Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába."— Előadás másolata:

1 KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába lökött vérmennyiség hozza létre. Egészséges ember szívverése és pulzusa azonos. A pulzus tükrözi : a szív munkáját, az erek állapotát, RR-t

2 A PULZUS MEGFIGYELÉSE TAPINTÁSSAL A pulzus tulajdonságait általában az artéria radiálison vizsgáljuk. nagysága, amplitudója Gyorsasága, frekvenciája, száma Telítettsége: telt, feszes, elnyomható, filiformis Ritmusa: ritmusos, arrythmiás Normális pulzusszám különböző életkorokban

3 A PULZUS SZÁMÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Fizikai aktivitás Hőmérséklet Érzelmi hatás Testhelyzetváltozás Cardiális tényezők Pulmonális tényezők Gyógyszerek Fájdalom Élvezeti cikkek Stb.

4 TACHYCARDIA: életkori határérték feletti frekvencia OKA: 1C ⁰ testhőmérséklet emelkedés gyermeken , felnőttnek szívösszehúzódással emeli a systolék számát Szívizom betegségei, szív kompenzál Shock, kollapszus, perifériás keringési elégtelenség-kompenzatórikus Hyperthyreosis- anyagcsere fokozódása Rekesz helyzetét megváltoztató állapotok, betegségek: terhesség, ascites, hasi tumor

5 PAROXISMÁLIS TACHYCARDIA: rohamokban jelentkező szapora pulzus Hírtelen kezdet és befejeződés Percektől napokig terjed Tapintással nem mérhető pontosan Társuló tünetek: nyugtalanság, sápadtság, dyspnoe, collapsus Pulzusdeficit: szívcsúcson mért érverés magasabb, mint a perifériás pulzus

6 BRADYCARDIA: életkori határérték alatti frekvencia OKA: Ingerképzés zavara sinus bradycardiát, Ingervezetés zavara bradycardiát és arrythmiát okoz Hypothyreosis Agynyomás emelkedés Digitális túladagolás Sorvadt, decomponált csecsemő

7 A PULZUS RITMUSA: normálisan szabályos időközökben követik egymást a pulzushullámok Extrasystole: soron kívüli szívösszehúzódás Bigeminia: minden normális systoléhoz extrasystole kapcsolódik Trigeminia: minden harmadik systole extrasystole, digitalis intoxikáció Légzési arrythmia: nem kóros, ki- és belégzéssel kapcsolatban észlelhető- vegetatív idegrendszeri labilitás Arrythmia: halmozott, szabálytalan extrasystolék

8 A PULZUS TELTSÉGE: a vérnyomással, érpálya teltségével arányos Magasabb nyomásérték mellett: telt, feszes, ujjal nehezen elnyomható Alacsony vérnyomás esetén, a keringő vérmennyiség csökkenésekor: könnyen elnyomható, alig tapintható Pulzus teltségére használatos kifejezések: peckelő, erős, gyenge, elnyomható, filiformis

9 VÉRNYOMÁS MEGFIGYELÉSE A szívműködés hatására a vér az erek falára nyomást gyakorol. Az artériákban nagyobb, vénákban kisebb a nyomás. A RR nagysága aszerint változik, milyen érszakaszban és a szívperiodus melyik fázisában mérik. Artériás rugalmasság és tágulékonyság kölcsönhatásának eredménye Systolékor a szív az erekbe pumpálja a vért. Diastoléban nem kerül vér az erekbe, az ütőerekben a nyomás csökken Hagyományos mértékegysége: Hgmm Egységes mértékrendszerben (SI), a nyomás egysége a Pascal (Pa) 1 Hgmm = 133,322 Pa vagyis 1Hgmm = 0,133 kPa

10 Vérnyomásértékeket befolyásoló tényezők: Napszak Munkavégzés, pihenés Életkor Nem Stresszhatás Betegségek

11 Módszerei: Invasív, közvetlenül az éren belül, időbeli változások figyelhetők Noninvasív, az érfal külső leszorításával keringési zavart hozunk létre, a zavar megszűntével beálló állapotváltozásból határozzuk meg a nyomás értékét. Két jellegzetes értéket lehet meghatározni, a systolés és diastolés nyomást.

12

13 Légzés Külső légzés: gázcsere a külvilág és a kisvérkör vére között Belső légzés: gázcsere a sejtek és a nagyvérkör vére között Belégzés aktív, kilégzés passzív folyamat

14 A légzés száma Tachypnoe (szapora légzés): A percenkénti légzésszám 16/min feletti. Tachypnoet a vér összetételének változása és a légzőközpont direkt ingerlése okoz a pCO2 emelkedése révén.Ilyet tapasztalhatunk légzési és keringési elégtelenség számos formájában, anyagcsere-zavaroknál, láz, pneumonia esetén. Bradypnoe (lassú légzés): A tachypnoe ellentéte, ekkor a percenkénti légzésszám 12 alatti. Bradypnoet a KIR (központi idegrendszer) súlyos primer károsodása, anyagcsere-zavarok terminális szakasza, barbiturát- és ópiátmérgezés okoz. Apnoe: A légzés leállását jelenti. A légzésszámolás 1 percig tartson. Légzés nélkül nincs keringés és vica versa, ez általánosan elmondható.

15

16 Légzést befolyásoló tényezők A spontán légzést a légzőizmokat beidegző idegsejtek ritmikus kisülései váltják ki. Akaratlagos szabályozás (légzés visszatartása)‏ Fájdalom Emocionális ingerek Izommunka Irritáns receptorok a légutakban (káros gázok, irritáló anyagok, hisztamin)‏ Hányás esetén a gége záróizmai összehúzódnak, a légzés gátlódik

17 Alvás közben csökken a szén- dioxidnyomás a vérben, ez normális légzéskimaradást okozhat – alvási apnoe

18 A légzés rendellenességei Ha bármely oknál fogva nehezített - dyspnoe –Típusai: munka-dyspnoe nyugalmi-dyspnoe exspiratorikus - asthma inspiratorikus - trachea szűkülete - Okai: cerebrális pulmonalis cardialis légúti

19 Légzési elégtelenség csoportjai Restrictiv - légzőfelület csökkenése esetén Obstructiv - légutak beszűkülése esetén Distributiv - egyenlőtlen gázmegoszlás esetén Diffusiós gátlás - sarcoidosis Perfusio-ventilatio aránytalansága - bronchus-elzáródás

20 A légzési elégtelenség tünetei Dyspnoe – legjellemzőbb tünet A fokozott légzési erőfeszítés szubjektíve és objektíve is észlelhető mind a ki-, mind a belégzés megnehezített az összes légzési segédizom működik a bordaközök és a kulcscsont feletti árok behúzódik, sípolás, bugyborékoló zörej, ha ez néhány méterről hallható – stridor – alarmírozó tünet!!! légzés-, pulzusszám szapora Cyanosis – a bőr és a látható nyh területén

21 Kóros légzéstípusok Kussmaul légzés: acidózissal járó folyamatok okozzák. Szapora mély ki- és belégzések sorozata. Az acidózist a beteg a légzésével próbálja kompenzálni. Ritmusos szapora légzés:

22 Cheyne-Stokes légzés: pár másodpercig tartó légzési szünet után kezdetben felületes, majd egyre mélyülő légvétel jellemzi. A légzés ezután ismét felületessé válik, apnoés szak következik. Oka: beékelődés az agyban, heveny keringésromlás, gyógyszermérgezés.

23 Biot-típusú légzés: nagy amplitúdójú (harmonikus rezgőmozgás) ritmusos bradypnoe. A KIR súlyos károsodására utal Terminális típusú (gasping) légzés: egyre ritkuló és felületesebbé váló légzés jellemzi

24 Szagának változásai ·kellemetlen édeskés, bűzös: tüdőtályogban, hörghurut esetén ·Kámfor illat, illóolaj injekciók adása után ·Mérgező anyagcsere termékek felszaporodása esetén, jellegzetes bűzös a lehelet ·Aceton szagú: cukorbetegségben ·Belső részek szagára emlékeztető a lehelet: májműködési zavar esetén

25 Légzési hangok Élettani körülmények között hangos légzés csak akkor hallható, ha az oxigénszükséglet hirtelen fokozottan megemelkedik pl: futás után. Nyugalomban is hallható légzés: kóros állapotra utal. Sípoló, fütyülő, stidoros légzés alatt hallható érdes hang, amelyet a torok, a gége vagy a légcső részleges elzáródása okoz és gyakran belégzéskor kifejezetten hallható. A légzés, ha a légutakban szívós váladék tapad meg, vagy a légutak hörgőizomzat görcse vagy daganat miatt beszűkültek. Szörcsölő hangú légzés, ha a légutakban híg váladék gyűlik össze. Horkoló hangú légzés, a mélyen alvók és az eszméletlen betegeknél. Hirtelen keletkező légszomj és a csengő jellegű apró köhécselés a tüdővizenyő kezdetét jelzi. Tüdővizenyő kifejlődésekor a légzés hangja szörcsölő.

26 Az egészséges felnőtt ember percenként ot lélegzik újszülött 35-55/perc csecsemő 35-40/perc gyermek 20-26/perc

27 A légzés megfigyelésének szempontjai ·a légzés számát ·a légzés ritmusát ·a légzés hangját ·a légzés hangszínét

28 A légzésszám normál, tolerábilis, illetve intolerábilis értékei A normál légzésszám 12-16/perc Szaporodik a légzésszám: Testhőfok emelkedéskor, a légző felület csökkenésekor, tüdőgyulladásban, nagy mennyiségű mellhártyaizzadmányban, bizonyos anyagcsere betegségek esetén, °C láz a légzésszámot 4-6-tal emeli. Csökken a légzésszám: a légzőközpont átmeneti vagy tartós működészavara esetén, altatószer és morphin- mérgezésben, valamint agyi keringési zavarban.

29 A légzés ritmusa normális körülmények között a ki és belégzés szabályosan követik egymást, a légvételek mélysége és időtartalma egyforma. A légző felület nagyfokú csökkenésekor a légzés felületessé válik, a beteg liheg. Egyes betegségekben a légvételek nagyon mélyek, a beteg szinte sóhajt.

30

31 BEVEZETÉS „Hogyan haljunk meg jól? Olyan világban élünk, amely megrémül és előfordul e kérdéstől. A halálhoz való viszonyunk talán sohasem volt ily sivár, mint korunk szellemi sivatagában. Egy pótolhatatlan forrás kútfejét apasztjuk el ezzel.” Francois Mitterand

32 A VESZTESÉG −az emberi lét általános, mégis egyedi tapasztalata −nem mindenesetben kapcsolható a halálhoz −a veszteség érzése az egész életünk során végig kísér minket −a korábban birtokoltak hiánya, elvesztése eredményezi −lehet valós, vagy megélt  a valós veszteség könnyen felismerhető  a megélt veszteség nem mindig nyilvánvaló − lehet érési, vagy szituációs  érési: az életszakasz-váltások során megélt változásokból adódik  szituációs: külső események nyomán előálló veszteségekből adódik −a veszteséghez való alkalmazkodás a gyászfolyamat

33 A VESZTESÉG A VESZTESÉG TÍPUSAI MeghatározásA veszteség velejárója Külső tárgyak elvesztése (pl.: lopás, rongálódás, elhasználódás,…) A gyász mértéke függ a tárgy értékétől, a kötődés mértékétől, a tárgy hasznosságától. A megszokott környezet elvesztése (pl.: költözés, kórházba kerülés, új munkahely,…) Magány, új helyzet, környezet fenyegeti az önbecsülést, megnehezíti a gyászolást. Fontos egyén elvesztése (pl.: családtag, barát, jó ismerős, kedvenc állat,…) A társ szerepet játszik a szükségletek (Maslow) kielégítésében. Az „én” fontos elemének elvesztése (pl.: testrész elvesztése,…) Gyászt, a test- és énkép megromlását eredményezi.

34 A VESZTESÉG A VESZTESÉG TÍPUSAI MeghatározásA veszteség velejárója Az élet elvesztése A hátramaradókban a gyász érzetét kelti. A halállal szembesülő gyakran fél a fájdalomtól, az önkontroll elvesztésétől, a másoktól való függőségtől, valamint a bizonytalanságtól.

35 A VESZTESÉG A KRÓNIKUS BETEGEKET FENYEGETŐ VESZTESÉG −a krónikus betegség egyszerre többfajta veszteségélmény forrása is lehet −a krónikus betegeket fenyegető veszteség tárgyai:  egészség  függetlenség, önállóság  magánélet  szemérem  testkép, énkép, önbizalom, önbecsülés  kapcsolatok  otthoni és nyilvános szerepek, társadalmi helyzet  tulajdon, anyagi biztonság  munkaképesség  önmegvalósítás  életmód

36 A VESZTESÉG A KRÓNIKUS BETEGEKET FENYEGETŐ VESZTESÉG −a krónikus betegeket fenyegető veszteség tárgyai: ……  jövőkép  megszokott napi tevékenységek  alvás  szexuális aktivitás  szabadidős tevékenységek −ezek felmérése részben ápolói, gondozói kompetencia

37 A HALDOKLÁS −az élet és a halál elválaszthatatlan −a meghalás egy folyamat, nem csupán egy pillanat −a folyamat hosszát senki nem tudja meghatározni −a haldoklás a képességek hosszú időn át tartó, lassú romlását jelentő folyamat, esetenként súlyos szövődmények előfordulásával

38 A HALDOKLÁS A HALDOKLÁS FÁZISAI −a haldoklás, meghalás folyamatát Elizabeth Kübler-Ross öt szakaszra osztotta fel (1969) 1. Elutasítás  valóság elhárítása  döntésképtelenség a kezelést illetően  elzárkózás a pontos tájékoztatástól  orvosi utasítások be nem tartása  felszínes derű mutatása

39 A HALDOKLÁS 2. Harag  a sérelmek megtorlása a közvetlen környezeten  követelőzés, bűnbak keresés  bűntudat kialakulása  szorongás  önbecsülés csökkenése 3. Alkudozás  a testi képességek elvesztésétől való csillapíthatatlan félelem  a saját sors irányításának elvesztésétől való félelem  új kezelésmódok keresése  felajánlások, kompromisszum keresés A HALDOKLÁS FÁZISAI

40 A HALDOKLÁS 4. Depresszió  a potenciális veszteség tudomásul vétele  fontos kapcsolatokból való visszalépés, visszahúzódás (fájdalomkerülés)  magányosság  elhanyagoltság  hajlam az öngyilkosságra (suicid szándék)  a túlzott gyógyulási remények szertefoszlása 5. Belenyugvás  a halál tényének elfogadása  felkészülés a halálra  múlt felidézése  a halállal kapcsolatos érzések kinyilvánítása A HALDOKLÁS FÁZISAI

41 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI −az ápolás egy dinamikusan változó folyamat −az ápolás személyre szabott (individuális) −haldokló beteg ápolása igényes és megterhelő feladat −a haldokló beteg chartája (USA, 1975) a haldokló beteg jogait foglalja össze  Jogom van ahhoz, hogy élő emberi lényként kezeljenek halálomig.  Jogom van mindvégig megőrizni a reményt.  Jogom van ahhoz, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt.  Jogom van a halálom előtt a magam módján kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat.  Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben.

42 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI  Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani.  Jogom van ahhoz, hogy ne haljak meg egyedül.  Jogom van ahhoz, hogy ne legyenek fájdalmaim.  Jogom van ahhoz, hogy korrekt választ kapjak a kérdéseimre.  Jogom van ahhoz, hogy ne vezessenek félre.  Jogom van, hogy segítséget kapjak a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat, és a családomnak joga van, hogy segítséget kapjon ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat.  Jogom van békében és méltóságban meghalni.

43 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI  Jogom van ahhoz, hogy megőrizzem az egyéniségemet, és hogy ne ítéljenek el, ha döntéseim nem egyeznek mások meggyőződésével.  Jogom van ahhoz, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám.  Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak a testemmel a halálom után.  Jogom van ahhoz, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet, és akik képesek jóérzést lelni abban, hogy hatékonyan támogatnak akkor, amikor szemben állok a halállal.

44 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI −jó közérzet biztosítása  fáradékonyság segíteni a beteget annak eldöntésében, hogy milyen teendőket kíván elvégezni biztosítani kell a gyakori, megfelelő pihenés lehetőségét előre meg kell határozni az ápolási teendők időpontját és tartamát  émelygés, hányás szükség esetén terápiamódosítás (orvosi utasítás) étkezés előtt hányáscsillapító adása (orvosi utasítás) szondatáplálás bevezetésének megfontolása rendszeres szájápolás

45 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI  székrekedés fontos és célszerű ennek a megelőzése megfelelő folyadékbevitel és diéta biztosításával biztatni a beteget a lehetőség szerinti testmozgásra szükség esetén hashajtó adása (orvosi utasítás)  hasmenés szükség esetén terápiamódosítás (orvosi utasítás) fontos a megfelelő étrend, diéta kialakítása és a megfelelő folyadékbevitel biztosítása  vizelet- és székletinkontinencia megfelelő inkontinencia termékek alkalmazása megfelelő bőrvédelem megfelelő higiéné biztosítása

46 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI  elégtelen táplálkozás többszöri, kevesebb mennyiségű és könnyen emészthető étel biztosítása intézményi körülmények között lehetőséget biztosítani otthoni ételek elfogyasztására  kiszáradás folyadékvesztést okozó tényezők lehetőség szerinti megszüntetése (hányás, hasmenés,…) megfelelő folyadékpótlás szájon át (per os) szükség esetén parenterális folyadékbevitel (orvosi utasítás) megfelelő szájápolás

47 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI  elégtelen légzés megfelelő testhelyzet kiválasztása gyógyszeres kezelés (orvosi utasítás) oxigénterápia (orvosi utasítás) átjárható légút biztosítása (szívó alkalmazása)  fájdalom a fájdalom létezésének felismerése a magatartás alapján a fájdalom erősségének, elviselhetőségének meghatározása megfelelő, fokozatos terápia (orvosi utasítás)

48 A HALDOKLÁS A HALDOKLÓ BETEG ÁPOLÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI −függetlenség, önállóság fenntartása −elmagányosodás megelőzése −lelki megnyugvás elősegítése −a haldokló beteg hozzátartozóinak segítése, bevonása  meghatározni a látogatás rendjét (betegjogok)  meghallgatni a hozzátartozók beteg gondozásával kapcsolatos problémáit, érzéseiket  megtanítani a megfelelő kapcsolatteremtést  lehetőség szerint bevonni őket az ápolási teendőkbe (oktatás)  lehetőséget teremteni a zavartalan együttléthez (még a halál beállta után is!)  adott esetben bevonni a hozzátartozókat a halott ellátásba

49 ÁPOLÓI ÉNVÉDELEM AZ ÁPOLÓK ÉNVÉDELME −a haldokló betegekkel foglalkozó ápolók is átélik a veszteségélményt −a veszteségre adott természetes reakció a gyász −a veszteség nem megfelelő feldolgozása következtében az ápoló telítődik a gyászérzéssel:  csalódottság  harag  bűntudat  szomorúság  tehetetlenség  szorongás, nyomottság  túlterheltség  kiégés (!!!)

50 ÁPOLÓI ÉNVÉDELEM AZ ÁPOLÓK ÉNVÉDELME −a veszteségélmény feldolgozásának egyik módszere az öngondozás  az ápolónak saját magáért ugyanazt kell megtennie, amit a betegért és a hozzátartozókért  az öngondozás az ápolási időn kívül is kell, hogy működjön  olyan elfogadó kapcsolatok keresése, ahol nyíltan megoszthatja érzéseit az ápoló (telítődés elkerülése)  ki kell alakítani saját feszültségmegoldó módszereket (terhelő gondolatoktól való megszabadulás)  lehetőség szerint biztosítani kell szupervíziós foglalkozásokat

51 A HALÁL MEGÁLLAPÍTÁSA * A klinikai halál állapotában az életjelenségek (keringés, légzés, agyműködés) átmenetileg szünetelnek. * Az agyhalál állapotában a személy agya olyan mértékben károsodik, hogy többé nem képes a szervezet tudatos irányítására * A biológiai halál az élő szervezet működésének teljes és végleges leállása. * Megkülönböztetjük a halál gyanújeleit és biztos (kórbonctani) jeleit:

52 A halál gyanújelei ■mozdulatlanság ■rendellenes testhelyzetú ■tág pupillák ■sápadtság, szederjesség ■hűvös bőr

53 A halál biztos (kórbonctani) jelei Korai hullajelenségek ■hullafoltok ■hullamerevség ■a holttest lehûlés Késői hullajelenségek ■rothadás ■hulla viaszos átalakulás ■mumifikáció

54 Miről ismerjük fel? A hullajelenségek időbeni megjelenésük alapján három csoportra oszthatók: 1. a vonaglás alatt keletkező eltérések (supravitalis jelenségek), pl.: a gyomor továbbra is emészt, a bélmozgások sem azonnal szűnnek meg. Friss elhunytakban érintésre kisebb izomrángások jelentkezhetnek. 2. az élet megszűnése és a rothadás kezdete közé eső jelek, pl.: a hullamerevség, a hullafoltok vagy a hullai sápadtság 3. a rothadás során fellépő elváltozások

55 Korai jelek Hullasápadtság és a bőr rugalmasságának csökkenése (vérkeringés csökkenése miatt), a tetoválások ilyenkor jobban látszódnak Szaruhártya beszárad, szemnyomás csökken; Szalonnabőrszerű elváltozás a szaruhártyán (2 nap múlva) Az izomzat tónusának elernyedése – az arckifejezés múmiaszerűvé válik Vérkeringés leállása Légzés leállása

56 Klasszikus jelek Hullamerevség – 4-6 óra alatt fejlődik ki, 2-3 napi tart; a szervezet halál előtti kimerültsége miatt szinte azonnal is jelentkezhet. A hideg környezet késlelteti kialakulását. Beivódásos hullafoltok – a megalvadó vér elkezd bomlani, az érfalak áteresztővé válnak és hgb-lebontási termékek jutnak az extravasalis térbe, megfestve azt. Ha a hullafoltok kialakulása idején mozgatják a beteget, a hullafoltok „vándorolhatnak” (igazságügyi vonzata van)

57 Süllyedéses hullafoltok - A vérkeringés leálltát követően a vér a gravitációnak engedelmeskedve a test legmélyebben fekvő rétegeibe süllyed. Esetenként élő személyeken is megfigyelhető hosszas fekvés után. A holttest lehűlése – a holttest a halál után nem sokkal felveszi környezete hőmérsékletét; a kövér egyének hullái később hűlnek ki Libabőr – a szőrszálakat mozgató izmok hullamerevsége okozza

58 Hullai önemésztődés – a halál után mintegy 4 perccel megindul a tetem bomlása; a halál után a test pH-ja eltolódik savas irányba Hullai véralvadék – a halál után a vér alvadásnak indul az erekben; az érfalhoz tapadnak

59 Késői jelek – a halál megállapítása nem kérdéses Hullai önemésztődés Hullai kiszáradás (szemen látszik) Hullaviaszos átalakulás – a zsír emésztődése miatt Mumifikáció – kiszáradás és a baktériumok csökkent működése miatt

60 A halál beálltát mindig az orvosnak kell megállapítani!!!

61 Halott körüli teendők ●A halál jeleinek felismerése ●Ha a légzés leállt, lezárjuk a szemét, a hozzátartozókat – ha jelen vannak – néhány percre hagyjuk magukra az elhunyttal, hogy el tudjanak búcsúzni a szerettüktől – maradjunk a közelben. ●A halál időpontjának feljegyzése. ●Orvos értesítése ●Az elhunyttal szemben a megfelelő bánásmód szabályainak a betartása, a tisztelet, a méltóságának megtartása. (kegyeletes bánásmód!) ●Intézményi halottellátásnál paravánt kell az ágy köré tenni

62 ●Előkészületek a halottellátáshoz- halotti ruha- 2 db lepedő- védőkötény- gumikesztyű- mosdótál langyos vízzel- mosdókesztyű- 2 db törölköző- vizes gézlapok- szükség esetén kolosztómiás, ileosztómiás, katéteres zsák - 2 db lábcédula ●Az orvos megérkeztekor tapintatosan kérjük meg a hozzátartozókat, hogy fáradjanak ki az orvosi vizsgálat és az ellátás idejére, közöljük a várakozás időtartamát. ●A halál orvos által történt megállapítását követően, az orvos megállapítja a halál beálltának az időpontját, kitölti a halottvizsgálati lapot, a lábcédulákat és intézkedik az elszállításról

63 ●A halál orvos által megállapított időpontját is dokumentáljuk. ●Hozzátartozók felé forduljunk empátiával, fejezzük ki részvétünket, kérdezzük meg, hogy akarnak-e valakit értesíteni és segítsünk-e ebben. ●Amennyiben nem tudjuk a halottat azonnal ellátni, le kell takarni az arcát, kivenni a párnákat az ágyból, a testet óvatosan, egyenes, laposan fekvő tartásba helyezzük - gumikesztyű.

64 A halott ellátásának menete: 1.gumikesztyű, védőkötény felvétele 2.a párnákat vegyük ki az ágyból, a testet óvatosan, egyenes,laposan fekvő tartásba helyezzük, amennyiben eddig még nem tettük 3.távolítsunk el minden a gyógyításhoz használt eszközt (kötések, infúzió, katéter, branül, szonda stb.), ruhaneműt 4.vegyük le az ékszereit, tegyük biztonságos helyre 5.ha maga alá engedte váladékát (széklet, vizelet), mossuk le a testet és töröljük szárazra, ha használt stb.), ruhaneműt

65 4.vegyük le az ékszereit, tegyük biztonságos helyre 5.ha maga alá engedte váladékát (széklet, vizelet), mossuk le a testet és töröljük szárazra, ha használt sztómazacskót, azt cseréljük ki 6.ha használt műfogsort és az nincs a szájában, meg kell tisztítani és visszahelyezni 7.oldalra fordításhoz hívjunk segítséget 8.tegyünk alá tiszta lepedőt 9.adjuk fel a halotti ruhát 10.ellentétes kézre-lábra, kössük fel a lábcédulát 11.ha a szeme nem csukódik le helyezzünk rá vizes gézlapot

66 12.ha a száj nyitva van, törölközőt tekerjünk fel gurigába és tegyük az álla alá, ne kössük fel, mert nyoma marad az arcon és a nyakon 13.kezeit tegyük keresztbe a testen 14.takarjuk le tiszta lepedővel 15.rakjuk rendbe a környezetét, távolítsunk el minden gyógyszert, az ápoláshoz szükséges berendezést 16.a hozzátartozókat – amennyiben várakoznak – ismét odaengedhetjük szerettükhöz 17.2 órán keresztül az ágyában kell hagyni, vagy az erre a célra elkülönített helyiségben ravatalozzuk fel. 18.ha nem intézményben történt a haláleset, mindenképpen várjuk meg, míg a halottszállítók elszállítják az elhunytat

67 19.halotti leltár felvétele- Tanuk jelenlétében, vagy 2 ember készíti, - Sorszámozott, hitelesített, legalább kétpéldányos füzetbe vezetjük. (az intézmény vezetője hitelesíti)- Kinek a hagyatékát leltározzuk - bejegyzés:név, exitált, pontos idő- A hagyatéki leltár hol lett felvéve, időpont- A talált tárgyakat sorszámmal ellátva, tételesen vesszük fel.- Az ékszereket szín(sárga fém) és alak (karika, kereszt) szerint, pénzt címletenként darab számonként és pénznem megjelöléssel kell felvenni- Abban az esetben is kell hagyatéki leltárt készíteni, ha az osztályon nem volt semmije az elhunytnak. Bejegyzés:Elhunyt után hagyaték nem maradt.- Fel kell tüntetni, hogy kik vették fel a hagyatéki leltárt - Tanú(k) - lehetőleg szobatárs - az elkészült leltárt a leltározó(k)nak és a tanu(k)nak hiteles módon alá kell írni- Amennyiben a hozzátartozó valamit elvisz, a tétel sorszámát fel kell írni, és hozzátartozóval aláíratni. - Amennyiben nem tart igényt semmire, azt is fel kell vezetni, és aláíratni a hozzátartozóval.- A hagyatéki leltárban javítani nem lehet. A rontott oldalt átlósan áthúzzuk és "RONTOTT" felirattal látjuk el.

68 20.személyes iratokat, ékszert és pénzt páncélszekrényben kell tárolni, a többit összecsomagolva szekrénybe kell tárolni 21.a halott elszállítása után az ágyneműt lehúzzuk, a matracot és az ágyatfertőtlenítjük 22.amennyiben a hozzátartozó nem volt jelen, gondoskodni kell a hozzátartozó értesítéséről 23.fontos a betegtársakkal való mentális foglalkozás 24.a kóros gyászfolyamat felismerése fontos feladat, tanácsolhatjuk szakember igénybevételét.

69 Halott ellátás ápolói feladatai Cél: Gondoskodni az elhunyt beteg testének megfelelő előkészítéséről a halottasházba való szállításhoz úgy, hogy az ellátó személyzet a lehető legkisebb mértékben legyen kitéve a váladékokkal való kontaminációnak. Az emberi méltóság tiszteletben tartása. A meghalt beteg végső ellátása.

70 Eszköz és anyagszükséglet egyszerhasználatos kesztyűk tiszta lepedő mosdótál védőköpeny mosdókesztyű

71 törülköző lábcédula halottvizsgálati bizonyítvány szennyesledobó nedves vatta gézpólya

72 1. halál időpontjának feljegyzése 2. paravánnal zárja el a testet az érdeklődő tekintetek elől 3. készítse elő az eszközöket az elhunyt végső ellátásához 4. vegyen fel védőruhát és védőkesztyűt 5. helyezze a testet hanyattfekvő helyzetbe, az oldalak mellett lévő karokkal, tenyérrel lefelé

73 6. vegye ki műfogsorát – ha az elhunyt haláláig viselte – és kösse fel állát gézzel 7. vegye le a halotton lévő ékszereket, arról készítsen hagyatéki leltárt 8. szemhéjakat szükség esetén zárja le és ha szükséges tegyen rá bevizezett vattát 9. az elhunyt ágyneműjét a huzat lehúzása után tegye külön műanyag zsákba.

74 10. az ellátás befejezése után címkéjén külön tüntesse fel az elkülönítés okát, az ágyneműt és a darabszámát 11. vetkőztesse le az elhunytat, ha saját ruhájában volt, azt helyezze külön műanyag zsákba. 12. a testbe behelyezett dréneket, kanülöket kivéve, minden eszközt távolítson el az elhunytból.

75 13. Az eltávolítás után maradt bőrsérülésekre helyezzen fedőkötést, rögzítse. 14. A testre helyezett váladékfelfogó zsákot cserélje tisztára, de ne távolítsa el véglegesen. 15. A szennyezet testfelület mossa le és törölje szárazra. 16. A test megtisztítása után tegyen tiszta lepedőt alá, melynek mindkét oldalát a testre hajtsa rá

76 17. cserélje ki a szennyes textíliát és védőköpenyt 18. biztosítsa a lehetőséget, hogy a hozzátartozók elbúcsúzhassanak, illetve a 19. lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni a speciális kulturális szokásokat 20. a kitöltött lábcédulát erősítse fel az elhunyt alsó és felső ellenoldali végtagjára 21. helyezzen tiszta lepedőt a testre

77 22. gondoskodjon az elhunyt ágyának és környezetének rendbetételéről, takarításáról, fertőtlenítéséről 23. a halál beállta után még két óráig tartózkodjon az elhunyt az osztályon 24. a halottszállítók megérkezésekor az észlelő orvos által kitöltött halottvizsgálati bizonyítvánnyal együtt adja át az elhunytat 25. dokumentálja tevékenységét

78 26. mindezen tevékenységet a higiénés szabályzatban és az ápolási tevékenység folyamatleírásban foglaltaknak megfelelően és az ott leírtak figyelembevételével, illetve a kompetenciahatárok betartásával végezze. 27. tevékenységét az osztályvezető ápoló ellenőrzi

79 Kivitelezésére vonatkozó kritériumok: Végrehajtásáért az osztályos nővér felelős, ellenőrzéséért az osztályvezető ápolónő. A halál gyanújeleinek észlelésekor az orvos értesítése. A halál beálltát orvos állapítja meg.

80 Lábcédula Halottvizsgálati bizonyítvány Ápolási dokumentáció a halál beálltának időpontját rögzítse az ápolási dokumentációban, készítsen az elhunyt értéktárgyairól leltárt a „ Letétkezelési szabályzat” – ban foglaltak alapján.

81 Etikai problémák

82 Az ápolás funkciói ÖNÁLLÓ: azon ápolási tevékenységek, melyeket az ápoló szakmai ismereteit alkalmazva, saját felelősségére, önállóan végez. NEM ÖNÁLLÓ: azon ápolási tevékenységek, amelyeket az ápoló orvosi utasításra, de önállóan, saját felelősségre végez. EGYÜTTMŰKÖDŐ: azon tevékenységek, amelyeknél az ápolók segítik a beteget és az orvost a beavatkozások, tevékenységek elvégzésében

83 önálló Betegmegfigyelés A beteg komfortjának biztosítása Ellenőrzés (beteg, beosztott dolgozó) A beteg pszichés vezetése Egészségnevelés Edukáció Képzés, önképzés Ápoláskutatás Ápolási dokumentáció vezetése

84 nem önálló Korábban orvosok végeztek, de újabban az ápolók tevékenységi körébe delegáltak. Vizsgálatok kivitelezése, amelyre az ápoló jogosultságot szerzett Gyógyszerelés, injekciózás, infúzió bekötése és felügyelete Katéterezés Beöntés Mobilizálás

85 együttműködő Terápiás és diagnosztikus beavatkozásoknál előkészítés, segédkezés, asszisztálás – punkciók – endoszkópos vizsgálatok – műszeres beavatkozások

86 Az ápolási rendszer a betegellátás megszervezésének módja egy adott kórházi osztályon. Magába foglalja az egyes ápolási egységek tevékenységének megszervezését, az adott osztály erőforrásainak ésszerű felhasználását. A beteg/kliens ápolásának megszervezését két nagy csoportba oszthatjuk. Az egyik a funkcionális v. feladatorientált ellátás a másik a személyközpontú ellátás.

87 Funkcionális v. feladatorientált ápolás A második világháborút követően fejlődött ki. Átmeneti szervezési formának szánták, de az ápolói létszámhiány miatt sokáig fennmaradt, és napjainkban is sok helyen jellemző ez a hatékony, de nem korszerű ápolásszervezési forma. A funkcionális ápolási rendszer szerint az ápolóknak egyszerű, nem szükségszerűen összefüggő feladatokat kell elvégezniük. Minden egyes ápoló egy adott feladatsort hajt végre az osztály minden betegénél (pl. ágyaz, vérnyomást, hőmérsékletet mér)

88 A munkamegosztásra és a szigorú ellenőrzésre helyeződik a hangsúly. A feladatokat összetettségük szerint rangsorolják, a legkevésbé képzett ápolók kapják a legkevésbé összetett feladatokat, míg a bonyolultabbakat képzett ápolók végzik. Az osztályvezető ápoló a hierarchia magasabb fokán áll, mint az irányítása alá tartozó ápolók. Feladatai közé tartozik az osztály ápolási munkájának megszervezése koordinálása, a viziten való részvétel, jelentés/referálás az orvosnak, adminisztráció, az osztályon folyó ápolási munka minőségének felügyelete.

89 A műszakvezető ápoló részben irányítási, részben betegápolási feladatokat végez. Ebben az ápolásszervezési formában a beosztott ápoló végzi a tényleges betegellátás jelentős részét, elsődlegesen az orvos utasításainak végre hajtását. A segédápoló feladata elsősorban az alapápolási feladatok kivitelezése.

90 A tanuló nővér is a hierarchia alsó fokán áll. A beteg körüli feladatokból többnyire azokat végzi, amivel megbízzák, amivel a beosztott nővér munkáját segíti (pl. laborba viszi a vizsgálati anyagokat). Néha olyan feladatot is ellát, amihez még nincs meg a képzettsége.

91 Előnyei/hátrányai: (Több a hátránya, mint az előnye) Előnyök: Ø Miután az egyes ápolók csak egyes feladatokat végeznek a kliens/beteg körül, ezért az egyes feladatok kivitelezésében nagy jártasságot szereznek. Ezeket a feladatokat megbízhatóan jó minőségi szinten tudják kivitelezni, egy szűk területen nagyon nagy tapasztalattal rendelkeznek. Ø Ápolói szempontból, kis létszám mellett is ésszerűen hatékonyan, gyorsan megszervezhető a munkafolyamat.

92 Hátrány: Ø A beteg a munka tárgyává válik, elvész, mint személyiség. Az ápoló nem a betegre összpontosít, hanem a feladat elvégzésére helyezi a hangsúlyt. Ø Miután minden ápoló csak részfeladatokat végezel a beteg/kliens körül egyikük sem látja át, nincs átfogó képük az ápolásról, ez pedig de motiváló hatású és a munkához való elégedetlenséghez vezet. Ø Ez a szervezési forma hierarchiát teremt az ápolói munkában. Merev osztályos rutint alakít ki.

93 Személyközpontú ápolás Személyközpontú ápolást többféle formában lehet megszervezni. Az, hogy az adott osztályon melyik ápolási rendszert alkalmazzák, függ a személyzet képzettségétől, tapasztalatától, az ellátott betegek számától, állapotuk súlyosságától, adott országban az ápolás funkcióitól, hagyományaitól

94 Az ápolás egyik fontos funkciója az ápolási ellátás nyújtása menedzselése- azaz az ápolási folyamat alkalmazása az adott kultúrái, etikai szakmai irányelvek figyelembe vételével. A másik fontos funkció a betegekés az egészségügyi személyzet oktatása Harmadik fontos szerep az egészségügyi team hatékonytagjaként történő tevékenység. A negyedik fontos funkció az ápolás gyakorlatának fejlesztése a kritikus gondolkodás és a kutatás segítségével.

95 Kórtermi ápolás Ebben az ápolásszervezési formában az ápoló egy v. néhány kórterem betegét látja el egy adott műszakban. Az ápolók adott műszakban teljes felelőséggel tartoznak a rájuk bízott betegek szükségleteinek kielégítéséért. A betegellátás legrégebbi formája az es években alakult ki.

96 Előnye: kliens/beteg a szükségleteinek megfelelő ápolásban részesül és bizalmi légkör alakul közte és az ápoló között. Ápoló átlátja adott beteg teljes ápolási folyamatát, ismeri a kórterem klienseit/betegeit, így kevesebb a munkájában a hibalehetőség. Az ápoló szolgálati idejében teljes felelősséggel tartózik a kórterem betegeinek ellátásáért. Új munkatársak oktatása szempontjából is JÓ lehetőséget biztosít, ez a forma mert átláthatóbb az ápolási tevékenység, világosabb a hallgató számára, h mi miért történik a beteggel.

97 Hátránya: a beteg szempontjából, ha nem tud megfelelő kapcsolatot kialakítani a kórtermet ellátó ápolóval. Ápolói szempontból, bár jól ismeri az ellátandó kórterem klienseit betegeit, az egész osztályról kevesebb az információja Költség igényesebb ellátási forma, mint a feladat centrikus, mert képzettebb, felkészültebb ápolókat igényel.

98 Ø Team ápolás/csoportápolás A team ápolás az 1950-es évek végén 1960-as évek elején fejlődött ki, válaszul a feladatközpontú ápolással kapcsolatos hibákra. A team ápolás lényege, hogy az ellátás szükségességének ideje alatt, egy hivatásos ápoló irányítása alatt egy 3-5 tagú ápolócsoport lát el egy főből álló betegcsoportot. A csoport irányításáért a csoport vezetője felel, aki tapasztalt, szakképzett ápoló. Fontos, h jó koordinatív és kommunikációs készséggel rendelkezzen.

99 A team vezetője felel a team tagjai által nyújtott ellátás megtervezéséért, értékeléséért. A csoportban különböző végzettségű ápolók tevékenykednek. A csoportvezető ápoló a beteg problémáinak, ill. a nővérek képzettségi fokának megfelelően osztja szét a team tagok között az ellátandó betegeket, akik a hozzájuk tartozó páciensek számára személyközpontú ápolást biztosítanak. A csoport tagjai felelősséggel, függetlenül tevékenykednek, de szükség esetén segítik egymást. A team ápolás biztonságot jelent a beteg, hozzátartozó számára hiszen ismeri az érte felelős ápolói csoportot. Jó szervezéssel a team ápolás a betegek személyközpontú teljes ellátását biztosítja. Ápoló szempontjából lényeges, h. felértékelődik az egyes ápolók tapasztalata tudása, így motiváltabbak a teámban dolgozó ápolók, növekszik a munkával kapcsolatos sikerélményük.

100 Felelős ápolói rendszer/ptimary nursing rendszer Az 1970-es évektől indult a felelős ápolói rendszer bevezetése az USA-ban és az 1980-as évek végére vált gyakorivá ez az ápolásszervezési forma Lényege, hogy egy szakképzett ápoló felel egy betegcsoport ellátásáért a beteg teljes kórházi tartózkodási idején.

101 Átfogó, folyamatos, összehangolt ápolásszervezési forma. Az ápoló teljes felelősséget visel a rábízott páciensekért a nap 24 órájában. Munkamódszere Az ápolási folyamat. Ennek segítségével koordinálja az ápolást. Felméri, megtervezi az ápolási folyamat, részt vesz a beteg ellátásában és értékeli az ellátási folyamat eredményét. Amikor a felelős nővér nincs, szolgálatban a társápoló végzi a beteg ápolását a felelős ápoló tervei alapján. Egy-egy ápoló max. 4-5 betegnél lehet felelős ápoló

102 A betegellátás valamennyi szintjén alkalmazható ápolásszervezési forma. Előnye: Javul az ápoló és a beteg közötti kommunikáció, bizalmi légkör, biztonságérzet. A beteg tájékoztatást kap az ápolás folyamatáról az ápolásával összefüggő beavatkozásokról. Partnerként vesz részt. Ápolói szempontból: sikerélmény, motiváció, az ellátás folyamatosságából adódóan csökken a hibázás lehetősége, mert az ápoló mindent ápolási dokumentációban rögzít. Ez átláthatóvá teszi az ápolók munkáját.

103 A dokumentált ápolási folyamat az ápolói kutatások alapjául is szolgálhat. A primary nurse rendszer segítségével javulhat az ápolás minősége, költséghatékonysága. Nagyobb az ápoló függetlensége, de a felelőssége is.

104 A felelősápoló feladatai: Megfelelő kapcsolat. kiépítése a beteggel, hozzátartozóval a társnővér megfelelő tájékoztatása az ápolási tervről, a kórházból való elbocsájtás utáni feladatokról Beteg ápolása Beteg, hozzátartozó tájékoztatása a kórházi tartózkodás alatt együttműködés a beteg ápolásában résztvevőkkel Gyógyító környezet kialakítása

105 Esetmenedzsment:Nem a megfelelő számú szakképzett ápoló hiányában csak kevés helyen megvalósítható ápolásszervezési forma. Központjában az ellátás megtervezése, összehangolása, értékelése áll. Az egyes klinikai beavatkozásokra meghatározott sorrendben kerül sor. Fő cél a minőségi ellátás nyújtása és a költséghatékonyság


Letölteni ppt "KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába."

Hasonló előadás


Google Hirdetések