Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gépgyártástechnológiai Tanszék SZERELÉS Prof. Dr. habil Kundrák János Gépgyártástechnológiai Tanszék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gépgyártástechnológiai Tanszék SZERELÉS Prof. Dr. habil Kundrák János Gépgyártástechnológiai Tanszék"— Előadás másolata:

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gépgyártástechnológiai Tanszék SZERELÉS Prof. Dr. habil Kundrák János Gépgyártástechnológiai Tanszék

2 Tartalomjegyzék 1.A szerelés szerepe és helye a gyártásban 2. Kapcsolódási feltételek és méretláncok vizsgálata 3. Megmunkálások a szerelésben 4. Kötésmódok technológiai jellemzői 5. A szerelési folyamat tervezése 6. A szerelés szervezettségének kérdései 7. Szerelőmunkahelyek kialakításának szempontjai 8. Rugalmas automatizálás, robotizálás a szerelésben 9. Szerelés tervezés segítése számítógéppel 10. A szerelés minőségének biztosítása

3 1. A szerelés szerepe és helye a gyártásban 1.1. Fogalmi meghatározások, értelmezések A gépipari termékek hierarchikus struktúrája A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája A gyártás technológiai folyamatának rendszerelméleti jellemzése 1.2. A szerelés súlya és fontossága 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők Racionalizálás 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékenységei Szerelés folyamatábrája, jelölése

4 1. A szerelés szerepe és helye a gyártásban A gyártás célja mindenkor a gyártmány, a kész termék létrehozatala a gyártási folyamat végeredményeként. A gyártás célja mindenkor a gyártmány, a kész termék létrehozatala a gyártási folyamat végeredményeként. A gyártási folyamat - mint rendszer - magában foglalja az elemek változásait az előgyártmánytól az alkatrészen keresztül a gyártmányig A gyártási folyamat - mint rendszer - magában foglalja az elemek változásait az előgyártmánytól az alkatrészen keresztül a gyártmányig (ez komplex folyamat és ebből következően megfelelésben, gazdaságosságban, korszerűségben mint egész értékelhető). A szerelés feladata: alkatrészekből működő, komplex termék összeállítása. A szerelés feladata: alkatrészekből működő, komplex termék összeállítása.

5 A műszaki fejlődés, főként a gépgyártásban a termelési folyamatok komplex automatizálására irányul. A műszaki fejlődés, főként a gépgyártásban a termelési folyamatok komplex automatizálására irányul. A fő figyelmet az alkatrészek gyártásának, elsősorban megmunkálásának gépesítésére és automatizálására fordították. A szerelés technológiai folyamatának fejlesztése, korszerűsítése elmaradt, sokszor még ma is alacsony színvonalú. A termékek nem kis számánál a befejező és szerelő munkák aránya (részaránya) munkaigényesség tekintetében jelentős, vagyis 20-90%. A termékek nem kis számánál a befejező és szerelő munkák aránya (részaránya) munkaigényesség tekintetében jelentős, vagyis 20-90%. – alacsony gépesítettség, többnyire kézi erő, – a befejező és a szerelőmunkák így fékezik a gyártási folyamat komplex automatizálását. 1. A szerelés szerepe és helye a gyártásban

6 GYÁRTMÁNY (GYM)  SZERELT EGYSÉG (SZE) SZERKEZETI EGYSÉG (SZE) RÉSZEGYSÉG (SZR) FŐCSOPORT (FCS) SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) FŐCSOPORT (FCS) SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA) ALCSOPORT (ACS)  ALKATRÉSZ (AR) A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.1. Fogalmi meghatározások, értelmezések

7 A gépipari termékek hierarchikus struktúrája

8 GYÁRTMÁNY (GYM) gyártási folyamat végeredménye a gyártás révén megvalósítani kívánt, meghatározott társadalmi, emberi szükségletek kielégítését szolgáló termék (gyártmány: csomagolással együtt tekinthető forgalmazható terméknek) általában összetett, tehát kisebb részekre, elemekre tagolható. SZERELÉSI EGYSÉG (SZE) SZERKEZETI EGYSÉG (SZE) a GYM több kisebb egységéből illetve alkatrészéből álló, konstrukciós és szerelési szempontból önállónak tekinthető része, rendszerint önálló funkcióval rendelkezik a GYM-on belül, a GYM más részeitől függetlenül szerelhető, kipróbálható. Pl.: motor, sebváltó A gépipari termékek hierarchikus struktúrája

9 SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) — FŐCSOPORT (FCS) a szerelési egység kisebb egysége, funkcionálisan még működő, a szerkezeti egység más részeitől különállóan is összeszerelhető, kipróbálható, ellenőrizhető. Pl.: motor indítómotorja, porlasztója. ALCSOPORT (ACS) — SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA) a szerelési részegység (SZR) kisebb egysége alkatrészcsoportja, önállóan szerelhető (valamilyen mértékig előreszerelhető), de funkcionálisan csak abba beépítve kezelhető (funkciója csak a főcsoporton belül értelmezhető). Pl.: indítómotor forgó vagy álló része; tengely fogaskerekekkel A gépipari termékek hierarchikus struktúrája

10 ALKATRÉSZ (AR) olyan építőelem, amely tovább nem bontható, oldható és oldhatatlan kötéseket nem tartalmaz, kereskedelmi áru, saját vagy kooperációs termék. Pl.: forgórész tengelye MUNKATÁRGY: az ipari termék gyártás közben addig, amíg kész állapotát el nem éri. MUNKADARAB: a gyártási folyamat tárgya a gyártásban lévő alkatrész / de szerelésnél az alkatrész is lehet. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája

11 A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája Folyamat: valamely anyagi rendszer állapotváltozásainak sorozata „mozgásformája”. GYF: mindazon tevékenységek, természeti és tudati folyamatok célszerűen rendezett összessége, mely eredményeként az anyagok (előgyártmány) illetve félkész termék rendeltetésüknek megfelelő kész termékké válik. TF: a GYF azon része, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a gyártás tárgyának (AR, MDB, GY, SZE, FCS, ACS) minőséget meghatározó állapotváltozásaival.

12 A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája TF: a GYF azon része, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a gyártás tárgyának minőséget meghatározó állapotváltozásaival.

13 TF-részfolyamatai alkatrészek előgyártásának technológiai folyamata (EGYTF) végtermék  az AR előgyártmánya (EGYM) alkatrészek megmunkálásának (alakításának) TF-aalkatrészek megmunkálásának (alakításának) TF-a (ARMTF) végtermék  szerelésre alkalmas AR a szerelés technológiai folyamataa szerelés technológiai folyamata (SZTF) végtermék  FCS, SZE illetve összeszerelt GYM A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája

14 A szerelés technológiai folyamata (SZTF) Értelmezése: alkatrészek meghatározott sorrendben és szempontok szerinti egymáshoz rendelésére (helyezés, illesztés, kötés, rögzítés, stb.) irányuló valamennyi munkamenet összessége (művelet, tevékenység, kezeléstechnikai cselekvés, stb.) azzal a céllal, hogy olyan gyártmányt (egységet) hozzunk létre, mely(ek) a velük szemben támasztott műszaki és egyéb követelményeknek eleget tesznek.

15 Jellemzi a gyártási és a technológiai folyamat része tevékenységeket, tudati és természeti folyamatokat foglal magába - különböző szintű elemek felhasználása - az elemek egymáshoz rendelése - az elemek közti kapcsolat létrehozása - viszonylagos helyzet és kapcsolási mód meghatározása magasabb szintű technikai - alakzat - együttes (GYM, SZE) jön létre több műveletből és műveletként nem kezelhető tevékenységből tevődik össze, melyek számát, összetételét és módját meghatározzák: - a gyártmányhoz (szerk. egységhez) tartozó elemek száma, - az elemek egymáshoz rendelésére meghatározott méretlánc megoldási mód (cserélhetőség, kivitelezési forma), - a kötések megvalósításának módja, - a szerelés kivitelezési módjában alkalmazott technológiai eljárások, módozatok és azok végrehajtási szintje. A szerelés technológiai folyamata (SZTF)

16 1.1. Fogalmi meghatározások, értelmezések A gépipari termékek hierarchikus struktúrája A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája A gyártás technológiai folyamatának rendszerelméle- ti jellemzése Az alkatrészgyártás és a szerelés közötti lényeges különbségek a szerelés a GYF és a TF olyan szakasza, melynél azonos technikai feladatok egy gyártmányon belül többször is megismétlődnek, párhuzamos munkák szervezhetők, végezhetők, párhuzamos munkák (egyidőben, különböző helyeken) folynak, az egymást követő műveletek során a munka tárgyának tömege, mérete folyamatosan növekszik, a szerelés technológiai folyamata általában reverzibilis. A gyártási költség alakulása a szerelési és alkatrészgyártási költségek függvényében

17 1.1. Fogalmi meghatározások, értelmezések A gépipari termékek hierarchikus struktúrája A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája A gyártás technológiai folyamatának rendszerel- méleti jellemzése A gyártás technológiai folyamatának rendszerelméleti jellemzése jellemzése R(endszer): specifikus tulajdonságú elemek és a közöttük meglevő kapcsolatok összessége feltétele, hogy a R-t alkotó elemek között kapcsolatok legyenek.F(olyamat): a R - állapotváltozásainak sorozata a R - működése produkálja a F-ot a TF - TR-ben játszódik le csak valóságos R-ben (fizikai R-ek) értelmezhető (a folyamat is tekinthető folyamatrendszerként)

18 1.1. Fogalmi meghatározások, értelmezések A gépipari termékek hierarchikus struktúrája A gyártási folyamat (GYF) hierarchikus struktúrája A gyártás technológiai folyamatának rendszerel- méle-ti jellemzése A gyártás technológiai folyamatának rendszerelméleti jellemzése jellemzése A gyártás (és így a szerelés is) olyan konkrét rendszerekben véghezvitt feladatok, megoldások sorozatát, folyamatát jelenti melynek eredményeként célszerűen megválasztott elemek felhasználásával a kitűzött célnak megfelelő, magasabb szintű műszaki terméket (összetett szerkezetet) hozunk létre (nyerünk) Szerelő rendszer: a gyártórendszer részrendszere. Rendszer jellemzők: K - a R kapcsolatai környezetével (valamely magasabbrendű rendszerrel) S - a R struktúrája a R egységét, tagoltságát fejezi ki F - a R funkciója: AR  GYM állapottranszformáció létrehozása Z - specifikus tulajdonságok

19 1.4. Szerelési folyamat tevékenység ei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékenység ei Szerelés folyamatábrá ja, jelölése A szerelés súlya és fontossága a gyártási folyamatok 20-80%-a szerelőtevékenység "Minden a szerszám élén dől el"; ez a tétel megdőlt  további eredmények elérése az alkatrészgyártásban nagy erőt igényel Korábban a fejlődés gátja: olcsó a munkaerő hiányoznak a szerelőszakemberek hazánkban emberi tényezők tartalékolása (hó végi hajsza) alacsony a szerelés gépesítettsége Napjainkban : cél a szerelési költség csökkentése: pontos az alkatrész megmunkálása kerülik a felesleges szerelési illesztést és utólagos megmunkálást komplexebb alkatrészek új gyártmányok kifejlesztése szerelésgépesítés, racionalizálás A szerelés súlya és fontossága

20 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők Racionalizálás 1.3. A szerelést (szerelés fejlettségét) befolyásoló tényezők A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők

21 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők Racionalizálás A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők a)MUNKAESZKÖZÖK A rendelkezésre álló eszközök alkalmassága, korszerűsége, mennyisége vizsgálata Figyelembe kell venni többek között a következőket Elhelyezhetőség Mobilizálhatóság Méretek illeszthetősége(alapterület, magasság,kiszolgálás helyszüksége) Rugalmasság Állapot MUNKATÁRGY b) MUNKATÁRGY Termék bonyolultsága Működés (célja, feltételei) Méretek (domináns, szélsőséges méret) Összeszerelendő részegységek alakzata Tömeg Összerszerelendő részelemek száma Részegységekre bontás lehetősége

22 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők Racionalizálás A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők MUNKAERŐ c) MUNKAERŐ Mennyisége Minősége Összetétele Létszám fejleszthetősége GYÁRTÁSI e) GYÁRTÁSI FELTÉTELEK FELTÉTELEK gyártási program piaci feltételek Előírt átfutási idő gyártmány állandósága fejlesztési tartalékok rendelkezésre álló kapacitások GYÁRTÁS SZERVEZÉS d) GYÁRTÁS SZERVEZÉS munkamegosztás párhuzamosítás sorozatnagyság meghatározása folyamatosság biztosítása technológiai feltételek tervezés és folyamat szintje minőségbiztosítás stb. EGYÉB TÉNYEZŐK f) EGYÉB TÉNYEZŐK Választási lehetőség: bonyolult felületeket gyártunk  kevés szerelés egyszerű felületet gyártunk  sok szerelés

23 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők 1.3. A szerelés fejlettségét befolyásoló tényezők A szerelés technológiai folyamatát (SZTF) befolyásoló tényezők Racionalizálás 1. Technológiai: szereléshelyes szerkezet kialakítása szerelési folyamat (megmunkálások) korszerűsítése összeállítási, eljárási anyagok megválasztása ellenőrzési, mérési eljárások korszerűsítése gyártmánymódosítás részletesebb műveleti sorrend 2. Szervezési: szervezeti forma gyártmánytagolás anyagkészenlét (hatékony alkatrészellátás munkautasítások célszerűsítése idő-, kapacitástervezés és irányítás 3. Műszaki: üzemeltetésre kerülő eszközök tervezése gépesítés automatizálás

24 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékeny- ségei Szerelés folyamatábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása Tevékeny -ség A művelet megnevezésleírása Anyagösszegyűjtés, komissiózás a raktárban A termelési tervnek megfelelően gyártmány, műszak, sorozat, tömeg, egyéb norma szerint Az összeszerelendő alkatrészek mosása, zsírtalanítása, tisztítása A termelési programnak megfelelően, lehetőleg külön helyiségben Ellenőrzés darabszámra, minőségre, azonos- ságra, teljességre A gyártási és ügyviteli dokumentációnak megfelelően Kiadagolás, tárolás, sorrendbe rakás Az anyagmozgató berendezések és a segédeszközöknek, lehetőleg a szerelési helyzetnek megfelelően közvetlenül felfüggesztve, rakodólapon, ládában, stb. Szerszámok, készülékek, kisgépek, berendezések előkészí- tése, kivitelezése Egyidejűleg a műszaki dokumentáció (rajzok, műszaki utasítások, bérutalvány, anyagcsekk, stb.) tanulmányozása A SZERELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

25 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékeny- ségei Szerelés folyamatábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása Tevékeny- ség A művelet megnevezésleírása Alkatrészek összerakása, majd beállítása helyzetre, méretre, működésre A művelet hibakereséssel és döntéssel is párosul. Ehhez kapcsolódó egyéb segédműveletek: az alkatrészek kezelése, szerelési helyzetbe forgatása, rendezése, tárolása a munkahelyen, adagolás, stb. Utómunkálása, illesztés, szerelés közbeni megmunkálása Csereszabatos gyártás esetén (teljes cserélhetőség) ez a művelet elmarad. Részleges cserélhetőség esetén ezt a tevékenységet a válogatás, ill. az alkatrész párosítás helyettesíti Kötés, rögzítés, a szilárdsági, a tömörségi és a szigetelési szempontok figyelembe vételével Oldható (csavarozás, ék- és retesz- kötések, bepattintás) és nem old-ható (hegesztés, forrasztás, ragasz-tás, szegecselés, sajtolás, peremezés, ráhajlítás, stb.) változatban Szerelés

26 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékeny- ségei Szerelés folyamatábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása Tevékeny -ség A művelet megnevezésleírása A szerelési előírások ellenőrzése, geometriai ellenőrzés, működési feltételek ellenőrzése: nyugalmi helyzetben, üresjáratban, terhelés alatt, üzemi és nyúzópróbákkal. A művelet általában próbapadon próbateremben végzik. Zsírzással és üzemanyag feltöltéssel párosítják Korrózió elleni védelemi munkák (festés, javítás, konzerválás), csomagolás, lázadás, expediálás Díszítés Gyakran ezeket a műveleteket a készáru raktárban végzik Ellenőrzés Befejezőmunkák

27 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékenységei Szerelés folyamat- ábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása

28 A szerelési folyamat tevékenységei Szerelés folyamat- ábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása

29 A szerelési folyamat tevékenységei Szerelés folyamat- ábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása

30 A szerelési folyamat tevékenységei Szerelés folyamat- ábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása Kötés, összeépítés Illesztés, beigazítás Tárolás, halmazolás Készletezés, tárba helyezés Továbbítás Szétválasztás, AR folyam megosztás Kiegyensúlyo- zás Felület kikészítés Befogás Pozicionálás, helyzetbe hozás Rendezés Csatlakoztatás, összerakás

31 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolása A szerelési folyamat tevékenységei Szerelés folyamat- ábrája, jelölése 1.4. Szerelési folyamat tevékenységei és ábrázolásuk Szétválasztás osz- tályozáshoz, pár- huzamosításhoz Adagolás Vizsgálat, próba Helyzet - ellenőrzés Kifogás, oldás Mérés, ellenőrzés Járatás, próba Tisztítás Forgás, fordítás, elhajlítás Elvezetés, kiadás

32 Komplex kritériumok (a szerelhetőség vizsgálatához) – B. Könnyű szerelhetőség biztosítása 4 elem, nehéz kötés B1.Helyes kötésmód megválasztása

33 A szerelési folyamat előtervezése – Példák a könnyű szerelhetőség biztosítása – B1. Helyes kötésmód megválasztása – Különböző kötési lehetőségek: – 3 elem, könnyű kötés


Letölteni ppt "MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gépgyártástechnológiai Tanszék SZERELÉS Prof. Dr. habil Kundrák János Gépgyártástechnológiai Tanszék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések