Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hátrányoshelyzetűekreintegrációja. OKTATÁS - GAZDASÁG EURÓPAI UNIÓ CÉLJAI EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÉRSÉG ERŐSÍTÉSE EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hátrányoshelyzetűekreintegrációja. OKTATÁS - GAZDASÁG EURÓPAI UNIÓ CÉLJAI EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÉRSÉG ERŐSÍTÉSE EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI."— Előadás másolata:

1 Hátrányoshelyzetűekreintegrációja

2 OKTATÁS - GAZDASÁG EURÓPAI UNIÓ CÉLJAI EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÉRSÉG ERŐSÍTÉSE EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÉRSÉG ERŐSÍTÉSE INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁG CÉLJAI VERSENYKÉPESSÉG FENNTARTÁSA ÉS JAVÍTÁSA VERSENYKÉPESSÉG FENNTARTÁSA ÉS JAVÍTÁSA MINDEZT AZ OKTATÁSNAK IS KIINDULÓPONTKÉNT KELL KEZELNIE A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN

3 MUNKA ÉS GAZDASÁG A GAZDASÁG ALAPVETŐ SZEKTORAI KÖZÜL A SZOLGÁLTATÁS ERŐSÖDIK A GAZDASÁG ALAPVETŐ SZEKTORAI KÖZÜL A SZOLGÁLTATÁS ERŐSÖDIK A MUKAERŐVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK VÁLTOZNAK A MUKAERŐVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK VÁLTOZNAK A TUDÁS FELÉRTÉKELŐDIK NAGY TUDÁSHÁTTÉRT IGÉNYLŐ TECHNOLÓGIÁK ERŐSÖDÉSE NAGY TUDÁSHÁTTÉRT IGÉNYLŐ TECHNOLÓGIÁK ERŐSÖDÉSE A TUDÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓ EGYRE INKÁBB ELADHATÓ ÉS MEGVÁSÁROLHATÓ TERMÉKKÉ VÁLIK: A TUDÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓ EGYRE INKÁBB ELADHATÓ ÉS MEGVÁSÁROLHATÓ TERMÉKKÉ VÁLIK: - KOMPETENCIÁK SZÜKSÉGESSÉGE - NEM KÖTHETŐK AZ ISKOLAI TANÍTÁS HAGYOMÁNYOS TERÜLETEIHEZ

4 A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK I. 1. RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG 2. AZ ÖNÁLLÓ ÉS TÁRSAS TANULÁSRA VALÓ KÉPESSÉG 3. PROBLÉMAMEGOLDÓKÉPESSÉG, KREATIVITÁS 4. A BIZONYTALANSÁG KEZELÉSÉNEK KÉPESSÉGE 5. MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KISZÁMÍTHATÓSÁG

5 A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK II. 6. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG 7. AZ ÍROTT KOMMUNIKÁCIÓ ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE 8. IDEGEN NYELVŰ ÉS KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ 9. AZ INFORMÁCIÓS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA

6 A szakiskolák helyzetének alapvető problémái I. a gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre és a képzésben való érdekeltség nem megfelelően érvényesül a gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre és a képzésben való érdekeltség nem megfelelően érvényesül szakmunkás presztízs csökkenése szakmunkás presztízs csökkenése szakmaváltás nehézkessége szakmaváltás nehézkessége

7 A szakiskolák helyzetének alapvető problémái II. tanulási kudarccal terhelt tanulók magas aránya tanulási kudarccal terhelt tanulók magas aránya szociálisan hátrányos helyzetűek magas aránya szociálisan hátrányos helyzetűek magas aránya demotiváltság demotiváltság magas lemorzsolódás, bukási arány magas lemorzsolódás, bukási arány

8 A szakiskolák helyzetének alapvető problémái III. Tananyag alkalmassága Tananyag alkalmassága Módszertani egyoldalúság Módszertani egyoldalúság Tanári, szakoktatói presztízs Tanári, szakoktatói presztízs

9 A szakiskolák helyzetének alapvető problémái IV. Gond az alapfunkciók teljesítésében a tankötelezettség teljesítése Gond az alapfunkciók teljesítésében a tankötelezettség teljesítése Munkaerő-piac utánpótlása Munkaerő-piac utánpótlása Piacképes képzettség biztosítása Piacképes képzettség biztosítása

10 Lemorzsolódás

11 A tanulás tíz alapelve (Carl Rogers) 1. Minden emberrel vele születik a készség arra, hogy tanuljon. 2. Értelmes tanulás csak úgy lehetséges, ha a megtanulandó anyagot a maga számára fontosnak tartja az, aki tanulja. 3. Azok a tanulási folyamatok, melyek személyiségi változással járnak, fenyegetőek és ellenállást váltanak ki. 4. A saját énünket fenyegető tartalmakat könnyebben tanuljunk meg és tesszük magunkévá, ha a külső nyomás minimális. 5. Ha biztonságban érzi magát az ember, akkor differenciált módon képes tapasztalatokat szerezni és könnyen tanul.

12 A tanulás tíz alapelve (Carl Rogers) 6. Az értelmes tanulás gyakran cselekvéssel van egybekötve. 7. A tanulási folyamatot megkönnyíti a tanulók felelős részvétele a tanulásban. 8. A legalaposabb és legtartósabb az a tanulás, amit a személy maga kezdeményez – mind érzelmeivel, mind intellektusával – részt vesz benne. 9. Ahhoz, hogy az önértékelés és az önkritika megelőzze a külső értékelést, függetlennek, kreatívnak és magabiztosnak kell lennünk. 10. Társadalmi szempontból ma az a legfontosabb, hogy tanulási stratégiákat dolgozzunk ki és sajátítsunk el, s nyitottak maradjunk az újabb tapasztalatokra és változásokra.

13 Memorandum az egész életen át tartó tanulásról A tanuláshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára A tanuláshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára Prioritást biztosítani Európa legfőbb tőkéjének, az embernek Prioritást biztosítani Európa legfőbb tőkéjének, az embernek Hatékony oktatási és tanulási módszerek kifejlesztése Hatékony oktatási és tanulási módszerek kifejlesztése Javítani a tanulás – különösen a nonformális, illetve az informális tanulás - értékelési módjain Javítani a tanulás – különösen a nonformális, illetve az informális tanulás - értékelési módjain Javítani a tanulási lehetőségekről való információhoz való hozzájutáson, a tanácsadás módszerein Javítani a tanulási lehetőségekről való információhoz való hozzájutáson, a tanácsadás módszerein Közelebb vinni az egyénhez a tanulási lehetőségeket Közelebb vinni az egyénhez a tanulási lehetőségeket

14

15 A fejlesztési program jellemzői Iskola egészében gondolkodás Meghatározó szereplőkre épít Szakértők és iskolában dolgozók együttműködése Egységes közismereti és szakmai fejlesztés A képzés tárgyi feltételeinek javítása Kapcsolódás az NFT-hez, EU irányokhoz

16 A „C” komponens célkitűzései Hatékonyan elősegítse a szakiskolákban tanuló hátrányos helyzetű, tanköteles kort betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok bennmaradását és visszakerülését a képzésbe. Ezáltal jussanak szakképesítéshez, és jelentősen javuljanak foglalkoztatási esélyeik. Hatékonyan elősegítse a szakiskolákban tanuló hátrányos helyzetű, tanköteles kort betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok bennmaradását és visszakerülését a képzésbe. Ezáltal jussanak szakképesítéshez, és jelentősen javuljanak foglalkoztatási esélyeik.

17 Hátrányos helyzetűek reintegrációja „C” komponens Bemeneti kompetenciák meghatározása 10 szakmacsoportban az OKJ-ben Bemeneti kompetenciák meghatározása 10 szakmacsoportban az OKJ-ben A szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszerének fejlesztése 10 szakmacsoportban A szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszerének fejlesztése 10 szakmacsoportban Pedagógusok továbbképzése és felkészítése Pedagógusok továbbképzése és felkészítése Eszközfejlesztés Eszközfejlesztés

18 Szakképzés megkezdésének feltételei I. Formális iskolai végzettség helyett: Kompetencia alapokra építve Kompetencia alapokra építve A szakma sikeres elsajátításához szükséges alapok A szakma sikeres elsajátításához szükséges alapok Összhangban az SZVK-val Összhangban az SZVK-val Figyelemmel a munka világának igényeire Figyelemmel a munka világának igényeire

19 Kompetencia alapokra építve Tanári kompetenciák Hagyományos tanítási tevékenységet végez tanítási tevékenységet végez a tanítást tervezi a tanítást tervezi a szakma közvetítője a szakma közvetítőjeNapjainkban curriculumot fejleszt curriculumot fejleszt tanácsot ad a tanuláshoz tanácsot ad a tanuláshoz a mobilitás közvetítője a mobilitás közvetítője

20 Összhangban az SZVK-val: Pl: tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére

21 Összhangban az SZVK-val: Pl: szakmai kompetencia: a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való képesség, alkalmasság

22 Összhangban az SZVK-val: Pl: személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését

23 Összhangban az SZVK-val: Pl: társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők

24 Összhangban az SZVK-val: Pl. módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a munkatevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek

25 Szakképzés megkezdésének feltételei II. Mérhető kompetenciák Mérhető kompetenciák Egyéni különbségek figyelembe vételével Egyéni különbségek figyelembe vételével Előtte egy éves szakképzést előkészítő program Előtte egy éves szakképzést előkészítő program

26 Kompetencia alapú képzés 1. A tananyagfejlesztés alapja a kompetencia alapú képzési módszer, a teljesítmény alapú képzés A tananyagfejlesztés alapja a kompetencia alapú képzési módszer, a teljesítmény alapú képzés Pontosan meghatározottak és egyértelműen megfogalmazottak a célok, a kompetenciák. Pontosan meghatározottak és egyértelműen megfogalmazottak a célok, a kompetenciák. A képzés kimenet szabályozott. A képzés kimenet szabályozott. Ismertek az elvárások, amellyel a tanulói teljesítményt értékelik. Ismertek az elvárások, amellyel a tanulói teljesítményt értékelik.

27 Kompetencia alapú képzés 2. Individualizált módon ad lehetőséget minden tanulónak mindegyik kompetencia elsajátítására. Individualizált módon ad lehetőséget minden tanulónak mindegyik kompetencia elsajátítására. Épít a tanulók aktivitására, motiváltságára és az önálló ismeretszerzésre. Épít a tanulók aktivitására, motiváltságára és az önálló ismeretszerzésre. A teljesítmény mérése figyelembe veszi a tanuló ismereteit és attitűdjét. A teljesítmény mérése figyelembe veszi a tanuló ismereteit és attitűdjét. A képzés nagy súlyt helyez a szakmai gyakorlatokra. A képzés nagy súlyt helyez a szakmai gyakorlatokra.

28 Kompetencia alapú képzés 3. A tanár tanulásmenedzserré és forrásszeméllyé válik. A tanár tanulásmenedzserré és forrásszeméllyé válik. A képzési program gondosan előre tervezett és A képzési program gondosan előre tervezett és szisztematikus. szisztematikus. A képzés során a tanulók saját ütemük szerint haladhatnak. A képzés során a tanulók saját ütemük szerint haladhatnak. A képzés alatt mindvégig érvényesül a gyakori visszajelzés. A képzés alatt mindvégig érvényesül a gyakori visszajelzés.

29 Kompetencia alapú képzés 4. Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az oktatás moduláris. Az oktatás moduláris. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek.

30 Bemeneti kompetenciák 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 3. számú melléklet 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 3. számú melléklet Gépészet, elektrotechnika szakmacsoportban Gépészet, elektrotechnika szakmacsoportban Megjelent az OKJ-ban Megjelent az OKJ-ban Az előkészítő évfolyam programjainak alapja Az előkészítő évfolyam programjainak alapja Moduláris rendszerű Moduláris rendszerű

31 Ismeretalapú képzés <> Kompetencia alapú képzés A képzés A képzés időre alapozott időre alapozott Csoportos haladás Csoportos haladás Csoportigények Csoportigények Tanár és tanítás központú Tanár és tanítás központú A képzés teljesítményre alapozott A képzés teljesítményre alapozott Egyéni haladás Egyéni haladás Egyéni igények Egyéni igények Tanuló és tanulás központú Tanuló és tanulás központú

32 Ismeretalapú képzés <> Kompetencia alapú képzés Késleltetett, részleges tanulói visszajelzés Késleltetett, részleges tanulói visszajelzés Előadás, bemutatás Előadás, bemutatás Általános célkitűzések Általános célkitűzések Értékelés általános szempontok alapján, záráskor történik Értékelés általános szempontok alapján, záráskor történik Azonnali, releváns visszajelzés Azonnali, releváns visszajelzés Tanár segítő, tanulásirányító Tanár segítő, tanulásirányító Specifikus, konkrét célkitűzések Specifikus, konkrét célkitűzések Értékelés kompetenciák mérésével, teljesítmény alapján Értékelés kompetenciák mérésével, teljesítmény alapján

33 Bemeneti kompetenciák rendszere Kompetenciák leírása Kompetenciák leírása Kompetenciák modulokba rendezve Kompetenciák modulokba rendezve Modultérkép Modultérkép

34 Kompetenciák leírása Feladatcsoportra vonatkozóan: Kompetenciaszint leírása Kompetenciaszint leírása A tartalom kifejtése A tartalom kifejtése Valamennyi meghatározott kompetenciára Valamennyi meghatározott kompetenciára

35 Modul 1. Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

36 Modul 2. A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót.

37 Kompetenciák modulokba rendezve Tartalmi szempont: Szocializáció Szocializáció Alapkészségek fejlesztése Alapkészségek fejlesztése Pályaorientáció Pályaorientáció Szakmai alapozás Szakmai alapozás

38 Modultérkép Modulok kapcsolata Modulok kapcsolata Egymásraépülés – párhuzamosság Egymásraépülés – párhuzamosság Folyamat szempontú megközelítés Folyamat szempontú megközelítés

39 Alapelvek moduláris felépítés moduláris felépítés heterogén csoportok heterogén csoportok egyéni haladás egyéni haladás kompetencia alapú tananyag kompetencia alapú tananyag személyközpontú pedagógia személyközpontú pedagógia projektmódszer alapú megközelítés projektmódszer alapú megközelítés legalább 3 szakmacsoport megismerése legalább 3 szakmacsoport megismerése rugalmas programszerkezet rugalmas programszerkezet

40 Programiroda által irányított tevékenységek 2007 Módszertani továbbképzés a differenciális módszerek, kooperatív technikák és a projektmódszer alkalmazásához Módszertani továbbképzés a differenciális módszerek, kooperatív technikák és a projektmódszer alkalmazásához Bemeneti kompetenciák kidolgozása további 8 szakmacsoportban Bemeneti kompetenciák kidolgozása további 8 szakmacsoportban Szakképzést előkészítő évfolyam programjainak fejlesztése további 8 szakmacsoportban Szakképzést előkészítő évfolyam programjainak fejlesztése további 8 szakmacsoportban

41 Rendelkezésre álló dokumentumok 1057/2005. Kormányhatározat: Szakképzés fejlesztési stratégia: benne a modularizált szakképzési rendszer, a projektoktatás lehetősége 1057/2005. Kormányhatározat: Szakképzés fejlesztési stratégia: benne a modularizált szakképzési rendszer, a projektoktatás lehetősége Pedagógiai rendszer/kerettanterv Pedagógiai rendszer/kerettanterv Modultérképek Modultérképek Kompetencia táblák Kompetencia táblák Moduláris, projektalapú tanulási útmutatók szakmacsoportonként Moduláris, projektalapú tanulási útmutatók szakmacsoportonként

42 Intézményi teendők I. A fejlesztés alapdokumentumainak áttekintése: dokumentumlista A fejlesztés alapdokumentumainak áttekintése: dokumentumlista Pedagógus módszertani továbbképzések Pedagógus módszertani továbbképzések Ismerkedés az új fogalmakkal, a moduláris képzés tanulási útmutatójának elemeivel Ismerkedés az új fogalmakkal, a moduláris képzés tanulási útmutatójának elemeivel

43 Intézményi teendők II. A továbbképzéseken résztvevők segítségével team – alakítás: pedagógusok, szakoktatók, pedagógiai munkát segítő szakemberek, mentorok stb. A továbbképzéseken résztvevők segítségével team – alakítás: pedagógusok, szakoktatók, pedagógiai munkát segítő szakemberek, mentorok stb. Az éves moduláris projektalapú fejlesztési terv elkészítése: modulok alapján projektek meghatározása, óraszámok adaptálása az iskola sajátosságaira Az éves moduláris projektalapú fejlesztési terv elkészítése: modulok alapján projektek meghatározása, óraszámok adaptálása az iskola sajátosságaira

44 Fejlesztési területek 1. Tantárgyfelosztáshoz: Tantárgyfelosztáshoz: Személyi feltételek Időkeret (Központi program alapján) Időkeret (Központi program alapján) Létszám meghatározás (oktatók) - modultérkép és kompetenciatábla szerint Létszám meghatározás (oktatók) - modultérkép és kompetenciatábla szerint Tárgyi feltételek: eszközlisták Tárgyi feltételek: eszközlisták Finanszírozás Finanszírozás

45 Fejlesztési területek 2. Alapító okirat: új OKJ szerinti kiegészítés Alapító okirat: új OKJ szerinti kiegészítés Nevelési programba, Helyi tantervbe, Szakmai programba (felnőttoktatás: Képzési programba) beépítés, adaptálás Nevelési programba, Helyi tantervbe, Szakmai programba (felnőttoktatás: Képzési programba) beépítés, adaptálás SZMSZ-ben a belső szervezeti felépítés, együttműködési rendszer módosítása (feladatorientált teamek) SZMSZ-ben a belső szervezeti felépítés, együttműködési rendszer módosítása (feladatorientált teamek)

46 Fejlesztési területek 3. Pedagógusok belső továbbképzése: bemutató foglalkozások: helyi elismertetés, továbbadás Pedagógusok belső továbbképzése: bemutató foglalkozások: helyi elismertetés, továbbadás Együttműködés a TISZK-ek és a szakképző iskolák között Együttműködés a TISZK-ek és a szakképző iskolák között Beiskolázási stratégia kidolgozása, folyamatos megvalósítása Beiskolázási stratégia kidolgozása, folyamatos megvalósítása

47 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Hátrányoshelyzetűekreintegrációja. OKTATÁS - GAZDASÁG EURÓPAI UNIÓ CÉLJAI EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÉRSÉG ERŐSÍTÉSE EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések