Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai.

3 HEFOP hét A hulladék fogalma. A hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, stratégiái. A hulladékgazdálkodási törvény. 2. hét A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. 3. hét A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása 4. hét A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. 6. hét A fizikai hulladékkezelési eljárások

4 HEFOP hét A kémiai hulladékkezelési eljárások 8. hét. A termikus hulladékkezelési eljárások (égetés és pirolízis). 9. hét Az égéstermékek kezelése, hőhasznosítás 10. hét A biológiai hulladékkezelés I. Komposztálás 11. hét Biogáztermelés, enzimtechnológiák 12. hét A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése 13. hét A rendezett hulladéklerakó biztonsági berendezései. A veszélyes hulladékok lerakása. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása. 14. hét A folyékony háztartási hulladékok kezelése

5 HEFOP A HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA 1.TÁRSADALMI EREDET SZERINT: a.Települési v. kommunális hulladékok szilárd folyékony b. Termelési hulladékok (A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező maradékanyagok): ipari hulladékok mg.-i hulladékok szolgáltatások során keletkező hulladékok A termelők és szolgáltatók hulladékai lehetnek: -technológiai (pl. timföldgyártásnál a vörösiszap, a vasgyártásnál a salak, állattartó telepeken a hígtrágya) -amortizációs termelésspecifikus hulladékok (termelő berendezések) -nem termelésspecifikus hulladékok (pl. csomagolóanyagok, irodai papír, irodai számítógép)

6 HEFOP A HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA a) Települési szilárd hulladék: aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott (16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

7 HEFOP A HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA B. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz. Eredete: 1.Emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítése, 2.Nem közüzemi csatorna- és árokrendszerek 3.Gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenység származik.

8 HEFOP CSOPORTOSÍTÁS HALMAZÁLLAPOT SZERINT: 2. Halmazállapot szerint (Jelentős a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése szempontjából) : Szilárd (salak, kommunális szilárd hulladék) Pasztaszerű (festékek, műgyanták) Iszapszerű (szennyvíziszap, vörösiszap) Folyékony (hígtrágya, kommunális folyékony hulladék) Gáz (füst, vegyszerek gőzei)

9 HEFOP A HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján megszűnt a veszélyes hulladékok osztályba sorolása, csak a veszélyes és a nem-veszélyes hulladékok kerülnek megkülönböztetésre. A veszélyes hulladékok egyes csoportjairól külön jogszabályok szólnak, így pl. az akkumulátorokról, olajhulladékokról vagy a PCB-tartalmú hulladékokról. 3. Veszélyesség szerint 1.Inert hulladékok (építési és bontási hulladékok, védőtávolság 300 m) 2.Nem veszélyes hulladékok (kommunális hulladékok, védőtávolság 500 m) 3.Veszélyes hulladékok (védőtávolság 1000 m)

10 HEFOP Forrás: Vermes 1998 Halmazállapot szerint Eredet szerint SzilárdFolyékonyIszapszerűGáznemű Települési Háztartási és utcai szemét Kommunális szennyvíz Kommunális szennyvíziszap, szippantott iszap Lakóház fűtések füstje Termelési Ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, almos trágya Ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya Ipari szennyvíziszapok Ipari füstök és gázok Veszélyes Különféle ipari törmelékek, salakok, porok Savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolaj Galvániszapok Vegyipari, petrokémiai gázok és füstök

11 HEFOP Inert hulladék: Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. 213/200. (XI. 14.) Korm. rendelet (A keletkező építési és bontási hulladék legnagyobb hányada inertnek tekinthető, de ez nem a teljes mennyiségre igaz, azaz az "inert hulladék" és az "építési és bontási hulladék" kategóriák nem egymás helyettesítői.)

12 HEFOP ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK 1.Kitermelt föld (a földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkező természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék) 2.Útbontási hulladék (az út, illetve közterület kopó/záró, kötő és teherviselő rétegeiből származó, szilárd ásványi anyagokból álló hulladék) 3.Építési és bontási hulladék (az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb. 4.Kevert építési hulladék - összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése, de döntően nem ásványi eredetű összetevőkből (fa, papír, műanyagok, fémek stb.) áll. Kezelés és hasznosítás: aprítás, osztályozás, valamint az ásványi eredetű komponensek (beton, tégla stb.), a fémek, műanyagok, üveg, papír és fa mechanikai eljárásokkal történő kinyerése.

13 HEFOP KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK F1. Csomagolás és csomagolási hulladék F2. Biológiai úton lebomló szerves hulladék F3. Hulladék olajok F4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek F5. Elemek és akkumulátorok F6. Gumiabroncsok F7. Kiselejtezett gépjárművek F8. Elektromos és elektronikai készülékek F9. Egészségügyi hulladék F10. Állati eredetű hulladék F11. Növényvédő szer hulladék és csomagolás F12. Építési és bontási hulladék F12.1. Azbesztmentesítési program

14 HEFOP Az ipari hulladék nagy része nem tartozik a veszélyes hulladékok közé, ezeket a lakossági hulladékkal azonos módon szállítják és kezelik. Magyarországon évente mintegy 85 millió tonna ilyen típusú termelési hulladék keletkezik. Az évente keletkező kb. 3,5 millió tonna veszélyes hulladék egy része hasznosítható (pl. elégethető), más része fizikai-kémiai-biológiai eljárásokkal ártalmatlanítható, a maradék pedig szakszerű elhelyezést igényel. Az elmúlt évtizedek alatt keletkezett, jelenleg üzemek depóniáiban lévő millió tonna (egyes becslések szerint 100 millió tonnát is meghaladó mennyiségű) veszélyes hulladék kezelését, feldolgozását is meg kell oldani.

15 HEFOP Az 1970-es évek előtt a világ országaiban nem törődtek sokat a hulladékokkal: általában előzetes környezetvédelmi hatástanulmányok nélkül, sokszor "ötletszerűen" szabadultak meg tőlük. Ez főleg az ipari termelésben feleslegessé vált melléktermékeknél lehet veszélyes. Ellenőrzés nélkül ásták el, engedték ki a vizekbe és a légkörbe ezeket az anyagokat. Az egészségkárosító hatású ipari hulladékokra először a velük foglalkozó munkahelyeken, az ott dolgozók egészségügyi állapotát vizsgálva figyeltek fel.

16 HEFOP Ma a veszélyeshulladék-tárolókat gondosan megtervezik. Még a létesítés előtt megvizsgálják a talaj összetételét, szerkezetét, az elhelyezésre kerülő hulladék várható összetételét, a benne lejátszódó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokat. Elemzik azokat a természeti folyamatokat, amelyek hatására a tárolóból szennyeződés kerülhet ki a környezetbe. A működő hulladéktárolót folyamatosan ellenőrzik, a szivárgóvizeket összegyűjtik és megtisztítják. Magyarországon ilyen korszerű hulladéklerakó Aszódon üzemel.

17 HEFOP Magyarországon nagy mennyiségben keletkezik a II. veszélyességi osztályba tartozó vörösiszap. Az aluminiumgyártás során a bauxit szennyező anyagai - különféle nátrium-alumínium- szilikátok, vas-oxid, vas- hidroxid, kis mennyiségben tallium, vanádium, gallium, réz, és egyéb fém oxidok ill. hidroxidok - erősen lúgos kémhatású iszap formájában kerülnek ki az ülepítő berendezésekből. A vörösiszapban található fém komponensek kinyerése ma még nem gazdaságos. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján megszűnt kategóriák: 1.különösen veszélyes (I.), 2.fokozottan veszélyes (II.) 3.mérsékelten veszélyes (III.) osztály

18 HEFOP Jellemzés az anyagi minőség szerint: -Fizikai jellemzők (darabosság, szemcseméret, konzisztencia, nedvességtartalom, hamutartalom) -Kémiai jellemzők pl. szervesanyag-tartalom (BOI, KOI, TOC), C/N arány, pH, nyomelemek (Cd, Pb, Hg, As), növényi tápanyag (N-P-K) tartalom -Biológiai jellemzők (patogenitás, rovarok, rágcsálók) JELENTŐSÉG: szállítás, tárolás, komposztálás, fertőzőképesség, biogáztermelés, égetés, pirolízis stb.

19 HEFOP Reduce, (csökkentés): A keletkezett hulladékok mennyiségének csökkentése Reuse, (újrahasználat): Újrahasznosítás átalakítás nélkül Recycling, (visszavezetés): Anyagában történő újrahasznosítás Recovery, (visszanyerés): A termék még használható összetevőit kinyerve próbáljuk visszavinni a körfolyamatba, már mint alapanyagot, vagy energiahordozót HULLADÉKHASZNOSÍTÁS A 4R ELV

20 HEFOP HULLADÉKHASZNOSÍTÁS A HULLADÉKHASZNOSÍTÁSRA VONATKOZÓ „R” SZÁMOK R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R6 Savak vagy lúgok regenerálása R7 Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése

21 HEFOP HULLADÉKHASZNOSÍTÁS A HULLADÉKHASZNOSÍTÁSRA VONATKOZÓ „R” SZÁMOK R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata R10 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

22 HEFOP Ártalmatlanítás Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, megszüntetése, kizárása a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával. A hulladékártalmatlanítás történhet 1.Hulladéklerakóban történő lerakással; 2.Termikus ártalmatlanítással; 3.Más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással A (2000/XLIII. törv.) melléklete tartalmazza a szóba jöhető ártalmatlanítási eljárások megnevezését, azonosító kódját (D – számok).

23 HEFOP D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba D2 Talajban történő kezelés (folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása stb.) D3 Mély-injektálás (szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy természetes üregekbe juttatása stb.) D4 Felszíni feltöltés (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítő tavakban stb.) D5 Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.) D6 Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek A „D” - számok

24 HEFOP A „D” - számok D9 E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (elpárologtatás, szárítás, kiégetés stb.) D10 Hulladékégetés szárazföldön D11 Hulladékégetés tengeren D12 Tartós tárolás (tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában stb.) D13 Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D14 Átcsomagolás a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D15 Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

25 HEFOP A felszín alatti vizek szennyezőforrásai

26 HEFOP A hulladéklerakó az emberi tevékenységek közül az egyik legjelentősebb, a talajvíz minőséget befolyásoló tényezők közül. Az ipari és háztartási hulladékok szennyező anyagai az egyszerű szervetlen ionok (nitrát, klorid), a nehézfémek (pl. króm) illetve szintetikus szerves vegyületek (pl. tetraklorid), stb. lehetnek. Ezeket a hulladékokat gyakran helyezik el, illetve tárolják a terepfelszín alatt, hasonlóképpen felszín alá kerülnek az egyedi szennyvíz tárolók, szeptikus tankok, szennyvizek, ipari szennyvíztározók, bányászati hulladéktavak, műtrágya tározók, stb.

27 HEFOP Talajvíz hulladéklerakó alatt, a szennyező kilúgozási forrást és a szennyező anyagok mélybe történő beszivárgását okozva

28 HEFOP Szennyezett vízadó réteg, amely hulladék lerakóból kimosódott anyagokból alakul ki. A nagy esésű, sekély mélységben lévő talajvízszint keresztül megy a lerakón, kilúgozást gerjesztve, és a kioldott szennyezőanyag beszivárog a talajvízbe.

29 HEFOP Elhagyott kavicsbányában kialakított hulladéklerakó agyagrétegen A csapadék által kilúgozott szennyező anyagok horizontális mozgást követő vertikális mozgással a talajvízbe kerülnek.

30 HEFOP Olyan esetben amikor a hulladéklerakó áteresztő talajon (homok, kavics, vagy repedezett kőzet) kerül kialakításra, a talajvízbe szivárgó szennyező anyag oldat, lényegesen nagyobb területet szennyez mint a lerakó területe A szennyezett területet az izokoncentrációs vonalak jelzik. A következő ábrán bemutatott példán a hulladéklerakó egy mérsékelten áteresztő homokon került kialakításra. A szennyezett talajvíz egy nagy szennyvíz csóvát eredményezett, amelyet a klorid izokoncentrációs vonalak szemléltetnek. A csóva mélyen beszivárgott a vízadó rétegbe és oldal irányban is több száz m-re szivárgott. Az ábrán látható szennyezés 35 év alatt alakult ki. A hulladék lerakóból leszivárgó víz, még évtizedekig szennyezi a talajvizet. Általában néhány évtizedre tehető a hulladék lerakók estében a kimosódás, de léteznek olyan lerakók, amelyeknél ez lényegesen hosszabb ideig tarthat, és bizonyos esetekben a kilúgozás évtizedekig, sőt évszázadokig is eltarthat (Smedt 1991.).

31 HEFOP Olyan esetben amikor a hulladéklerakó áteresztő talajon (homok, kavics, vagy repedezett kőzet) kerül kialakításra, a talajvízbe szivárgó szennyező anyag oldat, lényegesen nagyobb területet szennyez mint a lerakó területe

32 HEFOP A talajvíz szennyezés másik fő forrásai a szennyvíztározók. A szennyvizet a földfelszínre vagy felszín alá helyezik el, különböző módokkal, hogy lehetnek szeptikus tavak, dréncsövek, stb., amelyekből a talajba szivárog, és talajvíz szennyezés jelentős forrásává válik. Fejlett országokban a kommunális szennyvizet I. és II. fokú szennyvíz tisztításnak vetik alá, és ez csökkenti a felszíni vizek szennyezését, de nagy mennyiségű szennyvíziszap képződik, mely jelentős mennyiségű potenciális szennyező.

33 HEFOP a szennyvíziszapot mezőgazdasági illetve erdőterületekre helyezik ki. Ugyancsak kihelyezik a részlegesen tisztított szennyvizet is bizonyos területeken. A szennyvíztározók több patogén kórokozót is tartalmazhatnak. Közepes szemcséjű homokon illetve finomabb szemcséjű anyagban ezek a patogén kórokozók illetve koliform baktériumok csak néhány méterre jutnak el, azonban heterogén (homok és kavics) vízadó rétegben több tíz, esetleg több száz méterre is eljuthatnak. Ezek a mikroorganizmusok napokig, sőt hónapokig élhetnek a talajvízszint alatt. Ez repedezett kőzetekben, ahol a talaj mozgás sebessége nagy lehet az elegendő idő ahhoz, hogy esetleg kilométerekre is eljussanak. A szennyvíz oldott szerves anyagok százait tartalmazhatja, amelyek közül kevés ismert toxicitásával, illetve mozgékonyságával

34 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Csoportosítás társadalmi eredet, veszélyesség, anyagi tulajdonságok és halmazállapot szerint A hulladékok hasznosítása és ártalmatlanítása A hulladéklerakók környezeti hatásai

35 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Csoportosítsa a hulladékokat! Jellemezze a veszélyes hulladékokat! Ismertesse a hulladék-módosulásokat a természeti környezetben! (ásványolaj, növényvédő szer, mérgező fémeket tartalmazó hulladékok, műanyag)

36 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998.

37 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME: A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Alapanyag, nyersanyag, másodnyersanyag Újrafelhasználás, visszanyerés, visszaforgatás, hasznosítással egybekötött ártalmatlanítás Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA


Letölteni ppt "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések