Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZERVEZÉS - SZERVEZET EGYÉN – CSOPORT – SZERVEZET Elmélet és módszertan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZERVEZÉS - SZERVEZET EGYÉN – CSOPORT – SZERVEZET Elmélet és módszertan."— Előadás másolata:

1 SZERVEZÉS - SZERVEZET EGYÉN – CSOPORT – SZERVEZET Elmélet és módszertan

2 A hatékonyság-változtatás három lépcsős modellje

3 SZERVEZETPSZICHOLÓGIA : CSOPORTOK Komplex társas rendszer, melyet teljes rendszerként kell tanulmányozni: ha a hozzá tartozó egyén viselkedés- módját valóban érteni akarjuk. Ez a felismerés indokolja a szervezetlélektan, mint önálló tudományág létrejöttét.” ( E.H.Schein, 1976 ) A csoportelmélet szerint a szervezet:   az egymással kölcsönös függ ő ségi viszonyban álló csoportok hálózata,   melyben a különböz ő csoportok közötti kapcsolatokat az egymás közötti verseny,   illetve az együttm ű ködés jellemzik. (W.Mastenbroek, 1991)

4 CSOPORTDINAMIKAI KUTATÁSOK I.  1. A CSOPORTON BELÜLI EGYÉNI VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE:  Az első vizsgált probléma az egyén teljesítményének változása mások jelenlétében. Az általános tendencia, hogy a csoportszituáció megnöveli az energiaráfordítást, a figyelem- koncentráció időtartamát, és ezen keresztül a teljesítményt.  Egy másik fontos vizsgálati sorban azt bizonyították, hogy a „szakértői” és a „többségi” vélemény befolyásolja az egyének erkölcsi és esztétikai értékrendjét.

5 A munkahelyi szociológiai struktúra elemei és hierarchiája

6 CSOPORTDINAMIKAI KUTATÁSOK II.  2. A TÁRSADALMI KÖLCSÖNHATÁS ELLENŐRZÖTT MEGFIGYELÉSE:  Elsősorban a vizsgálatok módszertani megújítását elősegítő irányzat.  Az egyén és a csoportok természetes körülmények közötti spontán viselkedésének feltárását célozza meg, amely jól összehasonlítható a koncentrált viselkedés okozta eltérésekkel (pl. kulturális befolyások).

7 CSOPORTDINAMIKAI KUTATÁSOK III.  3. SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOK:  Az egyén és a csoport önszerveződésének belső mozgatóit és az ennek hatására létrejövő csoportstruktúra jellemzőit tárja fel.  Nagy figyelmet fordít: a csoport és a környezet kapcsolatára, a csoport és a környezet kapcsolatára, az alcsoportok kialakulására, az alcsoportok kialakulására, az informális tényezőkre, az informális tényezőkre, a vonzódások és taszítások kialakulásának mozgató erőire. a vonzódások és taszítások kialakulásának mozgató erőire.

8 Egy szociogramm D E A G FH B C L J I K G sztár, L és D elszigeteltek, B és C pár, I, J és K lánc (klikk)

9 Szociometria A tipikus pozíciók: sztár, elszigetelt, pár, lánc (klikk) A tipikus pozíciók: sztár, elszigetelt, pár, lánc (klikk) Indexek Indexek –választott státus: hányszor választanak valakit –elutasított státus: hányszor utasítanak el valakit –csoport-kohézió: a kölcsönös választások aránya a csoportban –Csoport integráció: az elszigetelt tagok aránya

10 Szociogram jellegzetes kapcsolatai: Pár: két személy kölcsönös választása úgy, hogy másokat nem választanak Pár: két személy kölcsönös választása úgy, hogy másokat nem választanak Hármas: Három személy kölcsönös kapcsolata (klikkesedés) Hármas: Három személy kölcsönös kapcsolata (klikkesedés) Zárt négyzet: Négy személy kölcsönös kapcsolata (klikk!) Zárt négyzet: Négy személy kölcsönös kapcsolata (klikk!) Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá kötődnek, nincs kapcsolat Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá kötődnek, nincs kapcsolat Lánc: nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása Lánc: nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása Perem: legsúlyosabb esete a magány. Perem: legsúlyosabb esete a magány.

11 CSOPORTDINAMIKAI KUTATÁSOK IV.  4. VERSENGŐ CSOPORTOK:  Verseny előtt és után  Vesztes csapat  Győztes csapat

12 A CSOPORTKÖZI VISZONYOK MEGKÖZELÍTÉSE A csoportközi viszonyok kifejezés különböző kisebb vagy nagyobb társadalmi egységek közötti viszonyok jelöléseként jött használatba. A csoportközi viszonyok kifejezés különböző kisebb vagy nagyobb társadalmi egységek közötti viszonyok jelöléseként jött használatba. A csoportközi viselkedés meghatározott csoporthoz tartozó egyén tetteit jelenti, amikor az egyén csoport-hovatartozását figyelembe véve (saját csoportja iránti hűség, saját csoportja normái stb. jegében) egyedül vagy közösen más csoporttal vagy annak tagjaival lép interakcióra. A csoportközi viselkedés meghatározott csoporthoz tartozó egyén tetteit jelenti, amikor az egyén csoport-hovatartozását figyelembe véve (saját csoportja iránti hűség, saját csoportja normái stb. jegében) egyedül vagy közösen más csoporttal vagy annak tagjaival lép interakcióra.

13 A CSOPORT  Dalton szerint, pszichológiailag csoportot alkot bármilyen számú személy, akik:  interakcióban vannak egymással,  pszichológiailag tudnak egymásról,  csoportnak tekintik magukat.

14 A társadalmi csere elmélete KÖLCSÖNÖS FÜGGŐSÉG AUTONÓMIA TÖREKVÉSEK

15 Két vagy több egyén, akik: a./ interakcióban vannak egymással, b./ kölcsönösen függnek egymástól, c./ önmagukat és mások őket olyannak definiálják mint akik egy csoporthoz tartoznak, d./ osztoznak a normakialakításban a közös érdeklődéshez kapcsolódó ügyek esetén és részt vesznek az egymásba kapcsolódó szereprendszerben, e./ befolyásolják egymást, f./ a csoportot (csoporttagság tényét) jutalmazónak találják, g./ és közös célt próbálnak elérni." Johnson & Johnson szerzőpáros egy kombinált definíciót javasol

16 Az ún. kiscsoportoknak alapvetően két típusa különíthető el 1   Intézményesen meghatározott, társadalmi szükségletek kielégítése érdekében létrehozott egységek:   szervezett keretek között, hierarchikusan meghatározott munkamegosztás szerint működnek;   sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat, viselkedési mintákat alakítanak ki.

17 Az ún. kiscsoportoknak alapvetően két típusa különíthető el 2   Tagjai saját elhatározásból lépnek be és maradnak a csoportban:   érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz;   közös érdekeik, értékeik alapján vállalják az együvé tartozást (pl. sportklub, szakkör, egyesület, stb.).

18 Az interakció csoportmunka szempontjából lényeges törvényszerűségei:  az önkéntesség és a kölcsönösség pozitív élményt biztosíthat;  segíti a kapcsolatépítést, ha saját befektetéssel biztosítunk másoknak előnyöket;  előnyöket biztosíthatunk másoknak, ha mások befektetéseinek csökkentését segítjük elő;  taszító hatású, ha mások befektetéseit növeljük, azért mert nem járulunk hozzá az előnyök kialakulásához;  a fizikai közelség, ami csökkenti a befektetések mértékét, segíti a kapcsolatépítés folyamatát;  a közös értékrend segíti a folytonosság fenntartását a kapcsolatépítésben

19 A csoport kialakulása I. A csoport létrejöttének alapvetően három útja lehetséges: A csoport létrejöttének alapvetően három útja lehetséges: –Két vagy több személy valamilyen cél megvalósításának érdekében csoportot alapít. –Spontán törekvések eredményeképpen az egymással laza kapcsolatban álló személyek csoportot alapítanak. –Csoport kialakulásához vezethet az is, ha bizonyos egyének együttesét a többi egyén csoportként kezeli.

20 A csoport kialakulása II. Mentális feltételek: az egyéneknek egymás jelenlétének tudatára kell ébrednie, az egyéneknek egymás jelenlétének tudatára kell ébrednie, az egyének bizonyos érdekek, célok vagy értékek kielégítésére törekedve felismerik az együttműködés előnyeit, az egyének bizonyos érdekek, célok vagy értékek kielégítésére törekedve felismerik az együttműködés előnyeit, az együttműködés interakciókra épül, az együttműködés interakciókra épül, az egyének tudatára ébrednek, hogy minden mástól megkülönböztethető egységet képeznek. az egyének tudatára ébrednek, hogy minden mástól megkülönböztethető egységet képeznek.

21 Shein értelmezése  Affiliációs igények kielégítése:  Érzelmi jellegű igény (barátság, szeretet) és/vagy megnyilvánulási lehetőség (támogatás) biztosítására szolgál.  Önbecsülés fenntartása:  A csoporttagság révén az egyén kifejlesztheti, illetve megerősítheti önismeretét.  Realitásérzék kontrolja:  A csoporttagok között kifejlődő konszenzus útján a társadalmi környezet bizonytalan részei stabilizálhatók.  Biztonság- és hatalomérzetet:  Megteremti a külső vélt vagy valós fenyegetettséggel szemben. A csoport ellensúlyozhatja a hatalmi pressziót.  Önmegvalósítás lehetősége:  A csoport relatíve lazább munkamódszere teret ad az egyéni képességek kibontakoztatására.

22 Lewin: a pszichológiai szükségletek három jellegzetes állapota:  Az éhség, ami egy pozitív hiányfeszültséget jelent és a feszültség oldását elősegítő mindenfajta cselekedet, információ, stb. e pszichológiai állapotnak megfelelő értelmet ad.  A telítettség, amikor a kielégítéssel összefüggő jelenségek elvesztik felszító, aktivizáló értelmüket és közömbössé válnak.  A túltelítettség, amikor a korábbi feszültségoldó elemek, negatív töltetűvé válnak.

23 A telítődés, túltelítődés folyamatának jellegzetes viselkedésváltozásai  Kisebb változtatások a cselekvésben. A pozitív feszültség fenntartására irányuló erőfeszítés, amikor mellékcselekvésekkel, variációkkal próbálja az egyén vagy csoport áthidalni a helyzetet.  Nagyobb változtatások a feladatban. A feladat apró bővítésével, transzformálásával az alapszabályokat módosítják.  Munkamegszakítások. Áltevékenységgel, pihenőkkel a feladatmegoldás ritmusának és időbeli lefutásának megváltoztatására törekszenek.  Munkamódszer megváltoztatása. Nagyobb cselekvési egységek sorrendjét megváltoztatják és az eredeti módszer így értelmét is elveszti.  A feladat elértéktelenedése, értelmetlenné válása. Negatív ösztönzés a cselekvés beszüntetésére.  Indulati kirobbanás. Düh és agresszió jön létre a cselekvési kényszer miatt.

24 Az egyén és a csoport azonosságtudata több kötelékre vezethető vissza:  Az elkötelezettségen alapuló kötelék:  Amikor a csoport vagy az elkötelezettség fenntartásában érdekelt harmadik személy (munkahelyi vezető) irányába kíván az egyén bizonyos elvárásoknak megfelelni.  Befektetésen alapuló kötelék:  Amik or az egyén sokszor annyi időt, energiát, pénzt vagy érzelmet használt fel, hogy kénytelen-kelletlen akkor is fenntartja a köteléket, amikor már tudati alapon szívesen feloldaná azt. Ilyen helyzetben meghatározó, hogy van-e reményt keltő alternatíva, amely kecsegtetőbb „befektetést” és mozgásteret biztosít.  Ragaszkodáson alapuló kötelék:  Ami az alapvető egyéni szükségletek (biztonság, elfogadás, stb.) kielégíthetőségének lehetőségét biztosítja és ezen keresztül az egyént a csoport vonzási körében tartja.

25 Az egyén “költségei” a csoporttal való együttműködésben: Konformitás kényszer Érdekkonfliktuso k Teljesítménykényszer A szabadságvágyat a csoport korlátozza Id ő és ráfordításigény

26 A csoporttagok jellemzői  Megelégedettség:  Az egyén ráhatási, befolyásolási lehetőségét határozza meg.  Vezetői elszigeteltség:  A csoport vezetőjének és a csoport tagjainak kapcsolatát mutatja.  Centralizáltság:  A döntéshozatalban való bekapcsolódás mértékét mutatja.

27 A csoportnorma fogalma Sherif nevéhez kötődik  Kiinduló gondolata szerint:  létezőnek fogadta el a magatartási kritériumokat (szokás, hagyomány, szabály, érték);  felismerte, hogy az „ilyen kollektív képzetek” az egyén szempontjából kényszerítő erővel rendelkeznek.

28 A konszenzus kialakulása Sherif autokinetikus kísérletében

29 A CSOPORTNORMA  „PSZICHOLÓGIAI EGYEZSÉG”: Ebben olyan elemek jelennek meg, mint: Ebben olyan elemek jelennek meg, mint: az elvégzendő munkára,az elvégzendő munkára, a bérre,a bérre, a szolgálati időre,a szolgálati időre, az előrehaladás lehetőségére,az előrehaladás lehetőségére, a viselkedés szabályairaa viselkedés szabályaira vonatkozó jogok, kötelezettségek, kiváltságok.vonatkozó jogok, kötelezettségek, kiváltságok.

30 A csoportnormához való lehetséges alkalmazkodás három típusát különböztetjük meg:  Aktív lázadó: aki sem az irányadó, sem a periférikus normákat nem fogadja el. aki sem az irányadó, sem a periférikus normákat nem fogadja el.  Konform: minden normaelemet elfogad. minden normaelemet elfogad.  Kreatív individualista: az irányadó normák betartása mellett, független mozgásteret teremt magának. az irányadó normák betartása mellett, független mozgásteret teremt magának.

31 Sherif két lényegi megállapítást fogalmazott meg  „ha az egyén, akinél egy norma egyéni helyzetben alakult ki, csoporthelyzetbe kerül, ahol más olyan egyénekkel találkozik, akik szintén a maguk külön már kialakult normáival jöttek a szituációba, akkor az egyéni normák közelítő tendenciát mutatnak,”  „ha egy csoport normája kialakult és az egyén egyedül kerül a szituációba, akkor ezen új helyzetben is a csoporthelyzetből magával hozott norma szerint viselkedik.”

32 A normák kettős funkciója A bizonytalan valóság fölötti kontroll: információs motiváció A bizonytalan valóság fölötti kontroll: információs motiváció A társas kapcsolat igénye: A társas kapcsolat igénye: normatív motiváció Az újonnan megtért esete: Az újonnan megtért esete: a megtérés indítéka gyakran a bizonytalanság, következménye az erős ragaszkodás az új csoporthoz

33 A normák alapvetően négy forrásból származtathatók:  Direkt megfogalmazásokból  Nevezetes eseményekből  Team-en belüli kapcsolatokból  Viselkedés-változásból

34 A normák alapvetően négy forrásból származtathatók le:  Direkt megfogalmazásokból:  A team életre hívója, vezetője vagy a tagok fogalmazzák meg azokat.  Nevezetes eseményekből:  Minden csoport-történet tartalmaz olyan eseményeket (kiemelkedő siker, nagy kudarc, példaszerű összefogás, kritikus krízis), amely tapasztalatai normatív módon befolyásolják a további munkavégzést.

35 A normák alapvetően négy forrásból származtathatók le:  Team-en belüli kapcsolatokból:  A csoporttagok egymás közötti kapcsolattartásából származó tapasztalatok.  Viselkedés-változásból: Amikor az egyén vagy a csoport a változásokhoz igazodva, az új körülményeknek megfelelő új elvárást fogalmaz meg. Amikor az egyén vagy a csoport a változásokhoz igazodva, az új körülményeknek megfelelő új elvárást fogalmaz meg.

36 A normák, jellegüket tekintve igen változatosak lehetnek  Vonatkozhatnak:  a teljesítménykövetelményekre,  a jelenlétre,  az időbeosztásra,  a kapcsolattartásra,  a munkamódszerre,  az öltözködésre,  a kommunikációs módra,  az udvariassági szabályokra.

37 A csoportok által preferált normák: - A csoport túlélését, tartós fennmaradását elősegítő normákat. Ezek többsége a más csoportokkal szemben titkosított viselkedésre vonatkozik. - A csoport túlélését, tartós fennmaradását elősegítő normákat. Ezek többsége a más csoportokkal szemben titkosított viselkedésre vonatkozik. - Csak a csoporton belül érvényes, a belső működést szabályozó normák. Ezek többsége a teljesítménykövetelményekre vonatkozik. - Csak a csoporton belül érvényes, a belső működést szabályozó normák. Ezek többsége a teljesítménykövetelményekre vonatkozik. - A csoporton belüli interperszonális konfliktusok elkerülésére vonatkozó normák. Ezek a szociológiai jellegű kapcsolatok szabályozására szolgálnak. - A csoporton belüli interperszonális konfliktusok elkerülésére vonatkozó normák. Ezek a szociológiai jellegű kapcsolatok szabályozására szolgálnak. - A csoport saját önérték tudatának kiemelésére és fenntartására vonatkozó normák. Ezek alapvetően, a célokhoz kötődő értékrendi elemeket fogalmazzák meg. - A csoport saját önérték tudatának kiemelésére és fenntartására vonatkozó normák. Ezek alapvetően, a célokhoz kötődő értékrendi elemeket fogalmazzák meg.

38 Amikor az egyén nem tud, vagy nem akar azonosulni a normákkal, általában az alábbi reakciókkal számolhatunk:   a csoport intenzív kommunikációval próbálja a helyesnek vélt irányba terelni a deviáns magatartást mutató egyént,   a továbbiakban, ha nem a várt módon reagál az egyén, a kommunikáció csökken, elindul az információs blokád,   később, a csoport próbálja elszigetelni a munkavégzéstől is az egyént,   ami elvezethet a végső kiközösítéshez.

39 Munkacsoportok:   Egy-egy zárt, aktuális feladat végrehajtására létrehozott együttesek.   Tagjai a feladat jellegének és a csapat küldetésének megfelelően kerülnek kiválasztásra.   Élettartamuk korlátozott, a feladat végrehajtása után felszámolásra vagy átszervezésre kerülnek, tagjaik a funkcionális csoportok hatókörébe kerülnek vissza.

40 Informális csoportok:   Személyes kapcsolatokra és emberi viszonylatokra épülő együttesek, ahol a szerveződés alapelvei nem az anyaszervezet által kerülnek deklarálásra, hanem a tagok önszerveződése eredményeként indirekt módon ismerhetők fel.   Mögöttük érdekazonosságok, közös célok, azonos értékrendszerek ismerhetők fel.   A formális vezető számára is jól hasznosíthatók különleges helyzetekben.

41 Különítmény:   Sok vonatkozásban az ad-hoc bizottságok jellegzetességeit mutatja.   Különlegessége az, hogy a formális szervezet olyan független egységei között hozunk létre kapcsolatot ezen csoportformával, ahol a delegáltak szervezeti származása stabil.   A delegáltak személye és a csoport mérete változik a feladatmegoldás kívánalmainak megfelelően. Tipikus alkalmazási terület:   termékfejlesztés   reklám kampányok tervezése   több divíziót átfogó akciók előkészítése

42 Különleges tanácsok:   Tagjai szavazás útján kerülnek a testületbe.   Hatáskörük sokoldalúan szabályozott, de általában döntéshozó fórumok.   Gyakran hozzák létre az önkormányzatok, egészségügyi, oktatási intézmények, ahol e testületek ellenőrzési funkcióit is betöltenek.   Részvénytársaságok esetén az igazgatóság (igazgató tanács) ilyen működtetése révén, a részvényesek által kijelölt képviselők (tagok) az érdekképviselet terén látnak el feladatokat, a munkaszervezet csúcsvezetőivel együttműködve.

43 Ad-hoc bizottságok:   Egy-egy relatíve egyszerű feladat megoldására, korlátozott, általában rövid időtartamra létrehozott csoport.   Általános működési célja a döntés előkészítés, amelynek keretében kooperatív jellegű együttműködés jön létre a résztvevők között. Tipikus alkalmazási terület:   bérezési, jutalmazási javaslatok előkészítése,   véleményegyeztetés, előzetes tárgyalások lefolytatása,   igények összegyűjtése és előzsűrizése,   kampánytervek előkészítése.

44 Állandó bizottság:   Relatív hosszú időtartamban működő csoport.   Tagjai általában a szervezetben betöltött pozíciójuk révén, delegálással kerülnek a csoportba.   Olyan feladatokat látnak el, ahol viszonylag rendszeres egyeztetés mellett, ki-ki önállóan old meg részfeladatokat, de az akció kapcsán célszerű közös álláspontot kialakítani, illetve olyan speciális tervezési és ellenőrzési munkát végeznek, amelyet a formális szervezettől függetlenül célszerű megoldani. Tipikus alkalmazási terület:   költségvetési ellenőrzések,   személyzeti ügyek,   távlati tervezés,   fegyelmi ügyek,   képviseleti feladatok.


Letölteni ppt "SZERVEZÉS - SZERVEZET EGYÉN – CSOPORT – SZERVEZET Elmélet és módszertan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések