Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

© N. Fodor János, 2012. A nyelvrokonság kritériumai latinolaszfranciaportugá l spanyolromán lac, la ct is ’tej’la tt ela it le it ele ch ela pt e o ct.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "© N. Fodor János, 2012. A nyelvrokonság kritériumai latinolaszfranciaportugá l spanyolromán lac, la ct is ’tej’la tt ela it le it ele ch ela pt e o ct."— Előadás másolata:

1 © N. Fodor János, 2012

2 A nyelvrokonság kritériumai latinolaszfranciaportugá l spanyolromán lac, la ct is ’tej’la tt ela it le it ele ch ela pt e o ct o ’8’o tt ohu it o it oo ch oo pt fa ct um ’tett; tény’ fa tt ofa it fe it ohe ch ofa pt nox, no ct is ’éj’ no tt enu it no it eno ch enoa pt e L. még részletesen H ONTI L ÁSZLÓ : A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: H ONTI L ÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp., –31.

3 magyarfinnosztjákvogul házkotakat faz(-ék)pataputpōt kézkäteketkät százszataszàtšāt lúdlintulontlōnt hadkunta χ ɒ ntəγ χònt

4 A finnugor (ugor) alapszókincsbeli fogalomkörök  testrészek : fő, száj, áll, fül, szem, fog, láb, mell, máj, bőr, ágyék, far, epe, here  rokoni kapcsolatok : apa, anya, fiú, leány, meny, ángy, öcs, vő, férj  elemi cselekvések : él, hal, lesz, szül, van, áll, megy, ül, eszik, fal, lát, les, dug  számok : egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz  természet tárgyai, jelenségei : csillag, ég, világ, jég, hó, esik, fagy, víz, ár, hab, tó, hegy

5  növények, növényi részek és állatok : ág, fa, odu, tő, fenyő, nyár, meggy, egér, hód, sün, hal, kígyó, holló, lúd, varjú, légy, méh, nyű, ló stb.)  ház körüli eszközök, használati tárgyak : ágy, ajtó, fal, ház, zug, fazék, háló, kés, íj, ideg, nyíl, nyereg, kengyel

6

7 El ő magyar kor? Ő smagyar kor (Kr. e. I. évezred kezdete — Kr. u. 895 – 900 (Honfoglalás) Bels ő korszakhatár: Kr. u. V – VI. század (korai és kései ő smagyar kor) Nyelvemléktelen id ő szak ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus iráni jövevényszavak törzsi nyelvjárások (s-ez ő, cs-z ő ) írásbeliség: rovásírás (ró, bet ű, ír)

8 A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., Kr. e. I. évezred kezdete Kr. u. V. sz. Kr. u. 670 után

9

10

11

12 Forrás: mindentudas.hu Julianus barát útja (Biljar – a volgai bolgárok fővárosa) Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar

13 Forrás: mindentudas.hu

14

15 A népek és annak nyelvhasználói történetük során számos néppel és nyelvvel érintkeznek.  nyelvi kontaktus : areális nyelvi hatás, lexikális hatás (szókölcsönzés) A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és térbeli érintkezés A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadás- átvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok ezért is problémásak!)

16 A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez  fonetikai és grammatikai alkalmazkodás A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési mozzanatban (tulajdonságban) különbözik.  Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett szó. Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az átvevő nyelv struktúrájához.  A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondat- szerkesztési szabályok.

17 A jövevényszó fogalma A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó, amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők számára az idegen eredete teljesen felismerhetetlenné vált. A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés kritériumai:  illeszkedés a nyelv hangrendszeréhez (pl. pl á za )  illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl. pláz á ban )  szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica, plázázik )

18 Grammatikai analógia : A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor nyelvállapotának alaktani szabályait követik. Pl. fólia : fóli á -t ( fóliat )| Minta: alma : alm á -t Megkapják az aktuálisan produktív képzőket: pl. – l vagy – z (faxol, ímélezik) A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy. A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé tagozódik be. (A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)

19 Az iráni jövevényszavak A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi). 1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el – keletiráni nyelvi hatás : nomád életforma: ló < ugor * lo γз < keletiráni (yüech-chih) * lo γ ǝ ‘ló’, nyereg, fék ‘kötőfék’ hitvilág: isten keletiráni *vimand ‘liturgikus szövegeket elmondani’, menny, ég (Harmatta 1996: 73) egyéb keletiráni jövevényszavak  az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált ‘kiált’, szó, üstök stb.  az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz, gógány ‘huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú erődyítmény állatok védelmére’, bűz, fizet, özvegy, nemez

20

21 2) Vándorlások korában (V–VI. sz.-tól VIII. sz.-ig) Hunor és Magor története (alán lányrablás) a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a Kubán folyó vidékén  alán eredetűek: er ‘férfi’ < alán *ēr ‘nemes, férfi, ember’, asszony < a χ szin ‘úrnő’ (vö. oszét ä χ sīn ‘úrnő’), gazdag, híd, kert ?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem, kaliz ‘khorezmi’  további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak: egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy  kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak: vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz

22 Török jövevényszavak csoportjai A magyar nyelv kialakulása előtt is volt török nyelvű népekkel való érintkezés  ősi, alapnyelvi eredetű szókészlethez tartozik. Ótörök nyelvek : csuvasos és köztörök Török népek : csuvas; onogurok, volgai bolgárok, kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök 1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér ‘megérint, érkezik’ 2) Vándorlások kora (Kr. u. V–VI. sz.-tól) erős nyelvi-kulturális hatás 3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő 4) Oszmán-török (XVI–XVII. sz.)

23 Az ótörök nyelvi kontaktus helye A nyelvi kontaktus ideje Kr. u. V–VI. század—IX. század

24 Az ótörök jövevényszavak jellemzése  szókészletünk lényeges része  ugor-török „háború”  491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011) (TESz.: 224; EWUng.: 325)  széles körű és mély műveltségi hatást tükröznek  A török népek jól szervezett lovas- nomádok, nagyállattartók, vándorló életmódúak voltak, de voltak állandó szálláshelyeik, ahol földművelést folytattak.  sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak

25 A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon elkülöníthető: 1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ‘ökör’ > köztörök zikiz (öküz) A magyarba bekerülő szavak főként csuvasos jellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír, gyűrű, sárkány stb. 2) őstörök * j > csuvasos szj v. sz > köztörök j Csuvasos eredetű: szél ‘légáramlat’, szérű, szőlő

26 3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs  a magyarban ma gy (gyapjú, gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű, gyűszű) 4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č) > köztörök š [s] A magyar dél, d ő l, kölyök csuvasos eredetű. L. még: bölcs ő, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB. bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács 5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s] > köztörök si-, sa- [szi] csuvasos: sárkány, serke, sárga köztörök: szúnyog

27 1) testrésznevek : kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő, boka, csipa, térd 2) tulajdonságok : apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge, kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő 3) állattenyésztés szavai : szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó ‘két éves juh’, gyapjú, ürü kecsketartás: kecske, olló ‘gida’ sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés; baromfi: tyúk (Fiastyúk) tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró

28 kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureu ohul ), béklyó, gyeplő 4) földművelés : gabonafélék: árpa, búza, komló Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű, tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór konyhakerti növények: borsó, komló, torma gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő borászat: szőlő, szűr, bor, söprő 5) lakóhely : sátor, karó, kút, kapu Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu

29 6) öltözködés : ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör; kender  tiló, orsó, gyűszű, csepű 7) mesterségek : szűcs, ács, szatócs, tolmács Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr, teker, tűr ‘összehajt’, balta? 8) társadalmi és állami élet : temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó hadviselés: sereg, gyűl, tömény ‘tízezer emberből álló hadi egység’; bátor, gyáva, érdem jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom ‘vagyon’, kölcsön, orv, bocsát

30 9) hitvilág : id ‘szent’ > *idház > egyház (An.: Igfon ) táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol, ige, gyaláz, gyón, sárkány 10) halászat-vadászat : gyertya, süllő, tok, hurok, tőr 11) természeti környezet : nyár, homok, árok, dél, sár, szél, tenger Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul, sólyom, torontál, Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján, torma, csalán 12) műveltség : ír, betű, könyv ?, szám, idő, kor

31 „A nyelv egy nép kultúrájának leggazdagabb okmánytára, él és emlékezik.” (Tompa József) Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., –55, 64–79. Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc. Osiris, Bp., –203. Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp., –41, 243–50.


Letölteni ppt "© N. Fodor János, 2012. A nyelvrokonság kritériumai latinolaszfranciaportugá l spanyolromán lac, la ct is ’tej’la tt ela it le it ele ch ela pt e o ct."

Hasonló előadás


Google Hirdetések