Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA Készítette: Terbéné Szekeres Klára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA Készítette: Terbéné Szekeres Klára."— Előadás másolata:

1 A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA Készítette: Terbéné Szekeres Klára

2 „ A jó szándék kevés! Több kell, az értelem! Mit ér a hűvös ész? Több kell- az érzelem!” Váci Mihály

3 Pszichológia tárgya, Mint tudomány A lelki jelenségek vizsgálatával A lelki folyamatok törvényszerűsé- geinek feltárásával foglalkozik

4 Mint módszer a lelki problémák feltárására a lelki problémák gyógyítására alkalmas

5 Pszichológia eredete Görög eredetű szó, pszükhé = lélek logosz = tudomány Már az ókori tudományok között is helyet kapott, elsősorban a pszichológián belül. A középkorban a vallások foglalkoztak a lelki jelenségek gondolatkörével A XIX. században vált önálló tudománnyá Magyarországon a két világháború között virágzott, majd üldözötté vált A képzést beszüntették, a 60-as évek elejétől indult újra

6 Pszichológia felosztása Elméleti területekre általános lélektan személyiség lélektan szociálpszichológia összehasonlító lélektan Alkalmazott területekre klinikai pszichológia pedagógiai pszichológia sportpszichológia

7 Főbb irányzatok a pszichológiában Az idők folyamán négy nagy iskola jelent meg: Behaviarizmus (bihéviarizmus) Lényege, hogy az emberi lelki működés a viselkedésen keresztül nyilvánul meg, mely viselkedés alapja a külső, vagy belső környezetből érkező inger és az arra adott reakció. Legismertebb képviselői: B.F. Skinner, Watson James D. Watson B. F. Skinner

8 Pszichoanalízis Lényege, hogy az ember lelki működése biológiailag meghatározott, ösztönök által vezért és kiemeli a kora gyerekkori történések szerepét, valamint megkülönbözteti a tudatos és tudattalan lelki működést. Legismertebb képviselői: Freud, Jung, Adler Alfred Adler Sigmund Freud Carl Gustav Jung

9 Humanisztikus pszichológia Lényege, hogy az ember lelki működése az egyedi tapasztalatokon alapul, célja, az emberben rejlő lehetőségek teljesítése, hajtóereje az énkép és az énideál közelítése érdekében megvalósított kongruens (összeillő) viselkedés. Legismertebb képviselői: Rogers, Maslow Abraham Maslow Carl R. Rogers

10 Transzperszonális irányzat Lényege, hogy az ember lelki működése kiterjed a személyiségen túl is, a bennünket körülvevő világ felelős alakítója Legismertebb képviselői: Graf, Assagioli, Vargiu, Sutich Roberto Assagioli

11 A pszichológia jelenléte hazánkban a pszichológia, modern története során Magyarországon is gyökeret vert és elsősorban a két világháború között virágzott. A 40-es évek végétől azonban üldözötté vált, képzését megszüntették. A 60-as évek elejétől a képzések újraindultak, s jelenleg négy tudományegyetemen (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) folyik a pszichológusok képzése. A szakma intézményesülése is megvalósult, minden téren jelen van a pszichológia, ahol működését kiteljesítheti

12 Az ismertebb pszichológia módszerek a lélektan számos módszert alkalmaz, melyek egy részét más tudományok területéről „kölcsönzi”. Ilyen pl.: kísérlet műszeres vizsgálatok megfigyelés statisztikai adatfeldolgozás pszichodiagnosztikai tesztek egyéni és csoportos pszichoterápiás eljárások

13 Milyen eszközök állnak rendelkezésre önmagunk és mások megismerésében? A jellem: Az ember azon tulajdonságaink összegzése, amelyek cselekvéseinek, tevékenységének és magatartásának milyenségét meghatározzák. Tágabb értelemben jellemen a személyiség olyan tipikus tulajdonságait értjük, amelyek az egyik embert a másiktól megkülönbözteti, vagyis jellemzőek, tipikusak.

14 A jellemvonásokat négy csoportba soroljuk 1. A világnézeti és erkölcsi jellemvonások: Amely a világra és az életre, természetre és a társadalomra vonatkozó nézetekben nyilvánul meg: pl.: világnézeti tájékozódást kifejező vonások (meggyőződés, tudatosság, komoly életfelfogás, tudományos világkép). Erkölcsi viszony jellemvonásai: becsületesség, tisztesség, igazságosság, igazmondás.

15 2. A jellemnek a munkához való viszonyból eredő vonásai Az ember jelleme és tehetsége, hajlamai és képességei közötti viszony a munkában alakul ki. A munkával kapcsolatos magatartás jellemvonásai között: pozitív viszonyulást tükrözők: a szorgalom, az igyekezet, a kitartás a negatív viszonyulást tükrözők pl.: a lustaság a munka kerülése (dologkerülés), nemtörődömség A munka módjával kapcsolatos jellemvonások fontosak, hisz meghatározóak a sikerek elérésében, illetve a kudarcokban: a pozitív vonások pl.: az alaposság, pontosság, rendszeresség, célszerűség, rendszeretet, engedelmesség negatív ellenpontok: mihasznaság, léhaság, rendetlenség, gondolatlanság, indokolatlan lassúság

16 3. A társadalomhoz való viszonyból eredő jellemvonások: Az egyén más emberekhez, a társadalom különböző csoportjaihoz való viszonyát kifejező tulajdonságai. Pl.: hazafiság, emberszeretet, közösségi érzés, haladó szellem, politikai meggyőződés.

17 4. Az önmagunkhoz való viszonyból eredő jellemvonások Az önérzetünk tartalmát mutatja Eltérnek az eddigiektől, mivel nem egyes tulajdonságok, hanem komplexebb jellemzők képezik tartalmát.

18 Önérzeten: saját személyiségünk, önmagunk értékelését értjük. Megkülönböztetünk: Egészséges önérzetű: az az ember, akinek önmagáról kialakított véleménye megegyezik mások róla alkotott véleményével/kiegyensúlyozottság/. Túlhajtott vagy túlbecsült önérzetű: az az ember, aki aránytalanul többre értékeli magát, mint embertársai (feszültséggel teli). Kevés, vagy csökkent önérzetű: az az ember, aki aránytalanul kevesebbre értékeli önmagát, mint mások. (bizonytalanság, labilitás) Másokat és önmagunkat legbiztosabban a jellemvonások alapján ismerhetjük meg, mert a jellemvonások cselekedeteinkben, magatartásunkban felszínre kerülnek, csak meg kell figyelnünk.

19 A vérmérséklet Önmagunk és mások megismerésében a további eszközt a vérmérséklet jelenti. Lényegében személyiségi típusokat jelent a vérmérséklet, amely elnevezést görög tudósok adták, ugyanis azt vélték, hogy az emberi tulajdonságok a testnedvek (vér, nyirok) milyenségével, mozgásával függnek össze. Erre alapozta Hipokratész az általa kidolgozott vérmérsékleti típusokat, amelyeket mind a mai napig használunk.

20 Véleményünk szerint azonban a legmegfelelőbb az, hogy vérmérséklet helyet inkább személyiség típusokként említjük ezt a klasszikus kategorizálást, amelyek a következők: 1.Szangvinikus 2.Kolerikus 3.Flegmatikus 4.Melankolikus

21 I. A vérmérsékleti – személyiség típusok jellemző vonásai 1. A szangvinikusra jellemző, hogy az érzelmei gyorsan és könnyen keletkeznek, de könnyen változnak is. Lelkesedése nehezen és ritkán megy át cselekvésbe. Könnyen lelkesedik, de a lelkesedése hamar elmúlik anélkül, hogy tettekre kerülne sor, gyenge akaratú pl. eladó, színész

22 2. A kolerikus kirobbanó, izguló, aktív, mindig tettre kész. Érzelmei erősek és tartósak, esetenként viharos lefolyásúak. Lelkesedéséből könnyen lesznek tettek, erős akaratú pl. katonatiszt, igazgató

23 3. A flegmatikus érzelmei lassan keletkeznek és szegényesen folynak le. Hűvös, nyugodt természetű, érzelmileg nehezen lehet rá hatni. Cselekedeteiben nehezen befolyásolható, megbízható pl. tanár, könyvelő, diplomata

24 4. A melankolikus érzelmei lassan keletkeznek, de erősek, tény, hogy szűk körre terjednek ki, de létrejöttük után nagyon tartósak. cselekedeteiben nagyon nyugodt, lassú, mozgékonyság nem jellemző rá. Tehetséges, önző, merev, nem gyakorlatias pl. művész, zenész

25 II. Az emberek megnyilvánulásai a különböző vérmérsékleti – személyiségtípusok esetében 1. A SZANGVINIKUS: erős, kiegyensúlyozott, mozgékony típus: készségesen fogad be új ismereteket (ingereket), érdekli a tanulás, aktív, élénk, de gyenge akaratú könnyen jegyzi meg az új ismereteket és hosszú ideig visszaemlékezik rá. Az egyhangú munka hamar gátolja (figyelme ellankad, unatkozik) gyorsan és könnyen összpontosítja figyelmét és képes a figyelemmegosztásra.

26 A vitában beszédes, és mindjárt kész a válaszra, feleletre, de hajlamos a túlértékelésre Könnyen alkalmazkodik, jól alakítható, negatív vonásaitól könnyen megszabadítható. Derűlátó, vidám. Érzelmileg könnyen fellobbanó, de el is ernyed. Beszédmodora élénk, kifejező. Kellő ellenőrzés és követelmény hiányában esetleg felületes, könnyelmű, álhatatlan, érdeklődés nélküli lesz, szereti a közösséget, béketűrő, barátságos, jólelkű társas lény. Munkatársaival összefér és jól bánik velük. Készségesen vállalja a neki szánt szerepet.

27 2. A FLEGMATIKUS: erős, kiegyensúlyozott, nem mozgékonytípus: Az időleges kapcsolatok lassúsága miatt nehezen és lassan sajátít el új ismereteket, készségeket. Kialakult (feltételes) kapcsolatai azonban tartósak, erre alapozva az elsajátítottakra sokáig visszaemlékszik. Kitartó, produktív. Beilleszkedés után képes az összpontosításra. Nem szívesen beszél, válaszaiban lassú. Új helyzetben lassan alkalmazkodik, kialakult szokásait nehezen változtatja. Nagy az önuralma, fegyelmezett.

28 Türelmes, nyugodt, meggondolt, sőt fontolgató, néha határozatlan. Mozdulatai lassúak. jellemvonásait nehezen változtatja. Bátor, de érzelmei nem kifejezőek, arcjátéka szegényes, komoly. Közösségben zárkózott, nem szereti, ha közel férkőznek hozzá. Nem tud küzdeni. Munkabíró, békatűrő, belátó.

29 3. A KOLERIKUS: erős, kiegyensúlyozott, fellobbanó típus Az időleges kapcsolatainak gyorsasága következtében az új ismereteket gyorsan elsajátítja. A tanulásban nem állandó, nem dolgozik rendszeresen, ez teljesítményének ingadozásában nyilvánul meg. Dinamikus, szokásait (beidegződéseit) nehezen változtatja meg, az egyik munkából nehezen vált át a másikba. Képes lelkesedni és aktív a munkában. Hamar szórakozott, nehezen helyezi át figyelmét (figyelme viszonylag statikus). Lobbanékonysága miatt nehezen tud magán uralkodni az adott szervezeti rendszerhez (munkahelyhez) rosszul alkalmazkodik, fegyelmezetlen.

30 Könnyen kerül ellentétben vezetőjével, irányítása és nevelése meglehetősen nehéz. Kezdeményező, aktív, bátor és energikus. Beszédes, sőt fecsegő. Helytelen vezetés alatt kíméletlen, kemény, támadó. A beszédben gyors és kifejező, mozdulatai hevesek. A közösségben szívesen ragadja magához a vezető szerepet. Sokszor összetűz barátaival, munkatársaival, néha veszekedő. Víg és mulatságos tud lenni.

31 4. A MELANKÓLIKUS: gyenge típus Hamar kimerül idegrendszeri gyengesége miatt, figyelmét nem tudja összpontosítani. Reflexei szabálytalanok, nem állandóak. Új feladatokat lassan old meg. Nagyobb követelményekkel nem képes megbirkózni. Az új követelményekhez nehezen alkalmazkodik, kialakult szokásait nehezen változtatja. Kerüli az összetűzést, fegyelmezett, érzelmeit könnyen elfojtja. Határozatlan, félénk. Érzékeny, közösségben félék, az aszténikus érzések (borúlátás, levertség) vannak nála túlsúlyban.

32 SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK Személyiségtípusok és a foglalkozás, amelyet szívesen választanak ErősségekGyengeségek SZANGVINIKUS színész eladó/ügynök előadó Friderikusz Sándor, Petőfi, Whoopi Goldberg (Apácashow), Antal Imre beszédes társasági ember lelkes jókedvű könnyen megközelíthető barátságos együtt érző gondtalan gyenge akaratú instabil fegyelmezetlen nyugtalan megbízhatatlan énközpontú hangos túlzó

33 SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK Személyiségtípusok és a foglalkozás, amelyet szívesen választanak ErősségekGyengeségek KOLERIKUS producer rendező igazgató katonatiszt Jockey Ewing, John McEnroe, Orbán Viktor, Kupa Mihály erős akaratú elkötelezett független optimista gyakorlatias hatékony termelékeny határozott vezető típus magabiztos mérges, kegyetlen gúnyos uralkodó típus tapintatlan büszke magának való nem érzelmes ügyeskedő

34 SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK Személyiségtípusok és a foglalkozás, amelyet szívesen választanak ErősségekGyengeségek MELANKOLIKUS művész zenész feltaláló filozófus professzor Tóth Árpád, Woody Allen, Mozart, Einstein, Csontváry, Széchenyi István tehetséges elemző érzékeny tökéletességre törekvő jó esztétikai érzéke van idealista hűséges önfeláldozó önző hangulatember negatív beállítottságú elméleti beállítottságú nem gyakorlatias társaságkerülő kritikus bosszúálló merev

35 SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK Személyiségtípusok és a foglalkozás, amelyet szívesen választanak ErősségekGyengeségek FLEGMATIKUS diplomata könyvelő tanár technikus Garfield, Alfonzo, Kern András, Piedone, Kuncze Gábor nyugodt laza megbízható hatékony konzervatív gyakorlatias vezető típus diplomatikus hó humorérzéke van fukar félénk határozatlan szemlélődő védekező önző nem motivált

36 Amennyiben valaki vérmérsékleti – személyiségbeli tulajdonságait formálni kívánjuk, akkor figyelembe kell venni: Szangvinikusnál Nem szabad túlterhelni, növelni kell a türelmét, kitartását, lobbanékonysága leküzdésére kell nevelni Flegmatikusnál Nem szabad lebecsülni, feladataihoz megfelelő előkészületi időt kell biztosítani, tevékenységre kell buzdítani Kolerikusnál Önuralomra kell tanítani, pozitív tulajdonságait kell fejleszteni

37 Melankolikusnál Nem szabad tőle túl sokat követelni, túlzottan megterhelni az ilyen embert. Szívesen végez megszokott munkát, nem szereti a változatosságot. Mérsékelt, szelíd hangon kell követelményeinket kifejteni, megállapítani, nem szabad kiabálni rá, büntetni pedig csak elkerülhetetlen esetben kell, esetleg szükséges lelkileg edzeni, dicsérni és önbizalmát növelni. Ügyelni kell arra, hogy szilárd napirendje legyen és azt megtartsa: a szervezetlen tevékenységben gyorsan kifárad és ezzel a termelésben, a munkafeladatok megoldásában gyenge eredményt ér el.

38 A leírt vérmérsékleti – személyiségbeli típusok tiszta formában csak ritkán fordulnak elő. Az emberek nagy részében keverednek a különböző vérmérsékleti – személyiségbeli típusok. Feltétlen fontos hangsúlyozni, hogy valakinek a személyiség típusa nem eleve elrendelt, megváltoztathatatlan, hanem kellő tudatossággal és türelemmel mindenki képes ezen változtatni Általános elv: az egyéni bánásmód közben minden típusnál a pozitív tulajdonságokra kell támaszkodni, ezeket kell felhasználni, továbbfejleszteni.

39 Személyiség – Önismeret Mások megismerésének lehetőségei A feladatok megoldása, egy-egy munkakör ellátása a szakmai felkészültség mellett a személyes alkalmasságot is szükségessé testi. A sikerek egyik alapelemét az képezi, hogy mennyire ismerjük önmagunkat, mennyiben vagyunk tisztában személyiségünk szerkezetével, tartalmával, azaz mennyire reális az önismeretünk. A mások megismerésének fontos feltétele, hogy önmagunkról reális ismeretünk legyen.

40 Az ÖNISMERET nem más, mint az egyénnek saját tulajdonságairól, képességeiről, ezek szintjéről és állapotáról, vagyis személyiségéről meglévő képe. Az önismeretet nem foghatjuk fel statikusnak, ugyanis az folyamatosan változik, fejlődik. Az önismerethez a kiindulópont a személyiség.

41 A személyiség Azoknak az adott egyénre jellemző tulajdonságoknak az összessége, amelyek egy határozott egységbe (egészbe) szerveződtek és az egyén viselkedésében, magatartásában és tetteiben, tevékenységében nyilvánulnak meg. A külső, hatások aktív feldolgozása által fejlődik. A nevelés tárgya is azzal a céllal, hogy az egyén ezáltal alkalmassá váljon a környezetével egyensúlyt fenntartó viselkedésre.

42 A személyiség tevékenységben megnyilvánuló tulajdonságait három csoportba soroljuk, úgymint:  a készségek  a jártasságok és  a képességek A személyiség tulajdonság – típusainak mennyiségi és minőségi kibontakozásához az adottságokra alapozhatunk.

43 SZEMÉLYISÉG Belső tulajdonságokKülső tulajdonságok biológiai meghatározottság öröklőtt, veleszületett adottságok a lelki jelenségek működését az idegrendszer és a hormonális rendszer biztosítja spontán hatás család nevelés (tudatos, szándékos, szervezett, intézményi, társadalmi szintű

44 ADOTTSÁG Olyan pszichikus sajátosságok rendszere, amelyek örököltek, azaz veleszületettek, anatómiai és fiziológiai meghatározottságúak, ezek képezik a fejlődés, a fejlesztés alapját.

45 Mit értünk az egyes tulajdonság típusokon? A KÉSZSÉG: Lineáris (egyenes) lefutású tevékenység a maximális begyakorlottság szintjén. Más megfogalmazásban a készséget a tevékenység automatikusan funkcionáló összetevőjeként is szokták nevezni. A készség műveletek végzésével kapcsolható össze, a műveletek végzésének készsége, pl. írás, számolás készsége A JÁRTASSÁG-on az elágazó vagy hiányos algoritmusú tevékenységet értjük a maximális begyakorlottság szintjén. A jártasság a feladatvégzésnél és a probléma megoldásnál (hiányos algoritmus) működik.

46 A harmadik és egyben a legkomplexebb a KÉPESSÉG:  A személyiség azon sajátosságainak együttese, amelyek az eredményes munka feltételei.  Praktikusan fogalmazva a képességeken az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét értjük.  A képességek többségünkben teljesítményben nyilvánulnak meg, vagyis úgy tekinthetjük őket, mint teljesítőképességet.  A képességek – nemkülönben a készségek és jártasságok is csak célra irányuló tevékenység eredményeként alakulnak ki, fejlődnek.

47 A különböző tevékenységi körök, foglalkozások eredményes műveléséhez más- más képességek szükségesek. Általában egy-egy hivatással, foglalkozással, munkakörrel, tevékenységgel kapcsolatban listába foglalják azokat a képességeket, amelyek szükségesek az adott feladat színvonalas, eredményes ellátásához. Teljes listát nehéz készíteni, de arra kell törekedni, hogy az adott tevékenységhez jelentőséggel bíró jegyek kerüljenek előtérbe. Más képességek szükségesek a fizikai munkához, az alkotó tevékenységhez, a vezetői munkához, s minden olyan feladatkörben, ahol emberekkel kell foglalkozni.

48 Egy tevékenységhez szükséges képességeken személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amely megfelel az adott munkaterület követelményeinek és biztosítja a jó eredmények elérését.

49 Készségek alapelemei sorában a következőket szoktuk sorolni: 1.megismerő 2.képesség 3.megfigyelő és áttekintő képesség 4.kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartásának képessége 5.az együttműködési képesség 6.a meghallgatás képessége 7.a tűrőképesség 8.az empátia, vagyis a beleélés képessége és 9.a kommunikációs képesség

50 A pszichológia felosztása TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK szociológia társadalomlélektan csoportlélektan néplélektan pedagógia neveléslélektan MUNKA TUDOMÁNYOK ALAPTUDOMÁNYOK személyiség- pszichológia általános pszichológia fejlődéslélektan, állatlélektan katonai pszichológia pszichofiziológia munkapszichológia ipari pszichológia mezőgazdasági pszichológia közlekedési pszichológia kereskedelmi pszichológia ORVOSTUDOMÁNYOK elmekórtan neurózistan pszichiátria klinikai pszichológia orvosi lélektan patopszichológia BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK

51 A megismerő folyamatok: Azokat a folyamatokat, amelyek során az ember a környezet valódiságát felfogja, észleli, ismereteket szerez róla, megismerő folyamatoknak nevezzük, mely lényegét tekintve információszerzés. Ezt szolgálja elsődlegesen az érzékelés vagy észlelés. Érzékelés: A megismerés közvetlen módja (látás, hallás). E folyamatban külső hatások az ingerek, amelyek érzékszerveinket érintik, azokra hatást gyakorolnak. Ahhoz, hogy az inger hatást tudjon kiváltani az érzékszervekre, szükség van bizonyos ingererősségre.

52 Azt a legkisebb ingermennyiséget, amely már érzékletet vált ki, abszolút küszöbnek nevezzük. Az érzékelés során érzékszerveink képesek alkalmazkodni a rájuk ható ingerek erősségéhez. Ezt a jelenséget adaptáció-nak nevezzük. Masszőr, ápolói stb. munkában nagy jelentősége van az érzékelés útján megszerzett információknak, hiszen megfigyelés során tájékozódhatunk a beteg általános állapotáról. Az érzékelés egyszintű folyamat. A felvett inger közvetlenül áttevődhet pl. izomra, vagy eljuthat az agykéreg magasabb központjaihoz, s a különböző területekről (látás, hallás, szaglás stb.) áramló érzékleti információk összekapcsolódnak a különböző agyterületek sejt együtteseinek működésével. Ennek az összekapcsolódásnak az eredménye az észlelés percepció. Elindítója az érzékelés.

53 Észlelésünkben a személyeket, tárgyakat egészükben ragadjuk meg. Múltbéli tapasztalataink is segítenek bennünket a jellemző tulajdonságok rögzítésében. Az észlelés alapvető célja, hogy lépést tarthassunk a külvilággal, azt valósághűen közvetítse felénk. Észlelésünk erősen személyes jellegű is. Pl.: nevünket hallva felkapjuk a fejünket, ha éppen mással vagyunk elfoglalva. Észlelésünkre hatást gyakorolnak más emberek véleményei is. Pl. épp távollevő betegről a szobatársai nyilatkozhatnak elítélően. Ez a személyes találkozáskor hatással lehet (eleve barátságtalannak érezzük).

54 Az emberi figyelem Az ingerek sokaságából egyeseket kiemelünk és feldolgozunk. Ezt a munkát a figyelem végzi. A figyelem fiziológiai alapja Az agytörzsnek és az agykéregnek a működése. Tulajdonképpen ilyenkor koncentrálunk. A figyelem ébersége teszi lehetővé az aktív odafordulást. Pl. masszírozáskor, injekció beadásakor szándékosan irányítjuk a figyelmet. Ha a munka egyes mozzanatait jól begyakoroltuk, a szándékos figyelem önkéntelen figyelemmel párosulhat.

55 A figyelem tartóssága és ébersége egymással kölcsönhatásban működik, ez eredményezi a figyelem megosztását egy vizsgálat előtt álló beteg erősen koncentrálhat. Ilyenkor erősen figyelhet arra, hogy mit is mond az ápoló. Tehát figyelme hajlékony bizonyos hatások között. kimerült ember esetében a figyelem megtapadhat valaminél és csak erős ingerekkel mozdítható tovább dekoncentrált állapotról akkor beszélünk, ha a figyelem irányának nincs támpontja, szóródott, csapongó

56 Megosztott figyelemről akkor beszélünk, ha egyszerre több dologra koncentrálunk.  A beteg testének lemosásakor beszélgetünk a beteggel. Ismert ingerek esetében kevésbé szükséges az egyik inger együttesre sok figyelmet fordítani, a másik történésre is képesek vagyunk egyidejűleg figyelni.  Azonban a két tényezőt egyenértékűen nem tudjuk figyelni, többnyire ingadozik egyikről a másikra a figyelmünk. Ha azonban a megszokott ingerhelyzetben változás történik, akkor megszűnik a megosztottság.  A beszélgető ápoló mosdatás közben piros foltokat észlel a beteg bőrén. Ekkor elnémul és csak a munkájával törődik, figyelmének megosztottsága megszűnik. A munkavégzés során elfáradunk, pihenésre van szükségünk. Egy kimerült és emiatt figyelmetlen ápoló akár a beteg életét is veszélyeztetheti. Pl.: gyógyszercsere

57 TANULÁS ÉS EMLÉKEZÉS Tanulás lényege hogy folyamán lehetővé válik az alkalmazkodás, a képesség fokozódása. Az ingerhatások tapasztalat formájában megmaradnak, és adott esetben ezek előhívhatók anélkül, hogy az ingerhatás érvényesülne.

58 PAVLOV tanítása szerint a tanulás alapvető eleme a reflex a reflexválasz egy meghatározott ingere kialakuló meghatározott válaszreakció Pavlov kísérletének elve a következő volt: a kutyák feltétlen reflexét (a táplálék beadásával beinduló nyálelválasztást) társította különféle jelzőingerekhez (pl. fény, csengő) a jelző inger nyomában azonnal táplálék jelent meg az állat előtt. Így az önmagában közömbös inger a tápláléknak előrejelző ingerévé, feltételévé vált és kiváltotta a nyálelválasztási reflexet.

59 A pavlovi tanulást klasszikus kondicionálásnak nevezzük. Azt a jelenséget, amikor egy inger általánossá válik, a személyiség egészével reagál GENERALIZÁCIÓNAK nevezzük. Az ingerek megkülönböztetésének jelensége a DISZKRIMINÁCIÓ.

60 A tanulás második alapvető formája az OPERANS KONDICIONÁLÁS, elsőként Skinner és Thorndike tanulmányozta. Kulcsfogalom a megerősítés. Ha valamely véletlenszerű viselkedést megerősítünk, a későbbiekben nagyobb valószínűséggel fog bekövetkezni, és mint tanult magatartás rögzül.

61 MODELL TANULÁS Kifejezetten emberre jellemző, lényege a modellel való azonosulás. BELÁTÁSOS TANULÁS A cél nélküli viselkedés a következményeket megismerve tudatossá válik.

62 Első lépés a bevésés. Ilyenkor szándékosan figyelünk a rögzíteni kívánt ismeretekre. A bevésés módja lehet mechanikus és gondolati. A bevésést befolyásolja érdeklődésünk, egészségi állapotunk, az elsajátítandó anyag mennyisége. Felejtés Aktív folyamat, mely során a lényegtelen információk kihullanak. TANULÁS

63 Az élet során véletlenül vagy szándékosan szerzett ismeretek rögzítése, tárolása, szükség szerinti felidézése. Rögzítés: megjegyzés, bevésés Lehet szándékos (tanulás) Lehet szándék nélküli Megőrzés (tárolás) Felidézés EMLÉKEZÉS

64 Az emlékezés időtartama rövid távú (10 másodperc kb.) hosszú távú – egyénileg változó közvetett emlékezés, mely hetekig is terjedhet. Lényegtelen, futó, napi benyomások rögzülnek ily módon.

65 Az emlékezés zavarai emlékezés teljes kiesése: amnézia részleges kiesés pl. olvasás, írás, számolás, beszéd pontatlan emlékezetek Paramnézia: amikor a jelen történése múltként jelenik meg Katatim emlékezet: idősekre jellemző, a távoli múlt eseményeire pontosan emlékeznek

66 Képzeleti tevékenység Átvezető láncszem a megismerő folyamatok közvetlen formái (érzékelés, észlelés) felől a közvetett megismerési módok, az elvont gondoskodás felé. Alapeleme a képzeleti kép, melynek nincs valóság-megfelelője. az emlékkép valós történés lenyomata a képzelet csak az emberre jellemző, olyan pszichés működés, mely a korábbi tapasztalatok emlékképeit felhasználva új képeket hoz létre.

67 Képzeleti működés AKTÍV képzeleti működés Tudatos emberi tevékenység reproduktív produktív PASSZÍV képzeletbeli működés Képek kénytelen összerendezése álom hallucináció Reproduktív: az írott, rögzített ismereteket képpé alakítja, pl. regény cselekménye olvasás közben képi anyaggá alakul.

68 Produktív: eddigi ismereteinket új egységbe vonja és lehetővé teszi a tervezést. Pl.. egészségügyben az egyénre szabott ápolási folyamatok kidolgozása. Álom: az alvás állapotában következik be Ábrándozás: a jövőbe irányuló képzeleti működés

69 Érzelmek az ember életében Érzelem  külső vagy belő történés reakciójaként jön létre  más személy nem érzékelheti, csak a viselkedés alapján szerezhet róla tudomást (pl. arckifejezés, testhelyzet)

70 veleszületett, ösztönstruktúrába épületek, létfenntartó és létvédelmi jelentőségük van. pl. félelem, agresszió, düh tanult érzelmek általában társítás útján alakulnak ki. Pl.: gyermek megtanulja, hogy a fehér köpeny látványa is félelmet vált ki Az érzelmi állapot lehet: pozitív (boldogság, öröm) negatív (félelem, harag, bánat) Érzelmek típusai

71 Másik csoportosítás lehet intellektuális érzelmek, melyek megismerésünket, gondolkodásunkat kíséri esztétikai érzelmek (pl.: egy festmény látványa, zene hallása) erkölcsi érzelmek, kötelességérzet, lelkiismeret

72 Szorongás szavakkal kifejezhető érzelmek közé tartozik lehet átmenti vagy tartós ha olyan szintet ér el, amely már elviselhetetlen, hajlamos a „menekülésre”, pl.: tanuló aggódik a vizsga miatt, elképzelhető, hogy beteg lesz azon a napon Érzelmek célja Segítenek bizonyos helyzetek megoldásában.

73 Motiváció A latin movere (mozgatni) igéből származik, jelentése indíték, késztetés. Késztetésnek nevezzük azt a pszichés állapotot, amely valamilyen cselekvésre indít, késztet. Egy részük örökletes, más részük tanult motívum. Veleszületett, örökletes késztetés az ÖSZTÖN. Ebbe a csoportba azok a cselekvések tartoznak, amelyek az élet fenntartásával kapcsolatosak önfenntartási ösztön, a szomjúság, éhség, fájdalomtól való távoltartás stb. fajfenntartás ösztöne, a szexuális aktivitás, az anyai magatartás motiváció a tanult motívumokhoz tartozik a kíváncsiság, az ismerkedő-, feltáró motivációk csak emberre jellemző motivációk: pl.: önmegvalósítás, vagy a társas szükségletek stb.

74 A motívumok jellemzői tevékenységre késztet bennünket, melyet cselekvéseink céljai határoztak meg motívumainkat tapasztalással szerezzük, ezért eltérőek egyenként és kultúránként hasonló indítékainkat különböző módon fejezzük ki. A valaki iránti haragunkat pl. kifejezhetjük bántó viselkedéssel, de lehet, hogy egyszerűen elmegyünk abból a környezetből, ahol ő tartózkodik ellentétes motívumok is kiválthatnak azonos viselkedést. Az egyik ember pl. azért beszél hangosan, mert így szokta meg. A másik ember pedig azért, mert bosszantani akarja valamelyik nem kedvelt szobatársát stb.

75 minden viselkedésünk hátterében egy időben több motívum is működik. A hatékony indítékok összességét motivációs bázisnak nevezzük. motívumainkat mindig érzelmek kísérik, melyek a cselekvés kiváltói és a célja a kellemes állapot fenntartása legalapvetőbb érzelem: testi öröm, fájdalom magasabb rendű érzelmek tapasztalás útján alakulnak ki pl.: félelem Motiváció zavarai általános gyengülése tétlenséggel, inaktivitással jár, fokozódása teljesítménynövekedésben nyilvánul meg. Ekkor bűnelkövetés is lehetséges.

76 VÁGY viselkedés célja a cselekvés, viselkedés célja a cél elérésével a motivált viselkedés leáll, megszűnik ezeket az emberek végtelenül változatos életformákkal elégítik ki saját jólétének kielégítését az illető egyén tudja legjobban sosem lehet tökéletesen értelmezni, kielégíteni a másik ember igényét

77 TÁRSMEGISMERÉS, SZEMÉLYPERCEPCIÓ Követelmény: gyorsaság és pontosság rutin technikák: elsőként az elsőként tapasztalt tulajdonságok alapján külső a külső tulajdonságok alapján néhány tulajdonság alapján kiegészítéssel: saját egyéni tapasztalatok alapján közvéleményi sztereotípiák alapján polarizáció polarizáció (a tulajdonságok szélső értékeit minősíti) konstans konstans („beskatulyázás”) projiciáló általános „emberkép” keretei között

78 Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép lelkében az ének, Az hallja a másik énekét is szépnek. Babits: A második ének Babits: A második ének

79 BETEGSÉG Olyan állapot, amelyben az egyén biológiai, érzelmi intellektuális, szociális és lelki működései csökkennek, károsodnak a betegséget megelőző állapothoz képest. Beteg emberre jellemző viselkedést betegség- magatartásnak nevezik.

80 Betegség-magatartást befolyásoló tényezők Külső tényezők tünetek észrevehetősége szociális környezet, pl. család, barát, munkatársak kulturális és etnikai környezet, hogyan lehet egészséges, hogyan viselkedjen betegként gazdasági tényezők, pl. kevés bér – később fordul orvoshoz, nincs betegbiztosítás – nem veheti igénybe az egészségügyi szolgálatot egészségügyi intézmények hozzáférhetősége szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel

81 Betegség-magatartást befolyásoló tényezők Belső tényezők hogyan fogom fel a betegséget milyen a betegség jellege (acut, krónikus)

82 Betegség – magatartás szakaszai A tünetek észrevétele Enyhe öngyógyítás, súlyosabb orvos, vagy elfojtás. Ha elismeri a beteg egészségügyi problémáját, csak úgy juthat a következő szakba. A betegség vállalása Elfogadja a beteg a betegszerepet, akkor szociális jelenség a betegség elvárja a környezettől a megerősítést, kapcsolatot keres az egészségügyi intézményekkel.

83 Az egészségügyi ellátás igénybevétele Tünetek súlyosbodása esetén, szakember dönti el a betegség tényét. Beteg elfogadja vagy elutasítja. Elfogadás esetén kezelés. Függőségi helyzet Tünetek enyhítésében az egészségügyi szakemberre számít, elfogadja a gyógyítást, gondoskodást, együttérzést. Ez a szak menti fel a társadalmi kötelezettségei alól. Gyógyulás és rehabilitáció Bekövetkezhet hirtelen, pl. láz lemegy. Krónikus esetben alkalmazkodni kell a csökkenő életminőséghez.

84 A betegség hatása az egyénre és a családra Magatartásbeli és érzelmi változások enyhébb betegség szerény változást súlyos betegég jelentős változást, szorongást, lelki összeomlást, dühöt, visszavonulást eredményezhet szorongásban keveredik az aggodalom, nyugtalanság, pl. betegségtől való félelem összeomlás, általában súlyos betegség diagnózisának közlésénél tagadás, a nehézségek tudomásulvételének elutasítása düh irányulhat környezet, egészségügyi személyek ellen visszahúzódás a többiekkel való együttműködés elutasítása

85  A betegség családi szerepekre gyakorolt hatása lehet enyhe és rövid távú, drasztikus és tartós  Betegség hatása az énképre: az énkép az a szubjektív képzet, amelyet az egyén személyisége összetevőinek erősségeiről és gyengeségeiről saját magában alakít ki.  megváltozott énkép feszültséghez, konfliktushoz vezethet  Betegség hatása a testképre. A testkép az egyén saját külső megjelenéséről kialakított szubjektív testkép. Számos betegség okoz testi elváltozásokat (megdöbbenés, visszahúzódás, elfogadás, rehabilitáció)  Család dinamizmusa. Azoknak a folyamatoknak az összessége, amelyek hozzájárulnak a fennmaradáshoz (támogat – gátol)

86 Betegségélmény és magatartás Betegség hatással van a viselkedésre, magatartásra, ez alapján a beteg emberek reakcióját csoportosíthatjuk.

87 Az emberek saját betegségükkel szembeni viselkedésmódjai A csoportMagatartás, viselkedés, reakció BetegségtagadóNem vesznek tudomást a betegségtünetekről Ragaszkodnak feladataik elvégzéséhez. A panaszkodást a gyengeség jelének tartják, ezért maguk nem panaszkodnak. Jellemző rájuk a betegségi tünetek eltagadása (disszimuláció) Betegségtől fokozottan félő Túlzottan koncentrálnak az önmegfigyelésre, szervezetek minden apró jelzését felnagyítják. A betegségtől való félelem több szenvedést okoz számukra, mint az esetleg ténylegesen meglévő betegségtünetek. A fokozott igénybevétel kimerítheti a biológiai védekezést, végül csakugyan megbetegednek.

88 Az emberek saját betegségükkel szembeni viselkedésmódjai A csoportMagatartás, viselkedés, reakció BetegségkeresőTudatosan vagy tudattalanul betegszerepre törekednek. A betegégbe menekülés könnyít az életükön. A betegszereppel járó előnyök fokozott törődést biztosítanak számukra, és ezt egyébként nem kapnák meg. Fentiek miatt ragaszkodnak panaszaikhoz, ez tulajdonképpen a másodlagos betegségelőny fenntartása. Közönyös, betegségével nem törődik A beteg számára látszólag (!) mindegy, mi a betegsége. Csak a környezet „unszolására” fordul orvoshoz. A gyógyítók utasításait, előírásait (például a gyógyszerek szedésére vonatkozókat) nem tartja be. Valójában a közöny látszata a szorongást próbálja leplezni.

89 Heveny és krónikus betegségek hatása Betegség megszűnhet – egészségessé válás Betegségben maradás Visszafordíthatatlan - meghalás

90 Szakaszok lábadozás lassan bekapcsolódik megszokott életritmusába kényszerű alkalmazkodás a betegséghez, egykedvű tudomásulvételtől dühkitörésig sokféle megnyilvánulás lehetséges egyes betegségek külsőleg szembetűnőek, megbélyegzik az embert, stigmát (testi jel) viselő ember erőteljes személyiségváltozáson megy keresztül sorozatos lemondás után visszahúzódó, sőt, embergyűlölő is lehet. idült betegek társas kapcsolatai beszűkülhetnek, énközpontúakká, önzőkké válhatnak, elkeseredettek kaphatja a bűnbak szerepét is a beteg, nyílt, vagy burkolt formában őt okolják valamiért nők számára kritikus a kozmetikai torzulással járó műtét

91 MEGKÜZDÉS probléma központú, amikor a lehetséges megoldást keressük érzelem központú, amikor szabadjára engedjük az érzelmeinket (düh, humor, agresszivitás) menekülés központú tagadás, figyelemelterelés, visszahúzódás Megküzdő stratégiák a helyzet tudatosítása, információszerzés társas kapcsolatok létrehozása új viselkedési formák megtanulása alternatívák keresése

92 FÁJDALOMTŰRŐ KÉPESSÉG Fájdalom kellemetlen, szubjektív érzet és érzelmi történés, amely fenyegető vagy már bekövetkezett szövetsérüléshez kapcsolódik szubjektív és egyedi élettani védekező mechanizmus, valamilyen károsító inger következménye a fájdalom fizikai, érzelmi és magatartási reakciók komplex keveréke

93 Fájdalom élettani összetevői Érzékelés (recepció) Bármely hő, mechanikai, kémiai vagy elektromos inger okozta sejtkárosodás során fájdalom keltő anyagok szabadulnak fel (hisztamin, bradikinin, kálikum), melyek a károsító ingerekre érzékeny receptorokon található receptor helyekhez kapcsolódnak, ezzel megindul a fájdalominger továbbítása, amikor a fájdalom receptorok telítettsége eléri a küszöböt (az ideg ingerületét kiváltó legkisebb inger), az ideg ingerületbe jön, a testek méretében és alakjában lévő különbözőségek szerint a fájdalom receptorok száma és megoszlása is eltérő, a fájdalomérzékenység különbözőségének ez az alapja

94 Fájdalominger által kiváltott idegingerület: végighalad az afferens perifériás idegrostokon A gyors myelin hüvelyes A-delta rostok A kicsi, lassú velőtlen C-rostok éles, lokalizált, jól elkülönített érzetet továbbítanak tartósan fennálló ingerületet szállítanak

95 Az A és C rostok a perifériás pontoktól a gerincvelő hátsó szarvában található végződésükig vezetik az ingerületet Itt P-anyag szabadul fel, melynek révén az ingerület áttevődik a tractus spinothalamicus idegrostjaira. Továbbhalad a fájdalomingerület a központi idegrendszerbe

96 A fájdalomérzés védekező reflexet is kivált I. Példák fájdalmat okozó fizikai ingerekre Az inger típusa ForrásA kórélettani folyamat Mechanikustestfolyadékok felszaporodása a szöveteket feszítő oedema vezeték-feszülésa vezeték túlfeszítése (pl. vesekő halad át az ureteren) térfoglaló folyamat a perifériás idegeket irritáló, zárt térben növekedő elváltozás nyomáscsökkenti vagy elzárja a szöveti keringést, szöveti ischaemiát okoz

97 A fájdalomérzés védekező reflexet is kivált II. Példák fájdalmat okozó fizikai ingerekre Az inger típusa ForrásA kórélettani folyamat Kémiaizsiger perforációjaa fájdalomérző neuronokat a kikerülő szekrétumok kémiailag irritálják (pl. megreped az appendix vagy duodenalis ulcus) Hőégés (forró vagy igen hideg tárgy) a há felszíni rétegeinek gyulladása vagy elhalása fokozza az idegvégződések érzékenységét Elektromoségésa bőrrétegek megégése, az izom és a bőr alatti szövetek sérülése, ami az idegvégződések sérülésével jár

98 Észlelés (percepció): A fájdalom tudatosulásának folyamata Válaszreakció: Magatartási válasz, melynek elemei a fájdalom elkerülésére vagy megszüntetésére irányulnak. Fájdalomtűrés az a pont, amelynél erősebb vagy tartósabb fájdalmat az egén már nem bír elviselni

99 Akut és krónikus fájdalom akut fájdalom oka ismert, hirtelen kezdődik, erőssége változó, rövid ideig áll fenn krónikus fájdalom tartós, változó intenzitású, hat hónapnál tovább tart csillapíthatatlan fájdalom rák okozhatja

100 Fájdalmat befolyásoló tényezők életkor, gyermek nem érti, idős nehezen értelmezi nem: másképp viseli a két nem kulturális környezet szabja meg, miként tanulnak meg az emberek a fájdalomra reagálni figyelem, mennyire összpontosít a beteg a fájdalomra szorongás, fáradtság fokozza

101 Az ápolói tevékenység fontos eleme a nem gyógyszeres úton történő fájdalomcsillapítás, illetve fájdalom csökkentés. figyelem elterelése érintés jótékony hatásának kihasználása relaxációs technikák alkalmazása előrevetített irányítás lényege, hogy elmagyarázzuk a betegnek, mi fog vele történni. Fel tud készülni az öt érő hatásokra, és jobban tűri a fájdalmat, ha tudja, meddig tart és mi okozza.

102 KOMMUNIKÁCIÓ – AZ ÁPOÁS MŰVÉSZETE Ápolás a társas érintkezés folyamata, melynek eredményeként kedvező változásokat hozunk létre a beteg közérzetében. Kommunikációs funkciók az ápolásban informálás, adatgyűjtés, felvilágosítás megadása – segíti a beteget a megértésben pl.: gyógyszerelés megnyugtatás, a bizonytalanság csökkentése kapcsolatteremtés ápoló – beteg között Terápiás kommunikáció: elősegítése, csend megőrzése, figyelmes hallgatás, elfogadás, kérdések feltevése, tájékoztatás stb. akadályai: véleménynyilvánítás, áltatás, ok firtatása …miért?

103 Segítő kapcsolat ápoló – beteg között Olyan tapasztalatok megszerzése, amelyek birtokában két egyén együtt szembekerül egy egészségügyi problémával, együtt oldják meg, együtt keresik az adott helyzetben az alkalmazható eljárásokat.

104 Segítő kapcsolat jellemzői bizalom empátia, beleérzés másik ember életét és érzéseit megértjük (tárgyilagos szemlélet) szimpátia (együttérzés) a másik egyén belső világának szubjektív szemlélete, amely megakadályoz a probléma minden oldalának tisztánlátásában törődés gondoskodás, a másik személy kedvező elismerése ez a segítő kapcsolat alapja gondoskodás fogalomkörébe tartozik a betegre irányuló figyelem, érte érzett aggodalom a betegért vállalt felelősség és érintő érzett tisztelet gyengédség, ragaszkodás önállóság (autonómia): önrendelkezési képesség, kölcsönösség

105 Szororigén pszichikus ártalmak Az ápoló kedvezőtlen magatartása kedvezőtlen hatást gyakorol a beteg pszichés állapotára: szerephibák következtében kialakuló pszichés ártalmak, pl.: érdektelenség, közöny, elhanyagolás, bizalmaskodás, a nővér a beteg kívánságát vonakodva teljesíti, ez a betegben erősíti a függőség érzését, ez állandó feszültséget okoz nonverbális (nem szóbeli) jelzések által okozott pszichés ártalmak, pl.: hangszín, mimika, gesztusok, ápoló szavai és metakommunikáció jelzések tartalma között ellentmondás van inkongruenciának nevezzük ápolási beavatkozások pontatlan, nem megfelelő kivitelezésével okozott pszichés ártalmak. Ezek súlyosbítják a beteg kiszolgáltatottság érzését. Pl.: ápoló a saját hibájáért a beteget vádolja: „azért lett ilyen nagy véraláfutás a karján, mert rossza a vénája”

106 Beavatkozások ápolás lélektani problémái várható fájdalom altatás, bódítás, érzéstelenítés esetleg halálfélelem szorongás, félelem oldása tájékoztatással hirtelen, sürgősséggel végzett beavatkozá- soknál tájékoztatás nem minden esetben lehetséges gyermekek, idősek reakciómódjai szorosan összefüggenek az előkészítésük minőségével

107 Ambuláns betegellátás ápolás lélektani feladatai járó betegek fogadása sokszor kedvezőtlen körülmények között történik. Szűk, zsúfolt váróterem, türelmetlen emberek a váróterem hangulatát az orvosok, asszisztensek magatartása igen erősen meghatározza. A betegfogadás „alaphangja” befolyásolja a beteg emberek viszonyulását az adott helyzethez betegirányítás pontos, megértő négyszemközti helyzet elemi jog

108 betegfogadás barátságos, emberi kedvező kapcsolat lehetőségére utal elküldés az ambuláns munka egyik legproblematikusabb helyzete várakozás önmagában is feszültséget vált ki betegek csoportpszichológiája hangadó, betegséget, orvost, nővért kibeszélnek, szakértők akadnak akik elrémítik a várakozókat, tüne- teiket hasonlítják össze Jó szervezés, helyes berendelés alkalmassá segítheti a jó betegellátást, csökkentheti a várakozást.

109 EMPÁTIA A személyiségnek olyan képessége, amellyel bele tudja élni magát a másik ember lelkiállapotába

110 Meghallgatás szabályai legyünk nyitottak a beteg problémáira, tudjuk követni a beszélgetést, szakmailag legyünk felkészülve ha valamivel nem értünk egyet, ne nyilvánítsuk ki, mert ez értékítélet róla, fogadjuk el az álláspontot. Ha elkerülhetetlen a vélemény nyilvánítás, azt tapintatosan tegyük az ápoló a problémamegoldásra próbálja rávezetni a beteget, a számára legoptimálisabb módon.

111 Nővér feladatai a betegvezetés során beteg fogadása, elhelyezése, pl.: bemutatkozás. Sokszor a beteg a nővérnél keresi a megkapaszkodási lehetőséget, hogy leküzdje bizonytalanságát a beteg zavarának leküzdése, hozzátartozó bevonása a tájékoztatásba beteg kórterembe, bemutatás, a beteg lelki vezetésének fontos lépcsőfoka – út a bizalom, biztonság, gyógyulás felé fokozatos megismerése a betegnek orvos – nővér kölcsönös tájékoztatási igénye – reális kép

112 Mindennapos feladatok elvégzésének ápolás lélektani vonatkozásai tapintat elviselhetővé tehetjük a kiszolgáltatottság érzését szeméremérzés tiszteletben tartása látogatás: ha korlátoznánk, akkor a szeretet, valakihez tartozás és a biztonságérzés szükségletének kielégítését akadályoznánk

113 Beszélgetés exploráció Az ápolói munka fontos eszköze, ma már interjú, mely információszerző, adatgyűjtő célú Az interjú lehet: kemény, melyben a megkérdezett alárendelt szerepet tölt be semleges, a kérdező csak az adatokat rögzíti puha, a kérdező és a kérdezett között bizalomteli kapcsolat van

114 Meghallgatás, megértés feltételei nyugodt légkör, odafigyelés maga a beteg beszéljen túlbuzgó nővér – bizalmatlanságot kelt empátiás megértés

115 Az ápolóval szembeni elvárások „Az ápoló legyen józan, becsületes és megvesztegethetetlen; Legyen igazmondó és megbízható; Legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes; Gyorskezű, de nem kapkodó; Szelíd, de nem lassú; Nyájas, de nem fecsegő; Tapintatos, de sohasem tétovázó; Legyen derűs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül; Legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára.” (Florence Nightingale, Ibrányi 1934.)

116 Tehát a „megfelelő embert a megfelelő helyre” régóta ismert. Munkatevékenység elvégzésének képessége, a szakmai kompetencia (illetékesség, szakértelem, szakmai jogosultság) attól függ, hogy az illető személy rendelkezik-e a megfelelő szaktudással. Ez azonban kevés.

117 ápolóval szembeni elvárások ismeretek személyes tulajdonságok értékek készségek Külső megjelenés, személyi higiéné

118 Készségek manuális intellektuális (logikus gondolkodás) jó megfigyelőképesség kreativitás interperszonális készségek (kölcsönös viszony) empátia kapcsolatkészség

119 Érték Tükrözi az egyén személyes hitét és hozzáállását az emberről, egészségről, betegségről, életről, halálról. egyenlőség, egyenlő esélyek a beteg autonómiájának (önállóságának) elve titoktartás partnerség

120 Személyes tulajdonságok probléma érzékeny helyes valóságészlelés rugalmasság, kitartás illetékesség, önérték tudat konfliktustűrés magabiztosság pozitív gondolkodás, udvariasság, tapintat

121 Szorongás A félelem a veszély elkerülését, önvédelmet szolgálja reális, külső tárgyra irányul Ha valódi veszély nélkül támad félelem, rendszerint testi tünetek (verítékezés, remegés stb.) kíséretében, akkor szorongásról beszélünk A szorongás testi és lelki megnyilvánulásokkal jár, az egész személyiségre hat Testi jel aggódó arc, tétova tekintet verejtékezés, testremegés Lelki jel rohamszerűen

122 Szorongás általában a jövő felé irányul Mi lesz? Szorongás oldása, csökkentése Első lépés a gyógyítók szorongásával való foglalkozás önmagunk, aggodalmaink megismerése Majd a beteg megismerése, megértése Jó kapcsolat kiépítése Jó légkör, helyes tájékoztatás

123 Személyiség érzelmi sajátosságai Érzelem (emóció): cselekvésre késztet, kifejezi állásfoglalásunkat a világ jelenségeivel, dolgaival szemben Érzelmeinket a második jelzőrendszer irányítja Érzelmek csoportosítása Intellektuális érzelmek a megismerésünket, gondolkodásunkat kísérik: pl.: meglepetés, csodálkozás, megdöbbenés Esztétikai érzelmek (kötelességérzet)

124 Az érzelmi állapotok jellege szerint beszélhetünk Indulat érzelmi túlfűtöttség eredménye Hangulat befolyásolja időjárás, fáradtság Kedélyállapot hosszú időn át tartó erős érzelmi állapot Szenvedély erős és tartós érzelem

125 Tájékozott beleegyezés A tájékozott beleegyezés úgy határozható meg, mint az orvosi beavatkozás akaratlagos és nem kikényszerített elfogadása a beteg által, miután az orvos érthető módon ismertette a beavatkozás természetét, kockázatait és előnyeit, valamint az alternatívákat kockázataikkal és előnyeikkel együtt.

126 A beleegyezési folyamat elsődleges célja a beteg autonómiájának védelme: az orvos bátorító, bíztató és nyílt kommunikációs folyamatban lehetővé teszi a beteg számára, hogy megtegye a saját választását. Fontos elismerni a betegnek azt a jogát, hogy a megértett orvosi kérdésekben saját döntést hozzon, egészen addig terjedően, hogy visszautasíthassa az ajánlott orvosi kezelést. Az elfogadás vagy a visszautasítás szabadságát mind a törvény, mind az etika támogatja és védi.

127 Orvosi kezelést, beavatkozást, műtétet a beteg beleegyezése nélkül végezni nem szabad. Az érvényes beleegyezésnek a következő kritériumoknak kell megfelelnie: A beteg a beleegyezést szabadon és önkéntesen adta (kierőszakolt vagy gyógyszer hatása alatt tett beleegyezés érvénytelen). A beleegyezésnek fednie kell az elvégzett beavatkozást. (Egy beavatkozáshoz adott beleegyezés nem érvényes egy másik beavatkozásra.) Általában a beleegyezés a beavatkozásra felhatalmazott személyre szól. A beleegyezés tájékoztatáson kell alapuljon.

128 A beleegyezést adó személynek erre törvényes felhatalmazással kell rendelkeznie (ez a probléma speciális esetekben merül fel, így: eszméleten betegnél, szellemileg erre képtelen személynél és kiskorúaknál). Tágabb értelemben a megfelelő információhoz tartozik az adatvédelem, egészségügyi és személyi adatok kezelése, a titoktartás, a betegdokumentáció minőségének szakmai kérdései.

129 SZORONGÁS (anxietas) Vészhelyzet váltja ki. Ha a vészhelyzet elmúlása után is fennáll, szorongásos kórképről beszélünk. A kórkép veszélye, hogy megnő az alkoholfogyasztás és az öngyilkosság veszélye. Jellegzetes kórképei: fóbiák (indokolatlan félelem valamitől, pl.: pók) generalizált szorongásos betegség (GAD) pánikbetegség

130 GENERALIZÁLT SZORONGÁSOS BETEGSÉG (GAD) Oka: ismeretlen, de meghatározhatók olyan tényező, amelyek hozzájárulnak a rendellenesség kialakulásához Szorongáskor: a szervezet hormonokat juttat a véráramba, amelyek felkészítenek a fenyegetettségre való reagálásra. Ezt nevezzük Cannon-féle vészreakciónak. A betegség nőknél gyakoribb.

131 Kialakulását fokozhatja a stresszel teli helyzetek felhalmozódása, pl.: munkából való kiesés, betegség súlyos, tartós, pl.: daganatos betegség szorongásra hajlamos személyiség: pl.: sivár párkapcsolat szorongásos betegség a családban: öröklődhet A betegség tünetei Nyugtalanság, fáradtság, gombócérzés a torokban, koncentrálási nehézség, ingerlékenység, türelmetlenség, légszomj, izzadékonyság, elalvási nehézség, izommerevség

132 KEZELÉSE Gyógyszeres kezelés szorongáscsökkentő antidepresszánsok, az agysejtek közötti információ átvitelét végző kémiai anyagok szintjét befolyásolják Pszichoterápia (beszédterápia) kognitív viselkedésterápia során azt vizsgálják, hogy a gondolkodás milyen torzulása eredményezi a pszichés problémát. A kezelés személyre szabott.

133 Pánikbetegség Nagyfokú szorongásos epizódok rohamszerű visszatérése, amelyet: vegetatív tünetek kísérnek: szédülés, izzadás, tachycardia és pszichés tünetek kísérnek: halálfélelem, és megőrüléstől való félelem

134 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA Készítette: Terbéné Szekeres Klára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések