Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése Megmunkálás során az alkatrész állapotváltozások sorozatán megy át. Egy-egy állapothoz minőségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése Megmunkálás során az alkatrész állapotváltozások sorozatán megy át. Egy-egy állapothoz minőségi."— Előadás másolata:

1 Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése Megmunkálás során az alkatrész állapotváltozások sorozatán megy át. Egy-egy állapothoz minőségi paraméterek tartoznak. Egy valamilyen (közbenső) állapotra felírható: alakpontosság ráhagyás következő megmunkálásra i. közbenső állapot méretpontosság érdesség helyzetpontosság felületállapot (hőkezeltség, keménység)

2 Az előgyártmány (nyers) állapotból egyre finomabb közbenső állapotokon keresztül jutunk el az előírt kész állapotig: nyers állapotkész állapot Az alkatrészre és annak egyes felületpontjaira is érvényes: lehetséges (elméleti) legdurvább állapot megmunkálási igény lehetséges (elméleti) legfinomabb állapot

3 Egy adott állapot a megmunkálások egy adott sorozatával állítható elő. megmunkálási módok sorozata a kiindulásiból a C i állapot előállításához. egy felületcsoport többféle megmunkálási móddal előállítható (egy furat felfúrható, süllyeszthető vagy marható stb.) egy megmunkálási mód alkalmazható különböző típusú felületcsoportok állapotának megváltoztatására, (marás ujjmaróval: horony marása, lépcső és sík marása, furat marása stb.) egy megmunkálási mód különféle gyártóberendezéseken végrehajtható. Fúrni lehet esztergán, eszterga-központon, fúró- maró gépen, oszlopos és radiál fúrógépen stb. egy gyártóberendezésen többféle megmunkálási mód (fúrás, marás stb.) hajtható végre.

4 Tehát: meghatározott kapcsolat van: a felületcsoport állapota a lehetséges megmunkálási módok az alkalmazható gyártóberendezések között. E kapcsolat táblázatos formában szemléltethető, amit ÁLLAPOTVÁLTOZÁSI fázistáblának hívunk. Ez egy-egy felületcsoport-típusra készül. FÁZISTÁBLA = Állapotjellemzők, megmunkálási módok és gyártóberendezések összerendelése

5 „A” típusú felületcsoportÁLLAPOTVÁLTOZÁSI FÁZISTÁBLA Állapot sorszám Minőségi jellemzőkMegmunkálási módok ITRaRa sí kh űs ég …Ráhagyás megmun -kálási igény 0.M11 1.M12 2.M13M23M GyártóberendezésMegmunkálási módok 1.M11M12 2.M13 3.M23 4.M

6 Megmunkálási mód: az alkatrész előállítására irányuló gyártási folyamat egy szakasza, melyet jellemez:  a megmunkálható felületcsoport típusa (i),  a pontosbítási fokozat: milyen állapotból milyet képes előállítani,  a felületcsoport méretkategóriája,  felületcsoportot hordozó alkatrész méretkategóriája. Megmunkálási mód:  egy vagy több műveletelem Pl.: külső lépcsős felületek nagyoló esztergálása lépcső  d min, d max, l min, l max nyersdarab  De min, De max, L/D min, L/D max ITe, Rae, … ITa, Raa, … nagyoló hossz- vagy keresztesztergálás

7 Az alkatrész megmunkálásakor a felületcsoportok megmunkálási elemi sorrendje a megmunkálási szakaszokba beépülve a szakaszok szerinti részekre tagozódik: előnagyolás nagyolás. befejező megmunkálás. Az alakítási folyamatok közé beépülhetnek olyan műveletek, mint: hőkezelés minőség-ellenőrzés tisztítás stb.

8 A megmunkálási sorrend kialakításánál ökölszabályok a bázisfelületek megmunkálása megelőzi a többi felületét, a hordozófelület megmunkálása megelőzi a hordozottét, nagy kiterjedésű felületek megmunkálása megelőzi a kicsikét, durva megmunkálás megelőzi a finomat, (A teljes alkatrészre értelmezve, azaz a simítás az alkatrész valamennyi felületének nagyolását követi.) Egyéb esetekben: invariáns a sorrendet tekintve.

9 A felületcsoportok állapotváltozási folyamataiból az alkatrész állapotváltozási folyamatának képzését rögzítő szabályok ugyancsak megfogalmazhatók táblázatos formában. A sorrendtervezési vezérlőtábla (TANLÓ) adott alkatrészcsaládra (pl.: forgástestek) rögzíti, hogy az egyes felületcsoport-típusok állapotváltozási folyamatainak mely részei, mely megmunkálási szakaszokban (előnagyolás, nagyolás, stb.) hajtandók végre (ha ilyen felületcsoportok egyáltalán léteznek a konkrét alkatrészen) és milyen relatív sorrendi kötöttség mellett.

10 A TANLÓ az alábbiak szerinti adatsor szekvenciális sorozata: abc… … a)az adatsor sorszáma b)az állapotváltozási fázistábla irányítótáblájának (a felületcsoportot és a megfelelő fázistáblát összerendelő táblának) a kódja c)fázistábla kódja d)a fázistáblából az adott megmunkálási szakaszhoz rendelt KEZDŐ (bemenő) e)VÉGSŐ (kimenő) fázis sorszáma f)a megmunkálási szakasz (előnagyolás, nagyolás,…) sorszáma g)sorszám az adott megmunkálási szakaszon belül h)relatív sorrendi kötöttség: az adott megmunkálási szakaszon belül az előbb elvégzendő sorok sorszámai..

11

12 Egy konkrét alkatrész esetében, ha megnézzük, hogy a TANLO egyes soraihoz tartozó felületcsoportok az alkatrészen léteznek-e, s ha igen, akkor a megmunkálási igényük szerinti fázisok mely megmunkálási szakaszokban hajtandók végre (a TANLO szerint), akkor megkapjuk az alkatrész állapotváltozási folyamatát, melyet ATTR-ben PRIMÉR SORREND-nek szokás nevezni. A primér sorrend: leírja az alkatrész állapotváltozási folyamatát, besorolja a felületcsoportok állapotváltozásait (megfelelő részekre tagolva) a megmunkálási szakaszokba, a relatív sorrendi kötöttségek (előzési feltételek) feltüntetésével valamennyi lehetséges sorrend-változatot tartalmazza, a megmunkálási módokat, gyártóberendezéseket csak implicit formában tartalmazza (a fázistáblákon keresztül), így viszont valamennyi szóba jöhet.

13 A primér sorrendből megfelelő gépválasztási stratégiák (műveletkoncentráció, egyenletes gépterhelés, stb.) érvényesítésével képezhetők műveleti sorrendtervek, melyek már tartalmazzák: a megmunkáláshoz szükséges gyártóberendezéseket az egyes gépeken végrehajtandó megmunkálási feladatokat és az azokhoz rendelt megmunkálási módokat, azaz a műveleteket és azok végrehajtási sorrendjét, valamint a megmunkálás fajlagos adatai alapján számított idő- és költségadatokat.

14

15 Megmunkálási folyamat A megmunkálási folyamatban a fő- és segédelemek egymást váltogatják. Mindkettőnek van idő- és költségvonzata, amit optimálásnál figyelembe kell venni. Technológiai gráf: az alkatrész állapotváltozási (megmunkálási) folyamatának leírása Fő megmunkálási elemek:  változtatják az alkatrész tulajdonságát. Mellékelemek (segédelemek):a főelemek végrehajtásához szükségesek (alkatrész ki- és befogás, szerszámcsere, pozícionálás, stb.)

16 B i,…= állapotok D i,…= megmunkálási fő- és segédelemek Irányított gráf: ha egy állapotot valamilyen megmunkálási móddal már elértünk, akkor ugyanaz az állapot más megmunkálási móddal már nem érhető el. Elméleti gráf: elméleti feltételekre épül. Gond: terjedelmes, az adott gyártórendszeren nem feltétlenül megvalósítható megoldásokat alkalmaz. Valós gráf: figyelembe veszi a konkrét gyártórendszer lehetőségeit és korlátait, csak az adott gyártórendszeren megvalósítható technológiai változatokat tartalmazza.

17 Optimálási lehetőség: a gráf íveihez ( a megmunkált elemekhez) mennyiségi paraméterek (idő, költség) rendelhetők. Célfüggvény: megmunkálás idő-, vagy költségadata k:csúcsok (állapotok) száma K i, n j :az i csúcsba futó n j -ik ív idő-, vagy költségadata (megmunkálási fő-, vagy segédelem ideje vagy költsége)

18 A technológiai tervezés során a magasabb tervezési szinttől az alacsonyabb felé haladva a technológiai gráf egyre pontosabban tükrözi az alkatrész megmunkálási folyamatát, az idő- és költségadatok is egyre pontosabbá válnak: műveleti sorrendtervezés szintjén becsült (fajlagos adatok alapján számított) idő-, és költségadatok, műveletelem- tervezés szintjén, normaidők és azokra alapozott költségadatok. A technológiai gráf alkalmazhatósága ATTR-ekben: nem igazán sikeres. A gráf megoldása „Utazó ügynök” problémára visszavezethető tervezési feladat.


Letölteni ppt "Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése Megmunkálás során az alkatrész állapotváltozások sorozatán megy át. Egy-egy állapothoz minőségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések