Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe* Messing Vera, Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe* Messing Vera, Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest."— Előadás másolata:

1 Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe* Messing Vera, Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest *A prezentáció az OTKA által támogatott ‘A szegény családok megélhetési stratégiái etnikai és regionális metszetekben’ c. kutatás alapján készült. Budapest november 19

2 A kutatás módszertana  Jelenleg is folyamatban lévő, kvalitatív mélyinterjúkon alapuló kutatás.  Két középméretű városban készült, melynek gazdaság- és társadalom története nagyon hasonló, ám amelyek az ország távol eső területein találhatóak.  Terep kiválasztás szempontjai: település mérete, etnikai sokszínűség, gazdaság- és társadalomtörténet.  75 ill. 50 interjú és beszélgetés készült intézményi aktorokkal valamint a szegények különböző csoportjaihoz sorolható családokkal (többnyire nőkkel) mindkét városban.  A helyi minta kiválasztását területi alapon ill. hólabda módszerrel végeztük, az tehát nem reprezentatív, hanem bizonyos típusok és mechanizmusok leírására alkalmas.  Antropológiai módszereket is alkalmaztunk: résztvevő megfigyelés, visszatérő látogatások.

3 A terep: Királyvég  A terepmunka mindkét terepen lezajlott, de csak az első került feldolgozásra: elsősorban erről lesz szó a következőkben.  es város, a rendszerváltást követő gazdasági válság sújtotta régióban, mely két falu egyesítéséből jött létre 1951, ezután exponenciálisan nőtt a lakosság, 1980-as évek közepére érve el a maximumát.  Tipikus szocialista iparváros, erőltetett ipari fejlesztés (bányászat, gépgyártás, vegyipar, feldolgozóipar + ezeket kiszolgáló építőipar).  A beköltözők meghatározó része alacsonyan képzett vidéki munkás, közöttük sok a roma.  1990 után az ipar nagy része összeomlott, vagy jelentősen leépült. A leépítések első alanyai az alacsonyan képzett roma munkások voltak.  Mára a várost a tartós munka-nélküliség, az elszegényedés, elöregedés és bizonyos részein a slumosodás jellemzi.  3 szegénynegyed (volt bányásztelep + 2 belvárosi slum), várost környező dombok hétvégi házai, város környéki leszakadt falvak.

4 Kutatási kérdés + definíciók  Fellelhető-e etnikus jelleg a szegények megélhetési módozataiban?  Mi a kapcsolatok szerepe a megélhetési módok különbözőségeiben?  Megélhetési mód ≠ megélhetési stratégia, mert ez utóbbi tudatosságot, tervezettséget feltételez. Ez nem jellemző a szegények jelentős hányadára.  Etnikus jelleg: abban az esetben nevezünk etnikusnak megélhetési módot, ha annak van identitásképző szerepe – ezt fejtjük ki a következőkben.

5 Szegénységre adott legjellemzőbb válaszok / stratégiák  Költségek csökkentése, el- ill. kiköltözés (város széli telepre, városi slumba, hétvégi házakba, falura), spórolás;  Szállóra költözés (idősek otthona, átmeneti szálló, hajléktalan szálló);  Hitelfelvétel;  Transzfer-jövedelmek (segélyek, anyasági és lakhatási támogatások);  Alkalmi munkák informális munkaközvetítőkön keresztül;  Legalitás határait súroló / illegális tevékenységek;  Passzivitás, az adott nap túlélése; egyik napról a másikra élés.

6 A városban élő romák belső tagozódását meghatározó faktorok A helyi romák sokfélék, csupán a többségi percepció sorolja őket egyetlen kategóriába. Tagolódást meghatározó szempontok: 1. A városba költözés időpontja:  1950-es évek előtt, Királyvég elődjének számító falvakból származnak (tősgyökeres királyvégi cigányok);  Szocialista iparosítás során költöztek be ( as években);  A rendszerváltás után, elsősorban az elmúlt évtizedben költöztek; 2. Etnikai identitás:  Tradicionális csoportok: Oláh cigányok Muzsikus cigányok  Nem tradicionális csoportok: akik között oláh és romungro gyökerekkel rendelkező romák egyaránt megtalálhatóak, de akik ezt nem tekintik annyira fontosnak, hogy egy beszélgetésben szóba hozzák.

7 Áttekintés a helyi romák megélhetési forrásairól, gazdasági tevékenységeiről  1990 előtt ‘Tősgyökeres’ oláh cigányok: ipari munkások + üzletelés ‘Tősgyökeres’ muzsikus cigányok: hivatásos zenélés (előadó művészi engedély) ‘Beköltöző’ cigányok: ipari munkások  1990 után ‘Tősgyökeres’ oláh cigányok: transzferjövedelmek + üzletelés, kereskedelmi tevékenységek + legalitás határát súroló tevékenységek. ‘Tősgyökeres’ muzsikus cigányok: elköltözés, megélhetés több pilléren nyugszik: alkalmi zenélés + vállalkozások + helyi politika. ‘Beköltöző’ cigányok: transzferjövedelmek, alkalmi munkák, közmunka, legalitás határát súroló tevékenységek.

8 Etnikusak-e a megélhetési módok?  A többség által többséginek vélelmezett stratégiák (költségcsökkentés, költözés stb.) a romákat is jellemzik, csak számukra kevésbé elérhetőek bizonyos transzferjövedelmek (lakásfenntartási támogatás, célzott nyugdíjak stb.), mert hamar kiszorultak a munkaerőpiacról, és meg sem érik az öregkort.  A többség által ‘cigány’-nak tételezett jelenségek (falopás, uzsorázás, fémgyűjtés, reményvesztett tespedés, kriminalitás) alapvetően a gettólét, a kirekesztés és a kilátástalanság jellemzői (i.e. fekete amerikai gettók leírása – Clarck, Stack, Anderson). Ráadásul ugyanúgy jellemzi az azonos környezetben élő magyar szegényeket (sőt, nemcsak szegényeket) is.

9 Etnikus megélhetési módok  Zenész cigányok – ez ugyan etnikus, de nagyon visszaszorult, csak néhány olyan embert ismerünk, aki ma is ebből él.  Oláh cigányok üzletelése – csupán néhány család tartozik ehhez a közösséghez.  Mindkettő olyan tevékenység, amelyet nem csupán a környezet tekint ‘cigány’-nak, hanem maguk az érintettek is, olyannyira, hogy identitásuk szerves részét képezi.  Ezzel szemben nem jellemezhető ‘etnikus’-ként a szegény romák (és nem romák) tömegeinek megélhetési módozatai, az ő megélhetésüket elsősorban a társadalmi kirekesztettség, a területi elkülönítés és a támogató kapcsolatok hiánya / szűkössége és zártsága határozza meg.

10 Konklúzió  A etnikus tevékenységet végző romák – bár ők a városban élő cigányok elenyésző hányadát képviselik csupán – alapvetően nem szegények. Megélhetésük biztosításában nagyon fontos szerepe van a hagyományos támogató kapcsolati háló fennmaradásának, amely nagyon zárt és nagyon funkcionális.  Le kell szögezzük, hogy - a kimeneteltől függetlenül – a romák megélhetés módozatai a történetileg kialakult többség-kisebbségi kapcsolatnak, a többségi kirekesztésnek a produktuma, akkor is ha az elfogadható életszínvonalat eredményez (oláh kereskedők, muzsikusok), és akkor is, amikor mindennapos megélhetési küzdelmet jelent.

11 Köszönjük a figyelmet Web:


Letölteni ppt "Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe* Messing Vera, Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések