Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel Oblath Gábor MTA Statisztikai Bizottság 2009. december 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel Oblath Gábor MTA Statisztikai Bizottság 2009. december 16."— Előadás másolata:

1 A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel Oblath Gábor MTA Statisztikai Bizottság december 16.

2 Témakörök A minőség „termelő-felhasználói” nézőpontból : mit jelent a minőség (nem csak megbízhatóság, hanem pl. források közötti konzisztencia, de nem minden áron) A fejlődés érzékeltetése: 2001, 2008 közepe, 2009 vége Nemzeti számlák legutóbbi fejlesztése/revíziója – termelő-felhasználói szemmel Negyedéves GDP-adatok: (megértéséhez több segítség – minőséget javítana) Árindexek (külső-belső, külker árindexek összehasonlítása) Államháztartási statisztikák (költségvetési adatok és NSZ – kormányzati számlák közötti „fordítóprogram”)

3 1. A statisztika minősége „termelő- felhasználói” szempontból „Végső” vs. „termelő” (közbülső) felhasználó Nem csak pontosság, megbízhatóság számít, hanem –Nemzeti számlarendszert alkotó statisztikai források közötti összhang (-hiány) –Mi a magyarázat az összhang hiányára, ha a források azonosak? Pl. export, import, folyó külső mérleg a GDP-ben és a FM- ben Ez más kérdés, mint a GDP-ből („felülről”) és a PSZ-ból („alulról”) adódó nettó egyenleg (NL) eltérése – itt az információs források különböznek

4 A termelő felhasználók igénylik a konzisztenciát… A makro-adatokat – makrogazdasági azonosságokon alapuló – elemzési keretbe igyekeznek illeszteni  Ha lyukak/inkonzisztenciák vannak, maguk igyekeznek betömni/feloldani –Pl. háztartások rendelkezésre álló jövedelme  nettó pü. megtakarítás (PSZ) + beruházás (GDP) + fogyasztás (GDP)  jövedelem-arányos fogyasztási/megtakarítási ráta (Jó, ha a statisztikusok tudnak erről – ha nagyon nem értenek egyet, szólniuk kell)

5 A jövedelemelosztás egyes metszetei és a belső, illetve külső egyensúly (-hiány) közötti mérlegösszefüggések

6 … de nem minden áron az adatok elemzői számára egyértelműen jobb egy részeit tekintve konzisztens, de egészében integrálatlan, mint egy formálisan/mesterségesen integrált, de részeit tekintve megbízhatatlan információs rendszer.

7 2. A makrogazdasági statisztikák minősége – a fejlődés íve (szubjektív érzékelés) 2001 (MST): –Szezonális kiigazítás a GDP komponensekre –ÁHT és külföld hiányzik a NSZ-ból –Makrogazdasági azonosságok (pl. S-I=CA) nem rekonstruálhatók NSZ-adatokból 2008 közepe (Stat. Szemle 2008/7-8): –Makrogazdasági azonosságok túlságosan sokféleképpen rekonstruálhatók ( : GDP-FM-PSZ) –Nincs „külföld” számla (csak X, M, néhány ) –Bizonytalanság makro-elemzés szempontjából 2009: –Jelentős előrelépés: Integrált számlák ki vannak töltve (95-07) –Korábbi inkonzisztenciák jelentősen csökkentek –(De maradtak furcsaságok)

8 3. Legutóbbi revízió: Az információk sokkal teljesebbek és konzisztensebbek [példa: NL „felülről” és „alulról” (PSZ) közelebb állnak] Mégis: maradtak „belső” és „külső” (= alul- felüli) inkonzisztenciák – ezek technikai és tartalmi magyarázata javítaná a statisztikák jelentős eredmények minőségét a felhasználók számára Példák:

9 A nemzetgazdaság nettó hitelnyújtása „felülről” (CA+KA) és „alulról” (PSZ) (a GDP%-ában) Korábbi Friss

10 Nettó hitelnyújtás – nemzetgazdaság (a GDP%-ában)

11 Nettó hitelnyújtás (nettó pénzügyi megtakarítás) – háztartások (a GDP%-ában)

12 Nettó hitelnyújtás – kormányzat (a GDP%-ában)

13 Nettó hitelnyújtás – pü. vállalatok (a GDP%-ában)

14 Nettó hitelnyújtás – nem pü. vállalatok (a GDP%-ában)

15 A folyó külső egyenleg „külföld” és FM (a GDP%-ában)

16 Nettó export: GDP és FM (a GDP%-ában)

17 A GDP és a FM hibája

18 4. Negyedéves GDP-statisztikák Láncindexálás: közvetlenül nem érzékelhető a kapcsolat a komponensek és a GDP változása között –Az elemzőket általában a komponensek hozzájárulása érdekli (pl. fontos info: stat. eltérés hozzájárulása ─ közvetlenül reprodukálhatatlan) –Rövid bázisú indexek: miért esik kívül a GDP változása a komponensek változásán? A statisztika minőségét javítaná, ha pl. a szöveges közlemény ezekben a kérdésekben adna támpontokat A minőséget nem rontaná, ha fölösleges információk (n.é. előző év átlagárain) elmaradnának

19 Előző évi folyó áras adatokból és volumenindexekből számított hozzájárulások [2009 I-III. né.; %-pont, ill. %-os változás (GDP)]

20 Negyedéves GDP: egy példa (Csehországból)*/ In Q3 individual demand components showed rather different contribution to the q-o-q and y-o-y development of economy: –A 2.6% increase of final consumption expenditure contributed positively by 1.8 percentage point (p.p.) to GDP… –Real general government expenditure classified in final consumption expenditure increased by significant 5.3% compared to Q3 2008… –Gross capital formation continued to decline y-o-y (-23.8%) and was similar to the development in the previous quarter. Negative contribution of this expenditure component to GDP development then stood at 5.7 p.p. … –….Real exports fell by 7.0 % and imports by 7.5 %. The contribution of net exports to GDP was basically neutral. */CSU: 9 December 2009 News Release

21 Friss példa termelési oldal: A bruttó hazai termék termelése szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, volumenindexek, előző negyedév=100,0* Miért kisebb a GDP növekedése, mint a komponenseké??? - termékadók/támogatások? - szezonális kiigazítás furcsasága? * A évre visszaláncolt adatokból számítva, lásd a módszertant. „A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 1,8%-kal csökkent. Ebből a mezőgazdaság stagnált, az ipar 1,3%-os növekedést, az építőipar pedig 1,3%-os csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,6%-kal estek vissza.” Nem kéne megmagyarázni?

22 Példa a fölösleges információra A bruttó hazai termék végső felhasználása, (előző évi átlagáron, millió forint)

23 Összefoglalva Az elmúlt években igen sokat javult a hazai makrogazdasági statisztikák minősége Több segítség, magyarázat a felhasználóknak: az adatok használhatóságát javítaná – a statisztika minőségéhez ez is hozzátartozik

24 A nagy talány: feldolgozóipar deflátorok és exportárindexek (euróban) (2000=100)

25 Magyar ipari termelői és értékesítési árindexek forintban és euróban (2000=100)

26 Belföldi vs. export-árindexek nemzetközi összehasonlításban Ez a különbség példátlan – miért? –Példátlan szerkezeti különbség vagy transzfer-árak?

27 Feldolgozóipar: belföldi és külföldi értékesítési árindexek euróban és a kettő aránya: EU, CZ, HU, PL (2000=100) Belföldi Külföldi Belföldi/külföldi

28 Ipar: belföldi és külföldi értékesítési árindexek euróban és a kettő aránya: EU, CZ, HU, PL (2000=100) Belföldi Külföldi Belföldi/külföldi Erre a nagy különbségre nincs jó magyarázat -Ennyire más a szerkezet? -Ilyen mérvű transzfer-árazás?


Letölteni ppt "A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel Oblath Gábor MTA Statisztikai Bizottság 2009. december 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések