Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

12. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "12. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika."— Előadás másolata:

1 12. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika

2 2 Grafikus ábrázolás A statisztikai elemzés alapvető módszere az összehasonlítás. Történhet különböző számítások útján, illetve grafikus ábrázolás segítségével. Előnyei:   Szemléletes   Arányokat is érzékeltet

3 3 Grafikus ábrázolás   mértani alakzatok felhasználásával: többnyire koordináta-rendszerben, diagramokkal történik. A diagramok fajtái: pontdiagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, szalagdiagram, hisztogram.   koordináta-rendszer nélkül: a leggyakoribb fajtája a kördiagram.   térképes ábrázolás: a vetületi ábrázolás leggyakoribb módja. Történhet szín szerinti megkülönböztetéssel ill. lokális diagramok alkalmazásával.   figurális ábrázolás: népszerűsítési célokat szolgál, a statisztikához komolytalan, hozzávetőlegesen tájékoztat;

4 4 Az ábrázolás alapelvei   Az ábra legyen egyszerű, világos.   A statisztikai táblához hasonlóan legyen címe, lábjegyzetben jelöljük meg az adatok forrását!   Legyen jelmagyarázat, a táblában alkalmazott minden jelölés legyen benne! Tüntessük fel az alkalmazott mértékegységeket!   Az ábra összes tartozékaival (cím, lábjegyzet, jelmagyarázat, táblába írt megnevezések) a szövegkörnyezettől függetlenül is legyen világos, minden részletében érthető.   Az ábra biztosítsa az összehasonlíthatóságot! Ha koordinátarendszert használunk, feltétlen tüntessük fel a tengelybeosztást, esetleges tengelymegszakítást! Rácsozással (grid) segíthetjük a leolvasás pontosságát.

5 5Koordináta-rendszerek   Az ábrákat legtöbbször koordináta rendszerben helyezzük el. Ennek segítségével tudjuk leolvasni az ábrázolni kívánt méreteket.   A tengelyeken tüntessük fel a skálabeosztást. Ha a beosztás a tengelyek metszéspontjától, 0-tól nem folyamatos, úgy a megszakítást két hullámvonallal jelöljük.   A legtöbbször derékszögű koordináta rendszert használunk.

6 ábra2.2. ábra

7 ábra2.4. ábra

8 8 Polár koordinátarendszer   Polár koordináta rendszerben a tengelyek más szöget zárnak be egymással, és csak a pozitív féltengelyeket szoktuk ábrázolni.   Használatos az éven belüli szezonalitás ábrázolására, ahol a 12 hónapot egy-egy tengely képviseli. A szezonalitás hiányát jelzi, ha az adatok egy origo középpontú körön helyezkednek el. Minél nagyobb az eltérés ettől, annál erősebb a szezonalitás.

9 9 Polár koordinátarendszer 2.5. ábra Vöröshagyma felvásárlás (t) alakulása 1993-ban Forrás: Statisztikai havi közlemények 1994/1

10 10 Polár koordinátarendszer   Használatos még pl. az élelmiszerek érzékszervi vizsgálatának eredményeinek közlésénél.   Ha egy terméket több tulajdonságával jellemzünk, mindegyiket egy-egy tengelyen feltüntetve a termék minőségét jellemző poláris görbét (más szóval pókháló diagramot) kapunk.   Ezek összehasonlítása megkönnyíti a tulajdonságok együttes figyelembevételét.

11 11 Grafikus ábrák típusai   vonaldiagram   oszlop- és szalagdiagram   kör és egyéb diagram   kartogram (térkép)   piktogram (jelenség "képe")

12 12Hisztogram

13 13Pontdiagram

14 14Oszlopdiagram

15 15 Box-plot ábrázolás extrém pontok Q * IQR Q1Q3 min. max.

16 16 A violindiagram ábrázolása a boxplot és a sűrűségdiagram társaságában

17 17 Egy grafikus ábra szerkesztésének szabályai Ki kell választani a legmegfelelőbb ábrázolási módot A kiválasztott grafikus ábra legyen egyszerű, világos, áttekinthető, kifejező A kiválasztott ábra segítse elő az általa kifejezett jelenségek arányainak összefüggéseinek helyes megértését Minden grafikon két részből álljon: ábra magyarázó jelölések (cím, skála, jelmagyarázat) jelmagyarázat esetleges lábjegyzet

18 18 Vonaldiagram   Hézagmentes, egyenlő közű idősorokat és azonos csoportközű mennyiségi sorok ábrázolására szolgál.   Lényeges a helyes léptékarány megválasztása.   Gyakran előfordul, hogy egy grafikus ábrán vizsgáljuk több egymással összefüggő jelenség alakulását.   Abszolút adatok helyett célszerűbb közös bázisból kiindulni.

19 19 Oszlop- és szalagdiagram   A leíró sor kivételével, bármely statisztikai sort ábrázolhatjuk ilyen módon.   Célszerű egyenlő alapú oszlopokkal végezni az elemzést, mert így az adatok közötti arányt az oszlopok magassága érzékelteti.   Idősorok ábrázolásánál vonaldiagram helyett ezt a formát akkor használjuk, ha csak néhány időszakra vonatkozó adat áll rendelkezésre, vagy nem hézagmentes idősor alapján végezzük az ábrázolást, vagy nem egyenlő időközökre vonatkozó adatokat hasonlítunk össze.

20 20 Kartogram vagy kartodiagram   Ezt a fajta ábrázolási módot területi sorok elemzésénél alkalmazzák, ha a területi adatok teljesek.   Az ábrázolás lényege, hogy a térképen a területi egységek valamilyen jellemzőjét ábrázoljuk különböző szinezéssel, vonalazással.

21 21Piktogram Ez az ábrázolási fajta az adatok közötti arányt, a jelenséget ábrázoló "képek" területének egymás közötti arányával fejezik ki.


Letölteni ppt "12. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések