Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek továbbképzése Szeged 2012. április 3. Rókus Imre tű. őrnagy

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek továbbképzése Szeged 2012. április 3. Rókus Imre tű. őrnagy"— Előadás másolata:

1 Tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek továbbképzése Szeged április 3. Rókus Imre tű. őrnagy

2 Tűzvédelmi szakvizsga

3 2012. január 1-jén hatályba lépett a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet), amellyel egyidejűleg hatályát veszti a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 27/2009 (X. 29.) ÖM rendelet.

4 Az új BM rendelet értelmében nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: ●az 1. melléklet 6. foglalkozási ág (munkakör) esetében, a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy, ●az 1. melléklet 1-5. és pontjaiban meghatározott foglalkozási ágat (munkakört) betöltő vagy azt vezető (munkáltató) személy, ha a szakvizsgáztatásra jogosultsághoz szükséges végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik.

5 Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki: ●a BM rendelet 1. mellékletének 1-5. vagy 12. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú végzettséggel és legalább középszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakmai képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal,

6 Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki: a Rendelet 1. mellékletének és 13. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettséggel, végzettséggel és felsőszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakmai képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

7 A BM rendelet május 1- jei változásával újabb feltétel kerül megfogalmazásra, miszerint a BM rendelet 1. melléklete szerinti foglalkozási ágak (munkakörök) vonatkozásában a szakvizsgáztatásra való jogosultság további feltétele az adott foglalkozási ághoz tartozó érvényes szakvizsga megléte.

8 A vizsgáztató automatikusan nem vállik jogosulttá a 4. és 12. foglalkozási ágban vizsgáztatni, hiába rendelkeznek a vizsgáztatókra vonatkozó képzettséggel, szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal. A vizsgáztatóknak adatváltozásként be kell jelenteni amennyiben a BM rendelet 4. és 12. foglalkozási ágban is kívánnak vizsgáztatni.

9 A szakvizsga bizottság A szakvizsgabizottság háromtagú. Elnökét és két tagját az oktatásszervező kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak közül. A felkérést a szakvizsgáztató legalább egy évig megőrzi.

10 A felkérés az alábbi adatokat tartalmazza: ●oktatás esetén annak helyét (pontos címét), kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és időtartamát, ● szakvizsga esetén annak helyét (pontos címét), kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc), ● a szakvizsgabizottság tagjainak, elnökének nevét, az adott foglalkozási ághoz tartozó bizonyítvány számát és nyilvántartási számukat, ● a foglalkozási ág vagy munkakör 1. melléklet szerinti sorszámát és megnevezését

11 Oktatás és vizsga bejelentése: Az oktatásszervező a bejelentésben meghatározott adatokat úgy kell, hogy közölje a tűzvédelmi hatósággal, hogy az a bejelentést legalább az oktatás és a szakvizsga időpontja előtt nyolc nappal korábban megkapja és erről az oktatásszervező köteles meggyőződni. HOGYAN?

12 A bejelentésnek tartalmaznia kell: ● oktatás esetén annak helyét (pontos címét), kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és időtartamát, ● szakvizsga esetén annak helyét (pontos címét), kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc), ● a szakvizsgabizottság tagjainak, elnökének nevét, az adott foglalkozási ághoz tartozó bizonyítvány számát és nyilvántartási számukat, ● a foglalkozási ág vagy munkakör 1. melléklet szerinti sorszámát és megnevezését. A bejelentésben jelezni kell a felkészítés módját is.

13 ●A bejelentett adatokban - az oktatás, szakvizsga időpontjának kivételével - bekövetkező esetleges változást, az illetékes tűzvédelmi hatósággal az oktatás vagy a szakvizsga időpontja előtt legalább egy munkanappal korábban, írásban és szóban is közölni kell. A szakvizsga helyszíne csak az adott településen belül változtatható, az oktatás, szakvizsga időpontja nem változtatható.

14 ●Az oktatásszervező bejelentésében - legfeljebb 3 fő - tartalék szakvizsgáztató személyt nevezhet meg, aki szükség esetén a vizsgabizottság elnökét, tagját helyettesítheti. Helyettesítés esetén a változást nem kell bejelenteni.

15 Vizsga Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%- os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül.

16 A január 1. előtt érvényes foglalkozási ágak, munkakörök a következő megváltozott foglalkozási ágaknak, munkaköröknek felelnek meg: ●a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán- bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág az 1. melléklet 3. pont szerinti foglalkozási ágnak, ● a pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártás- vezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók foglalkozási ág az 1. melléklet 6. pont szerinti foglalkozási ágnak,

17 ● beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők foglalkozási ág az 1. melléklet 8. pont szerinti foglalkozási ágnak, ●a beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők foglalkozási ág az 1. melléklet 9. pont szerinti foglalkozási ágnak,

18 ● a beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, valamint a kivitelezésért felelős, műszaki vezetők az 1. melléklet 10. pont szerinti foglalkozási ágnak, ● a beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, valamint a kivitelezésért felelős, műszaki vezetők az 1. melléklet 11. pont szerinti foglalkozási ágnak.

19 Foglalkozási ágak (az újak kiemelve): 1.Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2.Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3.Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4.Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők.

20 5.Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6.Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás- vezetők. 7.Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8.Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9.Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.

21 10.Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11.Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12.Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13.Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.

22 ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT VÁLTOZÁSAI HASZNÁLAT

23 Tűzveszélyességi osztályba sorolás: ‐ 560.§ (1) h.) PB gáz cseretelep Kimaradt: ‐ az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb „C”,

24 villamos berendezés és villámvédelmi berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata Új: A ‐ B 3 év; C ‐ D ‐ E 6 évente felülvizsgálat

25 563. § (1) A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni.

26 563. § (4) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket. + 15% eltérés!!!

27 573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt –ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek– nem tárolható.

28 574. § (6) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.

29 574. § (7) Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. HASZNÁLATI SZABÁLYKÉNT A MEGLÉVŐ TÁROLÁSI HELYISÉGEKRE IS VONATKOZIK

30 A jogszabálytól eltérő tárolási mód esetén az üzemeltető a szabálytalan állapot megszüntetése céljából megváltoztatja a tárolási módot vagy eltérési engedélyt kérelmezhet a tűzvédelmi hatóságtól.

31 A kérelemhez mellékelni kell: -Építési engedély és használatbavételi engedély (ép. eng. dokumentum) -Tűzvédelmi szakértő által készített létesítéskor hatályos szabályok szerinti tűzvédelmi dokumentáció -OKF által jóváhagyott számítógépes szimuláció

32 Az ellensúlyozó intézkedések szükségességéről, illetve tartalmáról (pl. hatásos füstelvezető felület növelése) egyedi elbírálás alapján kell dönteni.

33 Az eltérési engedély rendelkező részében rögzíteni kell a tárolási magasságot.

34 584. § (1) A hő ‐ és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani.

35 (2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani.

36 584.§ (3) Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni.

37 (4) A hő ‐ és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

38 (5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni.

39 584. § (6) A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni a) ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, b) 5 évente.

40 585.§ (1) A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell.

41 585.§ (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.

42 585.§ (3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni.

43 (4) A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.

44 (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

45 589.§. A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes állapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karbantartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető kötelessége.

46 590.§ (6) Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.

47 601.§ (5) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni a) cseppfolyós (propán ‐ bután) üzemanyag esetén – kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket – aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas tárolókban, – ab) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben, – ac) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, – ad) ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított,

48 b) sűrített földgáz üzemanyag esetén: ba) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, bb) ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított.

49 (6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.

50 Új fejezetként került szabályozásra a szabadtéri rendezvények tűzvédelmi teendői. 595 – 598. §

51 A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ INTÉZKEDÉSE A tűzoltási műszaki mentési tervre kötelezett létesítmények, területek köréről, valamint a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv tartalmi és formai követelményeiről

52 A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. ( ) BM rendelet 55. § (3) alapján a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv (a továbbiakban: TMMT) részletes szabályozása érdekében OKF Intézkedés került kiadásra.

53 1996. évi XXXI. Törvény 18/A. §. alapján

54 A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet készít. A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani.

55 Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére. Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.

56 I. fejezet A TMMT készítésére kötelezett létesítmények, területek köréről Mélyépítésű létesítmények, talajszint alatti helyiségek és gépjárműtárolók: 50-nél több gépjármű befogadására alkalmas gépjárműtárolók épülete; több szintes nyitott gépjárműtárolók, melyek szintenként minimum 20 gépjármű befogadására alkalmasak; metróállomások; 800 méternél hosszabb alagutak.

57 Szállásépületek: 200 főnél nagyobb befogadóképességű üdülőfunkcióval rendelkező épület, kollégium és üdülőszálló, gyógyszálló, szanatórium, gyógyüdülő. Közösségi épületek: a közszolgálati televíziók, rádiók és létesítményeik; országos, megyei levéltárak; nagy értékű és jelentőségű műemlék épületek, ahol egy tűzszakasz alapterülete meghaladja az 1500 m2-t és a létesítmény 300 fő befogadóképesség feletti; kulturális létesítmény, intézmény, amelyben egy tűzszakasz befogadó képessége 300 főnél nagyobb (könyvtár, múzeum, színház, rendezvény és sportcsarnok);

58 bevásárlóközpontok, nagyáruházak ahol egy tűzszakasz alapterülete meghaladja a 6000 m2-t, vagy az összesített tűzszakasz nagysága meghaladja a m2-t; 50 fő befogadó képesség feletti speciális ellátást biztosító létesítmények (a mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek, valamint a testi fogyatékosok, vakok, gyengén látók, szellemi fogyatékosok intézményei), 50 fő befogadó képesség feletti időskorúak számára létrehozott létesítmények (szociális otthonok, idősek házai, napközi otthonai, egészségügyi gondozó intézményei); kórházak, klinikák (100 fő fekvőbeteg ellátása felett); Igazgatási és irodaépületek, ahol egy tűzszakasz alapterülete meghaladja a 3000 m2-t és a tűzszakasz befogadóképessége meghaladja a 300 főt.

59 Ipari épületek, területek: alsó-, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett ipari üzemekre; „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, vegyi üzemek, gyógyszergyárak; a mezőgazdasági rendeltetésű épületek közül a malmok és az ipari épületek közül a 3000 m2-es tűzszakasz méretnél nagyobb „C” tűzveszélyességi osztályú épületek. erőművek (kivéve: szélerőmű, vízerőmű); sugárveszélyes, radioaktív anyagot vagy izotópot felhasználó és tároló területek, létesítmények (kizárólag atomerőművek, kutatóreaktorok, kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolóira);

60 gázfogadók és gázterminálok, ha a gáz nyomása bar közötti és a tartályokban lévő gáz térfogata meghaladja a m3-t; éghető folyadéktároló tartálytelep tartálytelepeken a legnagyobb tartályból és védőterületéből adódó összesített legnagyobb égő felületre; a legnagyobb erőt, teljesítményt és oltóanyag- mennyiséget igénylő tartály és felfogó tér együttes tűzére; telepszerű, vagy tartályok közös felfogótérben történő elhelyezés esetén, ha a tartályok összesített tárolókapacitása meghaladja az 1000 m3-t; minden olyan helyen, ahol azt a tárolt anyag veszélyessége, feldolgozása, tárolása indokolttá teszi

61 Honvédségi területek, épületek: A BM OKF és a Magyar Honvédség által közösen meghatározott veszélyes katonai objektumokra, területekre és létesítményekre. Tárolási épületek, területek: „A-D” tűzveszélyességi osztályba tartozó tárolók, raktárak, ahol a tűzszakasz 4000 m2, vagy a tűzszakaszok összesített alapterülete a m2-t meghaladja;

62 Egyéb létesítmények, területek: Magas épület, rendeltetéstől függetlenül; A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére, fenntartására kötelezett létesítmény tűzvédelmi szempontból kiemelt fontosságú területeire; 300 főt meghaladó utasforgalmat lebonyolító vasúti pályaudvar, rendező-pályaudvar, valamint teher- pályaudvar. Robbanóanyag illetve pirotechnikai anyagok, termékek tárolásával, gyártásával, felhasználásával foglalkozó üzemek; Nyilvános repülőteret igénybe vevő főbb légijármű- típusra.

63 A működési terület szerinti Hivatásos Tűzoltóság parancsnoka a kötelezőn meghatározott létesítményeken, területeken kívül javaslatot tehet további TMMT-k elkészítésére az illetékességi terület szerinti megyei katasztrófavédelmi igazgatónak.

64 Az TMMT tartalmi és formai követelményei 1.A TMMT adatszolgáltatásra vonatkozó szöveges része a létesítményre, területre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:  megnevezése;  címe, külterületen GPS koordináta;  telefonszáma;  tevékenységi köre;  technológiája;  létesítmény,terület tűzvédelméért felelős személy neve, telefonszáma, stb.;

65  a létesítmény, terület rendelkezik e létesítményi tűzoltósággal;  létesítmény, terület műszaki vonatkozásban meghatározott felkészültségű szakember(ek), illetékes személy(ek) neve, telefonszáma stb.;  társszervekkel kapcsolatos információk (nevek, telefonszámok, stb.);  várhatóan hány fő tartózkodik maximum egyidejűleg a létesítményben napszakonként vagy műszakonként;

66 3.A megközelítési útvonal(ak)ra vonatkozóan:  a vonulási útvonal az OMT szerint;  vonulást akadályozó, befolyásoló tényezők,  a vonulási távolság (a tűzoltóság székhelyétől a létesítmény, terület címéig) és a vonulási idő (60 km/órával számolva) közvetlenül a létesítményhez;  irányítási pont, bevetési hely, a bevetésre tervezett erők megérkezésekor a jelentkezési pont(ok);  a menekülési és mentési útvonalak, azoknak az útvonalaknak a meghatározása, kijelölése, amelyeken az életmentés, illetve kiürítés végrehajtható;

67 4.A tűzveszélyességi osztályba sorolását:  a létesítmény tűzveszélyességi osztálya;  az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó  építmények,  helyiségek,  szabadterek megnevezése, elhelyezkedése;  üzemszerűen előforduló tűz- és robbanásveszélyes, valamint egészségkárosító anyagok felsorolását

68 5. A létesítmény tűzoltás taktikailag fontos sajátosságait:  a közműhálózattal kapcsolatos, tűzoltás szempontjából fontos információk (a közművek kiszakaszolásának lehetőségei, ezt esetlegesen kizáró okok kiemelt meghatározása) Víz, villany, gáz, sűrített levegő, csatornahálózat.  a tűzoltást és műszaki mentést meghatározó (befolyásoló) technológiai folyamatok,  számított tűzterhelést,

69  a tűzoltást és műszaki mentést meghatározó (befolyásoló) építési és egyéb sajátosságok (hő- és fűstelvezető);  a beépített oltóberendezések telepítési helye, működtetésükhöz szükséges intézkedések és egyéb információk (pl. hab- és gázelárasztás, sprinkler stb.)  tűzvédelmi és műszaki mentéshez szükséges eszközök tárolási helye, működtetésükhöz szükséges intézkedések.

70 6.A legnagyobb veszélyforrás:  megnevezése;  elhelyezkedése;  a tűzoltás és műszaki mentés szempontjából a veszélyforrás sajátosságai.

71 7.A balesetveszély elhárításával kapcsolatban a veszélyforrások elhárításának előre tervezhető feladatai:  füstmentesítés;  robbanásveszély megszüntetése, stb. 8.Az oltóanyagforrásokat:  az oltóvízforrások elhelyezkedése a rá vonatkozó adatokkal (átmérő, nyomás, vízhozam, tároló kapacitás);  a helyszínen tárolt (készletezett) egyéb oltóanyagok: hozzáférhetősége, mennyisége, fajtája, bevethetőségük lehetőségei;

72  műszaki mentéshez szükséges anyagok: hozzáférhetősége, mennyisége, fajtája, bevethetőségük lehetőségei; a helyszínen található oltóeszközök; helyszínen található műszaki mentési eszközök;

73 9.A helyszínen igénybe vehető eszközök;  helyszínen igénybe vehető létesítmény erő- és munkagépei, egyéb eszközei és az igénybe vehető kezelő személyzet;  a munkahelyi polgári védelmi szervezet igénybevételi lehetősége.

74 10.A tűzoltás, műszaki mentés helyszínének megjelölése:  a legtöbb erőt, eszközt, oltóanyagot igénylő tűz, műszaki mentés helyének meghatározása;  az irányítási mód meghatározása;  a felderítés lehetséges módozatai;  az életmentés végrehajtásának lehetőségei;  tűzoltás, műszaki mentés feladatai;  a betervezett erők feladatainak meghatározása;  a hírforgalom megszervezése, az információk továbbításának rendje;  a társszervekkel való együttműködés tervezése (mentők, rendőrség, katasztrófavédelem, létesítmény szakemberei stb.);

75 11.A készítés dátumának megjelölése, valamint a készítő és a készítésben közreműködők aláírása.

76 Helyszínrajzra vonatkozó követelmények: Legfeljebb A/3-as formátumban kell készíteni. Azon esetekben ahol A/3-as méret nem lenne elegendő, ott a rajzokat több részre kell bontani, szintén A/3-as formátumra, és jobb felső sarkában meg kell számozni.  Többszintes épület esetén a legnagyobb veszélyforrásra való felhívás szövegesen, úgynevezett képfelirattal (pl: labor a 2. emeleten) jelenjen meg a helyszínrajzon.  A helyszínrajzon a hatályos egyezményes jeleket kell alkalmazni.  A rajzokon minden esetben eltérő színnel kell feltüntetni az egyezményes rajzjeleket. Minden rajzot, illetve az egyezményes rajzjelekben nem szereplő jelölést jelmagyarázattal is el kell látni.

77 A helyszínrajzon jelölni kell:  a létesítmény, terület nevét és címét  az égtáj jelölést;  az épület fő méreteit;  a homlokzati magasságot;  a szintek számát;  a befogadó képességet;  az érkező szerek rajparancsnokai részére kijelölt irányítási pontot;  a közmű elzárókat (a gépészeti elzárók főkapcsolóit, főelzáróit meg kell különböztetni a szakaszoló kapcsolóitól),  a vízszerzési helyeket;

78  a tűzoltási felvonulási területet a szerekkel és eltérő színnel (zöld mező) a magasból mentő gépjárművek felállítási lehetőségeinek helyét a maximális terhelhetőség megjelölésével;  a létesítményre vonatkozólag biztonsági liftet, a tűzjelző és oltó központ, hő- és füstelvezető nyitásának helyét, valamint a kulcsszéf és tervszekrény helyét;  az épület természetes behatolási pontjait;  a legnagyobb veszélyforrást (piros színű kerettel jelölve);  a menekülési útvonalakat;  egyéb, a beavatkozás biztonsága szempontjából jelentős veszélyforrást.

79 Térképszelvényre vonatkozó követelmény  A térképszelvényen fel kell tüntetni a határoló utcák megnevezéseit, a környező épületek házszámait, valamint a létesítmény helyszínrajzát mely tartalmazza a megközelítési útvonalakat is.  A térképszelvényt legfeljebb A/4-as formátumban kell elkészíteni.

80 TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK:

81 A WEST BALKÁN TRAGÉDIA! A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormány rendelet

82 Zenés, táncos rendezvény A rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni

83 A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket a 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak;

84 a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja

85 A rendeletet nem kell alkalmazni a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

86 Az előbbiek nem azt jelentik, hogy csak a rendezvénytartási engedélyhez kötött események alkalmával kell a tűzvédelmi szabályokat betartani. A TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEKNEK MINDEN ESETBEN MEG KELL FELELNI!

87 Tűzvédelmi Szabályzat A 30/1996 (XII.6.) BM. Rendelet alapján 3. § A Szabályzatnak tartalmaznia kell: i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet;

88 j) az i) pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.

89 Tűzriadó terv 4. § (1) A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre;

90 Tűzriadó terv 4. § (2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.

91 Lépcsőházak, folyosók, virág elhelyezés A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig –, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. Minimum 1,1 méter szabad szélesség! Eltérés esetén kiürítés számítással kell igazolni ennek elégségét. Éghető anyagot tilos tárolni!

92 Időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatot kell elvégezni a lakóépületekben, kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit.

93 A létesítmények kimutatásba vételénél kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az objektumokra és területekre, amelyeknél az előforduló tűzesetek és/vagy robbanások az emberi életet, testi épséget fokozottan, vagy nagy létszámban, továbbá az anyagi javakat jelentős mértékben veszélyeztetik például:

94 nagyforgalmú és/vagy tömegtartózkodásra szolgáló létesítmények, épületek, pótolhatatlan és/vagy nagy értékek, információhalmazok befogadására szolgáló létesítmények, stb.

95 Tömegközlekedési szolgáltatók Helyi közlekedési létesítmények (buszgarázsok, villamos kocsiszínek, javító, karbantartó üzemegységek, raktárbázisok) Magyar Államvasutak Zrt. (24 órás szolgálattal biztosított pályaudvarok, javító, karbantartó üzemegységek, raktárbázisok) VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt. (pályaudvarok, buszgarázsok, járműtelepek, javító-, karbantartó-, raktárbázisok) Repülőterek.

96 Egyéb szolgáltatók Közterületfenntartó, városüzemeltető létesítmények, Vízművek, Szennyvízkezelő létesítmények, Magyar Posta központi ( országos, megyei, fővárosi) intézményei, valamint a 200 m2-nél nagyobb összetett alapterületű (postahivatalok) Informatikai létesítmények, (távbeszélő központok) Erdőgazdaságok.

97 Járóbeteg-ellátást biztosító intézmények Központi rendelő intézetek, Területi rendelő intézetek, Kezelőintézetek, utógondozók.

98 Fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények Kórházak Klinikák Egészségügyi gondozó kórházak

99 Fogyatékkal élők számára létrehozott intézmények: vakok, gyengén látók intézményei, siketek intézményei, mozgássérültek intézményei, szellemi fogyatékosok intézményei.

100 Időskorúak számára létrehozott intézmények (50 fő befogadóképesség felett): szociális otthonok, idősek házai, napközi otthonai, idősek egészségügyi gondozó intézményei.

101 Gyermek és csecsemő ellátási intézmények (50 fő befogadóképesség felett): csecsemőotthonok, bölcsődék.

102 Közoktatási intézmények: óvodák, általános iskolák, szakmunkásképzők, középiskolák, felsőoktatási intézmények, kollégiumok, diákszállók.

103 Kulturális intézmények: könyvtárak (200 m2 összesített alapterület felett), színházak, filmszínházak, kultúrházak, művelődési otthonok, múzeumok (200 m2 összesített alapterület felett).

104 Sport és szórakozó helyek: sportlétesítmények, csarnokok (300 fő befogadó képesség felett), szórakozó helyek (300 fő befogadó képesség felett).

105 Kereskedelmi és szolgáltató létesítmények: áruházak, bevásárló központok, nagyáruházak (500 fő befogadó képesség felett), háztartási, festék és vegyiáru üzletek („A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok)

106 Szállásjellegű létesítmények: szállodák, motelek, panziók (50 fő befogadó képesség felett), üdülő-szállók (50 fő befogadó képesség felett)

107 termelő, feldolgozó üzemek „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú üzemek, „C” tűzveszélyességi osztályú létesítmények közül az 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztatók, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályú létesítmények közül a 100 fő feletti munkavállalót foglalkoztatók.

108 Lakóépületek: középmagas és/vagy magas panelszerkezetből épült lakóépületekből álló lakótelepeken található lakásszövetkezetek és társasház képviseletek.

109 A kimutatásba vett létesítmények, gazdálkodó szervezetek általános ellenőrzési időintervalluma: 6 év. Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményekben, gazdálkodó szervezeteknél 2 évenként. Rendeltetéstől függetlenül minden magas épületben 2 évenként, A "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt, továbbá a 200 fő feletti munkavállalót foglalkoztató, valamint a tömegtartózkodásra szolgáló létesítményeknél 3 évenként.

110 Tűzvizsgálat A tűzvizsgálati eljárás során a hatóság értékeli: a) a kárt szenvedett létesítmény, építmény, szabad terület (különösen: erdő, mezőgazdasági terület) tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor és a tűzeset időpontjában érvényben lévő előírásokat

111 b) a létesítési és a használati előírások teljesítését; a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának a létesítmény, az építmény, a szabad terület tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását a rendelkezésre álló iratok alapján,

112 c) a tűzeset helyszínének megközelíthetőségét, a tűzjelzés lehetőségét, a vízszerzési helyeket, a beépített jelző és oltó berendezéseket

113 Integrált Hatósági munka A szemlék, ellenőrzések alkalmával minden szakterülettel kapcsolatos hiányosságot észlelni kell (pl.: iparbiztonság)

114 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek továbbképzése Szeged 2012. április 3. Rókus Imre tű. őrnagy"

Hasonló előadás


Google Hirdetések