Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL."— Előadás másolata:

1 FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

2 2 Határozatlan: –forgácsoló élek száma –élgeometriája –az éleknek a munkadarabhoz viszonyított helyzete Alkalmazzák –Köszörülési, csiszolási, fényesítési stb. műveletek végrehajtására Gyűjtőfogalom: „ abrazív megmunkálások” 6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal

3 3 Lehet: szabad szemcse kötött szemcse 6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal A köszörűszemcse működésének lehetséges módozatai ( a szemcse behatolási módjai) EnergiaTérfogatErőPálya Anyagsugaras csiszolás Mágneses polírozás Koptató csiszolás Ultrahangos csiszolás Szalagköszörülés Rövidlöketű dörzsköszörülés Fényesítés Löketes köszörülés Köszörülés állandó sebességgel Abrazív vágás Hosszúlöketű dörzsköszörülés KÖTÖTT SZEMCSESZABAD SZEMCSE Tükrösítés

4 4 Legősibb anyagleválasztási eljárás, ie ben üveget csiszoltak; ban Nürnbergben 60 köszörűs Olyan határozatlan élű szerszámmal végzett (forg.) megmunkálás, amelyben szerves vagy szervetlen kötőanyagban ágyazott, statisztikus rendezettségben lévő szemcsék karcolással végzik a forgácsleválasztást széles körben elterjedt megmunkáló eljárás elsősorban befejező megmunkálás, de a korszerű nagyteljesítményű szerszámok és gépek alkalmasak előkészítő és nagyoló műveletekhez Köszörülés

5 5 Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos) OEPK Köszörülés

6 6 Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos) OEPK Köszörülés

7 7 Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Beszúró palástköszörülés BEPK Köszörülés

8 8 Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Beszúró palástköszörülés BEPK Egyenes koronggal Ferde koronggal Ferde beszúró eljárással Köszörülés

9 9 mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Csúcsnélküli köszörülés CNK Áteresztő csúcsnélküli CNKA Beszúró csúcsnélküli CNBK VrVr Köszörülés

10 10 furatköszörülés FK mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Köszörülés

11 11 mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok furatköszörülés FK Csúcsnélküli furatköszörülés Köszörülés

12 12 síkköszörülés KPSK korongpalást SK mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Köszörülés

13 13 síkköszörülés KHSK koronghomlok mozgásviszonyok – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Köszörülés

14 14 - Szerszámok Határozatlan élű szerszámok mindig szemcsékből állnak, tehát szemcse anyagokról van szó Szemcse Leválasztja a forgácsot Kopik, törik Levegőpórus Befogadja a forgácsot Bevezeti a HKF – et kiviszi a forgácsot kiviszi a törmeléket Kötőanyag összetartja a szemcséket kopik, törik Köszörülés

15 15 A köszörűkorongok szerkezete - Szerszámok A köszörülés szerszámait (kötött szemcséjű köszörűtesteket) - Szemcseanyag - Szemcsenagyság - Keménység - Szerkezetszám (koncentráció) - Kötőanyag - Alak és főméretek jellemzik PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI szemcse kötőanyag szemcse levegő pórus Koncentráció: hordozó réteg szemcsetartalma 100%, ha 4,4 karát/cm 3, ez a térfogat 25%-a 1 karát = 0,2 g 100%-nál nagyobb is lehet Köszörülés

16 16 - Szerszámok Szemcse térfogat : V K Pórus térfogat : V p Kötőanyag térfogat : V B Térfogati egyenletek : V K + V B + V p = 100% V K + V B = 100% Köszörülés

17 17 Szemcseanyag (a forgácsolóél anyaga) Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid műgyémánt Köszörülés

18 18 Szemcsenagyság - Aprítással létrehozott köszörűszemcsék alakja szabálytalan mértani test - Méretét, nagyságát szitálással határozzák meg - Két szitalyuk méret szükséges - egyik átengedi - másik: amely már nem engedi át a szemcséket Osztályozó szita: egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitanyílásának száma adja a konkrét értéket 25,4 mm Szitaszámmal: ig Ülepítés: ig Szuperkemény: szintén a szita, de szitanyílás mikrométerben megadott mérete Pl.: 100/80 Köszörülés

19 19 Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása F t erővel jellemezzük azt az erőt, amely a szemcsét éppen kitöri a kötőanyagból működése közben Függ: - a kötőanyag minőségétől - a kötőanyaghidak méreteitől Kemény Ft nagy Lágy Ft kicsi Köszörülés

20 20 Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Kemény- korong lágykorong Él: sok Él: kevés F t - nagy F t - kicsi A : nagy A : kicsi Köszörülés

21 21 Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása A keménységet kétféleképpen lehet szabályozni: A pórustérfogat állandósága mellett: V K + V B = V p V B + V p = 100- V K A szemcsetérfogat állandósága mellett Betűvel jelöljük (Norton skála). 26 keménységi fokozat van A - tól Z- ig AZ keménység profiltartósság önélező képesség Keménység és korongtulajdonság Köszörülés

22 22 Szerkezetszám A szemcsék egymástól való távolságát és a levegőpórusok nagyságát fejezi ki. A térfogati egyenlet alapján a pórustérfogat: V p = 100 – ( V K + V B ) A V k szemcsetérfogattal szabályozzák ig jelöljük pl: 5,7 Legsűrűbb: a szemcsék összeérnek, V K a térfogat 62%-a 0 62% V K 2%-os csökkenésével 12 a legritkább Ritka korong, nagy pórusok Sűrű korong, Kis pórusok 12 38% Köszörülés

23 23 Kötőanyag A köszörűszemcséket a kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú, forgácsolásra alkalmas szerszámmá Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötésS Szilárdsága kicsi;raktározhatósága korlátozott; Nagy felületű és/vagyvékony alkatrészek Ahol a hőfejlődést ki kell küszöbölni Gumi kötésR Jó anyagleválasztó képesség;igen jó fényesítő hatást Finom érdességet biztosít. Ütésálló. rugalmas Dinamikus igénybevételre Vágás (vágó korongok) Műgyanta kötésB Kötési szilárdság kisebb, mint a kerámiáé Jó anyagleválasztás, hidegköszörülés mellett Nagyobb kopás, rövidebb éltartam Sellak kötésE Ritkán alkalmazzák víztaszító Magnezit kötésMg Vízszívó Szárazköszörülés előtt ki kell járatni VKeramikus kötés érzéketlen a folyadékra, nagyon rideg ; Alkalmazott korongok 60%-a; v c =25 m/s v cmax =35-60 m/s v cmeg =60 m/s v c =100 m/s v cmeg =45 m/s Vágókorong: v c =80 m/s Köszörülés

24 24 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Nagysebességű karcolás Meglévő érdességet forgácsoljuk A szemcsék ~ 12%-a aktív

25 25 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Rm=60 µm Rm=6 µm Nagy negatív γ =~ - 70Nagy mélyítő (passzív) erő Legtöbbször α = ~ 0erős súrlódás, hőképződés, szikra

26 26 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok L g – érintkezési ív hosszúközepes rövid

27 27 Köszörülés - Technológiai adatok OEPK BEPK OEPK

28 28 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

29 29 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

30 30 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok KPSKKHSK

31 31 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

32 32 Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok


Letölteni ppt "1 6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések