Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Északi-Sark Déli – Sark prezentáció a 7.o. földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Északi-Sark Déli – Sark prezentáció a 7.o. földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza"— Előadás másolata:

1 Északi-Sark Déli – Sark prezentáció a 7.o. földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza

2 Északi-Sark alapfogalmak A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. Fix pontnak tekintjük, de a csillagászok rámutattak, hogy a forgástengely nem mozdulatlan, 435 napos ciklusokban folyamatosan mozog, és ezt a kis mozgást felfedezője után Chandler - ingásnak (Chandler-wobble) nevezték el. A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°- os hosszúsági kör. Ebből a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély. A Föld koordinátáit (szélesség, hosszúság, magasságok) mindenképpen fix pontokhoz kellene rögzíteni,de mivel nincs ilyen pont a Földön, ez nem lehetséges !

3 A nemzetközi szervezetek egyelőre a Földrajzi Északi-sarkhoz igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek elmozdulását. Az Északi-sark jelenleg nemzetközi területnek számít, bár Kanada és az Egyesült Államok már többször megpróbálta sajátjaként elismertetni, pedig szárazföld nincs a területen, csak jégpáncéllal borított víz. Északi-Sark alapfogalmak - elhelyezkedés

4 Az első eltervezett expedíció a sarkponthoz Robert Edwin Peary mérnök-tengerész és alkalmazottja, az afro-amerikai Matthew Henson nevéhez fűződik. Négy Inuit segéddel indultak neki az útnak (Ootah, Seegloo, Egingway,és Ooqueah) április 6-án. Peary azt hitte, hogy elérte az Északi-sarkot, de a legújabb kutatások alapján úgy tűnik csak 40 km-re közelítette meg azt. Északi-Sark expedíciók Robert Edwin Peary

5 1926-ban megtörtént a sarkpont első vitathatatlan elérése, mely Roald Amundsen norvég felfedező nevéhez köthető május 3-án az amerikai légierő főhadnagy- ezredese Joseph O. Fletcher és William P. Benedict főhadnagy repülővel leszálltak a sarkponton. Velük együtt leszállt Albert P. Crary tudós augusztus 3-án egy amerikai tengeralattjáró (USS Nautilus (SSN-571)) keresztülhaladt a sarkponton alatt március 17-én a USS Skate (SSN-578) felszínre emelkedett az Északi-sarkon áttörve a jégtakarót, így ez az első hadihajó mely elérte azt április 19-én Ralph Plaisted először jutott el bizonyítottan légi segíség nélkül a sarkpontig augusztus 17.: Az Arktika nevű szovjet atomjégtörő végrehajtotta az első felszíni hajós sarkpont elérést április 6.: Robert Schumann lett a legfiatalabb ember, aki elérte az Északi-sarkot Északi-Sark további expedíciók Az Északi-sark a világűrből

6 Déli –sark alapfogalmak - elhelyezkedés A Déli-sark vagy Déli-pólus kifejezés a földrajzi értelmembe vett Déli-pólust, azaz a Föld felületének legdélibb pontját jelöli, mely pontosan a Föld Északi-sarkának ellentétes oldalán van. Jelenleg a Déli-sark fölött az Antarktisz, az ötödik legnagyobb kontinens terül el, azonban ez nem volt mindig így, a korábbi földtörténeti korokban a földkéreg lemezeinek vándorlása miatt. A Déli-sarknál a föld (a szikla) tengerszint közeli magasságú, azonban a jégsapka rajta átlagosan 3 kilométer vastag, ezért a jelenlegi felszíne nagy magasságban (2835 m) van. A sarki jégtábla durván 10 méter/év sebességgel mozog, így a Déli-sark pontos pozícióját, a jég felületéhez és a ráépített épületekhez képest időről- időre fokozatosan elmozdítják. Ennek megfelelően a Déli-sark helyét jelző tábla és cövek is áthelyezésre kerül minden évben.

7 Déli –sark expedíciók Az első ember, aki elérte a Déli-sarkot a norvég Roald Amundsen és társai 1911 december 14 -én. Amundsen táborát Polheim-nek (szó szerint a Pólus otthonának) és a Déli-sarkot körülvevő egész fennsíkot a norvég VII. Haakon király tiszteletére VII. Haakon fennsíknak nevezte el. Amundsen versenytársa Robert Falcon Scott egy hónappal később érte el a pólust. A visszaúton Scott és négy társa éhen halt a rendkívüli hidegben ben Ernest Shackleton brit felfedező Imperial Trans- Antarctic Expediciójának feltett célja keresztülszelni az Antarktiszon a Déli-sark érintésével, de balszerencsében ért véget. Az Endurance hajó befagyott az úszó jégtáblák közé és 11 hónappal később elsüllyedt a Weddell-tengerben. A témához kapcsolódó könyvajánlat : Könyv címe: Scott és Amundsen Szerző: Roland Huntford Fordító: Széky János ISBN kód: kiadja : PARK Könyvkiadó Roald Amundsen

8 Déli –sark expedíciók Richard Byrd, admirális (USA) lett az első ember, aki Bernt Balchen első-pilótájának segítségével, átrepült a Déli-sark fölött 1929 november 29-én. Ekkortól nem tette ember a lábát a Déli-sarkra egészen 1956 október 31-ig, amikor egy amerikai haditengerész különítmény George Dufek admirális vezetésével landolt az R4D Skytrain (Douglas DC-3) repülőgépével. Amundsen és társai Déli-sark, 1911 december. Az amerikai Amundsen-Scott Déli-sarki Kutatóállomást a Nemzetközi Geofizikai Évre ( ) légi-úton létesítették és az állomás azóta, folyamatosan ellátott kutató- és kiszolgáló személyzettel. Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás, 2006 január.

9 Déli –sark éghajlat A Déli-sark a déli féltekei tél folyamán napfényt egyáltalán nem kap. Nyáron a nap folyamatosan a horizont felett van, de csak alacsonyan. A felszínt elérő napsugárzás legna- gyobb részét a fehér hó veri vissza. A nap melegségének a hiánya, kombinálva a magas tengerszintfeletti magassággal (kb méter) eredményezi azt, hogy a Déli-sarké a Föld leghidegebb éghajlata. A Déli-sarknál sokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Északi-sarknál, elsődlegesen azért, mert a Déli-sark nagy magasságban, a kontinentális száraz- föld belsejében helyezkedik el, míg az Északi-sark a tenger- szintnél az óceán közepén. (amely óceán hőtárolóként is viselkedik) A déli félteke nyarának közepén (január) a Nap eléri pályája legmagasabb pontját kb. 23,5˚, az átlagos hőmérséklet −25˚C körüli. Ahogy az év-hosszúságú „nap” a lenyugváshoz közeledik, a hőmérséklet szintén süllyedni kezd. Napnyugta (március végén) és napkelte (szeptember végén) időszakában a hőmérséklet −45˚C, télen hőmérséklet folyamatosan −65˚C marad Az Anktartisz a világűrből

10 Ceremoniális Déli-sark A Déli-sarkon Az Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomáson a Ceremoniális Déli-sark területét fényképezési célból állították fel. Egy oszloptalpból és a rajta álló fém gömbből áll, melyet körülvesznek az antarktisz egyezményt aláíró országok zászlói. A terület csak néhány méterre van az igazi Földrajzi Déli-sark pontjától, melyet csak egy kis tábla és egy cölöp jelez. Mivel a jégsapka mozgásban van, (kb. 10 méter/év) a cölöpöt minden évben Újév napján áthelyezik. A képen látható kupolát a hóviharok részben eltemették, ezért a kupola bejáratát rendszeresen dózerrel kell megtisztítani. A legújabb épületek oszlopokra épültek így nem kell attól tartani, hogy a hó felhalmozódik az oldaluk mentén.

11 Ceremoniális Déli-sark A ceremoniális Déli-sark. Az antarktisz egyezményt aláíró országok zászlói veszik körbe, és a háttérben a régi sarki állomás kupolája.

12 Földrajzi Déli-sark A földrajzi Déli-sark A legáltalánosabb definíció szerint, a földrajzi Déli-sark, a Föld forgástengelyének a Föld felszínét metsző két metszéspontja közül az egyik. (A másik metszéspontja az Északi- sark) Azonban a Föld forgástengelye a valóságban egy picit (néhány méterrel) mozog, ingadozik („lötyög”).

13 WEBKAMERÁK Webkamera elérés az Északi sarkhoz : Klikk a képre ! Webkamera elérés az Déli - sarkhoz : Klikk a képre !

14 FORRÁSOK


Letölteni ppt "Északi-Sark Déli – Sark prezentáció a 7.o. földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza"

Hasonló előadás


Google Hirdetések