Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPJAI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPJAI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPJAI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE A HULLADÉK FOGALMA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FOGALMA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI ELEMEI

3 HEFOP hét A hulladék fogalma. A hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, stratégiái. A hulladékgazdálkodási törvény. 2. hét A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. 3. hét A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása 4. hét A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. 6. hét A fizikai hulladékkezelési eljárások

4 HEFOP hét A kémiai hulladékkezelési eljárások 8. hét. A termikus hulladékkezelési eljárások (égetés és pirolízis). 9. hét Az égéstermékek kezelése, hőhasznosítás 10. hét A biológiai hulladékkezelés I. Komposztálás 11. hét Biogáztermelés, enzimtechnológiák 12. hét A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése 13. hét A rendezett hulladéklerakó biztonsági berendezései. A veszélyes hulladékok lerakása. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása. 14. hét A folyékony háztartási hulladékok kezelése

5 HEFOP A HULLADÉK FOGALMA A hulladék az ember élete, termelő- és fogyasztó tevékenysége során képződő anyag, amely - közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyait, és amely - keletkezési helyén felesleges, ott fel nem használható és további kezelést igényel. A talaj, a víz, a levegő sohasem minősül hulladéknak. (Ezt az elvet kivételesen a talaj esetében meg lehet változtatni, ha szennyezettsége miatt termelték ki.) A hulladék nem más, mint nyersanyag a nem megfelelő helyen ( Keller 1977).

6 HEFOP Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember: mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlen fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. A HULLADÉK FOGALMA

7 HEFOP – Környezetvédelmi törvény: Hulladék: anyagok, termékek, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve amely azok használata során keletkezik. – Hulladék bármely, a Hgtv. 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.( évi XLIII. törvény (Hgtv.) – A hulladékok tételes jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. (Az Európai Hulladék Katalógus – European Waste Catalogue, EWC – alapján készült hulladékjegyzék.) A HULLADÉK FOGALMA

8 HEFOP A HULLADÉK FOGALMA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XLIII. TÖRVÉNYHEZ Hulladékkategóriák (Q1 – Q16) Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek Q4 Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset következtében szennyeződött anyagokat, eszközöket stb. is Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.)

9 HEFOP A HULLADÉK FOGALMA Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.) Q9 Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők, szennyvíziszapok stb.) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.) Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai stb.) Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.) Q13 Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

10 HEFOP A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS CÉLJAI A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY CÉLKITŰZÉSEI ÉS ALAPELVEI évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgtv.), amelynek céljai: -az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel, -a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a termelés-fogyasztás körforgásában tartása, továbbá a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

11 HEFOP A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI I. A megelőzés, ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve Az elővigyázatosság elve: a veszély, illetve a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének A gyártói felelősség elve érvényesüljön a következőkben: A termék és a technológia jellemzői Az alapanyagok megválasztása A termék jellemzői és élettartama A újrahasznosíthatósága A termékből keletkező hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása A kezelés költségei A megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;

12 HEFOP A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI II. Az elvárható felelős gondosság elve: A hulladék birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni a hulladék környezetterhelő hatásának redukálása érdekében 1.Az elérhető legjobb eljárás elve: Az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldás 2. 3.A szennyező fizet elve: 4.A hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, 5.A szennyezés okozója, előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszűntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért 6.A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembe vételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor

13 HEFOP A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI III. A regionalitás elve: A fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontok érvényesülése a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozása 1.Az önellátás elve: országos szinten a hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, 2. 3.A fokozatosság elve: A hulladékgazdálkodási célokat az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességeinek figyelembe vételével kell elérni 4.A példamutatás elvét kell érvényesíteni (állam és az önkormányzat) 5.Költséghatékonyság elve: A hulladékgazdálkodásban érintettek költségeinek a lehető legnagyobb környezeti eredményessége.

14 HEFOP A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI ELEMEI A környezetkímélő hulladékgazdálkodás az alábbi, egymásra épülő stratégiai elemekből áll: A hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása A hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja.

15 HEFOP A HULLADÉKKELETKEZÉS MEGELŐZÉSE, ILLETVE A KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGÉNEK ÉS VESZÉLYESSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE 1.Az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása 2.Az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartása 3.A legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítása 4.A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása A MEGELŐZÉS LÉNYEGÉBEN KÉT STRATÉGIAI RÉSZBŐL ÁLL: Megelőzés a termékek útján Megelőzés a technológiák révén

16 HEFOP TERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATÁBAN TERMELÉS-INTEGRÁLT KÖRNYEZETVÉDELEM o hulladékszegény eljárások alkalmazása o üzemen belüli visszaforgatás megvalósítása TERMÉK-INTEGRÁLT KÖRNYEZETVÉDELEM o a hasznosítható anyagok beépítése a termékekbe o a termékek élettartamának növelése o több célra hasznosítható termékek előállítása o többféle csomagolóanyag alkalmazásának elkerülése A HULLADÉKKELETKEZÉS MEGELŐZÉSE, ILLETVE A KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGÉNEK ÉS VESZÉLYESSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE

17 HEFOP A FOGYASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ ÉRTÉKESÍTŐ, VÁSÁRLÓ, FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRŐL SZÜKSÉGES MAGATARTÁS ÉS FELADATOK kritikus elárusító (értékesített termékkel szemben) környezettudatos fogyasztó, vásárló visszavitel az eladónak vásárlás helyett csere részvétel az elhasznált anyagok, eszközök gyűjtésében 3. AZ ÁLLAM FELADATAI jogi, műszaki szabályozás koordináció a termelés - értékesítés - fogyasztás - hulladékkezelés ellenőrzése: termelési technológiák és termékek engedélyezése, szabványosítása pénzügyi feltételek megteremtése külföldi államokkal történő egyeztetés. A HULLADÉKKELETKEZÉS MEGELŐZÉSE, ILLETVE A KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGÉNEK ÉS VESZÉLYESSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE

18 HEFOP A hulladékhasznosítás az a tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követően) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A hulladékok hasznosításának célja lehet a keletkezett hulladék vagy összetevői minél nagyobb arányú feldolgozása félkész- vagy késztermékké, illetve energiahordozóvá. A hasznosítást követően a hulladék mint másodnyersanyag, illetve energiahordozó vagy mint félkész-, illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra. A 2000/XLIII. Törv. 4. számú melléklete tartalmazza a szóba jöhető hasznosítási eljárások megnevezését, azonosító kódját. HULLADÉKHASZNOSÍTÁS

19 HEFOP Reduce, (csökkentés): A keletkezett hulladékok mennyiségének csökkentése Replacement (helyettesítés): Kevésbé problémás anyaggal helyettesítés Reuse, (újrahasználat): Újrahasznosítás átalakítás nélkül Recycling, (visszavezetés): Anyagában történő újrahasznosítás Recovery, (visszanyerés): A termék még használható összetevőit kinyerve próbáljuk visszavinni a körfolyamatba, már mint alapanyagot, vagy energiahordozót HULLADÉKHASZNOSÍTÁS A 5R ELV

20 HEFOP A hazai települési szilárd hulladék átlagos összetételét tekintve, 2010-ig tendenciájában várható: 1.erőteljesen növekszik a papír (várhatóan %-ra), és a műanyag (várhatóan %-ra) részaránya, 2.enyhébben nő az üveg és a fém részaránya, 3.csökken a szervetlen maradékok (várhatóan 20 % alá) és a biológiailag bontható szerves összetevők (várhatóan %-ra) részaránya, 4.a hulladék fűtőértéke a jelenlegi kJ/kg-ról kJ/kg-ra növekszik (ennek különös jelentősége van hosszú távon a termikus hasznosítási módszerek alkalmazásánál). Az összetétel jelzett változásával együtt jár a hulladék további fellazulása, azaz térfogatsűrűségének csökkenése, ami országos szinten a jelenlegi városi értékek elérését fogja eredményezni. Továbbá kiegyenlítettebbé válik a hulladék összetételének szezonális ingadozása, és egyenletesebbé válik az év során a hulladékkeletkezés üteme.

21 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2002-ig: A Hgtv.-nyel összhangban lévő új típusú, hatékony önkormányzati rendeletek hatálybaléptetése az illegális hulladéklerakás megakadályozására. A műszakilag nem megfelelő lerakóhelyek környezeti veszélyességének feltárása. Piackonform gazdasági ösztönzőrendszer hatályba helyezése a környezeti kockázattal bíró termékek kiváltására. A hasznosítható hulladék-összetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése, üveg esetében 17 %-ra, műanyag esetében 44 %-ra, fémnél 82 %-ra. Az ország minden településének bevonása a szervezett hulladékgyűjtésbe (2000 fő alatti lakos számú településen január 1- ig).

22 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2002-ig: Az ország egész területén a regionális hulladékgyűjtő, -szállító körzetek kijelölése. A városi településeken a szelektív gyűjtés gyakorlati megvalósításának megkezdése. Részletes tanulmány készítése a szerves hulladékok szelektív gyűjtésének és a komposztálás bevezetésének Magyarországi lehetőségeiről. A szelektíven gyűjtött hulladékok előkezelő-telepeinek helykijelölése és kapacitásának meghatározása. Az ország egész területére ki kell alakítani a központi hulladékkezelő, -ártalmatlanító telepek rendszerét. Az ország egész területén el kell végezni az illegális lerakók és a szennyezett területek feltárását.

23 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2005-ig: Életciklus elemzéseken alapuló műszaki fejlesztési feladatok elvégzésével a tartós, illetve többször felhasználható termékek körének meghatározása. A hasznosítható hulladék-összetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 30 %-ra, papír esetében 51 %-ra, műanyag esetében 61 %-ra, fémnél 87 %-ra, textilnél 8 %-ra, a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004. július 1-ig) 25 %-ra. Szelektív gyűjtéssel, komposztálással kapcsolatos projektek támogatása szelektív gyűjtés bevezetése, komposztálótelep létesítése, szerves hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztés. Szelektív gyűjtési projektek eredményei alapján a komposztálási program kiterjesztése a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004. július 1-ig) 25 %-ra.

24 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2005-ig: Regionális települési hulladéklerakók rendszere és kapacitásbővítése kialakításának megkezdése, illetve folyamatos továbbépítése. Az ország egész területén (többségében) térségi hulladékgazdálkodási rendszerben folyjon a települési hulladékok kezelése. Az ország városaiban és a 2000 főnél nagyobb lélekszámú településeiben szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell üzemeltetni. A 2000 fő alatti kis településekben is meg kell teremteni az igény szerinti, részleges szelektív gyűjtés feltételeit. Olyan országos hulladéklerakó-kapacitás kiépítése, amely 2010-ig biztosítja a lerakási igények fedezését. Az ország területén ne legyen megtalálható már illegális hulladéklerakó-hely, illetve hulladékkal szennyezett terület. Az első 50, műszaki védelem nélküli, legveszélyesebbnek ítélt lerakóhely lezárása, rehabilitálása.

25 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2010-ig: Regionális települési hulladéklerakók rendszerének folyamatos kapacitásbővítése, illetve továbbépítése úgy, hogy maximum lerakó telep üzemeljen. A kiépített lerakókapacitás mintegy 5 éves tartalékkapacitással rendelkezzen az országos átlagos kapacitásviszonyok és ennek területi kiegyenlítettsége tekintetében. A biohulladékok (a biológiailag lebontható szerves hulladékok) szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon (2007. július 1-ig) 50 %-ra.

26 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2015-ig: A kiépített lerakókapacitás 2020-ig biztosítsa a lerakási igényeket az országos kapacitásviszonyok és a területi kiegyenlítettség tekintetében. A mintegy ezer fő népességű hulladékgazdálkodási körzetekben hulladékégető berendezéssel való termikus hasznosítás megvalósítása, a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése. A biohulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon, és a 65 %-os lefedettség elérése (a bomló szervesanyag-tartalom lerakott mennyisége maximum a bázisévhez viszonyított mennyiség 35 %-a).

27 HEFOP AZ OHT CÉLKITŰZÉSEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA IDŐRENDI SORRENDBEN 2020-ig, illetve utána: Az országban már csak nagy befogadóképességű regionális hulladéklerakó üzemeljen tovább. A hasznosítható hulladék-összetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 37 %-ra, papír esetében 46 %-ra, műanyag esetében 58 ra, fémnél 90 %-ra, textilnél 12 %-ra, az egyéb szervetlen hulladékok esetében 10 %- ra. Magyarországon az összes műszaki védelem nélküli hulladéklerakó lezárásra és rekultiválásra kerül.

28 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI, STRATÉGIAI ELEMEI AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV CÉLKITŰZÉSEI ÉS IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE

29 HEFOP »Kérdések: 1.Ismertesse a hulladék fogalmát, főbb jellemzőit! 2.Ismertesse a hulladék keletkezésének megelőzési és/vagy csökkentési lehetőségeit! 3.Ismertesse a hulladékgazdálkodás céljait, stratégiai elemeit! 4.Ismertesse a hulladékgazdálkodás alapelveit!

30 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek:// - A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei - Települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása

31 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELÖADÁS CÍME: A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Az anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai A környezeti elemek (talaj, víz, levegő stb. ökológiai szerepe)


Letölteni ppt "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPJAI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések