Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA. 2 5. Sík felületek megmunkálása TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA. 2 5. Sík felületek megmunkálása TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok."— Előadás másolata:

1 1 5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA

2 2 5. Sík felületek megmunkálása TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok megválasztása Pontosság Felületminőség Termelékenység 5.2. Síkesztergálás 5.3. Gyalulás, vésés 5.4. Síküregelés 5.5. Marás

3 3 5. Síkfelületek megmunkálása fűrészelés esztergálás gyalulás-vésés üregelés marás stb. (pl. fúró-marómű, megmunkáló központ) Sík felületeket határozott élű szerszámmal a következő módon állítunk elő:

4 4 5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák Rudak, idomacélok, tömbanyagok darabolására A - Megmunkálási mód, szerszámok egyenesvonalúforgó főmozgást A fűrészelés olyan forgácsolási mód, melynél egyenesvonalú vagy forgó főmozgást végző, többélű szerszám segítségével a munkadarabot több részre bontják. A fűrészelés általános jellemzője, hogy - a vágási felület két párhuzamos sík, amely - egymástól a fűrészelő szerszám szélességének megfelelő távolságban helyezkedik el Szerszámai : -fűrészlap – alternáló főmozgás -szalagfűrész -fűrésztárcsa

5 5 5.1. FŰRÉSZELÉS szerszámok A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrészlap: Jellemzők: - homlokszög = 0 t - fogosztás t helyet biztosít a forgácsnak - fogterpesztés közötti súrlódása csökkentése b s + 2 b =b forgácsszélesség - forgácstérfogat V c = bxhxb = b x A szelvény SW Méretei szabványosítva vannak: s = 320-630 b s = 1,6-2,5 t = 2,5 – 6,3

6 6 5.1. FŰRÉSZELÉS szerszámok A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrésztárcsa: - Lényegében egy kis b/d viszonyú tárcsamaró - Hornyok megmunkálására és darabolásra - Élgeometria megegyezik a tárcsamaróéval - A tárcsaszélesség a központ felé csökken - Közötti súrlódás csökken, - Nem szorul be - Élkiképzés az anyag fgv.-ben SW Ismertesse a fűrésztárcsa legfontosabb jellemzőit !

7 7 5.1. FŰRÉSZELÉS szerszámok A - Megmunkálási mód, szerszámok Anyag S jele Homlokszög t fogosztás Fogazat b forgács szélesség Lágy- szívós W10-25nagyritka általános N5-16 közepe s normál b=(0,16…0,25 ) Kemény- szilárd H0-8kicsisűrű b=(0,05…0,25 ) Megjegyzés: Fűrésztárcsa t t – sűrű fogazat ajánlott mély hornyok marása vékony, lemezszerű darabok, csövek b b – függ a forgácsszilárdságtól, a forg. kitöltési tényezőtől

8 8 5.1. FŰRÉSZELÉS B – Technológiai adatok megválasztása Alacsony termelékenységű megmunkálás. Fontos - a fogankénti előtolás ( f i ) ill. - a fogra megengedhető maximális forgácsvastagság (h max ) Forgács(horony) keresztmetszet Forgács hosszmetszete A1A1 Forgács elhelyezhetőségének feltétele: Az egyidejűleg forgácsoló fogak száma: Fogosztás Kitöltési tényező: Szívós anyag: 4-5 Rideg anyag: 3-4 xA 1 Forgácsolósebesség (m/min): acél : 16-50; öntöttvas: 20-40; színes és könnyűfém: 125-250 Forg. út, mint marásnál

9 9 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok Keresztesztergálás f Sugárirányú f Hosszesztergálás f Tengelyirányú f f Érintőirányú f Állanó vagy változó v c (n gépfüggő)

10 10 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok Szúró esztergálás - keskeny, gyenge szerszám, viszonylag nagy mélység - nehéz hőelvezetés és forgácseltávolítás - forgácsolási adatok kis értéke, bő hűtés Fontos - a merev szerszámkonstrukció - az élgeometria választás - a beállítás pontossága

11 11 B – Technológiai adatok megválasztása 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS Ua. mint esztergáláskor, de sebesség számítása d k közepes átmérőre

12 12 C - Pontosság 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS Helyettesítő modell vizsgálható IT12 - IT14IT10 - IT11IT8 – IT9 D – Felületi érdesség Simító NagyolásFélsimítás Ra = 12,5 µmRa = 12,5- 3,2 µmRa = 1,6 – 3,2 µm E – Termelékenység Ua. mint esztergálásnál, de d k –ra vonatkoztatott sebesség

13 13 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód, mozgásviszonyok A vésés függőleges helyzetűsík függőleges helyzetű sík és alakos felületek (pl. agyban lévő retesz- és ékhornyok, belső négyszögek, hatszögek stb.) megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. A gyalulás vízszintes vízszintes, függőleges függőleges és ferde helyzetű sík ferde helyzetű sík felületek megmunkálására alkalmas forgácsoló művelet. (De lehet ezekkel határolt alakos és hengeres is !) vésésgyalulás GyalulásVésés külső külső alakzatokhoz belső belső alakzatokhoz

14 14 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS mozgásviszonyok A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok gyalulás főmozgás: a vízszintes síkban végzett egyenesvonalú, váltakozó irányú (alternáló), s az erre merőleges szakaszos mellékmozgás (előtoló mozgás), mely a forgácsolt felület elhelyezkedésének megfelelően lehet vízszintes, függőleges és ferde irányú. Az egyes mozgásokat a gyalugép kialakításától függően vagy a munkadarab, vagy a szerszám végzi. Jellemző mozgások:

15 15 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS mozgásviszonyok A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyokvésés függőleges síkban végzett egyenes vonalú főmozgás váltakozó irányú főmozgás - a szerszám végzi – mellékmozgás és az erre merőleges szakaszos mellékmozgás, melyet a munkadarab végez. A forgácsoló művelet A forgácsoló mozgás Az előtoló mozgás megnevezésejellegevégzijellegevégzi HarántgyalulásSW S HosszgyalulásWS VésésSW

16 16 A szerszám határozott élgeometriájú, egyélű forgácsolókés, általában esztergakés. Nagyolás: nagy szárkeresztmetszet, rövid kinyúlás, merev befogás, K r = 45 - 70; nyers felületnél első fogással távolítsuk el a kemény réteget. Simítás: a) hegyes késsel, kis előtolással b) széles késsel, nagy előtolással (főleg öntött-vasaknál) A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak előremenetben (munkalöketben) forgácsol, a visszafutás (üresjárati löket) alatt nem. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok Gyalulás

17 17 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

18 18 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok A szerszám határozott élgeometriájú. egyélű forgácsolókés, alakja és mérete a követelményeknek megfelelően változik. Mivel a szerszám szára a főmozgással párhuzamos, a fővágóél mindig előbbre áll, mint a kés szárának homloklapja. A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak lefelé haladása közben (munkalöketben) forgácsol, fölfelé menetben (üresjárati löket, visszafutás) nem. Jellemzői:- a szerszám bekezdéskor dinamikus igénybevétel - üresjáratban a szerszám hűl vésés

19 19 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

20 20 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS B – Technológiai adatok megválasztása Forgácsméretek, erők, élgeometria, éltartam, teljesítmény mint esztergálásnál. Forgácsolósebesség: ahol sebességviszony Az ütésszerű igénybevétel miatt az esztergálás sebességét módosítani kell: K gy =0,74; K v =(0,5...0,6). (A többi gyakorlaton.) n: - löketszám

21 21 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS C – Pontosság, felületminőség FokozatCélPontosságÉrdesség (Művelet)P, QIT,RaITRa, m Nagyolásmax1212,5 -100 Simításmin9 -103,2 -12,5 Gyalulás, vésés 1. deformáció a játékok átrend.-ből 2. deformáció a rugalmas alakvált.-ból 3. eredő A síktól való eltérés hibája: =a b -a t, ahol

22 22 ahol:t - egy munkadarabra vonatkoztatott forgácsolási idő q - átlagos anyagleválasztási sebesség A termelékenység növelhető több szerszám alkalmazásával. 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS D – Termelékenység

23 23 5.4. MARÁS A marás vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek, alakos felületek csavarfelületek fogprofilok stb. megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. Megmunkálási mód, A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok - szerszám forgástengelyének és a - egymáshoz viszonyított helyzetétől függően két alapvető marási mód van: palástmarás (PAMA) és homlokmarás (HOMA) Marási módok: PAMA HOMA

24 24 -a maró forgástengelye párhuzamos a megmunkálandó felülettel -főleg keskeny és hosszú, összetett sík vagy alakos felületek megmunkálására alkalmazzák -a palástmarás lehet + ellenirányú és + egyenirányú. 5.4. MARÁS 1. Palástmarás

25 25 - a palástmarás általános módja. - a maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szer szám kerületi sebességének vektora azonos irányú, de ellentétes értelmű a munkadarab előtolási irányával. - A forgácsvastagság kezdetben h =0, majd fokozato- san nő, és a kilépéskor a legnagyobb (h max ). - Mielőtt a fog az anyagba behatolna, az éle egy darabig csak csúszik, a fog éle erősen kopik. - A forgácsvastagság változása miatt az erőhatás is hullámzó. - A forgácsolóerő függőleges összetevője a munka- darabot felemelni igyekszik a gép asztaláról, s a kevésbé merev munkadarab könnyen deformálódik, kellő lefogás (szorítás) hiányában a munkadarab berezeg. - asztal játéka nem befolyásolja - termelékeny 5.4. MARÁS a) Ellenirányú marás vfvf vcvc

26 26 a palástmarás ritkábban alkalmazott módja. A maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szerszám kerületi sebességének vektora azonos irányú és azonos értelmű a munkadarab előtolási irányával. A forgácsvastagság fordított értelemben változik, a fog belépésekor a legnagyobb, kilépéskor 0. A forgácsolóerő függőleges összetevője a munkadarabot az asztalra szorítja, ezért főleg hosszú, keskeny és vékony, kevésbé merev munkadarabok megmunkálására alkalmas eljárás. Hátránya, hogy ha az asztalmozgató orsó és anya kopott (holtjátéka van), rángatja az asztalt, a maró éle könnyen kitöredezik, a felület durva lesz. Ezért csak új, vagy holtjáték-kiküszöbölő berendezéssel ellátott marógépen alkalmazható. Ebben az esetben a megmunkált felület simább, a szerszám kopása is kisebb. 5.4. MARÁS b) Egyenirányú marás vcvc vfvf Értelmezze és ábrázolja az egyenirányú palástmarást! Sorolja fel két-két előnyét és hátrányát!

27 27 A maró forgástengelye merőleges a megmunkálandó felületre. Főleg nagyobb sík felületek megmunkálására alkalmas eljárás. Előnye, hogy a forgácskeresztmetszet a teljes marási szélességben közel állandó, a főforgácsoló erő is kevésbé ingadozik, a marógép terhelése is egyenletesebb, nyugodtabban jár. A fog belépésekor majdnem teljes fogásmélységgel dolgozik, nincs csúszás. 5.4. MARÁS 2. Homlokmarás

28 28 Forgácsoló mozgásforgó körmozgás - >>>szerszám végzi Előtoló mozgás egyenes vonalú v. összetett - mdb. végzi 5.4. MARÁS Mozgásviszonyok keresztmetszet: változó leválasztás: szakaszos Forgács:

29 29 Marók: határozott élgeometriájú, többélű szerszámok, melyek alakja kialakítása és anyaga a mindenkori követelményeknek megfelelően más és más 5.4. MARÁS A – Szerszámai Kemény anyagokhoz sűrű, lágyabb anyagokhoz ritkább fogú marót használnak

30 30 palástmarók: forgácsoló élei –hengeres marótest palástján –a tengellyel párhuzamosan vagy ferdén (csavarvonal) helyezkednek el palást-homlokmarók homlokmarók vagy fejmarók tárcsamarók (egyenes és keresztfogazású) szögmarók fűrésztárcsák szármarók horonymarók idommarók menetmarók lefejtő marók 5.4. MARÁS a) Alak szerinti osztályozás

31 31 5.4. MARÁS Szénacél: tömör kivitelben, kis terhelés, kis forgácsolósebesség Ötvözött szerszámacél: tömör kivitelben Gyorsacél: tömör, tompán hegesztett, lapkás és betétes kivitelben Keményfém: lapkás és betétes kivitelben Kerámia: lapkás kivitelben Szuperkemény: lapkás és betétes kivitelben b) A szerszám anyaga szerinti osztályozás Szerszám anyag Hőállóság T °C Forg. seb v, m/min Szersz. acél25010 Gyorsacél (HSS) 60030 Keményfém (HM) 1000100 Kerámia (SK) 1200300 Köbös bórnitrid CBN 1200200 Gyémánt700500

32 32 Mart fogazású marókMart fogazású marók - sík felületek megmunkálására előny:előállítás egyszerű szögek könnyen kialakíthatóak, + gamma hátrány: hátfelületükön is köszörüljük, átmérő csökken, alakos felületek megmunkálására nem alkalmas Hátraesztergált fogú marókHátraesztergált fogú marók - pontos méretű hornyok, alakos felületek, menetek, fogaskerekek megmunkálására alkalmasak előny: –utánélezés a fogak homloklapján –átmérő kismértékben csökken, de a hátraesztergálás miatt a hátszög s vele együtt a fog keresztmetszete is változatlan marad hátrány: –előállításuk költséges és nehézkes –hőkezelésük kényes (csak olyan anyagból készíthetők, melyek vetemedésre és elszéntelenedésre nem hajlamosak) –0 = gamma a profiltorzulás kiküszöbölése miatt, ezért nem a legkedvezőbb forgácsolási viszonyokkal dolgoznak. 5.4. MARÁS c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás

33 33 Lapkás kivitelű marókLapkás kivitelű marók Betétes kivitelű marókBetétes kivitelű marók Az egyes élek a szerszám egy körülfordulásának csak egy bizonyos részén forgácsolnak, a többi idő alatt a levegővel érintkezve hűlnek. Ezáltal az egyes fogak igénybevétele nem olyan nagy, mint például egyélű szerszámmal (esztergakéssel) végzett forgácsolásnál. 5.4. MARÁS c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás

34 34 B – Technológiai adatok megválasztása Az a fogásmélység adott a ráhagyásból. Az f i fogankénti előtolás pl. keményfém váltólapkás maróhoz: nagyolás (0,2-0,5) mm, simítás (0,1-0,3) mm; ujjmaró (0,01-0,1) mm. Ügyelni kell az a/f=(5-20)/1 arány tartására. A fogásmélységet pedig a gép teljesítménye alapján kell ellenőrizni; T=(120-240) (60-120 vagy 15-30) Dinamikai hatás: = erőingadozások csökkentése: - fogszám növelés (korlát: a forgácstár) - kontaktszög növelés (aszimmetrikus szerszámelhelyezés) - ferdefogú marók (hátrány: megnöveli a marótengely irányában az erőt (F p ); ami vagy kihúz vagy betol) 5.4. MARÁS

35 35 C – Technológiai adatok Forgácsméretek és forgácsolóerők meghatározása: JellemzőPalástmarásHomlokmarás Pillanatnyi forg.vast Minimális forg.vast. (=0) Maximális forg.vast. (=0) Közepes forg.vast. Átlagos forg.keresztm. Max. forg.keresztm. Kapcsolási szám Forgácsolóerő Forgácsolási nyomaték Teljesítmény

36 36 D –A megmunkálás pontossága A munkadarab helyzet meghatározása és szorítása (követendő elvek) a forgácsolóerő és a szorítóerő ülékre szorítson (a szorítóerő 50-100%-kal legyen nagyobb a forgácsolóerőnél: rezgés kompenzálásához ritka esetben 600-800% is szükséges: ha a súrlódó erő tart egyensúlyt a forgácsolóerővel); inkább több ütközőt és kevesebb szorítóvasat használjunk; a szorítóerő jobban növelhető a szorítócsavarok számával, mint a szorítócsavar átmérőjének növelésével; a szorítócsavar mindig a munkadarabhoz legyen közelebb; a szorítóvas ne álljon ferdén. 5.4. MARÁS

37 37 D – A megmunkálás pontossága és az átlagos érdesség MarásiFokozatCélPontosságÉrdesség mód(műveletP, QIT, Ra ITRa HOMANAmax10 - 1212,5 -100 SImin8 - 93,2 -12,5 PAMANAmax11 - 132,5 -100 SImin9 -106,3 - 12,5 5.4. MARÁS

38 38 5.5. SÍKÜREGELÉS

39 39 Ellenőrző kérdések


Letölteni ppt "1 5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA. 2 5. Sík felületek megmunkálása TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések