Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata Budapest – 2014. január 21. Bali Péter tű. őrnagy BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata Budapest – 2014. január 21. Bali Péter tű. őrnagy BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek."— Előadás másolata:

1 Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata Budapest – január 21. Bali Péter tű. őrnagy BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek Főosztály Hatósági továbbképzés

2 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság FOLYAMAT R. 3. mell. 1.6 alapján Veszély azonosítás Csúcsesemény ek meghatározása (okok, gyakoriságok) Következmény elemzés Hatás elemzés Kockázat meghatáro- zása KOCKÁZAT ELEMZÉS

3 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Következmények - kockázatok Veszélyességi övezet következmény kockázat Veszélyeztetett terület Védelmi tervezés

4 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni és társadalmi kockázat Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása) Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre.

5 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni kockázat és társadalmi kockázat Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről. Halálesetek száma (N) Kockázati szint (F)

6 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A kockázatelemzés megvalósításának lépései A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása Bekövetkezési gyakoriság számítása Következmények számítása KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA SZÁMSZERŰ KOCKÁZAT Emberi tényezők Meghibásodási ráta Népesség- eloszlási adatok Meteorológiai adatok Gyulladási adatok

7 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság További szükséges adatok, információk Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások) Szélirány-eloszlás (szélrózsa) Stabilitás-eloszlás Szélsebesség-megoszlás Népességi adatok Lakosság Környező munkahelyek Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények Gyújtó források Közlekedési utak Elektromos berendezések Távvezetékek, stb.

8 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatások súlyosságának meghatározása Emberi egészségkárosodás (Környezeti károk) (Anyagi károk) Lökéshullám Hősugárzás Mérgező hatás Probit-görbe: időben változó helyzetek kezelése inkább a kockázatok számszerűsítésekor Rögzített küszöbérték:konzervatívabb védelmi intézkedések tervezésénél mérgezés: IDLH, ERPG, stb. gőztűz:ARH, ARH/2 tűzhatás:másodfokú égés, stb. túlnyomás:dobhártya sérülés, stb.

9 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Valószínűség - Probit Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását. Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

10 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Valószínűség - Probit A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.

11 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Valószínűség - Probit Hősugárzás: Pr = A + B * ln(Q 4/3 * t), Mérgezésre: Pr = a + b  ln (C n  t)

12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Valószínűség - Probit P

13 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A mérgező gázfelhő károsító hatása Ahol: P e = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül) F e,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül) Napszaktól függő együtthatóf in f out nappal (8.00 – 18.30)0,930,07 éjszaka (18.30 – 8.00)0990,01

14 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A mérgező gázfelhő károsító hatása Az elhalálozás valószínűsége: P e = a + b * ln (C n * t) Ahol: P e = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió nélkül) C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3) t = expozíciós idő (perc)

15 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A mérgező gázfelhő károsító hatása

16 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűz és hősugárzás modellezése elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi; másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen; halálos kimenetelű.

17 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A hősugárzást leíró probit függvények Általános forma: Pr = A + B * ln(Q 4/3 * t), Halálozásra vonatkozó: Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q 4/3 * t), Elsőfokú égési sérülésre: Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q 4/3 * t), Másodfokú égési sérülés: Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q 4/3 * t).

18 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűz és hősugárzás modellezése

19 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Az elhalálozás valószínűsége Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke: P r = - 36,38 + 2,56 ln (q˝ 4/3 t) Ahol: P r = az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke (dimenzió nélkül) q˝= hő-fluxus kW/m 2 t = expozíciós idő s

20 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó gyulladási határ, Lower Flammable Limit) határozza meg Terjedésen alapul, a halálozás Gőztűzön belül P r =1 Gőztűzön kívül P r =0

21 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A robbanás károsító hatása A gázfelhő robbanás túlnyomása A túlnyomás nagyobb, mint 0,3 bar P e = 1 F e,in = 1 F e,out = 1 A túlnyomás nagyobb, mint 0,1 bar P e = 0 F e,in = 0 F e,out = 0 P e = f(P s, i s ) F e,in = f(P s, i s ) F e,out = f(P s, i s ) igen nem igen

22 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A robbanás károsító hatása Az egésztest károsodástól származó elhalálozás valószínűsége: P r = 5,0 – 2,44 lnS Ahol: P r = a károkozás valószínűségét meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül): S = 7, / P max + 1,3 109 / (Ps i s ) Ahol: P max = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa) i s = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa s)

23 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni kockázat Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely alatt ez a sérülés bekövetkezhet. Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset következtében, amely során az egyén a veszélyes létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.

24 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni halálozás, sérülés kockázata Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet, egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy meghatározott időszakra vonatkozik. Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24 órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában. Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának gyakorisága. Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és a teljes kitettségi idő alatt jelen van.

25 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kockázati eredmények Az izokockázati görbe olyan pontok (x,y) halmazaként van meghatározva, melyeknél az egyéni kockázat egy meghatározott érték. Ezek a görbék egyéni kockázati kontúrként is ismeretesek, amelyek egyértelműen bemutatják a kockázatot a létesítmény körül. Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz

26 Egyéni kockázat meghatározása Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (f s ) Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt P M, P Ø Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: P i Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: P e Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIR SmØi Elvégezzük minden gyújtási módra Elvégezzük minden stabilitási fokra és szélirányra Elvégezzük minden súlyos balesetre Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét igen nem ΔIR SmØi = f s P M P Ø P i Pe /év IR = Σ Σ Σ Σ ΔIR SmØ sMØi

27 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

28 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni kockázat meghatározása Minden irányba gyakorolt hatás A BLEVE-ek (Forr á sban Levő Folyad é k Gőzének T á gul ó Robban á sa) robbanások, stb. hatásai általában csak a baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek. P halál,BLEVE (x,y) = P(BLEVE)  (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége (hányados) erre a BLEVE-re nézve)

29 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

30 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve. A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő emberek valamiféle védettséget élvezhetnek. Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják. Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt bizonyos N számú haláleset következhet be. Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.

31 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kockázati eredmények Társadalmi F-N görbék

32 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Társadalmi kockázat meghatározása Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak megadva. Esemény sorKövetkezmények (halálesetek várt száma) Bekövetkezési valószínűség ( évenként) S 1 Csővezetékből való szabadba jutás S 2 A tartály katasztrofális meghibásodása S 3 Szabadba jutás a tartályon levő lyukból S 4 A töltő / lefejtő kar törése15 2  10 -5

33 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Az F-N görbe szerkesztése ,0E-09 1,0E-08 1,0E-07 1,0E-06 1,0E-05 1,0E-04 1,0E Halálesetek várt száma, N Gyakoriság, F

34 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Társadalmi kockázat (példa)

35 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Társadalmi kockázat (példa - 2)

36 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának feltétele R. 7. melléklet 1.6. pont A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók: a)akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.); b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak; c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor; Dokumentálni szükséges!

37 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte) Veszélyelemzés módszertana Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése, A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszerei Következmények értékelése Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb) Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése Lakossági adatok, számítási módszerek kiindulási mutatók helyessége

38 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kockázatok minősítése Egyéni kockázat elfogadhatósága Elfogadhat ó kockázat Kockázati szint csökkentése szükséges Nem elfogadható kockázat Társadalmi kockázat elfogadhatósága Halálesetek száma Nem elfogadható kockázat Kockázat csökkentés szükséges Elfogadható kockázat Kockázati szint

39 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kockázati eredmények használata Kockázat rangsorolása

40 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kockázatcsökkentési intézkedések UE 1 UE 3 UE 4 UE 5 UE 7 IE CE SCE DP ME ESEMÉNYSOR HibafaEseményfa Védelmi zárak MegelőzésVédelem DP ÉS VAGY UE 2 CU E Csúcs esemény Kezdeti esemény Elemi hiba események Lehetséges kimenetelek

41 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Példa: Hibafa – BLEVE BLEVE tartálykocsi ÉS TŰZ ÉVENTE NINCS BEAVATKOZÁS

42 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BLEVE megakadályozása A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt. A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából. A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?

43 Lehetséges eseményfa

44 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Korrektív  Megelőző intézkedések ? Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények súlyosságának rangsora alapján Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható mennyiséget és azok elhelyezkedését. Megelőző intézkedések Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző intézkedések, amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek meghatározásra Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai központok létesítése, üzemeltetése

45 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kockázat csökkentés és költség-haszon elemzés

46 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Az építmény jellege Belső zóna 10-5 Középső zóna 10-6 Külső zóna 3*10-7 A. Lakóház, szálloda, nyaralók A fejlesztés nem ajánlott. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett. B. Munkahelyek, Parkolók A fejlesztés megengedett. C. Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, Szabadidőközpontok Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett. D. Tömegtartózkodásra szolgáló építmények A fejlesztés nem ajánlott. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. E. Közterületek, főközlekedési útvonalak Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett. Sérülési kockázatok - településrendezés

47 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata Budapest – 2014. január 21. Bali Péter tű. őrnagy BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések