Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Vízellátás 9.előadás Vízminőség a vízelosztó hálózatban Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Vízellátás 9.előadás Vízminőség a vízelosztó hálózatban Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép."— Előadás másolata:

1 1 Vízellátás 9.előadás Vízminőség a vízelosztó hálózatban Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép EJF Építőmérnöki Szak (BSC)

2 2 Vízminősítési alapfogalmak Főbb paraméter csoportok:  Fizikai paraméterek  Kémiai paraméterek  Biológiai paraméterek  Mikrobiológiai paraméterek Biológiai vízminősítés szerinti csoportosítás:  Halobitás (szervetlen kémiai tulajdonságok összessége)  Szaprobitás (szerves anyag termelő képesség)  Trofitás (szerves anyag lebontó képesség)  Toxicitás (mérgező képesség) Fizikai paraméterek:  Hőmérséklet  Sűrűség, viszkozitás  Oldóképesség  Átlátszóság, zavarosság  Lebegő anyag tartalom  Fajl. vezetőképesség  Szín  Szag  Stb..

3 3 Néhány fontosabb kémiai paraméter pH Nitrogén-vegyületek (ÖN, Szerves-N, Kjeldahl-N, NO 3 -N, NO 2 - N, NH 4 -N) Foszfor-vegyületek (ÖP, PO 4 -P) Szerves anyagok (TOC, KOI, BOI5) Fémek, nehézfémek (Vas, Mangán, Króm, Réz, Ólom, Higany, Nikkel, stb..) Toxikus és egyéb olajszármazékok (policiklikus aromás szénhidrogének, fenolok, stb..) Peszticidek (különböző rovarirtók, féreg és csigairtók, növekedés-szabályzók, stb..) Klór vegyületek és klórszármazékok (Klorid-ion, Klorit, Kötött aktív klór, Klorit, Vinil-klorid, összes trihalo-metán, stb..) Radioaktivitás (összes indikatív dózis, Radon, Trícium, stb..)

4 4 Néhány fontosabb biológiai, mikrobiológiai paraméter, ökológiai vízminősítés Biológiai és mikrobiológiai paraméterek: Férgek Algák Gombák Fonalas baktériumok Telepszám Entherococcusok E.coli Coliform Stb.. Ökológiai vízminősítés: Élővizek minősítésére alkalmazott módszer Az EU 2000/60/EK Vízkeret Irányelve alapján a hazai minősítési rendszer kidolgozás alatt áll. Vízellátási szempontból nincs jelentősége

5 5 Ivóvíz minősítés I. Az ivóvíz minőségének követelményeit a 201/2001. (X.25) Korm. r. és az azt módosító 47/2005.(III.11.) Korm. r. tartalmazza. A 201/2001. (X.25) Korm. r. „A” mikrobiológiai vízminőségi jellemzői: Az ivóvíz fekáliás illetve kórokozó baktériumokat nem tartalmazhat! Enterális baktériumok: életfeltételeiket az ember bélrendszerében találják meg. Patogén baktériumok: egyéb kór és betegség hordozók.

6 6 Ivóvíz minősítés II. – 201/2001. (X.25) Korm. r. „B” Kémiai vízminőségi jellemzői

7 Ivóvíz minősítés III. – 201/2001. (X.25) Korm. r. „C” Indikátor vízminőségi jellemzői Vízminőségi jellemző Határérték Egység Megjegyzés Alumínium 200 μg/l Ammónium 0,50 mg/l 1. megjegyzés Klorid 250 mg/l 1. és 2. megjegyzés Clostridium perfringens (spórákkal együtt) 0 szám/100 ml 3. megjegyzés Szín A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás Vezetőképesség 2500 μS cm-1 20 °C-on 2. megjegyzés pH ≥6,5 és ≤9,5 2. és 4. megjegyzés Vas* 200 μg/l Mangán* 50 μg/l Szag A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás Permanganát index (KOIps) 5,0 mg/l O2 1. megjegyzés Szulfát 250 mg/l 2. megjegyzés Nátrium 200 mg/l Íz A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás Telepszám 22 °C és 37 °C-on Nincs szokatlan változás szám/ml 5. és 6. megjegyzés Coliform baktériumok 0 szám/100 ml 7. megjegyzés Pseudomonas aeruginosa 0 szám/100 ml 5. megjegyzés Összes szerves szén (TOC) Nincs szokatlan változás 9. megjegyzés Zavarosság A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás 10. megjegyzés Keménység min. 50 max. 350 mg/l CaO 11. megjegyzés Fenolindex 20 μg/l 12. megjegyzés Olajszármazékok 50 μg/l 12. megjegyzés RADIOAKTIVITÁS Trícium 100 Bq/l 13. és 14. megjegyzés Összes indikatív dózis 0,10 mSv/év 14. és 15. megjegyzés 7

8 Ivóvíz minősítés IV. – 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján „D” Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek Vízminőségi jellemző Határérték Egység permanganát-index KOIps 3,5 mg/l ammónium 0,20 mg/l nitrit 0,10 mg/l klorid 100 mg/l „E” Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek Vízminőségi jellemzők Határértékek Egység üledék 0,10 ml/l véglények 0 szám/l férgek 0 szám/l baktériumok 0 szám/l gombák 0 szám/l vas- és mangánbaktéri umok szám/l egyéb baktériumok 102 szám/l algák és cianobaktériu mok 104 szám/l 8

9 Ivóvíz minősítés V. – 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján Ivóvíz:  nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet  megfelel az 1. számú melléklet „A” és „B” „C” „D” „E” vízminőségi követelményeknek Kifogásolt minőségű ivóvíz: Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet „A” és „B” részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet „C”, „D” és/vagy „E” részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni.  Az víz sűrűbb mintavételezés mellett szolgáltatható  Szennyezés lehetséges okait javasolt feltárni 9

10 Vizsgálandó vízminőségi jellemzők a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján 10 I.Mindig ellenőrizendő paraméterek II.Speciális esetekben vizsgálandó paraméterek III.Speciális esetekben ritkábban vizsgálandó paraméterek

11 Minimális vizsgálati gyakoriság vízellátó hálózat a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján 11

12 Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján Korlátozás nélkül alkalmazhatóak saválló acél acél öntöttvas beton vasbeton homok kavics márványzúzalék zeolit mészkő égetett, oltott mész kerámiatermék (üveg, porcelán, kőedény) alumínium 99,9%-os. Bizonyos feltételek esetén alkalmazhatóak vörösréz bronz sárgaréz horganyozott vas alumíniumötvözetek alumínium-szulfát nátrium-aluminát egyéb szervetlen alumíniumvegyületek vas (III)-klorid vas (II)-szulfát aktivált kovasav kovasav szóda nátrium-hidroxid kálium-permanganát nátrium-klorit. 12

13 Vízminőség változás a hálózatban I. A vízhálózatban betáplált kifogástalan minőségű víz a fogyasztási helyen nem biztos hogy kifogástalan minőségű lesz! Víz szállítása során a vízminőség módosul. A vízvezeték hálózat reaktorként értelmezhető, melyben számos vízminőséget befolyásoló folyamat zajlik le. A vízhálózat üzemeltetés jelentős egészségügyi kockázattal jár A vízminőség ellenőrzése és megfelelő szinten tartása az egyik legkiemeltebben kezelendő üzemeltetési feladat 13

14 Vízminőség változás a hálózatban II. – Néhány lehetséges folyamat Fertőtlenítőszer fogyása a szerves és szervetlen vegyületekkel történő reakciók miatt Fertőtlenítőszer és egyes anyagokból keletkező melléktermékek:  Íz és szaganyagok  THM Csövek belső korróziója Eltérő minőségű vizek hálózatbeli keveredése, mely kémiai instabilitást okoz Biofilm képződése a csőfalon Üledék a hálózatban Csőtörések, egyéb külső szennyeződések, befertőződések Elégtelen nyersvíz kezelés, technológiai meghibásodások Víz pangása ágvezetékekben vagy tározóban Oldott oxigén kimerülése, hidrogén-szulfid képződése Megnövekedett zavarosság Réz beoldódás Stb… 14

15 Vízminőségi kockázat A vízminőségi kockázat az egész rendszerben fennáll A lehetséges kockázatok bemutatására „termelési diagram”-ot célszerű készíteni Kockázat elemzés valószínűség elméleti alapokon történik Vízminőségi kockázat lehet:  Kémiai kockázat  Mikrobiológiai kockázat 15

16 Mikrobiológiai kockázat I. Mikrobiológiai kockázat okozói lehetnek:  Baktériumok  Vírusok  Protozoonok Az okozott betegség lehet:  Súlyos  Enyhe lefutású  Tünetmenetes, vagy nem vízeredetűnek tulajdonított Kockázati tényező lehet:  Belélegzés  Bőrkontaktus  Víz elfogyasztása Fer tőzés forrása lehet:  Nyersvíz  Elégtelen kezelés  Hálózati befertőződés 16 A vízeredetű fertőzések száma becslések szerint akár 3-4- szer nagyobb mint a nyilvántartott!

17 Mikrobiológiai kockázat II. Sok az ismeretlen fertőzési eset Sok az ismeretlen mikroba Vannak fertőtlenítésre rezisztens törzsek A hálózat üzemeltetésre vonatkozóan nincsenek kiforrott mikrobiológiai kockázat csökkentő stratégiák Jelenleg alkalmazott indikátorok (zavarosság, coliformok, maradék fertőtlenítő szer) nem alkalmasak a vírusok, protozoonok, mikrobiális toxinok, allergének közegészségügyi kockázatának kimutatására. 17

18 Kémiai kockázat I. Fertőtlenítési melléktermékek kockázata (THM, stb..) Korróziós melléktermékek Maradék fertőtlenítő szerek:  Klór (határérték van rá)  Kloramin (határérték van rá)  Klór-dioxid (határérték van rá) Fertőtlenítőszer melléktermékek lehetnek:  Mutagének (genetikai kárososdást okozó)  Rákkeltők  Teratogének (embrióban vagy magzatban káros hatású)  Neurotoxikusak 18

19 Kémiai kockázat II. Problémák:  Számos fertőtlenítési melléktermék toxikológiai hatása ismeretlen  Számos fertőtelnítési melléktermék nincs vizsgálva epidemiológiai szmepontból  Az állatkisérletek dózisai jóval magasabbak mint a vízhálózati expozíció  Nem kiforrottak a kockázat modellezési, kiértékelési módszerek  Egyes fertőtlenítési melléktermékek egymásra hatatása az emberi szervezetben is csak részlegesen ismert  A különböző fertőtlenítő szerek okozta kockázatok összehasonlítására nincs megfelelő módszer 19

20 Mikrobiológiai és kémiai kockázat közös kérdései Azonnali és hosszú távú hatások (pl. rák) Mikrobiológiai – fertőtlenítési melléktermék kockázat dilemmája Az ivóvíz mint komplex keverék együttes toxicitása hogyan határozható meg????? 20

21 Kémiai folyamatok okozta vízminőség változás I. – Korróziós folyamatok Ivóvíz korrozív jellegének okai:  Kis pH  Agresszív szénsav tartalom  Magas szabad aktív klór tartalom Következmény:  Vas, ólom, rézcsövek korróziója  Korróziós lerakódások a csőfalon Víztartási képesség romlás Baktérium telepek kialakulásának elősegítése Csőstatikai problémák  Fém-ionok kerülnek a szállított vízbe 21

22 Kémiai folyamatok okozta vízminőség változás II. – Vízben lévő anyagok oxidációja Vízben lévő anyagok a vízben lévő szabad klór és oldott oxigén hatására oxidálódnak  Reduktív vegyületek (pl. vas, mangán)  Szerves anyagok (THM-vegyületek) Vas, mangán csapadékokból lerakódások keletkeznek a csőfalon → baktérium telepek keletkezésének elősegítése 22

23 Biofilm képződés a csővezetékben I. A biofilm képződés sebessége függ (többek között):  Szabad aktív klór szinttől  Asszimiálható szénforrástól (AOC)  Egyéb tápanyagok jelenlététől  Hőmérséklettől  Tartózkodási időtől  Áramlási sebességtől Biofilm vastagsága: 1 – 1000 μm Szabad aktív klór koncentráció nem szünteti meg, csak mérsékli a biofilm aktivitást! A biofilm az aktív klór fogyását okozza a hálózatban. A klóros fertőtlenítés hatása erősen függ a biofilm vastagságától. A biofilm bizonyos patogének, vírusok, protozoonok számára élettérként, tározóként funkciónál a vezetékekben A biofilm növeli a fertőtlenítéssel szembeni rezisztenciát a hálózatban 23

24 Biofilm képződés a csővezetékben II. 24

25 Baktériumok inaktiválási lehetőségei Hiperklórozás  Magas aktív klórszint (akár 4 mg/l)  Magas kontaktidő (akár 1 óra) Hőkezelés (60-80 C°) Ózonizálás (1-2 mg/l) UV sugárzás Réz és ezüst ionok alkalmazása 25

26 Indikátor mikroorganizmusok – Coliform csoport Patogén baktériumok izolálásának problémái:  A patogének megjelenése időszakos  Koncentrációjuk kicsi – Nagymennyiségű víz átvizsgálása szükséges  A lakósság elfogyasztja a vizet, mire kimutatásra kerül  Ritka mintavételezés hamis képet adhat  Gyorsan elpusztulnak – gyors analízis szükséges Egyszerűbb eljárás: fekáliás eredetű indikátor baktériumok jelenlétének ellenőrzése – coliform csoport Megfelelően tisztított vízben talált indikátor baktérium csak a fekáliás eredetű szennyezettség valószínűségét indikálja!!! Problémák:  A Coliformok csak a betegséget okozó bélbaktériumok jelenlétének valószínűségét mutatják ki  A víz okozta betegségprofil ma már ennél jóval szélesebb (vírusok, protozoonok, egyéb baktériumok) 26

27 Vírusok az ivóvízellátásban Többféle vírus ismert mely rezisztens a hálózatban alkalmazott szabad aktív klór szintre A vírusok életben maradását a hálózatban számos tényező befolyásolja:  Vírus fajtája  Alga aktivitás  Bakteriális aktivitás  Hőmérséklet (Inaktiválódásuk gyors 50 °C felett)  pH  Szuszpendált anyagok (vírusok számára védelmet nyújtanak)  UV  Szerves vegyületek (felületükön adszorbeálódnak) Problémák:  Alacsony egyedszám – detektálásuk szinte lehetetlen, ezért először koncentrálni kell a vírusokat  Transzmissziós folyamatok szinte követhetetlenek 27

28 Vírusok túlélése a vízkezelés során Vannak ózon és klór rezisztens vírusok Vírusok pehelybe épülése növeli a túlélés esélyeit, ugyanakkor a koaguláció erősen csökkenti a vírusok koncentrációját Fertőtlenítési dózis és kontakt idő növelés csökkenti a túlélés esélyeit (akár 6 mg/l aktív klórszint + 30 perc kontaktidő) Koaguláció + ülepítés + gyorsszűrés együttes vírus eltávolítási hatékonysága: 98,4-99,7% 28

29 Paraziták az ivóvízellátásban I. Paraziták lehetnek:  Protozoonok: egysejtű állati paraziták, véglények  Platyhelminthes: laposférgek  Namethelminthes: hengeres férgek  Arthropda: ízeltlábúak Ivóvíz ellátásban leggyakoribb bélbetegséget okozó protozoa fajok :  Entamobea histolyca  Giardia lambia  Cryptosprodium parvum  Cyclospora cayetanensis Protozoonok kétféle alakja:  Trophozoit: vegetatív forma. A ptotoozon megfelelő életkörülmények között van. Táplálkozik, mozog, szaporodik.  Cysta: ellenálló forma.A sejt ektoplasmájából ellenálló sejt képződik.  Encystálódás: a trophozoit cystavá alakul.  Excystálódás: a cysta újból működő sejtté alakul  Gazda szervezet: az az élőlény, melyben a parazita élősködik 29

30 Paraziták az ivóvízellátásban II. Protoozonok mérete: 2 – 80 μm Számos betegség okozói lehetnek:  Emésztési problémák  Idegrendszeri betegségek  Immun rendszer legyenglése  Tályog  Stb… Protoozonok rosszul tűrik:  Kiszáradást  60 C° feletti hőmérsékletet Vegyszerekkel szembeni rezisztenciájuk magas, különösen cysta alakban! Ivóvíz hálózatban akár több hónapig is életben maradnak! Kimutatások nehézkes:  Kis egyedszám  Akár több 100 l víz is vizsgálata is szükséges 30

31 Gombák a vízhálózatban Gombák kedvezőtlen hatásai:  Fertőtlenítő szer hatékonyságát csökkentik  Biofilmben megtelepedhetnek  Allergéneket illetve mikotoxinokat termelnek  Élelmiszer fertőződését okozhatják  Íz és szaganyagokat termelhetnek  Immunrendszer gyengítő hatásuk lehet Forrásaik:  Felszíni vízkivételek  Csőtörések (talaj kontaktus)  Tározókban légtér-vízfelület kontaktus közben Probléma: spórák hosszabb ideig ellenállhatnak a klórnak 31

32 Cianobaktérium toxinok az ivóvízben Forrás: általában hipertróf állapotú felszíni vizek (pl. kékalga toxin produkció) – felszíni vízkivételek esetében jelenthet veszélyt Tisztítási cél: alga sejtek eltávolítása az eltávolítás során, úgy hogy a toxinok kijutása elkerülhető legyen Toxinok: lassan lebomló szerves vegyületek Veszélyesek a vízi ökoszisztéma egyes elemeire, állatokra, emberre 32

33 Gerinctelenek a vízhálózatban Legjellemzőbb szervezetek a vízhálózatban:  Fonalférgek  Laposférgek  Atkák  Rovarlárvák Kedvezőtlen hatásaik:  Íz és szagproblémákat okozhatnak  Vizet elszínezhetik illetve zavarosságot okozhatnak  Házi csap- és egyéb szűrőket eltömhetik  Korokozó baktériumokat szállíthatnak, illetve védelmet nyújtanak nekik  Klór hatékonyságát csökkentik  Szerves anyag terhelést jelentenek a vízelosztó rendszer számára Egyedszámuk függ (többek között):  Aktív klór koncentrációtól  Áramlási sebességtől  Évszakok  Csőrendszer állapota 33

34 Ivóvíz biológiai stabilitása Elsősorban BOM (biodegradable organic matter) vegyületek mennyiségétől függ  BDOC: Biodegradable Dissolved Organic Carbon  AOC: Assimilable organic carbon Nitrogén és foszfor limitáló tényező lehet BOM komponensek eltávolítási módszerei:  Ózonizálás  Biológiai szűrés  Biológiai aktív szén szűrés  Koaguláció Mikrobiológiai problémák elkerülése a hálózatban: AOC <100μg/l és BDOC <300μg/l Minél alacsonyabb a BOM vegyületek jelenléte annál kisebb mértékűek a mikrobiológiai problémák a hálózaton 34

35 35 Fertőtlenítés klórral I. A klór-gáz vízben oldódik és disszociál az alábbi egyenletek szerint. A disszociáció mértéke függ a pH-tól és a hőmérséklettől. Az OCl - (hipoklorit-ion), HOCl (hipoklóros sav), és a Cl 2 -gáz baktericid hatásúak. A HOCl jobb hatásfokú fertőtlenítő szer. Cél a pH semleges vagy savas pH-n tartása, mert akkor képződik a legnagyobb mennyiségben HOCl. A fertőtlenítési hatásfok a reagenssel való kontaktidővel, illetve a reagens dózis növelésével nő.

36 36 Fertőtlenítés klórral II. Maradék aktív klór – adagolt klór közötti kapcsolat: 1-es görbe: nincsenek a vízben redukáló vegyületek: maradék és aktív klór értéka azonos 2-es görbe: nitrogén vegyületek nélküli redukáló vegyületek vannak jelen a vízben: maradék klór kevesebb mint az adagolt klór

37 37 Fertőtlenítés klórral III. Ha a vízben ammónia (NH 3 ) vagy ammónium-ion (NH 4 + ) is jelen van, akkor a klórozás hatására klóraminok keletkeznek. A ammónia és az ammónium-ion a vízben disszociál: A klóraminok keletkezésének reakcióegyenletei: Monokklóramin keletkezése: Diklóramin keletkezése: Triklóramin keletkezése:

38 38 Fertőtlenítés klórral IV. – Törésponti klórozás

39 Klór és klóraminok a vízelosztó rendszerben Elegendő fertőtlenítőszer biztosítása esetén:  Az áramló vízben lévő baktériumok inaktiválódnak  A biofilmről leváló baktériumok inaktiválódnak  A hálózat csőfalán lévő biofilm aktivitás korlátozott  A csőfalon történő mikrobiális aktivitás ellenére a fogyasztókat nem érik kellemetlen mikrobiológiai hatások Klóramin (kötött klór) előnyei a klórral szemben:  Kevesebb fertőtlenítési melléktermék keletkezik  Stabilabb fertőtlenítőszer – hosszabb ideig gátolja a mikrobiális szaporodást  Biofilmbe mélyebben hatol, így az inaktiválás hatékonyabb Klóramin hátrányai a klórral szemben:  Áramló vízben kevésbé hatékony mint a klór  „hypo-szag” Általában klór és klóramin együttesen van jelen a hálózatban 39

40 Klórfogyás a vízelosztó rendszerben Klór fogyasztók a hálózatban:  Reduktív vegyületek  Szerves vegyületek  Élő szervezetek. biofilm 40

41 Fertőtlenítési melléktermékek a hálózatban Fertőtlenítési melléktermékek:  Trihalometánok (THM)  Haloecetsavak (HAA)  Haloacetonitrilek (HAN)  Haloketonok (HK)  Klórpikrin  Klórhidrát  Cianogén-klorid Keletkezésük: huminanyagok, fulvinanyagok és aminosavak klórral történő reakciójakor képződnek 41

42 Nitrifikáció a hálózatban Hátrányai:  Klóramin koncentráció csökken  Heterotróf baktérium populáció nő  Nitrit- és nitrát-ionok keletkeznek  Csökken a pH és a lúgosság  Csökken az oldott oxigén koncentráció Magas ammónium koncentráció esetén alternatív fertőtlenítőszer: klór-dioxid Nitrifikáció szabályozása:  maradék szabad klór biztosításával  tartózkodási idő csökkentése  rendszeres öblítési program  klórsokk alkalmazása 42

43 Radon a vízellátásban Rákkeltő hatás Magas radon koncentráció az alábbi típusokban jelentkezhet:  Forrásvizek  Ásványvizek  Langyos és hévizek Magas radon koncentráció valószínűsége nő, ha a vízkivétel az alábbi rétegekből történik:  Uránium bányászat meddőhányói közelében  Foszfát bányászat meddőhányói közelében  Kristályos alaphegységi képződmények (gránit)  Vulkanikus képződmények érc telérei Eltávolítási módok:  Levegőztetés  RO-berendezés  Adszorpció  Mész-szóda lágyítás 43

44 Egyéb speciális szennyezők Peszticidek (növényvédő szer származékok) – hagyományos vízkezelési és fertőtlenítő eljárások kismértékben távolítják el Hormonok – potenciális egészségügyi veszély, kevés ismeretanyag Ólom – régi vízvezeték rendszerknél 44

45 Műanyag vezetékek, bevonatok és tömítések vízminőségi hatásai A műanyag vízellátó csövekből szerves vagy szervetlen segédanyagok oldódhatnak ki. A biofilmben lévő mikroorganizmusok része képes a cső egyes segédanyagait biológiailag bontani. A biofilm aktivitás egyes műanyagokon kiemelkedő lehet, mely alapvetően az anyagban található segédanyagok típusától függ. (pl: utólagos csőbélelés fóliával) Vízminőség rontó hatásuk ma is vitatott és kutatott. Műanyagok hosszú-távú viselkedése megkérdőjelezhető. Íz és szagvegyületek megjelenése a műanyag csövekben jellemző. Egyes oldószerek és szerves vegyületek képesek áthatolni a műanyag csöveken – ipari területeken, üzemanyag töltő állomásokon kockázatosabb műanyag csövek alkalmazása. 45

46 Tárolók és vízminőség Tárolók jelentékenyen befolyásolják a szolgáltatott víz korát! Tároló elhelyezés optimalizálása vízminőségi szempontból Üzemoptimalizálás vízminőségi szempontból Tárolókban lezajló vízminőség változások (nagy tartózkodási idejű reaktor) 46

47 Víz szennyezéseinek eredete Hibás csőkapcsolatok Csőrepedések Csőtörések javításakor Tisztított vízben maradó anyagok Diffúzió a csőfalon keresztül Csőanyagból történő beoldódás Házi berendezésekből történő visszaáramlás Szándékos szennyezés Víz szállítása közben történő átalakulások  Keveredés más vizekkel  Kémiai reakciók  Mikrobiológiai aktivitás 47

48 Vízminőség romlás elleni védekezés víztisztítási igényei Tisztított vízben minimalizálni kell a baktériumok számára hasznosítható tápanyagokat Megfelelő mennyiségű (0,2-0,5 mg/l) szabad aktív klór biztosítandó a kezelt vízben Minimális reduktív anyagot tartalmazzon a víz Csőkorróziót okozó víz-tulajdonságok a vízkezelés során mérsékelve legyenek 48

49 Vízhálózat tisztítási, kezelési módok Öblítés Levegő injektálás Habszivacsos csőtisztítás Csőgörényezés Vízsugaras csőtisztítás Sóoldattal történő áztatás Klór sokk alkalmazása 49

50 50 Felhasznált irodalom Hegedűs János: Parazitológia az ivóvíz ellátásban. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. Környezetgazdálkodási Intézet Budapest Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest. Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben. Közlekedési Dokumentációs Kft. Budapest Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, 1987.

51 51 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Vízellátás 9.előadás Vízminőség a vízelosztó hálózatban Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép."

Hasonló előadás


Google Hirdetések