Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékok csoportosítása, hulladékgazdálkodás Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékok csoportosítása, hulladékgazdálkodás Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Hulladékok csoportosítása, hulladékgazdálkodás Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 Hulladék fogalma Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember: mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlen fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.

3 Hulladék fogalma hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

4 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XLIII. TÖRVÉNYHEZ Hulladékkategóriák (Q1 – Q16) Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek Q4 Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset következtében szennyeződött anyagokat, eszközöket stb. is Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.)

5 Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.) Q9 Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők, szennyvíziszapok stb.) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, festék maradék stb.) Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai stb.) Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.) Q13 Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

6 Veszélyesség szerint inert nem veszélyes

7 Inert hulladék A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet definiálta: nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson vízben nem oldódik, nem ég más fizikai vagy kémiai módon nem reagál nem bomlik le biológiai úton nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket Példák: kitermelt föld, útbontási hulladék…

8 Veszélyes hulladék A évi XLIII. törvény definiálta: veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;

9 A veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény H betűvel és egy sorszámmal jelöli:2000. évi XLIII. törvény H1 - robbanó H2 - oxidáló H3-A - tűzveszélyes H3-B - kevésbé tűzveszélyes H4 - irritáló vagy izgató H5 - ártalmas H6 - mérgező H7 - rákkeltő (karcinogén) H8 - maró (korrozív) H9 - fertőző H10 - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén) H11 - genetikai károsodást okozó (mutagén) H12 - anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek H13 - anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék H14 - környezetre veszélyes (anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják)

10 Magyarországon nagy mennyiségben keletkezik a II. veszélyességi osztályba tartozó vörösiszap. Az aluminiumgyártás során a bauxit szennyező anyagai - különféle nátrium-alumínium- szilikátok, vas-oxid, vas-hidroxid, kis mennyiségben tallium, vanádium, gallium, réz, és egyéb fém oxidok ill. hidroxidok - erősen lúgos kémhatású iszap formájában kerülnek ki az ülepítő berendezésekből. A vörösiszapban található fém komponensek kinyerése ma még nem gazdaságos. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján megszűnt kategóriák: 1.különösen veszélyes (I.), 2.fokozottan veszélyes (II.) 3.mérsékelten veszélyes (III.) osztály

11 Hulladékok csoportosítása (Árvai,1991.) HulladéktípusEredetJellemző Termelési hulladék Kitermelő, feldolgozó és szolgáltató tevékenység Fizikai és kémiai tulajdonsága igen változó Települési szilárd és folyékony hulladék Elosztási, szolgáltató és fogyasztási tevékenység Fizikai és kémiai tulajdonsága változó. Összetétele és mennyisége az életszínvonaltól és a fogyasztási szokásoktól függ Különleges kezelést igénylő hulladék Kitermelő, feldolgozó, szolgáltató, elosztási és fogyasztási tevékenység Mérgező, fertőző, korrozív, radioaktív, tűz-és robbanás- veszélyes. A hulladék vagy bármely bomlásterméke az emberre, az élővilágra és az épített környezetre káros hatást fejt ki

12 Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék képződik (2005) 5 % veszélyes 10 % inert 5 % veszélyes 85 % nem veszélyes 10 % inert 90 % erőművi salak 10 % kereskedelemben és szolgáltatásokban

13 5 % veszélyes hulladék évi 3,5 – 4 millió tonna ~ 25 % vörösiszap ~ 30 % fémkohászat, ásványolaj- termék feldolgozása ~ 35% erőmű, hulladékégető ~ 10 % növényi és állati ~ 1% települési szilárd hulladék

14 Halmazállapot szerint - szilárd (darabos, szemcsés) - folyékony (szennyvíz, szerves oldószerek) - gáz (légszennyező, szennyező gázok) Anyagi sajátosság alapján - homogén (pl. egy komponensűoldószerelegy) - heterogén ( pl. szilárd hulladék keverék) - diszperz (pl. iszap)

15 Települési folyékony hulladék Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel.

16 TÁRSADALMI EREDET SZERINT: Szolgáltatások során keletkező hulladékok A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező maradékanyagok Ipari hulladékok Mezőgazdasági hulladékok Termelési hulladékok

17 Vegyi anyagok Energia Víz Levegőemisszió Szennyvíz Hulladék Termék Egyéb alapanyag INPUT Ipari üzem Az ipari termelés mérlege

18 Termelési hulladékok A termelési hulladékoknak eredet szerint a következő fő csoportjai különböztethetők meg: a gyártási tevékenység során az anyag-átalakítási műveleteknél természetszerűen képződő hulladékok, mint a tevékenység szükségszerű velejárói; a karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során szükségszerűen képződő hulladékok; a technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányosságai miatt keletkező hulladékok; az adminisztratív és szociális létesítményekből valamint az üzemépületek takarításából származó hulladékok; a termelő létesítmények üzemi közterületeiről származó hulladékok.

19 A települési hulladékok Összetétele és mennyisége jelentős mértékben függ:  az életszínvonaltól  az életmódtól (fogyasztási szokásoktól) A települési hulladékok csoportosítása: - települési szilárd hulladékok, - települési folyékony hulladékok, - inert hulladékok, - biohulladékok

20 213/2001. (XI. 14.) korm. rendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Települési szilárd hulladék: háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

21 A települési szilárd hulladékok jellemzői mennyiség sűrűség Összetétel, minőség Hulladékanalízis alapján: nedvességtartalom, éghető anyag (szerves anyag-) tartalom, hamutartalom, fűtőérték, méret (frakció) szerinti osztályozás, mechanikai összetétel.

22 Települési hulladékok országos jellemző, száraz hulladék összetétel

23 Biológiailag bontható hulladékok Papír, karton konyhai hulladék textíl Fahulladék Kerti hulladék Piaci hulladék Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

24 Hulladékok jellemzése Fizikai jellemzők Méreteloszlás: eloszlásgörbével jellemezhető. Megmutatja, hogy a teljes hulladékmennyiség hány %-a esik az adott mérettartományba, pl. 0-50mm közé. Mérése történhet válogatással, vagy hulladékosztályozó dobbal. Víztartalom: termikus kezelésnél különösen fontos. Megmutatja, hogy a teljes hulladékmennyiség hány tömeg %-a víz. Mérése tömegméréssel történik, 105 fokon tömegállandóságig történő szárítás előtt és után. A mért mennyiségek különbsége a hulladékból eltávozott víz tömege. Szag: befolyásolja a szervesanyag-tartalom és a levegőtől való elzártság.

25 Hulladékok jellemzése Kémiai jellemzők A hulladék ártalmatlanítása és hasznosítása szempontjából szükséges a hulladékok kémiai jellemzőinek ismerete is. pH: adott hulladékmennyiség vizes „oldatában” mérve –éves átlagban közel semleges –nyáron enyhén savanyú –téli időszakban enyhén lúgos kémhatású. Tápanyagtartalom: a bio- és zöldhulladékok mezőgazdasági hasznosítása szempontjából a trágyaérték megítéléséhez szükséges a C:N:P:K arányának ismerete. Izzítási veszteség és maradék: a hulladék izzítása után visszamaradó mennyiség / az eredeti mennyiség az izzítási maradék.

26 Hulladékok jellemzése Minél nagyobb a hulladék izzítási vesztesége, annál jobban égethető. ÉghetőNem éghető Papír Műanyag Bőr Fa Gumi Élelmiszer Kerti hulladék Vas, acél, Egyéb fém Üveg Cserép, kerámia Építési, bontási törmelék egyéb

27 Hulladékok jellemzése Biológiai jellemzők A mikroorganizmusok jelenléte, köztük a fertőző betegségeket terjesztő kórokozók jelenléte a hulladékban. tífusz kolera dizentéria férgesség

28 Települési szilárd hulladék fellazulásának folyamata (Budapest) ( mennyiség, sűrűség)

29 Település hulladékokkal kapcsolatos jogi szabályozás 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. Hatálya alá tartoznak a települési szilárd és települési folyékony hulladékok egyaránt, valamint azon tevékenységek, melyek a települési szilárd vagy a települési folyékony hulladékokkal összefüggenek. Hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősíti a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket: Gyűjtés – Szállítás – Előkezelés – Tárolás – Hasznosítás – Ártalmatlanítás, valamint a települési hulladékkezelő telep üzemeltetését.

30 Hulladékgazdálkodás hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

31 A hulladékkezelés szintjei Megelőzés Csökkentés Újrahasználat Újrahasznosítás Energiatartalom kinyerése Lerakás Lehetőség szerint elérendő állapot Lehetőség szerint kerülendő állapot

32 újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká; hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása; ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával;

33 Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek D1Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba D2Talajban történő kezelés (folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása stb.) D3Mély-injektálás (szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy természetes üregekbe juttatása stb.) D4Felszíni feltöltés (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítő tavakban stb.) D5Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.) D6Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat D7Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is D8E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek D9E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (elpárologtatás, szárítás, kiégetés stb.) D10Hulladékégetés szárazföldön D11Hulladékégetés tengeren D12Tartós tárolás (tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában stb.) D13Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D14Átcsomagolás a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D15Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

34 Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek R1Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása R2Oldószerek visszanyerése, regenerálása R3Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) R4Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R6Savak vagy lúgok regenerálása R7Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése R8Katalizátorok összetevőinek visszanyerése R9Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata R10Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös R11Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása R12Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében R13Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

35 A hulladékkezelési technológiai rendszer

36 gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén; szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is; előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;


Letölteni ppt "Hulladékok csoportosítása, hulladékgazdálkodás Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések