fizikális vizsgálat: Bőr és nyálkahártya: –bőr turgor, –vizeletincontinentia –folyadék- és elektrolit- egyensúly zavara –vese, a hólyag és a húgycsőnyílás vizsgálata Vese: Deréktáji fájdalom, ütögetés Hólyag: Tapintás Húgycsőnyílás: gyulladásos jelek? váladékozás?

84 A vizelet vizsgálata Bevitt és ürített folyadék mennyiség mérése –bevitt folyadék mérése –ürített vizelet mennyisége Katéteren keresztül ürített mennyiség – ha 30 ml/óra alá esik orvos értesítése. –jellemző tulajdonságok: szín átlátszóság szag A vizelet laboratóriumi vizsgálata: –Mintavételi technikák ált. vizeletvizsgálat középsugárból vett vizelet steril vizelet 24 órás vizeletminta

85 Az egészséges vizeletürítést előmozdító, helyreállító tevékenységek Megfelelő hidratáció fenntartása A vizeletürítési szokások előmozdítása –Egyedüllét, kényelem –Idő biztosítása –Normál WC használat biztosítása –Lehetővé tenni a WC megközelítését –Megfelelő testhelyzet biztosítása Gondoskodni a megfelelő személyi higiénéről A hólyag teljes kiürítésének elősegítése A fertőzés megelőzése –Folyadék bevitel –Kézmosás –Katéter megtöretés kerülése –Vizelet savanyítása A bőr épségének megőrzése

86 A normális vizeletürítés elősegítése A vizelési reflex stimulálása –A beteg szokásos testhelyzetbe segítése Nők –guggoló Férfiak – állva –Vízcsap kinyitása A vizeletürítési szokások megtartása –Idő biztosítása –Időben reagálni a jelzésére a betegnek –Intimitás biztosítása –Figyelem elterelés (olvasás) A megfelelő folyadékbevitel fenntartása – ml/ nap – ha nincs kizáró ok –Folyadék fogyasztási rend

87 A normális vizeletürítés elősegítése A hólyag teljes kiürítésének elősegítése –A medenceizmok erősítése (Kegel –gyakorlatok,intim torna) –A hólyag kézi összenyomása Credé módszer Gyógyszeres kezelés Katéterezés A katéterezés alternatívái: kondom katéter, inkontinencia betétek A fertőzés megelőzése Folyadék bevitel forszírozása,a vizelet savanyítása,vizeletpangás megakadályozása Kézmosás A bőr épségének fenntartása A komfortérzet elősegítése –Fájdalom csillapítás,betét csere, ülő fürdő, hólyag feszülés megszüntetése

88 Ágytál,vizelő edény használata Tisztításuk Ágytálmosó gép használata

89 Ágytál, vizelő edény

90 Katéterezés Egyszerhasználatos Tartós, állandó Két különböző végződés NELATON: leggyakoribb típus, egyenes,vége lekerekített. TIEMANN: hajlított, lapított végű katéter, szűk vizeletürítő szakasszal, prosztata problémával és húgycsőszűkülettel rendelkező férfiak részére. Különböző hosszúság Férfiak részére: 40 cm Nők részére: 15 és 20 cm Gyermekek részére: 20 és 30 cm

91 Tíz különböző átmérő: CH06-tól CH24-ig terjedő méret, CH (Charriere) a katéter átmérőjének mértékegysége. Egy-egy méret közötti különbség a milliméter harmada. A csatlakozó színe utal a katéter átmérőjére.

92 Katéter típusok Anyaguk szerint: –Műanyag,gumi, szilikonozott, szilikon, bio katéter Alakjuk szerint: –Nelaton katéter – egyenes cső, amelynek a vége legömbölyített. –Tiemann katéter –a végén kb. 1 -1,5 cm hosszú ormány van, amely tompán elvékonyodik és 45 O -os szögben meghajlik. Felvezetéskor mindig a beteg arca felé nézzen. –Foley katéter-ballonos katéter –Műtéti katéterek – hólyag átmosáshoz –Pezzer katéter – a ballonos elődje volt

93 Katéterezés előkészítése, tartós katéter esetén Megfelelő méretű steril katéter + tartalék, vizeletes zacskó Síkosító Destillált víz, fecskendőben Vesetál, ágytál Fertőtlenítőszer húgycsőnyílás, genitáliák (ne csípjen) Egyszerh. kesztyű, tupferek Steril csipesz v. kesztyű Izolálás, paraván

94 Hólyagöblítés Vérző hólyagnál-alvadásgátlót jutattnak be, steril fiziológiás oldattal ml a fecskendő (farkasfecskendő) vastag nyelű ami a katéter végéhez csatlakozik. Lassan kell benyomni és lezárni. Ha gyógyszer van benne meghatározott ideig bent kell tartani. Azért már nem alkalmazzák, hogy a katétert ne kelljen cserélgetni.

95 kesztyű farkasfecskendő steril fiziológiás sóoldat vesetál katéterlezáró beteget lefektetjük (paraván)

96 A katéterezés: A katéterezés folyamán csöves eszközt helyezünk valamely üreges szervbe, hogy annak tartalmát eltávolíthassuk. Hólyag tartalmát eltávolíthatjuk részben, vagy egészben. A hólyag mesterséges kiürítése. Az életkor előrehaladtával előfordulhat, hogy egyre több idős embernél kell katéterezést elvégezni, gyakran állandó katétert kell elhelyezni. A katéterezést csak orvosi utasításra, terápiás, gyógyító céllal szabad alkalmazni. Diagnosztikai célból csak ritkán használható. Fertőzés, vagy húgycső sérülése miatt.

97 A terápiás beavatkozás: pl. prosztata megnagyobbodás, daganat, vizelet- visszatartási problémák esetén, műtétek utáni problémáknál. A katéterek különböző anyagból, és különböző méretben készülnek: Ø A merev katéter: fém, üveg, vagy műanyagból készült. Ø A hajlítható katéter: gumi vagy selyem.

98 Ma már egyszer használatos katéterek vannak. A hólyagban lévő végén kis ballon van, és ezt kell folyadékkal feltölteni, ezáltal megakadályozza a kicsúszást. A felhelyezett katéter külső végén van egy kis átmérőjű cső, melybe bele kell önteni, vagy injekciós tűvel befecskendezni a folyadékot, és ez tölti ki a ballont a húgyhólyagban, ami megakadályozza a kicsúszást.

99

100 A katéterezés szabályai: csak sértetlen és ép katétert használjunk. a húgycsőnyílást ismételt lemosással kell megtisztítani, fentről lefelé. /letörlöm a területet és eldobom a törlőt, tiszta lappal újra letörlöm és eldobom a törlőt/ a katétert is sikamlóssá kell tenni, az erre a célra szolgáló olajjal. ’’Steril sikamlósító olaj” a beavatkozást óvatosan végezzük, a húgycső sérülékenysége miatt. a húgycső záróizma automatikusan görcsbe rándulhat mikor a katétercső hozzáér, ezért bevezetéskor pár mp-t várni kell, mielőtt bevezetjük a csövet. Nem szabad erőltetni. csak akkor katéterezzünk, ha elkerülhetetlen.

101 Nők katéterezése: jó megvilágítás kell steril gumikesztyű, 2 db steril katéter, ha egyik méret nem megfelelő Steril csipesz Steril tálkában kálium-permanganát, vagy neomagnol oldat, Steril kémcső Vesetál, műanyag lepedő, vizelet-visszatartás esetén ágytál.

102 A beteg alá műanyag lepedőt teszünk a lábakat terpesztve felhúzzuk, és a szeméremrész elé vesetálat, vagy ágytálat teszünk. Kesztyűt húzunk. Ma már katéterező szettek vannak, melyek tartalmazzák a steril kenőanyagot. Bal kéz mutató és hüvelykujjával feltárjuk a húgycsőt. Steril váltott gézzel, vagy vattával letöröljük a nagyajkak, kisajkak és húgycsőnyílás környékét. Kézzel, vagy csipesszel, a síkosított csövet megfogni és 3-4 cm-re behelyezni a csövet.

103 Baktérium tenyésztésre először kiengedjük a vizelet elejét, majd a kémcsőbe engedünk egy keveset, és a végén is az ágytálba engedjük a maradékot. /középsugarú vizelet/ Hólyag üresség esetén nem toljuk feljebb a csövet. A lázlapon jelölni kell a katéterezést és a vizelet mennyiségét is és a rendellenességet is.

104 Férfiak katéterezése: A húgycső lényegesen hosszabb többszörösen hajlított, ezért ezt a beavatkozást csak orvos végzi. Nehezítheti a prosztata megnagyobbodása. Tenyésztésre „középsugaras vizeletet” kell venni.

105 Előkészíteni: 1 pár steril gumikesztyű, Több nagyságú steril puha katétert Törlő, fertőtlenítő oldat, Paraffinolaj Csipesz, vesetál, kémcső, műanyag lepedő, üvegpohár, vagy vizeletedény.

106 Orvos és nővér együtt végzi. Kőmetsző helyzetben, vesetál, ágytál az altest alá. Orvos kesztyűt húz, és az ápoló steril olajat önt a katéterre. Orvos bal kézzel felhúzza a fitymát, ápolónő letörli a húgycsőnyílást fertőtlenítővel. Orvos a csipeszbe fogott katétert a húgycsőbe vezeti, lefutását úgy próbálja kiegyenesíteni, hogy a péniszt kb. 60 fokos szögben megemeli, az ápolónő a másik végét fogja a katéternek és megemeli, hogy a felvezetés könnyebb legyen, ne kelljen húzgálni a csövet. Középsugaras vizeletet vesznek.

107 Katéterezés veszélyei: ha nem sterilen végezzük, megfertőzhetjük a beteget. Ha nem steril a katéter Nem fertőtlenítettük a katétert, vagy kézzel megérintettük, vagy a húgycső fala megsérült. Hólyaggyulladás tünete pár órával a katéterezés után már jelentkezik. Hidegrázás, láz, bakteriális fertőzés jele, az alapbetegséget súlyosbíthatja, ha a hólyaggyulladás tovább terjed, lehet vesemedence gyulladás is. Fontos a katéterezésnél, az aszepszis betartása.

108 Szövődmény lehet: nyálkahártya vérzés húgycső átfúródhat.

109 Állandó katéter: Incontinentia és vizelési képtelenség esetén használunk állandó katétert. Rögzíteni kell a ballon segítségével. Toldalék csővel egy zacskóban végződik, melyben a mérhető vizelet összegyűlik. Kiürítése egy dugó kihúzásával történik. Zsákot nem tesszük a földre, és mindig lejjebb tartsuk mint a húgyhólyag, hogy a visszafelé áramló vizelet meg ne fertőzhesse a beteget. Állandó katétert viselők fokozottan ki vannak téve fertőzésveszélynek. Ne állandóan tartsuk fenn ugyanazt a csövet, hanem 7-10 naponként cserélni kell. Hólyagot fertőtlenítő oldattal kezelni kell.

110 Székletürítés A székletürítés szükségletének felmérése a széklet, mint váladék megfigyeléséből és az ürítésével kapcsolatos problémák kikérdezéséből áll kommunikációképes beteg esetén. Ha ez utóbbi nem lehetséges, akkor az ápoló feladata az ürítéssel kapcsolatos esetleges zavarok megfigyelése.

111 A széklet (faeces) a vastagbélben alakul ki a chymus fokozatos besűrűsödése következtében. Székürítés (defaecatio) során kerül a külvilágba, ami reflexfolyamat és bizonyos határok között akaratlagosan szabályozható (agykéregbe eljut és ott tudatosul a széklet­ürítés ingere). A reflex központja a gerincvelő alsó szakaszában található. A receptorok pedig a végbél falában helyezkednek el. Amikor a végbélben felgyülemlő széklet feszíti a végbél falát a receptorokban ingerület keletkezik, mely a reflexközpontba jut. Ingerválasz hatására a hasizmok összehúzódnak, a végbél gyűrűs záróizmai elernyednek és bekövetkezik a székletürítés. Az akaratlagos szabályozás nem velünk született, 1-2. életév végére alakul ki.

112 Az ápolónak tudnia kell, hogy az akaratlagos szabályozás átmenetileg vagy véglegesen károsodhat, a reflexpályák, és/vagy az idegek sérülése során pl. gerincsérülés. Létrejön a székletürítés szabályozásának elégtelensége (incontinentia ani). A bélgáz (flatus) a bélgáz ürítésének folyamata (flatulencia).

113 Jellegzetes színét szterkobilin adja (bilirubin anyagcsere bomlásterméke). A széklet élettanilag tartalmaz vizet, emésztetlen salakanyagokat (pl. cellulózt), emésztett tápanyagmaradványokat, fel nem szívódott emésztőnedveket, baktériumokat, bélhámsejteket, szterkobilinogént, zsírsavakat (10-12%-ban). Megfigyeljük a napi székletürítések számát, színét, szagát, baktériumtartalmát, kóros összetevőit.

114 A normális és kóros székletürítés jellemzői: Székletürítés száma és mennyisége Normális esetben naponta egyszer- kétszer ürül széklet. Megközelítőleg azonos időben formált puha széklet mennyisége kb g, ezt befolyásolja az elfogyasztott táplálék mennyisége, salakanyag tartalma, az anyagcsere folyamat sebessége.

115 Az ürítések számának mennyiségi eltérései az élettani állapottól: Hasmenés (diarrhoea) - naponta többszöri (esetleg egyszeri) folyékony, híg széklet ürítése, többnyire kínzó görcsök kíséretében. Gyakori székletürítés a széklet megváltozott víztartalma és a megnövekedett perisztaltika miatt. Tenesmus: nagyon gyakori vagy állandó székelési inger kevés széklet (kevés nyák) ürítése mellett vagy ürítés nélkül.

116 Típusai: OZMOTIKUS: A háttérben az emésztési, felszívódási zavarok állnak. A bélben olyan anyagok vannak jelen, amelyek, folyadékvisszatartást okoznak. A víz nem tud felszívódni. Okai lehetnek a rágás zavarai, enzim-elégtelenségek - pl. gyulladások (colitis), diétahiba (nagy mennyiségű rost bevitele).

117 SZEKRÉCIÓS/REKRÉCIÓS: a bélnyálkahártya sejtjei ion kiválasztása fokozott, emésztőnedv termelés fokozott, ilyenkor a többlet nem szívódik vissza, hasmenés indukálódik táplálék felvétele nélkül is. Okai lehetnek: allergia, egyes gyógyszerek hatásai - pl. antibiotikum, baktériumok - pl. vibrio cholerae, escherichia coli. EXSUDATÍV: a bélnyálkahártya áteresztőképessége kórosan megváltozik, pl. vérzés következtében

118 Hasmenés okai: 1. pszichés elváltozások-pl. stressz, szorongás 2. ételallergiák, intoleranciák - pl. laktóz, glükóz, 3. hasnyálmirigy betegségek 4. gyomorcsonkítás vagy eltávolítás, egyéb műtéti csonkítás az emésztőtraktusban 5. gyógyszerek - pl. antibiotikumok, egyes mesterségesédesítőszerek, orális antidiabetikumok egy része, hashajtó gyógyszerek 6. nem fertőzéses eredetű bélgyulladások (pl. collitis ulcerosa, Chron- betegség) 7. fertőző bélgyulladások - okozhatják vírusok pl. calici vírus, enterovírusok, bakté­ riumok pl. salmonella, coli, shigella

119 8. parazita fertőzések 9. anyagcserebetegségek - pl. Hyperthyreosis 10. felszívódási zavarok - pl. malabszorpcio 11. fertőzött ivóvíz vagy gyógyvizek nagy mennyiségben való fogyasztása pl. Magnézium tartalmú italok 12. egyéb betegségek - pl. máj és epe betegségei, neurológiai betegségek 13. nem megfelelő szociális és gazdasági feltételek, higiénés hiányosságok.

120 Székrekedés (obstipatio): a széklet kemény állagú, rögös, bogyós, esetleg véres, kipréselése nehéz, ürülése fájdalommal jár. Ismeretlen okokból napokig nem ürül (2-3 napnál ritkábban). Okai: 1. Táplálkozási tényezők: kevés rost fogyasztása, nem megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása 2. Fizikai inaktivitás: hosszantartó fekvés vagy a megszokotthoz képesti mozgáshiány, sok ülés 3. Terhesség 4. Idős kor, ami a bélmozgás lelassulásával járó állapot lehet 5. Anyagcserezavarok: uraemia, csökkent káliumszint, diabetes mellitus

121 6. Endokrin betegség: hypothyreosis, hyperkalcaemia 7. Alsó bélszakasz betegsége: vastagbéldaganat, aranyeres csomók, diverticulumok (kiöblösödés a bélfalban) 8. Neurogen betegségek - pl. a bélfal beidegzési zavara, központi idegrendszeri zavar 9. Pszichés megbetegedés (a székelési inger tudomásul nem vétele, székelés halogatása) 10. gyógyszerek - pl. hosszantartó hashajtószedés, gyakori beöntések, vízhajtók, fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, codein, vas tabletta 11. Motilitási zavar: bélfal renyheség, nincs megfelelő bélmozgás. 12. Obstrukciós zavar: összenyomódás, daganat 13. Új környezet (pl. utazás, nyaralás)

122 Székletbeékelődés (faecalis irnpactatio). A székrekedés legsúlyosabb formája, több napos székrekedés következménye. A megkeményedett székletgyülem (skybalum) beékelődik a végbélbe. Intézeti kialakulása ápolási hiba! Legyengült, zavart és eszméletlen betegek fokozottan veszélynek vannak kitéve

123 Betegellátás során a tünetek megjelenésére figyelni kell Étvágy hiánya, hasi görcsök, végbéltáji fájdalom, erős hasi diszkomfort érzés. A beékelődött széklet feletti bélszakaszból folyékony széklet szivároghat. Ezt hasmenésként észlelheti az ápoló, azonban hiba székletfogó készítmények adását forszírozni a betegnél, mivel a széklet lényegében nem távozik a bélből és szövődményként akár ileusz is kialakulhat.

124 Megfigyelhető a széklet habitusának megváltozása. Az obstipatio és a diarrhoea váltakozása, melyet véres székürítés is kísérhet. Ennek hátterében gyakrabban colorectalis daganatok állnak, melyhez a ceruzaszéklet megjelenése, mint tünet is társulhat.

125 Széklet színe: 1. élettanilag a felnőtt ember székletének színe barnás, mely színt a bilirubin anyagcsere során képződő szterkobilin adja. Csecsemők széklete az anyatejes táplálás következtében sárga. 2. sötétzöld és/vagy sárga - okai: pl. túlzott mennyiségű epeürülés, hasmenés, klorofilban gazdag növények fogyasztása (pl. káposzta, spenót)

126 3. világos, fehér, agyagszínű, acholiás - okai: közös epevezeték (ductus coledochus) elzáródása, elzáródásos sárgaság (obstructios illeus) kialakulása, epehólyag mobilitási zavar vagy epehólyaggyulladás. 4. véres - ennek több típusa különíthető el: - fekete, formált széklet ürítésének oka az emésztőrendszer felső és/vagy középső szakaszából származó vérzés, véres hurka, állati belsőségek, vörösbor, fekete szeder, fogyasztása, gyógyszerek, pl. vastartalmú készítmények, széntabletták szedése

127 - szurokszéklet — melaena szurokfekete, híg, kocsonyás, kolloid jellegű széklet, oka lehet pl. súlyos gasztrointesztinális vérzés a gyomorból vagy magasabb anatómiai régióból, vagy veseelégtelenség (uraemia) szövődményeként kialakuló általános gasztrointesztinális vérzés következménye. Jelölése a lázlapon piros M betűvel történik. - vércsíkos, mely erőltetett székletürítés vagy aranyeres csomók megrepedése miatt jelenik meg

128 - friss, piros vérrel bevont széklet ürítésének oka lehet a rektális bélszakaszon jelenlévő malignus tumor, intenzívebb aranyeres vérzés. Ebben az esetben a vérmegemésztődése nem történik meg. A vérhas (shigelliosis) magas láz tünete mellett masszív véres széklet ürítésével jár.

129 Széklet szaga: élettanilag is jellegzetesen kellemetlen szagú rothadásos, nagyon bűzös: fehérje emésztési zavar erjedéses, savanyú szag: szénhidrát emésztési zavar erősebben erjedt („cefreszag") szagú: nagy mennyiségű tömény alkohol, pl. pálinka fogyasztása után. rendkívül bűzös, édeskés szag: melaena. A széklet szagának diagnosztikus jelentősége is lehet, főleg csecsemőknél.

130 Állaga, konzisztenciája: formált széklet: normál széklet kemény, 'bogyós széklet: kevés folyadék fogyasztás, székrekedés rendszeresen pépes széklet: felszívódási zavar; túlzott táplálékbevitel; egyes élelmiszerek, gyümölcsök enyhe hashajtó hatása (sárgabarack, szilva); enyhe hashajtó gyógyszerek. híg széklet: akár egyszer vagy többször hasmenésnek tekintendő. véres, nyákos széklet: pl. nem fertőzéses eredetű bélgyulladások (pl. colitis ulcerosa, Chron-betegség) vizes, véres-vizes hasmenés: pl. dysentéria.

131 Kóros összetevői: túl sok víz (hasmenés) nagy mennyiségű zsír - az ürített széklet csillogóan fényes, nagy mennyiségű és a körülötte levő folyadék tetején zsírfoltok jelenhetnek meg, ez a zsírszéklet. Ok: elsősorban hasnyálmirigy gyulladás valamint malabszorpcios szindróma, egyéb felszívódási zavar, enteritis, bélrezekciós műtét utáni állapot emésztett vagy friss vér - friss véres széklet, vércsíkos széklet, melaena

132 bélférgek - főleg gyermekeknél okozhat problémát. Tünetei lehetnek: túlzott étvágy, fogyás, anus körüli viszketés. Az esetek többségében cérnagiliszta (oxyuris vermicularis), ritkábban orsóféreg (ascaris lumbroides), pántlikagiliszta jelenhet meg. idegen test - gennyes és/vagy véres elváltozást is okozhatnak attól függően, hogy mennyi ideig voltak az emésztőtraktusban és ott méretüknél, alakjuknál fogva milyen elváltozást indukáltak. genny - bélgyulladás nyák - pl. nem fertőzés okozta bélgyulladás (colitis); irritáció (pl. lenyelt tárgyak), stressz egyes baktériumok - patogének emésztetlen ételek - DE! ételtípustól függően normálisan is jelen lehetnek, pl. hüvelyesek héja, kukorica

133 A széklet összetevői: Normális esetben: - emészthetetlen anyagok - baktériumok - fel nem szívódott emésztőnedvek - hámsejtek - víz - zsír és epefesték Kóros esetben: - baktérium – idegen test - nyák - genny - vér - emésztetlen étel - bélféreg

134 A páciensnél tapasztalt megváltozott székletürítés lehetséges okai: rossz minőségű étel fertőzés, vírus ételallergia daganat stressz hasnyálmirigy betegségek gyomor csonkítás vagy eltávolítás gyógyszerek anyagcsere betegség esetén máj vagy epe betegség esetén higiénés feltételek hiánya esetén

135 A higiénés környezet kialakítására: fertőtlenítés hulladék megfelelő tárolása felmosások szellőztetés takarítás által romlott étel eltávolítása testhigiénia kialakítása

136 A bélcsatoma anaerob és aerob baktériumokból, gombákból, vírusokból álló normál flórával rendelkezik. Szűrővizsgálatok, bélférgesség gyanúja és fertőzéses eredetű tünetek megjelenése esetén székletminta vétele szükséges. A mintavétel egyik eszköze az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) által rendelkezésre bocsátott 20 cm3 űrtartalmú tartály. Parazitológiai vizsgálatokra három egymást követő napon ürített székletből szükséges a mintavétel. Perianális területről vett minta (anorectalis kaparék minta) az enterobius vermicularis peték kimutatására szolgál.

137 Csecsemőknél a pelenkába ürített székletből vattapálcára felkent széklet alkalmas a vizsgálatra. Rejtett (occult) vérzés kimutatásának lehetőségei: Weber-Bensidin- próba, Greegensen- próba. Haemoccult-teszt (legkorszerűbb) A székletmintát is lehetőleg azonnal jutassuk laboratóriumba. Széklet jelölése lázlapon: normális széklet ( I) hasmenés székletet dőlt vonallal jelöljük szurokfekete székletet, véres székletet ( I ) M széklet kimaradás ( O,Q) beöntés adását ( B ) Felkell tüntetni, hogy milyen a széklet pl: bűzös, nagy mennyiségű stb.


Letölteni ppt "A mozgás élettani jelentősége Az élő szervezet megnyilvánulása mozgással jár – milyennel? Szorosabb értelemben: a csontokat összekötő ízületi elmozdulások,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések