Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA ÉS CIVIL SZFÉRA dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA ÉS CIVIL SZFÉRA dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) 1."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA ÉS CIVIL SZFÉRA dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) 1

2 Témakörök I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia: 1. Mit jelent a környezeti demokrácia? 2. A környezeti demokráciaelmélet; II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai: 1. Jog és környezetvédelem; 2. A magyar környezetjog; 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem; III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai: 1. Környezetvédelem és rendszerváltás; 2. Környezetvédelmi szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban; IV. A környezeti demokrácia jövője: 1. Az alkotmányozás; 2. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel; 3. A civil lehetőségek korlátozása; V. Következtetések. 2

3 „Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat, akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy kellene elítélniük azokat is, akik a természetet hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják.” (Dryzek, 2009) I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia 3

4 1. A környezeti demokrácia jelentése  A környezeti demokrácia hagyományos jelentése:  Hozzáférés a környezeti információkhoz;  Ennek alapján részvétel a politikai döntéshozatalban;  Állami garanciaként az utóbbiak peremfeltételeinek megteremtése (azaz a részvételre képesítés)  Ezekhez kapcsolódóan az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása.  Manapság: környezetvédelemre „berendezkedett” demokrácia. 4

5 2. A környezeti demokráciaelmélet Demokráciaelméletek ParadigmaA paradigma jellegeElméletFő motívumAz elmélet jellege Hagyományos demokrácia- elméletek Képviseleti paradigma Antropocentrikus Képviseleti elmélet A legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül Elsősorban cselekvéselmélet; Instrumentális racionalizáció Direkt paradigma Részvételi elmélet Az egyenlő befolyásolás lehetősége Közvetlen elmélet Az intézmények szerepe Deliberatív elmélet Nyilvános vita, konszenzusos- közösségi döntéssel Új demokrácia- elmélet(ek) Öko-paradigma Differenciált, ökocentrikus megközelítés (ember és a természet) Környezeti demokrácia Környezeti értékek; megértés; interakció; kommunikáció Elsősorban értékelmélet; Reflexív elmélet; Kommunikáció- elmélet; Kommunikatív racionalizáció 5

6 2. A környezeti demokráciaelmélet 6  A környezeti demokrácia nem szakad el a korábbi elméletektől (leszármazási viszony);  A liberális-demokrata politika és az általa biztosított cselekvési tér adja az ökológiai politikai tevékenység mozgásterét;  Az elmélet egyik legfontosabb eleme a kommunikáció: a természeti világból érkező jelekre ugyanolyan figyelmet fordítunk, mint azokra amelyek az emberektől érkeznek, és ugyanolyan gondosan értelmezzük őket;  A civilek, mint közvetítő mechanizmus;  A „demokrácia evolúciója”.

7 II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai 7

8 1. Jog és környezetvédelem A szabályozás szintjei: 8 Szupranacionális környezetjog Alkotmányos környezetjog Törvényi, rendeleti környezetjog

9 1. Jog és környezetvédelem A hagyományos környezeti demokrácia megjelenési formái:  Az Aarhusi Egyezmény bővülő rezsimje;  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről;  A részvételi aspektust szabályozó 2003/35/EK irányelv;  Az Aarhusi Egyezménynek a közösségi intézményekre történő alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet. 9

10 2. A magyar környezetjog  Környezetről való gondolkodás az 1960-as évektől;  Széttagolt szabályozás, a környezeti szempontok második helyen;  Egységes szempontrendszer kialakulása: évi II. törvény az emberi környezet védelméről;  Azonban a törvény nélkülözte a közvetlenül alkalmazható rendelkezéseket;  Egységes környezetpolitika hiánya. 10

11 2. A magyar környezetjog  A környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. törvény;  Integrált környezetpolitikai szemlélet: „A környezetvédelmi szabályozás megújítása elsődlegesen a környezetbarát jogrendszer fogalmával jellemezhető. E fogalom lényege, hogy a törvényalkotás ill. törvényszerkesztés tekintettel van a környezet védelmének érdekeire. Nem születhet a jövőben jogszabály úgy, hogy az nem harmonizál a környezetvédelem alapvető célkitűzéseivel, sőt a hatályos joganyagot is felülvizsgálatakor, és a környezetvédelmet érintő meglévő jogszabályokat is a fentieknek megfelelően módosítják.” (A környezetvédelmi törvény indokolása) 11

12 2. A magyar környezetjog „Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a területen a legkidolgozottabbak (működésük értékelése már más kérdés).” (Fodor László, 2006) 12

13 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem  I. fejezet Általános rendelkezések: „18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”  XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek: „70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” 13

14 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem  Az Alkotmánybíróság gyakorlata alakította ki a környezethez való jog értelmezését (28/1994. AB határozat);  Probléma volt: az alapjogi fejezetben nem szerepel a környezethez való jog, ezért elvileg nem lehet rá alanyi jogként hivatkozni, vagyis nem kikényszeríthető;  Az AB-nak egy bonyolult konstrukciót kellett kidolgozni, hogy a környezethez való jogot „közelebb vigye” az alanyi jogokhoz: önmagában vett és önállósult intézményvédelem;  Az állam kötelessége szervezeti garanciák nyújtása;  A környezethez való jog levezethető az élethez való jogból. 14

15 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem Az AB „vívmányai” 15 A környezethez való jog értelmezése Alapjogi védelem hiányában intézményvédelem kialakítása Általános környezetvédelmi kötelezettség felvetése A jogosulti kör kitágítása (a jelen és a jövő nemzedékek, maga a „természet”) A védelmi szinttől való visszalépés tilalma

16 3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem Problémák és dilemmák  Az Alkotmány hiányosságait az AB értelmezése pótolta, amely sok dogmatikai vitát eredményezett;  Valóban levezethető-e az általános (azaz mindenkit terhelő) környezetvédelmi kötelezettség a mostani Alkotmányból?  Mivel védelmi szinttől el kehet térni, ha más alapjog vagy alkotmányos érdek érvényesítéséhez elkerülhetetlen, ezért a környezethez való jog hatókörét nem maga az Alkotmány, hanem a jogalkotó határozza meg külön törvényekben;  Vagyis a környezeti demokrácia központja jelenleg nem az Alkotmány (épp az általános környezetvédelmi kötelezettség kimondatlansága miatt) hanem az alacsonyabb jogszabályi szint;  Az Alkotmányban nem jelennek meg önállóan a környezeti demokrácia eszközjogosítványai, azokat az alacsonyabb jogszabályok jelenítik meg. 16

17 „A modern technológiai társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a ’laikus’ állampolgárok jogot kapjanak a fejlesztési irányok befolyásolására.” Pataki György, 2007) III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai 17

18 1. A környezetvédelem és a civil szervezetek szerepe a rendszerváltásban  A rendszerváltás és a civilek;  Kibontakozó zöld mozgalmak (Duna-mozgalom);  Ügyek mentén való szerveződés (pl. Bős-Nagymaros);  A rendszerváltás egyik „zászlóshajója” a zöld ügy;  A zöldek és a pártok;  A rendszerváltás „ökológiai magja”. 18

19 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban A társadalmi részvétel indokai: A koherens zöld politika hiánya Az időhorizont problémája Közgazdasági szempontok Szocializáció Erkölcsi elvárás Right-to-know 19

20 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása: Európai NGO- hálózat EU Helyi NGO Kormányok 20

21 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása: InsiderOutsiderA részvétel szintjei A döntéshozók ellátása információval, tudással (szakmai részvétel) Európai és tagállami szinten is Tüntetések és tiltakozások, utcai megmozdulások, bojkott, nyílt levél (társadalmi befolyásolás) Közvetlen akciók Aréna-váltás A közvetlen demokrácia eszközei (népszavazás, nép kezdeményezés) Koalícióépítés Információ a választók preferenciáiról A megvalósítás figyelemmel kísérése (watch dog) Jogi útra terelés Közvetlen részvétel a környezetvédelmi jogalkotásban, jogszabályok véleményezése (jogalkotási részvétel) Csak tagállami szinten Részvétel egyedi közigazgatási eljárásokban (eljárási részvétel) A részvétel egyéb, deliberatív formái 21

22 2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban Új deliberatív tendenciák  Részvételi költségvetés;  Állampolgári tanács;  Konszenzus konferencia;  Városgyűlések;  Vitázó közvélemény-kutatás. 22

23 „… az Alkotmány valamennyi állampolgár közkincsévé, az állampolgári alapműveltség szerves részévé válhasson.” (Kilényi Géza, 1989) IV. A környezeti demokrácia jövője 23

24 1. Az alkotmányozás 24 Az általános környezetvédelmi kötelezettség deklarálása A környezeti demokrácia eszközjogosítványainak (különösen a társadalmi részvételnek) alkotmányos szintre emelése A környezethez való jog áthelyezése az alapjogi fejezetbe A környezethez való jog alanyi oldalának egyértelműsítése

25 2. Az új jogalkotási törvény (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel)  Technikai törvény és a jogalkotásban való társadalmi részvételt szabályozó törvény;  A társadalmi részvétel hatálya csak miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre terjed ki;  Általános egyeztetés (mindenki) és közvetlen egyeztetés (kiválasztott szervezetek);  A jogalkotó megmarad a „hagyományos” társadalmi egyeztetés kereti között (nincsenek új deliberatív tendenciák);  Nincs garancia arra, hogy ki lehet a közvetlen egyezetés alanya. 25

26 3. A civil lehetőségek korlátozása Közérdekű adat közfeladatot ellátó szervtől  Az államháztartási törvény módosítása; A részvételi lehetőségek csorbítása (javaslat)  A hatósági eljárás során a társadalmi szerveztek ügyfélképességének csorbítása: a jogorvoslati lehetőség megszüntetése;  „Az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető.” 26

27 „Mert a demokrácia nemcsak emberek között létezhet, hanem az embernek a természeti világgal kapcsolatos bánásmódjában is…” (Dryzek, 2009) V. Következtetések 27

28 Következtetések  A jövő demokráciájának mindenképp reflektálnia kell a környezetvédelemre;  Célszerű, ha ezt a legfontosabb közjogi-politikai szerződésben teszi meg;  A demokrácia új, környezetközpontú felfogása, amelyben kulcsszerepe van a civil szférának (a laikus és szakmai elemnek egyaránt);  Az alkotmányozás vissza nem térő lehetősége és egyben felelőssége;  A társadalmi részvételi formák alkotmányos és törvényes erősítése (és az ambivalens szabályozás kerülése). 28

29 Köszönöm a figyelmet! 29


Letölteni ppt "KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA ÉS CIVIL SZFÉRA dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések