Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

9. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "9. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika."— Előadás másolata:

1 9. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika

2 2 Empirikus eloszlások típusai Egy móduszú eloszlás SzimmetrikusAszimmetrikus Mérsékelten Bal oldali Jobb oldali Erősen J alakúFordított J alakú Több módoszú eloszlás

3 3 Aszimmetrikus eloszlások

4 4

5 5 Jobbra elnyúló Balra elnyúló

6 6 Alakmutatók arra szolgálnak, hogy tömör számszerű formában jellemezzék, hogy milyen tekintetben és milyen mértékben tér el az adott eloszlás a normális eloszlás gyakorisági görbéjéből. Mértékegység nélküli mutatók.

7 7 ASZIMMETRIA   Az aszimmetria a számtani átlag és a módusz egymáshoz viszonyított helyzetétől függ: értékük minél távolabb esik egymástól, annál nagyobb az aszimmetria mértéke.   Az aszimmetria mutatószáma egy móduszú eloszlás esetén:

8 8 ASZIMMETRIA Értéke: -1 0,5erős aszimmetria Szimmetrikus eloszlás: A = 0

9 9 Aszimmetria mutatók Ha+, bal oldali aszimmetria -, jobb oldali aszimmetria 0, szimmetrikus az eloszlás F- mutató (kvartiliseken alapul) -1≤ F ≤1

10 10 Csúcsossági mutató Normális eloszlás esetén a K~0,263 Ha K> 0,263  lapultabb az eloszlás a vele azonos szórású normális eloszláshoz képest Ha K< 0,263  csúcsosabb az eloszlás a vele azonos szórású normális eloszláshoz képest

11 11Koncentráció   A sokasághoz tartozó teljes értékösszeg jelentős részének vagy egészének kevés egységre történő összpontosulását koncentrációnak nevezzük   Lehet :   Abszolút : ha a vizsgált sokaság nagysága kicsi – tényleg kevés egységre összpontosul   Relatív : sokaság nagy : a „kevés” egységet az egész sokasághoz viszonyítják   Koncentráció hiánya : egyenletes eloszlás

12 12 ABSZOLÚT KONCENTRÁCIÓ (AZ EGYSÉGEK NAGYSÁGA)   A teljes értékösszeg kevés számú egységhez tartozik (energiaipar, gépkocsigyártás)   Felső határ ha a sokaság egy egységből áll (n = 1) és a teljes értékösszeg ehhez az egy egységhez tartozik. Jellemezhetjük:   A sokaság tagszámával: n (az értékösszeg hány egységhez tartozik),   Számtani átlaggal: (mekkora az egységek átlagos nagysága).

13 13 Speciális elemzés eszközei:   koncentrációs táblázat,   a kvantilis eloszlás, .  a Lorenz-görbe. Relatív koncentráció: az egységek nagyságának különbözőségét, szóródását jelenti.

14 14 Koncentráció tőke, vagyon, termelés, forgalom, eredmény gazdasági szervezetek export, importországok, termékek, gazdasági szervezetek mezőgazdasági földterület, eszközállomány, állatállomány gazdasági szervezetek, tulajdonosok lakossági jövedelem, vagyonlakosság, háztartások ÉRTÉKÖSSZEG (s) SOKASÁG (n)

15 15 Koncentráció   Abszolút koncentráció: az értékösszeg kevés egységére összpontosul (pl.: energiaiparban, gépkocsigyártásban)   Relatív koncentráció: az értékösszeg relatív értelemben kevés egységnél összpontosul (pl.: személyi jövedelemben)

16 16 KONCENTRÁCIÓS TÁBLÁZAT   A relatív gyakoriságok és a relatív értékösszegek összehasonlítását mutatja   A vizsgált sokaságot mennyiségi ismérv (koncentrációs ismérv) szerint csoportosítjuk, és meghatározzuk az egyes csoportokba tartozó egységek részarányát, valamint ezen egységeknek az értékösszegből való részesedését

17 17 KONCENTRÁCIÓS TÁBLÁZAT   Képet ad a koncentrációs ismérv eloszlásáról   Összehasonlítja nagyság kategóriánként a sokaságból és az értékösszegből való részesedéseket   Elkészítjük a kumulált relatív gyakorisági és értékösszegsort is Ezeket szembeállítva megállapíthatjuk, hogy az egységek adott sokaságbeli aránya - az értékösszeg - mekkora hányadával rendelkezik

18 18 Koncentrációs tábla Építési-szerelési tevékenységet végzők száma A szervezetek számának relatív gyakorisága A tevékenység relatív értékösszege fő% xixi gigigigi zizizizi ,214, ,020, ,515, ,88, ,717, ,515, ,38,0 Összesen:100,0100,0

19 19 KVANTILIS ELOSZLÁS   Hosszú távú időbeli összehasonlításoknál   Területi összehasonlításoknál   Személyi jövedelem koncentrációjának elemzésénél használjuk

20 20 KVANTILIS ELOSZLÁS A kvantilis eloszlás az adott ismérv szerint sorba rendezett azonos hányadokhoz tartozó értékösszeg hányadokat fejezi ki (pl. a személyi jövedelmek decilis eloszlása azt fejezi ki, hogy a jövedelem nagysága szerint sorba rendezett népességtizedek az összes jövedelem hány százalékával rendelkeznek).

21 21 A személygépkocsi állomány jövedelmek szerinti decilis eloszlása Magyarországon Népesség tizedek Száz háztartásra jutó db s i %zi%zi ,74, ,78, ,99, ,49, ,98, ,68, ,110, ,610, ,313, ,817,4 Összesen ,0

22 22

23 23 A LORENZ-GÖRBE A Lorenz-görbe: egy egységoldalú négyzetben elhelyezett ábra, amely a kumulált relatív értékösszeget (z’ i ) a kumulált relatív gyakoriságok (g’ i ) függvényében ábrázolja. A kumulálás a legkisebb egyedtől a legnagyobbig terjed

24 24 A relatív koncentráció általános elemzési eszköze:   minél nagyobb fokú a koncentráció a görbe annál távolabb kerül a négyzet átlójától,   teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordináta tengelyekkel.

25 25 ÁTLAGPONT. Az átlagpont az a pont, ahol az átlóval párhuzamos egyenes érinti a görbét (tg  = 1). Koordinátáiból leolvasható, hogy az egységek hány %-a kisebb illetve nagyobb az átlagnál, és ezen csoportokhoz az értékösszeg mekkora hányada tartozik.

26 26 Felhasználása:   szemléltetés,   interpoláció,   azonos sokaság esetén több ismérv koncentrációjának egybevetése,   adott ismérv koncentrációjának időbeli, illetve térbeli összehasonlítása. A LORENZ-GÖRBE

27 27 Az építőipari szervezetek megoszlása a tevékenységet végzők nagyságcsoportjai szerint 1994-ben Építési-szerelési tevékenységet végzők száma Szervezetek száma Építési- szerelési tevékenység Építési-szerelési tevékenységet végzők létszáma fődarabmillió Ftfő xixi fifi sisi sisi Összesen:

28 28 A szervezetek számának relatív gyakorisága A tevékenység relatív é rték - összege A létszám relatív é rték - összege A szervezetek számának kumulált relatív gyakorisága A tevékenység kumulált relatív é rték - összege A létszám kumulált relatív é rték - összege %%% gigigigi zizizizi zizizizi g’ i z’ i 55,214,914,255,214,914,2 29,020,026,684,234,940,8 10,515,720,294,750,661,0 2,88,510,597,559,171,5 1,717,014,499,276,185,9 0,515,99,499,792,095,3 0,38,04,7100,0100,0100,0 100,0100,0100,0

29 29

30 30 Lorenz-görbe Egységoldalú négyzetben elhelyezett ábra, amely a kumulált relatív értékösszegeket értékeket a kumulált relatív gyakoriságok értékeinek függvényében ábrázolja. Felhasználása:  relatív koncentráció szemléltetése  több ismérv koncentrációjának egybevetése  adott ismérv koncentrációjának időbeli vagy térbeli egybevetése

31 31 Lorenz görbe   Négyzet, oldalai 100 % hosszúak   Rangsor alapján, vagy osztályközös kumulált relatív gyakorisági/ értékösszeg sorból nyert pontok összekötése   Koncentrációs terület : görbe és az átló közötti terület, jellemzője a : koncentrációs együttható L   Átlagpont : a görbe és az átlóval párhuzamos egyenes érintési pontja

32 32 Lorenz-görbe

33 33 A relatív koncentráció általános elemzési eszköze:   minél nagyobb fokú a koncentráció a görbe annál távolabb kerül a négyzet átlójától,   teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordináta tengelyekkel.

34 34 A népesség száma, fő Osztályköz hosszúság A városok száma Számának %- os kumulált megoszlása Népességének száma Népességének %-os kumulált megoszlása ? ? ,40%46,10%61,60%75,60%88%95,30%100% ,40%15,30%24,90%37%53,70%72%100% Összesen :

35 35


Letölteni ppt "9. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK Statisztika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések