1 Dr. Kovács Árpád K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó.

Az előadások a következő témára: "1 Dr. Kovács Árpád K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó."— Előadás másolata:

1 1 Dr. Kovács Árpád K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó

2 2 Témakörök az állam gazdasági funkciói, a közháztartás, a világ változásai, beleértve a hatalmi egyensúlyok, a „kiegyensúlyozó” szervezetek vezetési stílusában mutatkozó néhány jelenséget; a nemzeti versenyképesség, ezen belül az államháztartás, a központi költségvetés szerepe; a közháztartás, a közigazgatás rendszere működésének a versenyképességre gyakorolt hatásai, beleértve néhány ellenőrzést érintő összefüggést.

3 3 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLAMSZERVEZET TELJESÍTMÉNYE AZ ÁLLAMSZERVEZET SZABÁLYOS MŰKÖDÉSE ELLENŐRIZHETŐSÉG HATÉKONYSÁG Részvételre, kooperációra buzdító magatartás Konszenzus képes tevékenység TÖRVÉNYESSÉG Konszenzus képes tevékenység Célszerű, eredményes gazdálkodás Reagáló képes működés Elszámoltatható tevékenység Átlátható működés Esélyegyen- lőséget, mások gondolatát befogadó szabályozás Törvényeket, szabályokat követő magatartás 3

4 4 A versenyképességet meghatározó tényezők és feltételek Kulturális és hagyománybeli tényezők Társadalmi és politikai tényezők Állami intézmények, kor- mányzat (államháztartás) Versenyképesség Technológiai, technikai tényezők Vállalati szféra Nemzetközi szerve- zetek és intézmények, integrációs feltételek Globális verseny, világgazdasági kilátások

5 5 *Vásárlóerő paritáson Euro-ban; Forrás:KSH, OECD

6 6 Forrás: Eurostat

7 7 7 Forrás: World Economic Forum

8 8 Forrás: Eurostat, PM

9 9 Forrás: European Commission; A dőlt betűs adatok saját számítások, illetve más forrásból származnak. (A zárójelben lévő magyar adatok GFS módszertan szerint)

10 10 A versenyképességről összefoglalóan A versenyképesség átfogó megítéléséhez – elismerve a különböző mutatószámok szerint a relatív helyzetünk romló tendenciáját – az alábbi tényezők és feltételek szerepét emelném ki: A modern humánerőforrás-gazdálkodás, az oktatás és továbbképzés, az emberi erőforrás, a tudás hatékony hasznosítása külön-külön és együtt versenyképességi tényezők. A mindenre kiterjedő versenyképességi kihívások az eddigiektől eltérő készségű és képzettségű köztisztviselőket is igényelnek. A nemzeti versenyképesség része az ellenőrzési rendszer hatékony működése.

11 11 Nemzetközi versenyképességi ragsor Ország20002001200220032004 Belgium1918191825 NSZK13 172021 Görögország3431364244 Spanyolország2524232731 Franciaország2225 2330 Írország5791110 Olaszország3233344151 Luxemburg32229 Hollandia4641316 Ausztria1814151413 Portugália28323339 Finnország65338 Dánia1215657 Svédország141112 11 Egyesült Királyság1517161922 USA11111 Forrás: World Competitiveness Yearbook, 2004

12 12 Az EU és az USA aránya a világexportban (%) Ország1991199319952000200120022003 Belgium3,43,33,43,03,13,33,5 NSZK11,410,110,28,69,39,610,1 Görögország0,2 Spanyolország1,7 1,41,71,8 1,7 Franciaország6,15,6 4,74,8 4,9 Írország0,70,80,91,21,4 1,2 Olaszország4,84,73,7 3,93,83,4 Luxemburg0,2 0,1 Hollandia3,83,73,83,33,5 Ausztria1,21,1 1,01,1 1,2 Portugália0,50,40,50,4 Finnország0,70,60,80,7 GMU34,632,232,928,730,531,132,0 Dánia1,0 0,8 0,9 Svédország1,61,31,51,41,21,31,4 Egyesült Királyság5,25,14,04,24,64,24,1 EU-1542,439,340,235,336,937,538,3 AU-10 (új tagok)n..a.1,51,61,92,22,42,7 EU-25n.a.40,741,837,239,139,941,0 USA11,912,311,412,311,910,99,8 Világ100,0 Forrás: IMF International Financial Statistics

13 13 A GDP és az egy főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban (%) OrszágGDPEgy főre jutó GDP 1961-19901991-19951996-20002001-20041961-19901991-19951996-20002001-2004 Belgium3,41,62,71,13,11,22,50,7 NSZK3,22,01,80,62,71,41,70,5 Görögország4,51,23,44,03,90,32,93,7 Spanyolország4,61,53,82,53,71,33,51,8 Franciaország3,81,12,71,33,00,62,30,9 Írország4,24,79,84,53,44,18,73,1 Olaszország3,91,31,91,03,41,11,80,7 Luxemburg3,74,07,11,73,02,55,60,7 Hollandia3,42,13,70,42,51,43,1-0,2 Ausztria3,62,02,71,23,21,32,60,8 Portugália4,81,73,92,04,41,53,5-0,2 Finnország3,9-0,94,71,13,5-1,44,41,7 GMU3,61,52,61,13,01,12,30,7 Dánia2,72,02,71,22,31,62,31,0 Svédország2,90,73,21,72,50,13,11,4 Egyesült Királyság2,51,73,12,32,21,42,91,8 EU-153,41,52,71,42,91,22,41,0 AU-10 (új tagok)n.a. 4,13,1n.a. 4,23,3 EU-25n.a. 2,71,5n.a. 2,51,1 USA3,52,54,12,52,41,22,91,5 Megjegyzés: A 2004. Évi adatok előrejelzések. n.a.: nincs adat Forrás: European Commission: Economic forecast, Spring 2004.

14 14 A potenciális GDP növekedési üteme (%) Ország1982-19911992-20012002200320042005 Belgium2,1 2,31,92,0 NSZK3,91,61,51,6 1,7 Görögország1,22,63,13,33,5 Spanyolország2,62,92,82,7 2,6 Franciaország2,02,11,92,22,1 Írország3,67,26,65,25,34,7 Olaszország2,41,61,81,5 1,4 Hollandia2,12,82,31,42,21,6 Ausztria2,32,22,32,1 2,0 Portugália2,8 2,61,6 1,8 Finnország2,52,42,82,52,32,5 GMU2,82,12,01,92,01,9 Dánia1,62,32,2 2,1 Svédország2,02,2 2,32,2 Egyesült Királyság2,12,62,72,5 2,4 EU-152,62,22,12,0 USA2,93,22,83,0 3,1 Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat. A 2004. és a 2005. évi adat előrejelzés. A potenciális GDP-t a COBB-Douglas termelési függvény megközelítéssel becsülték. Forrás: OECD Economic Outlook, 2004. No. 75., 2004/2

15 15 A termelékenység éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban (%) OrszágGDP/foglalkoztatottEgy órára jutó kibocsátás 1961-19901991-19951996-20002001-20041990-19951995-2003 Belgium3,21,11,40,82,31,6 NSZK2,72,11,10,93,51,9 Görögország4,20,72,53,10,63,1 Spanyolország4,21,90,70,52,3-0,3 Franciaország3,31,51,30,61,41,3 Írország3,92,93,92,73,64,9 Olaszország3,52,11,10,02,30,5 Luxemburg2,51,32,8-0,12,31,1 Hollandia2,71,31,20,61,40,6 Ausztria3,52,11,90,81,82,3 Portugália4,72,31,80,13,61,6 Finnország3,52,92,41,42,6 GMU3,21,71,10,6n.a. Dánia2,12,01,61,52,41,7 Svédország2,22,92,51,42,02,1 Egyesült Királyság2,12,71,61,52,91,8 EU-152,91,91,30,72,51,3 AU-10 (új tagok)n.a. 3,83,3n.a.4,2 EU-25n.a. 1,51,0n.a.1,7 USA1,51,32,12,21,01,9 Megjegyzés: A 2004. évi adatok előrejelzések. n.a.: nincs adat Forrás: European Commission: Economic forecast, Spring 2004, Conference Board

16 16 Munkaerő-felvétel, elbocsátás és foglalkoztatási feltételek (2004) OrszágMunkaerő-felvétel nehézsége indexe Munkaidő- merevség indexe Elbocsátási nehézség idexe Foglalkoztatási rugalmasság indexe Elbocsátás költsége (hetek száma*) Belgium114010208 NSZK4480405580 Görögország76804066133 Spanyolország6780606968 Franciaország7880406632 Írország2840202952 Olaszország6160305047 Hollandia2860404316 Ausztria08040 55 Portugália3380605898 Finnország3360404424 Dánia040101739 Svédország2860404334 Egyesült Királyság1140102025 USA001038 OECD-átlag26,250,026,834,440,4 Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat. *Amíg munkabért kell fizetni. Forrás: World Bank Doing business in 2005. http:/rru.worldbank.org/DoingBusiness/ExploreEconomies/BusinessClimateSnapshot.aspx?economyid=93

17 17 A központi költségvetési és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak száma 2001-2003. években Köztisztviselők (fő)Közalkalmazottak (fő)Összesen (fő) 200120022003200120022003200120022003 Központi költségvetési szervek 534885522668823122946120369113362176434175595182185 Helyi önkormány- zatok és intézményeik 364873793742159417278418705421258453765456642463417 Összesen:8997593163110982540224539074534620630199632237645602 Forrás: MK 2001., 2002. és 2003. évi zárszámadás adatai

18 18 Az államháztartás kiadásai néhány nagy ellátórendszerre nézve a GDP, illetve a teljes államháztartási kiadás %-ában

19 19

20 20 Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

21 21 Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

22 22 Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

23 23 Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

24 24 Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

25 25 A főbb költségvetési kiadási tervadatok indexei 1991-2005

26 26 Az ECA beszámolója a Parlamentnek és a Tanácsnak Költségvetési Ellenőrzés Bizottsága tanulmányozza az ECA és a Tanács beszámolóját A Tanács formális javaslattal él a Parlament felé A bizottság elkészíti a költségvetési felmentési határozat és indítvány tervezetét A Parlament szavaz a határozattervezetről és indítványról A jóváhagyás elutasítva vagy elhalasztva A Parlament valószínűleg bizalmatlansági indítvánnyal él A Bizottság köteles intézkedni az esetleges problémás területeken A Parlament Elnöke aláírja a (költségvetési) zárszámadást és az törvényerőre emelkedik Jóváhagyá s November Január Február Március/Április Követő év Második év Forrás: Finance, Audit and Accaentability in the European Union, NAO, London, June, 200, in ÁSZ Euroatlanti Füzetek (ÁSZ, Bp., 2001), 44. old. A költségvetési „zárszámadás” és az European Court of Auditors tevékenysége

27 27