Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ötéves gyerekek és a (bVn) változó Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ötéves gyerekek és a (bVn) változó Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram."— Előadás másolata:

1 Ötéves gyerekek és a (bVn) változó Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram

2 Az előadás tartalma Elméleti háttér Hipotézisek Módszertan Eredmények Következtetések Módszertani tanulságok Összefoglalás

3 Elméleti háttér Chambers (2003) „A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartozó férfiak (162).” MNSzV - Kontra (2003) Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb arányban választották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében. Gyermeknyelvi variabilitás nemzetközi szakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.) Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatában hatéves gyerekeknél.

4 Hipotézisek Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk. A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.

5 Módszertan Változó: (bVn) Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lány és 10 fiú, összesen 20 adatközlő Helyszín: Mindszent, Szeged Feladatok: képleírás Adatok gyűjtése és feldolgozása: ≈20-30 perces interjúk Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel) Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg) SPSS

6 Eredmények 1 Adatközlő Kor (év; hó) (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya ML14; ,63% ML25; ,67% ML35; ,38% ML44; ,33% ML55; ,94% ML teljes ,86% MF15; ,07% MF24;118555,88% MF35; % MF45;37622,63% MF55; ,42% MF teljes ,30% Adatközlő Kor (év; hó) (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya SZL15; ,12% SZL25; ,02% SZL35; ,94% SZL45; ,36% SZL54; ,86% SZL teljes ,29% SZF15;58633,49% SZF25; ,78% SZF35; ,95% SZF45; ,05% SZF55; ,12% SZF teljes ,29% Minden adatközlő(bVn): 1605[bVn]: 89956,01% 1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)

7 Nemek szerinti megoszlás Nem(bVn)[bVn]Sztenderd tokenek aránya Lányok % Fiúk % 2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns

8 Lakóhely szerinti megoszlás Lakóhely(bVn)[bVn]Sztenderd tokenek aránya Mindszent % Szeged % 3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás SPSS t-teszt: nem szignifikáns

9 Eredmények 2 Kisebb audiomonitoros kontroll – több nem sztenderd változat. A két változat akár ugyanabban a mondatban is szerepelhet. Nincs összefüggés az adatközlő nyelvi megnyilatkozásai és általános szellemi fejlettsége között (vö. Réger 1990:14).

10 Következtetések A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn) változó használatában – már ötéves gyerekeknél. A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára. Nagy szórás mind a négy csoportnál → kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van → ilyen hatások érik őket Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö. Labov 1990). Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása? A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nek gyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff- Ginsberg 1944).

11 Következtetések (folytatás) „Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293) „A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz a szociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, de kevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003: 194) Eltérő minták követése (Romaine 1978) A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míg a fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtett presztízsük van.

12 Módszertani tanulságok Sok fölvétel – kevés adat. A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogy nyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa. Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága. Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelő sajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatás fontossága. Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészen specifikusan arra kell koncentrálni.

13 Összefoglalás Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk. + 5%-os szinten szignifikáns A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz. + tendencia

14 A kutatás további lehetséges irányai Ugyanez a módszertan – több adatközlő → pontosabb eredmények Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus → a változó stílusérzékenységének vizsgálata Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda → a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása Ugyanez a korcsoport – más változók → más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyen mértékben Más korcsoportok → a változó használatának változásai Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével → összehasonlítható adatok

15 Irodalom Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. Second Edition. Oxford: Blackwell. Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó. Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change. Language Variation and Change 2: Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell. Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó. Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence from Edinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: Edward Arnold, Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition of Communicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.

16 Köszönöm a figyelmet! Mátyus Kinga


Letölteni ppt "Ötéves gyerekek és a (bVn) változó Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram."

Hasonló előadás


Google Hirdetések