6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

Az előadások a következő témára: "6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL"— Előadás másolata:

1 6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

2 6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal
forgácsoló élek száma élgeometriája az éleknek a munkadarabhoz viszonyított helyzete Alkalmazzák Köszörülési, csiszolási, fényesítési stb. műveletek végrehajtására Gyűjtőfogalom: „ abrazív megmunkálások”

3 6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal
Lehet: szabad szemcse kötött szemcse A köszörűszemcse működésének lehetséges módozatai ( a szemcse behatolási módjai) KÖTÖTT SZEMCSE SZABAD SZEMCSE Pálya Erő Térfogat Energia Szalagköszörülés Rövidlöketű dörzsköszörülés Fényesítés Löketes köszörülés Tükrösítés Anyagsugaras csiszolás Mágneses polírozás Koptató csiszolás Ultrahangos csiszolás Köszörülés állandó sebességgel Abrazív vágás Hosszúlöketű dörzsköszörülés

4 Köszörülés Legősibb anyagleválasztási eljárás, ie ben üveget csiszoltak; 1360.-ban Nürnbergben 60 köszörűs Olyan határozatlan élű szerszámmal végzett (forg.) megmunkálás, amelyben szerves vagy szervetlen kötőanyagban ágyazott, statisztikus rendezettségben lévő szemcsék karcolással végzik a forgácsleválasztást széles körben elterjedt megmunkáló eljárás elsősorban befejező megmunkálás, de a korszerű nagyteljesítményű szerszámok és gépek alkalmasak előkészítő és nagyoló műveletekhez

5 Köszörülés OEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos) OEPK

6 Köszörülés OEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos)

7 Köszörülés BEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
Beszúró palástköszörülés

8 Köszörülés – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok BEPK
Beszúró palástköszörülés Ferde beszúró eljárással Egyenes koronggal Ferde koronggal

9 Áteresztő csúcsnélküli
Köszörülés – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Csúcsnélküli köszörülés CNK Áteresztő csúcsnélküli CNKA Beszúró csúcsnélküli CNBK Vr

10 Köszörülés FK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
furatköszörülés

11 Köszörülés FK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
furatköszörülés Csúcsnélküli furatköszörülés

12 Köszörülés SK KPSK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
síkköszörülés korongpalást KPSK

13 Köszörülés KHSK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok
síkköszörülés KHSK koronghomlok

14 Köszörülés - Szerszámok
Határozatlan élű szerszámok mindig szemcsékből állnak, tehát szemcse anyagokról van szó Szemcse Leválasztja a forgácsot Kopik, törik Levegőpórus Befogadja a forgácsot Bevezeti a HKF – et kiviszi a forgácsot kiviszi a törmeléket Kötőanyag összetartja a szemcséket kopik, törik

15 Köszörülés - Szerszámok PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI kötőanyag kötőanyag
A köszörűkorongok szerkezete PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI kötőanyag kötőanyag szemcse szemcse levegő pórus A köszörülés szerszámait (kötött szemcséjű köszörűtesteket) Szemcseanyag Szemcsenagyság Keménység Szerkezetszám (koncentráció) Kötőanyag Alak és főméretek jellemzik Koncentráció: hordozó réteg szemcsetartalma 100%, ha 4,4 karát/cm3, ez a térfogat 25%-a 1 karát = 0,2 g 100%-nál nagyobb is lehet

16 Köszörülés VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100% - Szerszámok
Szemcse térfogat : VK Kötőanyag térfogat : VB Pórus térfogat : Vp Térfogati egyenletek : VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100%

17 Köszörülés Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid
Szemcseanyag (a forgácsolóél anyaga) Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid műgyémánt

18 Köszörülés Szemcsenagyság
Aprítással létrehozott köszörűszemcsék alakja szabálytalan mértani test Méretét, nagyságát szitálással határozzák meg Két szitalyuk méret szükséges egyik átengedi másik: amely már nem engedi át a szemcséket Osztályozó szita: egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitanyílásának száma adja a konkrét értéket 25,4 mm 25,4 mm Szitaszámmal: ig Ülepítés: ig Szuperkemény: szintén a szita, de szitanyílás mikrométerben megadott mérete Pl.: 100/80

19 Köszörülés Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Ft erővel jellemezzük azt az erőt, amely a szemcsét éppen kitöri a kötőanyagból működése közben Függ: - a kötőanyag minőségétől - a kötőanyaghidak méreteitől Kemény Ft nagy Lágy Ft kicsi

20 Köszörülés Ft - nagy Ft - kicsi A : nagy A : kicsi
Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Él: sok Ft - nagy A : nagy Kemény- korong lágykorong Ft - kicsi A : kicsi Él: kevés

21 A pórustérfogat állandósága mellett:
Köszörülés Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása A keménységet kétféleképpen lehet szabályozni: VK + VB = Vp A pórustérfogat állandósága mellett: A szemcsetérfogat állandósága mellett VB + Vp = 100- VK Betűvel jelöljük (Norton skála). 26 keménységi fokozat van A - tól Z- ig Keménység és korongtulajdonság A keménység Z profiltartósság önélező képesség

22 Köszörülés VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább 12 Szerkezetszám
A szemcsék egymástól való távolságát és a levegőpórusok nagyságát fejezi ki. A Vk szemcsetérfogattal szabályozzák. 0-12-ig jelöljük pl: 5,7 62% A térfogati egyenlet alapján a pórustérfogat: Vp = 100 – (VK + VB) Legsűrűbb: a szemcsék összeérnek, VK a térfogat 62%-a VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább 38% 12 Ritka korong, nagy pórusok Sűrű korong, Kis pórusok

23 Köszörülés Kötőanyag Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötés S
A köszörűszemcséket a kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú , forgácsolásra alkalmas szerszámmá Kötőanyag Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötés S Szilárdsága kicsi;raktározhatósága korlátozott; Nagy felületű és/vagyvékony alkatrészek Ahol a hőfejlődést ki kell küszöbölni Gumi kötés R Jó anyagleválasztó képesség;igen jó fényesítő hatást Finom érdességet biztosít. Ütésálló. rugalmas Dinamikus igénybevételre Vágás (vágó korongok) Műgyanta kötés B Kötési szilárdság kisebb, mint a kerámiáé Jó anyagleválasztás, hidegköszörülés mellett Nagyobb kopás, rövidebb éltartam Sellak kötés E Ritkán alkalmazzák víztaszító Magnezit kötés Mg Vízszívó Szárazköszörülés előtt ki kell járatni érzéketlen a folyadékra, nagyon rideg ; Alkalmazott korongok 60%-a; Keramikus kötés V vcmax =35-60 m/s vcmeg =60 m/s vc =100 m/s vcmeg =45 m/s Vágókorong: vc =80 m/s vc =25 m/s

24 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Nagysebességű karcolás Meglévő érdességet forgácsoljuk A szemcsék ~ 12%-a aktív

25 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Rm=60 µm Rm=6 µm Nagy negatív γ =~ Nagy mélyítő (passzív) erő Legtöbbször α = ~ 0 erős súrlódás, hőképződés, szikra

26 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok rövid hosszú közepes Lg – érintkezési ív

27 Köszörülés - Technológiai adatok BEPK OEPK OEPK BEPK

28 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

29 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

30 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok KPSK KHSK

31 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

32 Forgácsolási viszonyok
Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok