Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében Jogszabályiháttér Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében Jogszabályiháttér Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,"— Előadás másolata:

1 Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében Jogszabályiháttér Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (Kat. tv.) § §179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról § §2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről (Hv. tv.) § §1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tv. tv.)

2 A katasztrófák elleni védekezés irányítása A Kat. törvény kimondja, hogy a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy és a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és működtetéséért az állam felelős. A katasztrófák elleni védekezés megvalósul:   a nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezet (választott tisztségviselők) katasztrófavédelmi feladatain keresztül,   az ún. hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer tevékenységével,   együttműködő szervek közreműködésével.

3 Nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezet Kormány: végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb irányítását, a tervezés kormányszintű végrehajtását. Kormányzati Koordinációs Bizottság a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során kialakítja és érvényesíti a felkészülés, valamint a védekezés egységes követelményeit összehangolja a megyei, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a védekezésben részt vevő szervek katasztrófák elleni védelmi tevékenységét; összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek védekezéssel kapcsolatos tevékenységét; összehangolja a Magyar Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét. Önkormányzati Miniszter felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működtetéséért Illetékes miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért A területi és helyi igazgatás: a feladatok végrehajtásának irányítására megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.

4 – – A megyei (fővárosi) védelmi bizottság A honvédelmi törvény által létrehozott, centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv. A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a főpolgármester. Minősített időszak során a megyei (fővárosi) védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester gyakorolja. Tagjai: lásd HonlapHonlap – – A helyi védelmi bizottság Testületi szerv, melynek elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. Az illetékességi területen levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg. Tagjai: lásd HonlapHonlap – – A polgármester A katasztrófavédelmi igazgatás helyi „alapegysége”. Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején.

5 Hivatásos katasztrófavédelmi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet országos hatáskörű központi szervre, valamint területi és helyi szervekre tagozódik. Országos hatáskörű központi szerv : az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ( OKF) Az új katasztrófavédelmi törvény alapján január 1-jével került megalakításra az OKF, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és a Polgári Védelem Országos Parancsnokság jogutódjaként. Területi és helyi szervek A katasztrófavédelem területi szerveiként a megyei tűzoltó parancsnokságokból és a megyei polgári védelmi parancsnokságokból megalakultak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban megyei igazgatóságok). Budapest főváros polgári védelmi szervezete (Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság - FPVI) közvetlenül a központi szerv alárendeltségében működik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét. Helyi szinten a polgári védelmi kirendeltségek a megyei igazgatóságok alárendelt szervei, a tűzoltóságok hivatásos önkormányzati tűzoltóságokként működnek. A kirendeltség alapvető funkciója a kirendeltség területén jelentkező lakosságvédelem, óvóhelyi, kitelepítési, elhelyezési és felkészítési feladatok szervezése.

6 Az operatív feladatok ellátása Az operatív feladatokat végző szerv elsősorban a tűzoltóság. Az országos tűzoltó parancsnokság és a megyei tűzoltó parancsnokságok január elsejétől a katasztrófavédelem egységes rendszerének integrált részévé vált. Országos szinten az országos polgári védelmi parancsnoksággal, megyei szinten a megyei polgári védelmi parancsnokságokkal olvadtak össze. Az így létrejött új szervezet országos hatáskörű szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A helyi szintet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok képviselik, emellett megkülönböztet a törvény létesítményi és önkéntes tűzoltóságokat és tűzoltó egyesületeket. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek esetén a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) is bevethető, amelynek feladata, hogy veszélyes anyagokkal (tűz- és robbanásveszélyes, valamint vegyi -és radioaktív anyagokkal) bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén segítsen a károk felmérésében. A VFCS-k az FPVI-hez és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz tartoznak.

7 Az együttműködő szervek, szervezetek A mentésben közreműködőként részt vesznek a közigazgatási szervek, az egészségügyi szervek, a rendvédelmi szervek, a kárelhárítási szervek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, továbbá a fegyveres erők. A társadalmi szervezetek és egyesületek a mentés irányításáért felelős személy hozzájárulásával, az adott mentési feladat teljesítéséért felelős szerv vezetőjének irányításával vehetnek részt a mentési munkálatokban. Az OKF-el megállapodás alapján is vannak együttműködő szervek. Nemzetközi szerződés alapján más ország polgári védelmi szervezete közreműködhet a mentési feladatok végrehajtásában.

8 A katasztrófavédelemben résztvevők köre Az állami szervek és az önkormányzatok (pl. vízügyi szervek) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek (Határőrség, Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Büntetésvégre-hajtás), az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkéntesen résztvevő társadalmi és karitatív szervezetek, civil és az e célra létrehozott köztestületek, Pl. Magyar Vöröskereszt, szeretetszolgálatok, stb.


Letölteni ppt "Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében Jogszabályiháttér Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések