Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAI BÓDAY PÁL „Statisztika a mindennapokban, statisztika a mindennapokról” 2013. október 9.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAI BÓDAY PÁL „Statisztika a mindennapokban, statisztika a mindennapokról” 2013. október 9."— Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAI BÓDAY PÁL „Statisztika a mindennapokban, statisztika a mindennapokról” október 9.

2 Fogalom

3 A fenntartható fejlődés fogalma „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégítsék szükségleteiket” 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös jövőnk)

4 A fenntartható fejlődés pillérei a fenntartható fejlődés egymással összefüggő és egymást erősítő pillérei a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem 2005 World Summit Outcome Document

5 A fenntartható fogalom „téves” használata  időben való fennmaradás  finanszírozhatóság  eredmények megőrzése

6 Fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság mint,  kapitalizmuskritika  igazságossági (egyenlőségi) segédelv egyenlő minőség fenntartása, egyenlő választás lehetősége erőforrásokhoz való igazságos hozzáférés biztosítása  utópia

7 Fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság mint,  integrációs eszköz (horizontális kapcsolatok) kihívások, problémák szakpolitikák egyeztetése  emelt szintű környezetvédelem úgy fejlődünk, hogy nem haladjuk meg környezetünk eltartóképességét pillérek hierarchiája (környezet-társadalom-gazdaság)  erőforrás-gazdálkodás NFFS humán-társadalmi-természeti-gazdasági erőforrások

8 Hazai mutatórendszer

9 Elvárások az indikátor-készlettel szemben  Cél egy minél átfogóbb indikátorkészlet összeállítása széleskörű felhasználhatóság érdekében  Egyszerű, egységes értelmezés  A rendelkezésre álló információk bemutatása  Kapcsolódás megteremtése más rendszerekkel  Folyamatos fejlesztés

10 KSH indikátorrendszer fejlődése  2004 – első próbálkozás  2007 – főbb mutatók  2009 – teljes mutatókör  2011 – teljes harmonizáció az EU mutatórendszerrel + új, nemzeti sajátosságokat is bemutató indikátorok  2013 – új szerkezet, mutatórendszer megújítása, mutatók értékelése

11 Megújult mutatórendszer  Statisztikai szemléletű csoportosítás az Eurostat problémaközpontú megközelítése helyett pl. Közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása” a Levegő a Fenntartható közlekedés alfejezet helyett  Hierarchia-rendszer megszűnt

12

13 Megújult mutatórendszer  3 rész: Környezet, Társadalom és Gazdaság fejezetek további 17 alfejezetet tartalmaznak  Mutató-összevonások  Mutatók elhagyása pl. szabadalmak száma, ombudsmani panaszok száma, környezetirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások stb.  Az uniós mutatórendszerrel, valamint a KSH korábbi kiadványaival való összehasonlíthatóságot összefoglaló táblázat biztosítja.

14 Mutatók száma  106 főmutató (2011-ben 149) környezet: 38 társadalom: 44 gazdaság: 22  260 kiegészítő mutató

15

16 Értékelés

17 A mutatók értékelése  A tendenciák ismerete lehetővé teszi a döntéshozók számára a stratégiaalkotást, előmozdíthatja a beavatkozást, és visszacsatolásként szolgálhat a már elvégzett feladatokról  Különböző fogalomhasználat alapján összeállított mutatórendszerek értékelése nem hasonlítható össze

18 A kiadvány mutatóinak értékelése  Az értelmezés könnyítése  Az értékelés korlátai csak az adott fejezet szempontjából ami a gazdaság szempontjából kedvező változást jelent, a környezet számára káros lehet, és fordítva

19 A mutatók értékelése  Az értékelés csak az első ábrán szereplő mutatókat (fő mutató) érinti  2000 és az utolsó rendelkezésre álló év alapján  A megfigyelt időszak eleje és vége között történt változás: Kedvező irányú változás Kedvezőtlen irányú változás Csekély mértékű változás, vagy bizonytalan trend  Nemzetközi összehasonlítás (EU rangsor, idősor)

20 Értékelési problémák  Változás iránya Globális népesség vs. hazai népesség  Változás mértéke Újrahasznosított hulladék mennyisége nő, de az EU fele  Egymásnak ellentmondó, hasonló mutatók Vélt egészség javul, krónikus betegségek száma nő  Értékelés időtávja Közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása (hosszú és rövid ellenkező)

21

22 Kiadvány

23 Szerkezet  Figyelemfelkeltő szerkezet  Új, egységes tagolás: Relevancia, Elemzés, Nemzetközi kitekintés, Részletek, Definíciók Nemzetközi összehasonlítás („Hőmérők”) Stadat-táblák, ábrák adatai közvetlenül letölthetők  Az EU fenntartható fejlődési stratégiája, valamint az Európa 2020 stratégia egyes mutatóira vonatkozó uniós és hazai célértékek megjelenítése

24

25

26

27 Célok Indikátor fejlesztés  Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia  Kidolgozandó mutatók Hangsúly olyan indikátorokon, amelyek már mérhetőek A még nem elérhető mutatók értékelésének problémái (Közel)múltra számíthatók lesznek-e? Ha nem, értékelésük mikor lehetséges? (Mekkora időtáv szükséges?)  Környezeti számlák környezet – gazdaság (társadalom) kapcsolata példa  Kompozitok – csak megfelelő, nemzetközi módszertani háttérrel  Jóllét indikátorai – szubjektív elemek

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAI BÓDAY PÁL „Statisztika a mindennapokban, statisztika a mindennapokról” 2013. október 9."

Hasonló előadás


Google Hirdetések