Fónai Mihály: Helyi politika, helyi társadalom – a helyi társadalom szükségleteinek hatása a helyi politikára Magyar Szociológiai Társaság „Konfliktus.

Az előadások a következő témára: "Fónai Mihály: Helyi politika, helyi társadalom – a helyi társadalom szükségleteinek hatása a helyi politikára Magyar Szociológiai Társaság „Konfliktus."— Előadás másolata:

1 Fónai Mihály: Helyi politika, helyi társadalom – a helyi társadalom szükségleteinek hatása a helyi politikára Magyar Szociológiai Társaság „Konfliktus és társadalmi innováció” Budapest, 2010. november 5 – 7.

2 2 A vizsgált problémák  A megkérdezetek által említett személyes problémák  Ki foglalkozik ezekkel  Kikre támaszkodhatnak a megkérdezettek  A lakóhely problémái  A települések közjavai, szolgáltatásai és helyzete  Mit tartana fontosnak a településen  Mire költene?  A polgármesteri hivatalok értékelése

3 3 Az ismertetett kutatások néhány jellemzője  2003-ban került sor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából reprezentatív lakossági minta keretében a háztartások, valamint a háztartásokban élők helyzetének a vizsgálatára. A kialakított mintába 1500 háztartást választottunk egy lépcsőzetes mintaválasztás eredményeként, mely során a kistérségi és településtípusok szerinti sajátosságokat vettük figyelembe, majd az egyes településeken véletlen mintaválasztással jutottunk el a vizsgált háztartásokba. A kutatás során a háztartások összetételét, jövedelmi helyzetét, bevételeit és kiadásait, valamint problémapercepcióját, és támogatórendszerét, továbbá a háztartástagok iskolai végzettségét, gazdasági aktivitását, egészségi állapotát, és mentális státuszát vizsgáltuk. E kutatás során a kérdezőbiztosok besorolása alapján képeztünk egy roma almintát; a klasszifikáció megfelel a hazai kutatások hasonló eljárásának.

4 4 Az ismertetett kutatások néhány jellemzője  2004-ben ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy pályázati projekt keretében került sor 500 roma háztartásban a háztartás helyzetének, valamint a háztartástagok iskolai végzettségének, gazdasági aktivitásának, egészségi és mentális státuszának a kérdőíves vizsgálatára, alapvetően a 2003-as kutatás dimenziói szerint. A minta kialakítása során kistérségek és településtípusok szerinti lépcsőzetes mintaválasztásra, majd a településeken a roma szervezetek és a romákat ismerő szakértők bevonásával a háztartások közül véletlen mintaválasztásra került sor.

5 5 Az ismertetett kutatások néhány jellemzője  2004, Tiszavasvári,a Szocio–East Egyesület által koordinált vizsgálat. Mintaválasztásunk során egy, csaknem teljeskörű adatfelvételi eljárást alkalmaztunk, a valószínűsíthető 400 háztartásból 300 megkeresésével, figyelembe véve a városban élő romák lakókörzeteit (Széles út, Józsefháza, Büd). Az adatfelvételi eljárás tervezésébe bevontuk a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőit, és a romákkal napi kapcsolatban álló, közoktatási, szociális és egészségügyi szakembereket is. Az adatfelvételi eljárás során mintavételi egységként a háztartásokat fogadtuk el, a tervezett 300 háztartásból 284 körében tudták a kérdezőbiztosok a kérdőívet lekérdezni. A továbbiakban a kérdőíves adatfelvétel eredményeit mutatjuk be.

6 6 Hipotézisek - 1.  Jelen előadásombann a települési problémáknak és a lakossági szükségleteknek a helyi politikára gyakorolt hatását vizsgálom. Ez lehetőséget ad arra, hogy Gabriel Almondnak és Bingham Powellnek az érdekcsoport típusokra és a döntéshozók megközelítésére kialakított modelljét figyelembe vegyem. A helyi politikára és a döntéshozókra gyakorolt hatások Almond és Powell tézise esetében is részben a hálózatok problémájaként jelenik meg, ezért e hipotézis esetében figyelembe vehető Angelusz és Tardos kapcsolattipológiája is. E modellek alapján azt várom, hogy az általam vizsgált térség helyi társadalmaiban az érdekcsoportok és érdekartikuláció esetében a patrónus – kliens viszonyok, és a természetes csoportok hatása érvényesül. A döntéshozók „megközelítésében” a személyes kapcsolatok szerepe emelkedik ki, szemben az intézményes kapcsolatokéval. A kapcsolathálózat oldaláról a hálózaton belül a személyes szálak és a patrónus – kliens viszonyokhoz fűződő kötelékek hatását várom.

7 7 Hipotézisek - 2.  A helyi kormányzás és helyi politika alakítóira vonatkozó tézisek egyik központi kérdése, hogy „ki kormányoz” helyben, lehet-e helyi hatalomról beszélni, ha igen, azt kik alakítják. Empirikus eredményeim annak a kérdésnek a tesztelésére alkalmasak, hogy a potenciális aktorok között milyen mértékben jelennek meg a lakossági szükségletek és elvárások, és problémáik megoldásában mennyire támaszkodhatnak különböző intézményekre. Ebben az összefüggésben és tesztelési korlátok között azt várom, hogy a vizsgált településeken és térségekben a lakosság a döntéshozókat inkább az elitista értelmezés alapján azonosítja, a döntéshozói csoportot önmagától távolinak és homogénnek látja (Pálné Kovács Ilona) – ez összefügg az első hipotézis kapcsán megfogalmazott állításommal is. A helyi politikát (helyi költségvetést) alakító társadalmi szereplők összetétele alapján behatárolható döntéshozó kör is az elitista elméletet támasztja alá – eredményei alapján a döntések intézményes jellegűek, meghatározóan a képviselőtestületekhez és a hivatalhoz kapcsolódnak (Péteri Gábor). A döntéshozatallal kapcsolatos elitista véleményeket erősíti meg Kákai László, és Ferencz Zoltán – Kiss József is.

8 8 Hipotézisek - 3.  Harmadik hipotézisem a közszolgáltatásokra vonatkozik. A települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai lényegesen átalakultak és bővültek a kilencvenes években (Horváth M.). Részben ez magyarázza, hogy a közszolgáltatások egy részével a lakosság kevésbé elégedett – ezekre többet is költene a település költségvetéséből (Ferencz - Kiss). A közszolgáltatásokkal kapcsolatban – azokat tágabban értelmezve, beleértve a munkalehetőségeket is – azt várom, hogy az országos vizsgálatok eredményeihez hasonlóan az egészségügyre, a közbiztonságra és a lakáshelyzetre vonatkozó elvárások emelkednek ki – ugyanakkor, a kutatásaink céljából következően vizsgált szociális helyzettel összefüggő területeken is komoly elvárások jelennek meg, elsősorban a munkalehetőségeket tekintve. A közszolgáltatásokra vonatkozó eredményeink a problémákra, és nem az elégedettségre koncentrálnak, így csak közvetetten alkalmasak a hipotézis tesztelésére

9 9 Hipotézisek - 4.  Kutatásaink során a szociális és egyéb problémák vizsgálata kapcsán foglalkoztunk a támogató rendszerek kérdésével is (Fónai – Pénzes – Vitál, Nyírcsák). Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált háztartásokban elsősorban az informális támogatórendszerekhez fordulnak az érintettek, és sokkal kevésbé a formális támogatórendszerekhez és intézményekhez. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek az erős kapcsolati hálójukba tartozó rokonokhoz, barátokhoz fordulnak, ha problémáik vannak. Ez a formális intézményekben való bizalmatlanságot mutatja, és részben összefügg az első hipotézis kapcsán megfogalmazottakkal: a hivatalos intézményeket is a személyes jellegű kapcsolatokon keresztül közelítik meg, ez egyfajta patrónus – kliens kapcsolatot jelent. A formális intézményekben való bizalom hiánya részben azok működésével, részben az „elitista” mechanizmusokkal függ össze. A támogatórendszerek és hálózatok kapcsán azt várom, hogy a romák és nem romák között lényeges különbség érvényesül a különböző támogatórendszerek megítélésében, és azok működésében.

10 10 Hipotézisek - 5.  A kutatások empirikus eredményei alkalmasak az exklúzióval és a dezintegrációval összefüggő hipotézis tesztelésére is. Az exklúziót Ferge Zsuzsa a társadalmi integráció, az együvé tartozás sérüléseként értelmezi, ami a dezintegrálódás következménye és jelzése. Azt várom, hogy a romák esetében érvényesül a kizárás, mind a romák, mind a nem romák körében pedig gyengülnek a normák, jelentős a szomatikus és a pszichés betegségek aránya, úgy, hogy azok e területeken is a romák körében jellemzőbbek.

11 11 A megkérdezettek által említett személyes problémák (az első tíz említés) 2003., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (válaszok %) 2004., „hajdúvárosok” (válaszok %)Tiszavasvári, romák (válaszok %) RomákNem romákRomákNem romák Alacsony jövedelem28,130,4Anyagiak66,144,3Alacsony jövedelem – 25,1 Tartós betegség3,119,1Betegség11,322,1Munkanélküliség – 19,8 Munkanélküliség18,813,0Munkanélküliség11,313,0Szegénység – 19,8 Megoldatlan lakáshelyzet 18,85,6Pszichés3,26,3Lakásfenntartás – 10,3 Magányosság4,74,8Rossz infrastruktúra 6,43,8Ruházkodás – 8,3 Fogyatékosság1,65,1Közbiztonság0,03,0Étkezés – 6,1 Szegénység12,52,3Családi0,03,0Egészségtelen lakás – 3,2 Családi konfliktusok1,63,8Romák1,62,6Megkülönböztetés – 2,3 Gazdálkodás1,62,3Szórakozási lehetőségek 0,00,02Gyerekét egyedül neveli – 1,7 Stressz0,01,5Lakáshelyzet – 1,1

12 12 Foglalkozik-e valaki a problémáival (az első tíz említés) 2003. Sz.- Sz.-B. megyei kutatás (válaszok %) 2004., Sz.- Sz.-B. megyei roma kutatás (válaszok %) RomákNem romák Csak a családja31,949,9Ilyet még nem tapasztalt55,5 Ilyet még nem tapasztalt 28,918,6Csak a családja20,3 Barátok, ismerősök10,919,3 Kisebbségi önkormányzat 9,3 Polgármesteri Hivatal15,16,5Polgármesteri Hivatal7,4 Egyházak0,82,2Barátok6,8 Valamilyen intézmény szakembere 0,01,1 Valamilyen intézmény szakembere 0,6 Kisebbségi önkormányzat 10,90,0 Önkormányzati képviselő 0,00,7 Egyesület, alapítvány0,01,1 Országgyűlési képviselő 0,02,7

13 13 Kire támaszkodhat problémái megoldásában (négyfokozatú skála) 2003., megyei2004., hajdúvárosok2004. megyei roma kutatás RomaNem romaRomaNem roma Családra1,721,291,611,422,23 Barátokra2,482,062,24 2,85 Szomszédokra2,422,202,172,202,83 Munkatársakra2,832,502,782,623,23 Polgármesteri Hivatal2,292,582,762,813,05 Egyházakra2,892,782,822,863,27 Egyesületekre, alapítványokra 2,892,922,892,953,32 Kisebbségi Önkormányzat Képviselőire 2,532,892,832,983,08 Pártok helyi szervezeteire2,992,972,982,973,32 Önkormányzati képviselőkre2,872,892,94 3,25

14 14 A lakóhely problémái – a megkérdezettek által említett első tíz probléma (2003., Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vizsgálat – a válaszok %-ban) RomákNem romák Munkanélküliség20,319,2 Munkalehetőségek hiánya 21,715,0 Utak állapota és hiánya4,99,0 Sportlehetőségek4,26,7 A romák2,84,7 A csatornázás hiánya2,84,6 A közbiztonság2,84,5 A szórakozási lehetőségek 2,83,1 A szegénység7,72,8 Az alacsony jövedelmek4,92,9

15 15 Mennyire érzi súlyosnak a felsorolt problémákat (ötfokozatú skálán, „hajdúvárosok”) RomákNem romákTeljes minta Munkanélküliség4,694,61 A lakáshoz jutás esélyei4,374,35 Fiatalok jövője4,224,344,33 Magas közüzemi díjak4,144,06 Alkoholfogyasztás3,844,034,02 Bűnözés3,884,014,00 Többgyerekes családok helyzete4,413,694,00 Nyugdíjasok helyzete3,623,753,74 A településen élők egészségi állapota3,373,583,56 A roma kisebbség helyzete4,193,353,42 A környezet állapota3,193,293,28 Drogfogyasztás3,023,283,26 Elöregedés3,083,20 A közlekedés biztonsága2,593,093,08 Bérlakások hiánya3,343,053,07 Az utak2,983,063,05 Tömegközlekedés2,642,822,81 Levegőszennyezettség2,632,64 Hajléktalanság2,202,062,07

16 16 Ha Önön múlna, ezer forintból mennyit költene a következő területekre („hajdúvárosok”) RomaNem romaTeljes minta Munkahely- teremtésre 278214219 Orvosi ellátásra194189 Közmű- fejlesztésre 144174172 Szociális ellátásra186145148 Lakásokra194140144 Közbiztonságra104140138 Közoktatásra113132131 Városszépítésre101128126 Kultúrára98116115 Tömeg- közlekedésre 97105

17 17 Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel (ötfokozatú skálán) „Hajdúvárosok”Tiszavasvári, roma minta RomaNem romaTeljes minta A PH épülete megfelel a céljának 4,504,46 3,08 Könnyen megtalálható az ügyintéző 3,673,993,97 2,29 Nem személytelen az ügyintézés 3,173,803,76 1,75 A megkérdezett ismeri a PH ügyfélszolgálatát 3,373,603,582,64 A PH közérthető információkat ad 2,963,593,55 1,95 Felkészültek a tisztviselők 3,033,563,52 2,28 Az ügyfelek elégedettsége fontos 2,733,433,38 1,91 Érvényesül az egyenlő bánásmód 2,613,333,28 1,79

18 18 Összegzés  Az első hipotézis közvetetten igazolódott, hisz a természetes csoportok és a személyes szálak hatása érvényesül. A patrónus – kliens viszonyra a Polgármesteri Hivatalokhoz fűződő, ambivalens viszony utal – a különböző intézmények közül a hivatalok azok, amit megemlítenek, különösen a romák. Az ő esetükben látszik inkább érvényesülni a patrónus – kliens hatás, hisz rendre arról szólnak, hogy a Polgármesteri Hivatal segít problémáik megoldásában, arra viszonylag jelentős mértékben támaszkodhatnak, miközben azt érzékelik, hogy az ügyfelek elégedettsége kevésbé fontos, és az egyenlő bánásmód elve is kevésbé érvényesül.  A második hipotézis kapcsán az ambivalens értékelések a következő paradoxonban fogalmazhatók meg, mint az elitista feltevést igazoló eredmények: „Szakszerűen foglalkoztok velünk, de nélkülünk”  Harmadik hipotézisem részben igazolódott, a lakossági elvárások a közjavakkal és a közszolgáltatásokkal szemben egyes területeken lényegesebben változtak. Hipotetikus állításom a „helyi munkalehetőségek biztosítása, mint közjó és közszolgáltatás” esetére igazolódott, a munkalehetőségek biztosítására rendkívül erős nyomás éri az önkormányzatokat.

19 19 Összegzés – 2.  Negyedik hipotézisem csak részben igazolódott, a nem romák emelték ki inkább a rokonokat és a barátokat a támogatórendszerükben. A romák esetében jelentős a Polgármesteri Hivatalok szerepe, azaz esetükben – az ambivalens értékelés és viszony ellenére, lásd a hivatalok értékelését – a formális támogatórendszerek súlya nagyobb (valószínű, hogy a közvetetten igazolt első két hipotézisnek megfelelően ez a kapcsolat patrónus – kliens jellegű).  Ötödik hipotézisem részben igazolódott, a romák esetében valóban a kizárással összefüggő problémák jelennek meg (munkanélküliség, szegénység, lakhatás, közüzemi díjak, a Polgármesteri Hivatal részéről érvényesülő bánásmód) – ugyanakkor sokkal kevésbé említik a pszichés és szomatikus panaszokat és betegségeket, és a különböző anómiás, deviáns jelenségeket. A nem romák a dezintegrációval összefüggő jelenségeket emelik ki, így esetükben a várakozásom igazolódott. Úgy tűnik, ugyanazokat a folyamatokat másként élik át, a romák a folyamatok kizáró, a nem romák a dezintegráló hatását élik át és tartják fontosnak.

20 20 Megjegyzések  „Miért kell ezt egyáltalán kutatni? Úgyis tudjuk…  Kinek a kompetenciája: helyi politika, vagy az országos (kormányzati) politikáé (→ van-e helyi politika…)  Helyi politika: önkormányzat, képviselők, kisebbségi önkormányzat, Polgármesteri Hivatal: ki az aktor, ki figyeljen az eredményekre (a szükségletekre, az elvárásokra és a véleményekre)  Melyik aktortól „várják el”? Helyben: „a” polgármesteri hivataloktól? – legalábbis a szükségletek és az elvárások alapján → „éljen a közigazgatás” (és éljen az állam) → attól, aki „megtestesít”, és ad (paternalizmus)?  És a többi szereplő? Civil szervezetek és az egyházak?  A vélemények, szükségletek és elvárások, mint a helyi társadalmak problémáinak leltárja → helyzetkép a politikákhoz (beavatkozni: hol, hogyan és miért)  A vélemények, szükségletek és elvárások, mint a helyi társadalmak problémáinak leltárja → a „helyi politika” (és helyi hatalom) működése legitimációjának a referenciái → lásd, többek között: útépítés, közmunka, iskola, egészségügy, szociális ellátások, közbiztonság, rend

21 21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!