Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Veszélyeztetettségi specifikumok, katasztrófatípusok A katasztrófák típusai A 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendeletben nevesített, hazánkat veszélyeztető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Veszélyeztetettségi specifikumok, katasztrófatípusok A katasztrófák típusai A 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendeletben nevesített, hazánkat veszélyeztető."— Előadás másolata:

1 Veszélyeztetettségi specifikumok, katasztrófatípusok A katasztrófák típusai A 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendeletben nevesített, hazánkat veszélyeztető katasztrófák a következők: ár- és belvizek rendkívüli időjárási helyzet földrengés veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek nukleáris baleset humán járványok veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás: felszíni vizek szennyeződése, légszennyeződés, veszélyes hulladékok veszélyes ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésében, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező katasztrófák Eredetét tekintve két fő csoportba sorolhatjuk a katasztrófákat: természeti katasztrófák, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő, civilizációs katasztrófák, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai hibák

2 Magyarország katasztrófák általi veszélyeztetettségének általános bemutatása Az ország területe természetföldrajzi értelemben „mérsékelt veszélyességű” a természeti jelenségek által keletkező veszélyek, katasztrófák tekintetében. A civilizációs katasztrófák szempontjából a legnagyobb figyelmet a különösen veszélyes ipari üzemekre, tevékenységekre, a veszélyes anyagok szállítására, illetve a természeti környezet állapotába való emberi beavatkozások következményeire kell fordítani. Nem hagyhatók figyelmen kívül az ország határain kívül keletkező, globális vagy regionális hatásokat okozó katasztrófák sem. A természetes emberi környezet katasztrófái Árterületen található az ország megmunkálható területének egyharmad része, 1, 8 millió hektárnyi terület. Itt helyezkedik el a vasutak 32 %-a, a közutak 15 % -a és több, mint 2000 ipari üzem. Itt él több, mint 800 településen 2,5 milliónyi lakos és itt termelik meg a GDP 30 % -át.

3 Árvizek és belvizek Magyarország veszélyeztetettségét meghatározza, hogy a Kárpát- medence legmélyebb területén helyezkedik el. Az ország árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres áradást okozva (Felső-Tisza és mellékfolyói, a Körösök). Két nagy árvízveszélyes időszak alakulhat ki: jeges ár: a jégzajlás, a hóolvadás, a jégtorlódás miatt, illetve zöldár: a tavaszi olvadás (Alpok, Kárpátok), esőzések, illetve a korai nyári esőzések miatt. Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvízkárok. A belvíz veszélyeztetettség szinte valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést érint. A veszélyeztetett területen magas a szociálisan hátrányos helyzetű népesség. A belvízveszély szociális problémákat is felvethet. A magas talajvíz és egy, vagy sorozatos intenzív esőzés hatására elhúzódó belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein. Az árvizek és belvizek következményeit tovább súlyosbítják az ipari üzemek, olajfinomítók, ipari és vegyi raktárak által okozott ivóvíz- és talajszennyezések. Természeti katasztrófák

4 Földrengések Magyarország a földrengések által közepesen veszélyeztetett terület. Nem fekszik földrengésveszélyes zónában, de keresztülhúzódik hazánkon néhány törésvonal, amelyek mentén tektonikus eredetű rengés alakulhat ki. A veszélyes technológiát folytató létesítmények telepítésénél az engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a létesítmény földrengésállóságának biztonságát. Rendkívüli időjárási viszonyok - szárazság és az aszály A szárazság és az aszály a magyar történelem során gyakran előforduló katasztrófák voltak, amelyek következtében tömeges állatelhullás alakult ki, vagy éhínség sújtott. Különösen az alföldi területeken viszonylag gyakoriak az aszályos évek. Hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék A hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék általában a nyári zivatarok velejárója. A probléma akkor jelentkezik, amikor a víz elvezetésére szolgáló csatorna vagy árokrendszer nem képes az összegyűlt vizet befogadni és elvezetni, a víz elönti a mélyebben fekvő területeket, a talajszint alatti helyiségeket, illetve a völgyekben lévő településeket. Szélviharok A viharos, orkánszerű szél jelentős károkat okozhat és személyi sérüléssel is járhat. Hazánkban a szélvihar gyakorisága db/év is lehet. A legszelesebb a Kisalföld, mérsékeltebb a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, legkevésbé a dunántúli dombvidék. Részletek a Honlapon. Honlapon.

5 Hóvihar A hófúvások, hóesések katasztrofális helyzetet alakíthatnak ki azzal, hogy - viszonylag kis mennyiség esetén is - egyes vidékek, települések életét béníthatják meg. A hófúvások okozta közlekedési akadályok megnehezítik - esetenként lehetetlenné teszik - a szállítást, a közlekedést. Ezzel a veszélyeztetéssel az ország egész területén számolhatunk, 3-5 éves gyakorisággal. A rendkívüli téli időjárási viszonyok között súlyosbítja a helyzetet a zsáktelepüléses településszerkezet. A három napot meghaladó intenzív havazás következtében egyes települések, településrészek elzáródhatnak a külvilágtól. Az elszórt, egymástól és a főútvonalaktól távol eső településrészeket egyenként kell felszabadítani, jelentős erő-eszköz felhasználásával. Az itt élő emberek ellátásának megoldásához adott esetben helikopter és honvédségi terepjáró eszközök igénybe vételére is szükség lehet. A hóhelyzet felszámolásához szükséges az egyes településen igénybe vehető technikai eszközök, valamint melegedő és parkolóhelyek aktualizált adattára.

6 Civilizációs katasztrófák Veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás légszennyezettség felszíni vizek szennyeződése veszélyes hulladékok A legsúlyosabb eseményeket külföldről érkező szennyezések okozhatják ben a Tiszán Románia felől érkező cián és nehézfém szennyezés okozott két ízben is ökológiai katasztrófát. Nyugat-Magyarországon a Rábát szennyezik az Ausztriából érkező tisztítatlan és veszélyes anyagot tartalmazó ipari szennyvízzel. Veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési balesetek Rendkívüli, tömeges méretű közlekedési balesetet sokféle tényező eredményezhet: rendkívüli időjárási viszony (nagy kiterjedésű köd, hatalmas erejű szélvihar, hóvihar stb.), emberi figyelmetlenség, műszaki meghibásodás, veszélyes anyagot szállító kamion közlekedési balesete.

7 Atomerőművek, nukleáris veszélyeztetettség A Paksi atomerőmű elemzések szerint a világ 30 legbiztonságosabb erőműve között van. Az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre. Az erőmű rendelkezik létesítményi tűzoltósággal és fegyveres biztonsági őrséggel. Az erőműben esetlegesen bekövetkező katasztrófa a 30 km-es körzetben azonnali intézkedéseket követelne, de hatása az egész országra, sőt a határon túlra is kiterjedne. A Magyar Köztársaság területén nukleáris veszélyhelyzet alakulhat ki: valamelyik hazai nukleáris létesítmény üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, illetve valamilyen erőszakos behatás, nukleáris (friss vagy kiégett fűtőelem) és radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása (vasúti, közúti, légi, vízi) során bekövetkező baleset, az ország határain túli nukleáris létesítmény balesete vagy nukleáris szállítási baleset, meghibásodott, nukleáris erőforrással működő űrobjektum, vagy meteorit földre való becsapódása, nukleáris fegyver véletlen balesete vagy tudatos alkalmazása következtében.

8 Veszélyes ipari létesítményekben, veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása és szállítása közben bekövetkező katasztrófák Veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása Az elmúlt években a vegyiparban felhasznált, gyártott veszélyes anyagok jelenléte a termelést meghaladó mértékben nőtt. Kiemelkedő a veszprémi, a borsodi iparvidékek illetve a Budapest közigazgatási határán belüli ipari üzemek veszélyessége. Többnyire a veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás, tűzeset okozza a balesetet. A vegyi anyagok terjedése szempontjából az Alföldön működő vegyi üzemek balesetei a veszélyesek, mert a vegyi felhők akár 100 km-es kiterjedésben is szennyezhetik a környezetet. Kisebb veszélyforrást jelenthetnek a kis és közepes nagyságú hűtőházak, hűtőgépeket alkalmazó üzemek, feldolgozó üzemek, raktárak. Az ezekkel kapcsolatos veszélyforrás főleg az ammóniaömlés, amely a lakosság kitelepítésével járhat. Veszélyes anyagok szállítása Az ország út- illetve vasúthálózatán, és egyre inkább a hajózható vizeken is, jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás történik. A szállítási útvonalak jelentős része Budapesten és más nagyvárosokon halad keresztül. Különösen veszélyes a kerülő útvonalakkal még nem rendelkező, viszont nagy átmenő forgalmat lebonyolító nagyobb városainkban, mint például Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Kaposvárott.

9 Humán járványok Az új kórokozók megjelenésén túl (AIDS, Lyme kór) a migráció növekedése és a közegészségügyi helyzet romlása miatt újra feltűntek a már elfelejtett betegségek, mint a TBC vagy a gennyes agyhártyagyulladás. A fertőző betegségek elterjedését és szerepét jelentősen befolyásolják az alábbi tényezők: – – a migráció felgyorsulása, – – nyitott határok, – – a szociális helyzet romlása, – – a hajléktalanok tömeges megjelenése, – – az éhínség, – – nyomor stb. A madárinfluenza H5-N1 típusa az 1990-es évek végén bukkant föl, amelyet főként a vadon élő víziszárnyasok terjesztenek, és amely két és fél év alatt százmillió baromfit pusztított el Ázsiában. Tömeges méretű migráció A migráció hazánkat eddig általában tranzitországként érintette, de a gazdasági fejlődés, miatt a jövőben Magyarország is egyre inkább célországgá válik. Veszélyfaktort jelent a migráció mellett és miatt az illegális kereskedelem, a fegyver-, a kábítószer- és az embercsempészet, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek hazánk biztonságára.

10 Terrorcselekményhez kapcsolódó katasztrófák A terrorizmus nemzetközi biztonsági probléma és kifejezetten antidemokratikus jelenség. A terrorizmus az egyetlen olyan potenciális veszélyhelyzet, amellyel minden demokratikus országnak számolnia kell. A világ bármely táján működő terrorista csoportot a következő kategóriák valamelyikébe lehet sorolni: nemzeti: egy ország területére szorítkozik ( IRA, ETA, NPA). nemzetközi: nem szorítkoznak egyetlen ország területére, támadásaik a világ bármely pontját elérhetik. Ezeknek a csoportoknak nagy részét valamely kormány támogatja. felszabadító mozgalmak: gyakran csak másodsorban vagy véletlenül tartoznak valamelyik szélesebb körű politikai stratégiához. Az alkalmazott eszköz jellege szerint oszthatók fel a terrorista akciók - a hagyományos akciókon túl -: nukleáris (radiológiai), vegyi és bio-terror cselekményekre. A következő terrorcselekményekhez kapcsolódhatnak katasztrófák: túsz-szerzés (veszélyes tevékenységet folytató üzemek irányító központjaiban, illetve tömegtartózkodásra alkalmas helyeken), jármű (közúti, vasúti, vízi, légi veszélyes anyag szállítmányok) eltulajdonítás, robbantás (völgyzáró gátak, víztározók, kőolaj vagy gázvezeték), diverziós, szabotázs eszközök (közigazgatási objektumok, média központok) alkalmazása, egyéb (műholdas informatikai irányítórendszerbe való behatolás, annak megbénítása) terrorcselekmény.

11 A klímaváltozás hatásai Az elmúlt időszak időjárással kapcsolatos hazai és nemzetközi eseményei ráirányították a figyelmet az extrém időjárással összefüggő problémakörre. Úgy tűnik, hogy mind gyakoribbak a szélsőséges események, amelyek gyakran követelnek emberi életeket és okoznak jelentős anyagi károkat. Ha a föld 100 évre eső becsült értékeit megvizsgáljuk, a növekvő tendencia jól látható. Logikusan tehető fel tehát a kérdés: Várható-e a természeti és civilizációs biztonságot befolyásoló klímaváltozás (különös tekintettel hazánkra) a XXI. században? Mivel erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, megfordítható a kérdés: Van-e garancia arra, hogy nem lesz klímaváltozás? A válasz természetesen, hogy nincs, és így nincs felmentés arra, hogy a globális klímaváltozással összefüggő teljes tudományos bizonyosság hiánya miatt mulasztásra kerüljenek a szükséges intézkedések.


Letölteni ppt "Veszélyeztetettségi specifikumok, katasztrófatípusok A katasztrófák típusai A 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendeletben nevesített, hazánkat veszélyeztető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések