Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Települési vízgazdálkodás I. 9.előadás Fertőtlenítés, utóklórozás, ammónia- mentesítés, membrán eljárások, szerves mikro szennyezők eltávolítása Dittrich.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Települési vízgazdálkodás I. 9.előadás Fertőtlenítés, utóklórozás, ammónia- mentesítés, membrán eljárások, szerves mikro szennyezők eltávolítása Dittrich."— Előadás másolata:

1 1 Települési vízgazdálkodás I. 9.előadás Fertőtlenítés, utóklórozás, ammónia- mentesítés, membrán eljárások, szerves mikro szennyezők eltávolítása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép EJF Építőmérnöki Szak (BSC)

2 2 Fertőtlenítés Fertőtlenítés célja: baktériumok elölése, vírusok inaktiválása Általában a tisztítási technológia legvégén helyezkedik el a fertőtlenítés, melynek okai: Az egyéb oxidálószer hatását csökkentő redukáló anyagok jó része már le van választva a vízből Az egyes technológiai elemek sorén további mikroszervezetek kerülhetnek a vízbe Fertőtlenítés történhet:  Klórral (Cl 2 )  Natrium-Hipoklorittal (NaOCl)  Klórdioxiddal (ClO 2 )  Ózonnal (O 3 )  UV-vel  (Kálium-permanganáttal (KMnO 4 ))  (Ezüst-ionokkal)  (Forralással)

3 3 Fertőtlenítés klórral I. A klór-gáz vízben oldódik és disszociál az alábbi egyenletek szerint. A disszociáció mértéke függ a pH-tól és a hőmérséklettől. Az OCl - (hipoklorit-ion), HOCl (hipoklóros sav), és a Cl 2 -gáz baktericid hatásúak. A HOCl jobb hatásfokú fertőtlenítő szer. Cél a pH semleges vagy savas pH-n tartása, mert akkor képződik a legnagyobb mennyiségben HOCl. A fertőtlenítési hatásfok a reagenssel való kontaktidővel, illetve a reagens dózis növelésével nő.

4 4 Fertőtlenítés klórral II. Maradék aktív klór – adagolt klór közötti kapcsolat: 1-es görbe: nincsenek a vízben redukáló vegyületek: maradék és aktív klór értéka azonos 2-es görbe: nitrogén vegyületek nélküli redukáló vegyületek vannak jelen a vízben: maradék klór kevesebb mint az adagolt klór

5 Fertőtlenítés klórral III. 5

6 6 Fertőtlenítés klórral IV.

7 Fertőtlenítés nátrium- hipoklorittal Klóros oxidációval történő fertőtlenítés, vízhez adagolva hipoklóros sav keletkezik Kis vízműveknél nem gazdaságos a klórgáz alkalmazása A hipó aktív klórtartalma a tárolási idő alatt csökken 7

8 Klórozási melléktermékek Fertőtlenítési melléktermékek: karcinogén, rákkeltő anagok  Trihalometánok (THM)  Haloecetsavak (HAA)  Haloacetonitrilek (HAN)  Haloketonok (HK)  Klórpikrin  Klórhidrát  Cianogén-klorid Keletkezésük: huminanyagok, fulvinanyagok és aminosavak klórral történő reakciójakor képződnek 8 Fertőtlenítési melléktermékek II: szagot okozó anyagok  Klór-fenol Keletkezésük: szerves anyagok, fenol származékok klórral történő reakciójakor

9 THM-prekurzorok eltávolítási lehetőségei Koaguláció: 20-50% GAC-szűrés: 20% (kb. 6 hónapig) Ózonos oxidáció UV sugárzással kobinálva Reverz ozmózis % 9

10 Klór-dioxid (ClO 2 ) Kb. 30%-al gyengébb oxidáló szer mint a Cl 2 -gáz Nem képez THM vegyületeket Nem lép reakcióba ammóniával Ezért általában nagy ammónium vagy nagy szervesanyag tartalmú vizek fertőtlenítésére alkalmazzák Uszodákban kiegészítő fertőtlenítő szerként adagolják Azonban keletkezhet klorit (ClO 2- )és klorát (ClO 3- ). A klorit mérgező anyag, a WHO által javasolt határértéke ivóvízben 0,2 mg/l. A WHO ajánlás betartása esetén a maximális Klór-dioxid dózis 0,8 mg/l lehet. A klór-dioxidot helyszínen állítják elő (általában hipóból vagy klórgázból) 10

11 Ózonos fertőtlenítés (O 3 ) Nagyon hatékony fertőtlenítőszer Instabil vegyület a fertőtlenítés szokványos eseteiben, ezért hosszú távon nem fejt ki fertőtlenítő hatást Savas közegben hatékonyabban fertőtlenít az ózon Az ózon szerves vegyületek feldarabolásával jelentősen növelheti a hálózati víz BDOC, AOC tartalmát Drága az előállítása Helyszínen állítják elő ún. ózon generátorokban Az előállítása elve: oxigén gázból nagyfeszültségű elektromos kisülés alkalmazásával 11

12 UV-fertőtlenítés Meghatározott hullámhosszú ultraibolya sugárzás erős fertőtlenítő hatású Nem kémiai, hanem fizikai úton történő inaktiválás Fertőtlenítési hatékonyság független a pH-tól Csak a sugárzás időtartama alatt fejti ki hatását Csak pár cm vastag vízrétegben fejti ki a hatását 12

13 Fertőtlenítőszerek összehasonlítása KlórKlórdioxidÓzonUV Hatásidőtöbb óratöbb nap néhány perc nincs tartós hatás Előállítás klórgáz, hypo vagy elektrolízis (közönséges só) HCl és NaClO2 levegő vagy oxigén, villamos energia villamos energia Fertőtlenítési hatékonyság közepeserősa legerősebbközepes - erős pH-függés nagyon pH függő nincsalacsonynincs FRT-ek * trihalogénmetán ok, klóraminok, klórfenolok és más AOX-ok, klorid klorit bromid jelenléte esetén bromát középnyomású sugárzónál nitrit jelenléte esetén nitrát 13 * FRT-ek : Fertőtlenítési reakciótermékek

14 Oxidáció szempontú összehasonlítás KlórKlórdioxid Ózon UV Oxidáció fémek jelenléte esetén pl. vas, mangán, arzénszennyezésű ivóvíz Oxidáció szerves szennyezettségű ivóvíz Oxidáció kellemetlen szag a légmosókban Lebontás klór, klórdioxid vagy ózon a termékvízben Lebontás trihalogénmetánok az uszodavízben Lebontás klóraminok az uszodavízben Osztályozás: nem megfelelő (-), megfelelőtől a legmegfelelőbbig (+++)

15 Ammónia mentesítés Ammónia eltávolítás szükségessége:  Nitrit és nitrát keletkezhet belőle a hálózatban (nitrit – vér hemoglobinjához kötődik, nitrát – csecsemők gyomrában képes nitritté redukálódni)  Csökkenti az aktív klórszintet a hálózatban Technológiai lehetőségek:  Törésponti klórozás + aktívszén szűrés  Biológiai ammóniamentesítés  Adszorpció zeolit tölteten + regenerálás  pH szabályozás ammónia gáz kihajtással (ipari szennyvízkezelés) 15

16 16 Ammónia mentesítés törésponti klórozással I. Ha a vízben ammónia (NH 3 ) vagy ammónium-ion (NH 4 + ) is jelen van, akkor a klórozás hatására klóraminok keletkeznek. A ammónia és az ammónium-ion a vízben disszociál: A klóraminok keletkezésének reakcióegyenletei: Monokklóramin keletkezése: Diklóramin keletkezése: Triklóramin keletkezése:

17 17 Ammónia mentesítés törésponti klórozás III.

18 Ammónia mentesítés törésponti klórozással IV. A törésponti klórozó egység után aktívszén szűrő alkalmazása szükséges (Klórozási melléktermékek eltávolítása) Technológia előnyei:  Egyszerűen szabályozható  Ammónia eltávolítás garantált Technológia hátrányai:  Magas üzemköltség  AOX, THM vegyületek az elfolyó vízben  Kloraminok szagkeltő hatása 18

19 Biológiai ammónia mentesítés I. Nitrifikáció Technológiai cél: biológiai nitrifikáció elősegítése Magas oldott oxigénszint Felvehető szerves szén jelenléte Megfelelő vízhőmérséklet pH Fertőtlenítő szer ne legyen a rendszerben! 19

20 Biológiai ammónia mentesítés II. A nitrifikáció előidézése általában levegőztetett kavicsszűrőben történik (aerob fixfilmes bioreaktor) Technológia előnyei:  Alacsony üzemköltség  Nincs vegyszerigénye Technológia hátrányai:  Hatásfok bizonytalan  Nitrit lépcsőn megrekedhet a folyamat  Befertőződés  Leszakadó biofilmről további technológiai elemmel gondoskodni kell 20

21 Ammónia mentesítés adszorpcióval Zeolit töltet ammóniát megköti Regenerálni kell:  Törésponti klórozással  Biológiai nitrifikációval Mivel Mg és Ca-ionokat is megköt, ezért a víz keménységének növekedésével a hatékonyság csökken 21

22 RO-berendezések Vízkezelésben legelterjedtebben használt membrán eljárás Nanoméret nagyságrendű pórusméretű membránokat alkalmaznak A nagyméretű molekulák és a vírusok sem tudnak áthatolni rajta Főbb felhasználási területek:  Sótalanítás  Fertőtlenítés  Utótisztítás 22

23 Utótisztításról Utótisztítási igények:  Íz és szagkeltő anyagok, mikroszennyezők  THM, AOX (Abszorbeálható szerves halogének)  BDOC, AOC tartalom  Vírusok  Hormonok Technológiai lehetőségek:  Keletkezés illetve átjutás mérséklése a technológián belül Kontaktidő, oxidálószer típus és dózis optimalizálása Koagulációs folyamatok optimalizálása Adszorpciós hatékonyság növelése  Utótisztítás Aktív szén szűrés Kombinált oxidáció és fertőtlenítés (pl. ózon+UV+utóklór) Membrán eljárások alkalmazása 23

24 Egy kis gyakorlat I. 24

25 Egy kis gyakorlat II. 25

26 Egy kis gyakorlat III. 26

27 Egy kis gyakorlat IV. 27

28 Egy kis gyakorlat V. 28

29 29 Felhasznált irodalom (http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/4sz ekcio/dombay.htm)http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/4sz ekcio/dombay.htm Somlyódy László et al: Víztisztítás. BME-VKKT, Budapest, Ollős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés. Egri Nyomda Kft. Horváthné Farsang Ágota: Vízkezelés, szennyvízkezelés. elés.ppt elés.ppt

30 30 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Települési vízgazdálkodás I. 9.előadás Fertőtlenítés, utóklórozás, ammónia- mentesítés, membrán eljárások, szerves mikro szennyezők eltávolítása Dittrich."

Hasonló előadás


Google Hirdetések