Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kísérlet egy kétnyelvű közösség átfogó nyelvészeti bemutatására, avagy fedezzük fel a pozitív nyelvészetet Borbély Anna Pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kísérlet egy kétnyelvű közösség átfogó nyelvészeti bemutatására, avagy fedezzük fel a pozitív nyelvészetet Borbély Anna Pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai."— Előadás másolata:

1 Kísérlet egy kétnyelvű közösség átfogó nyelvészeti bemutatására, avagy fedezzük fel a pozitív nyelvészetet Borbély Anna Pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai osztály Többnyelvűségi Kutatóközpont 2013. 11. 05. K 81574

2 Kidolgozható-e kutatási protokoll arra vonatkozóan, hogy milyen nyelvészeti kutatásokat végezzünk egy olyan közösségben, ahol csupán sporadikus kutatások állnak rendelkezésre, annak érdekében, hogy a közösség nyelvi jelenségeiről a közösség tagjai is átfogó tudományos leírást kapjanak? Az előadás elméleti kérdése

3 Empirikus közösségi kutatások két megközelítésben Fölülről jövő: – elméleti keretekből kiinduló, tudományos módszertani szabályokat követő (tesztelő, módosító) szociolingvisztikai kutatások; – célja: modell felállítása (pl. fenntartható kétnyelvűségé) Alulról jövő: – egy közösség érdeklődését, igényét kiszolgáló kutatás (folklingvisztika); – célja: átfogó tudományos ismeretek összegzése és átadása

4 Kétnyelvűség – variabilitás és változás magyarországi közösségekben: fenntartható (stabil) kétnyelvűség modell (Borbély, ???) Lx (a+b)= Ly (a+b) nyelv- választás pozitív attitűdök nyelvi ideológiák nyelvtudás

5 Empirikus közösségi kutatások két megközelítésben Fölülről jövő: – elméleti keretekből kiinduló, tudományos módszertani szabályokat követő (tesztelő, módosító) szociolingvisztikai kutatások; – célja: modell felállítása (pl. fenntartható kétnyelvűségé) Alulról jövő: – egy közösség érdeklődését, igényét kiszolgáló kutatás (folklingvisztika); – célja: átfogó tudományos ismeretek összegzése és átadása

6 „Limb ă român ă şi identitate româneasc ă în Ungaria” (Borbély, 2013) Miért beszélnek „furcsán/másként” más településeken? --------------------------------------------------- Miért nem beszélünk „perfektül”, mint a romániai románok? --------------------------------------------------- Miért „keverjük” beszéd közben a nyelveket? ---------------------------------------------------- Miért van „más” nevünk?

7 több diszciplína (dialektológia, szociolingvisztika, kétnyelvűség- kutatás, onomasztika) határainak az átlépésére van szükség zömmel negatív töltetűek és a „hibákra”, a „hibás nyelvhasználatra” összpontosítanak átfogó ismeretet adjon a saját nyelvről (területi, társadalmi és funkcionális változatairól), valamint a kétnyelvűségről és a nevekről a közösség tagjai a „nyelvi hibák” helyett fedezzék fel a nyelvi kreativitást, ami egy pozitív nyelvészet kialakulásához vezethet Folklingvisztikai (népi nyelvészeti) kérdések két fontos tanulsága – megoldások

8 Módszer: az adatközlők kérdéseit megválaszolni Adatgyűjtés: 10 magyarországi román és 5 romániai román településen (1990–2013); interjúk, tesztek (hanghordozóra rögzítve), informális beszélgetések, megfigyelés; fényképek Adatértelmezés: a nyelvi adatok eltéréseinek/variabilitásának alfája és omegája: területi változat és standard változat/két nyelv; motivált, mindennek oka van (nem hiba!)

9 Román nyelven belüli variabilitás és okai – Változatok területi (regionális) társadalmi funkcionális – A beszélt nyelv gazdagsága

10 Milyen területi változatokat foglal magában a magyarországi román közösség? Romániai területi változatok meghosszabbodásai: Bihari (Nagyvárad környéke): Hajdú-Bihar megyei román települések + Méhkerék Körösi (Arad környéke): Békés megyei települések – Méhkerék, – Battonya Bánáti (Temesvár környéke): Csongrád megyei település (Magyarcsanád) + Battonya térkép

11 Ismertetés módszere (1) (terepadatok) Beszélt nyelvi szövegek: 3 területi változatból + a másik területi változat Casa şi gr ă dina – Ciorvaş (n. 1929, femeie) O c ă suţ ă, o SZOBA/sobą, [sob ă ] şi o KONYHA/cońhą [ťind ă /cohe], OLYAN/oĭan [aşę] pic [micuţ ă ], vez c ă acolo-ĭ s ă vęďe c ă aşę mmmicuţ ă.

12 Ismertetés módszere (2) (Caragiu-Marioţeanu 1975) România Ungaria MunteniaMoldovaCrişanaBanat burt ă pântecepâncetefoale foale, dob ă, pânteĉe ciupipişcapiţigapişcura piţiga, (pişca) cimitirţintirimtemeteumormânt morminťe, temete ǔ plapum ă oghialpoploniorgon poplon

13 Ismertetés módszere (3) (terepadatok) Magyarországi román és romániai román települések Méhkerék + Inánd (Ro.): v ă rzar (v ă rzare) Kétegyháza: - Battonya: -

14 Milyen társadalmi változatokat foglal magában a magyarországi román közösség? – Iskolázottság hatása – Foglalkozás hatása

15 Ismertetés módszere (1) (terepadatok) Ocupaţia, casa, familia subiectului – Cenadul Unguresc (n. 1920, şcoal ă primar ă ) Atunĉa m-am apucat d ă lucru. Am fos’ slug ă, am m-am cump ă rat o ţâr’ d ă p ă mânt, ş-atunĉ p ă lâng ă p-o ţir’ d ă p ă mânt a mńeŭ ĉ-am avut...(...) On ĭug ă r şi jum ă taťe. Şi p ă lâng ă aĉeĭa am maĭ luŭat d ă l-am ţânut p-arând ă, cum s ă spuńe. Şi în patruz ă ’ şi nąŭ ă am f ă cut casa. Asta ĭ-ąm zâďit-o. Asta ĉe viďeţ ă şťę t ă ťe-s dân mâńile nąşťe f ă cuťe, na, c ă n-am primit d ă la ńimę ńimica. C ă şi p ă rinţî mńeĭ or fos’ s ă raĉ, p ă rinţî lu femęĭe or fos’ s ă raĉ şi...(...) P-o fost ĭosag, caĭ, vaĉ. Asta-n t ă t ă zâ o tr ă buĭit şi la arat, la s ă m ă nat, t ă t t ă t t ă t ĉe-ĭ s ă ţâńe d ă lucru paŭuruluĭ.

16 Şeful din colhoz – Cenadul Unguresc (n. 1931, liceu) În ĉ ă la rând am avut o şedinţ ă [întrunire] şi zâĉe şefu c ă : „M ă, tu di ĉe ĭeşť aĭiĉ?” „C ă încąĉe”… „O pleĉ o mâńe niĉ nu maĭ ’treb ă s ă ťe duĉ”. Imediat [d ă loc] o tr ă buĭit ĉeva s ă fac ă c-aĉalalťe maşiń s ă marg ă. „C ă c ă …” „Merĭ o nu merĭ?” S-o luŭat fr ă ţâĭa s-o pus în maşina luĭ şi o plecat. Numa p ă st-o or ă [ĉas] s-o dus preşedinťele [ęlnöcu] şi s- o uĭtat. (…) Da da da. (…) Aĭiĉ nu-ĭ!... NINCS MESE! Cum zâĉe unguru. O merĭ, o nu merĭ! Nu s ă rąg ă. Ną şi la noĭ a ă -amu-s dąŭ ă z ă ĉ d ă ań o fost în ĉepeŭu [colhozu] aĭesta mare, nu s-o rugat d ă ńime. Legend ă despre originea familiei – Cenadul Unguresc (n. 1929, şcoal ă superioar ă ) Aceĭa [Aĉęĭę] ştiŭ [şťiŭ] c ă dincolo [dâncolo] de [d ă ] Mur ă ş a [o] fost Cenadu de [d ă ] odini= da de odiniŏar ă [veť], da. Şşşi în leg ă tur ă … Avĕa= am avut ĭeŭ [ĭo] o str ă bunic ă [mama lu maĭc ă ], care avĕa [avę], c ă buniĉi [moşi], bunicu [moşu] meŭ [mńeŭ] a [o] fost şi str ă buniĉi [moşi moşilor] aŭ [or] fost nişte [ńişťe] ŭąmeni [ŭąmiń] bogaţ [g ă zdoĭ] de [d ă ] tot [t ă tuluĭ], ĉ-aŭ [ĉ-or] avut şi dincolo [dâncolo] de [d ă ] Mur ă ş acolo şi prunişte [pruńişťe]. Şi ną, umblaŭ la Sânicolaŭu-Mare cu barca peste [p ă st ă ] Mureş [Mur ă ş], şi spunĕa [spuńę] c ă ă cum aŭ [or] venit [vińit] c ă …

17 Ismertetés módszere (2) (terepadatok) S: *Dî la* front-o duĉęm în în c ă sarm ă. Aĭ= HÍRVIVŐ, c- ap’ dac ă scriĭ acolo şťiŭ aĉęĭę inďe-ĭ. Da, tu şťiĭ ĉe-ĭ HÍRVIVŐ? S: Aşę cum îţ spun! A „meggyőzés” stratégiai jegy előfordulása azonos hosszúságú diskurzusban „ Hírvivő” adatközlőTöbbi adatközlő 45 5-10

18 Milyen funkcionális változatokat foglal magában a magyarországi román közösség? Informális helyzet: beszélgetés a barátnővel P-aĉiĭę n-o l ă sa în scaŭ ă n. C ă scaŭunu lu G. înn ă ĭinťę mę cu unu. Scaŭunu a doĭilę, da o fost… Pân ă n-or f ă cut scaŭuńe acolo n ă ĭinťe o fost scaŭunu întiĭe a lor. C-aĭesta ERRE PÁLYÁZTAK în care ĭo şed, numaaa aĭestaaa, ĭ-am spus la B. c-aĭesta ŭ-aĭesta, ŭ ă (…) gata. Ĭo cu asta ĭ-am ţânut SAKKBA. (…) „Numa nu” – zâĉe – „las ă. C ă şťiĭ…” O şťiŭut ĭel c ă p ă (…) Zâĉe: „P-aşťę …” Ş- apu lĕ-o vorbit, zâĉe: „Acolo męreţ naĭinťe.” C ă ĭo n-am vrut s ă m ă duc acolo dâncolo s ă m ăăă (…) m- ă -nbulz ă sc. C ă zâĉe: „Ţî-l daŭ acolo n ă ĭinťe”. Nu mi-l trab ă miĭe! Aĭesta niş= niĉ aĉel d ă n ă ĭinťe nu mi l-o tr ă biĭit numa a doĭilę. Ă aĉel d ă n ă ĭinťe am-or fost f ă cut ă, şťi, aşťę cu Ţ., ş-apu ĭeraŭ aşę în k’epeťiş (?), ĭar ă ĭera acąlę ă strântąre. Formális helyzet: nyelvészeti interjú Asta-nsamn ă hm viĭaţa asta care o vińit p ă st ă noĭ d ă patruz ă ĉ d ă ań asta o ooo omorât tot [t ă t] sâmţu dân ŏąmiń care deee [d ă ] român [râmân]. Numaaa unguręşťe ca s ă vorbasc ă. Aĭiĉ n-o maĭ fost ca s ăăă aĭ posibilitaťe [voĭe] s ă -ţ p ă strez [ţâĭ] limba. Saŭ [ŭ ă ] s ă -ţ pestr= p ă strez [ţâĭ] tradiţiĭę [obiĉaĭu] saŭ [ŭ ă ] ĉeva absolut [d ă fęl]. C ă ĭo-n feťiĭę mę când am fost fat ă, atunĉę ăăă f ă ĉęęę… Am avut on preŭot [pop ă ] careee o fost ĭ-o fost drag ă limba şi naţiunę româńasc ă şiii f ă ĉę cu noĭ conţęrturĭ. Şi cu copiĭi [prunĉ] îĭ trimiťę în Ajunu d ă Cr ă ĉun cu Stĕaŭa. Aşťę tot [t ă t/t ă ’] râmâńęşťe s-or f ă cut, şi cu aştęęę ń-am ţânut tradiţiĭę [obiĉaĭu], ń-am ţânut limba, ń-am p ă strat [ţânut] limba.

19 A beszélt nyelv gazdagsága (Ionescu-Rux ă ndoiu, 1999) Szavak, melyek egy-egy településhez köthető „specifikumok”: területi változat: bădancă (Méhkerék); magyar együttélés: holumbu biserici (Kétegyháza) szerb együttélés: cica, babica, tetca, maca (Battonya) Az egész közösségre jellemző kifejezések (Coteanu 1973): szólások; felkiáltások; kérdések; rímes kifejezése; a dicséret és az elismerés kifejezése; szidalmazások; értelmezések, magyarázatok, kiegészítések; visszacsatolások; ismétlések; egocentrikus utalások; hasonlatok; metaforák: dăşt’is la cap (nyitott fejű=‘okos’)

20 Nyelvek közötti variabilitás (kétnyelvűség) és okai Variabilitás és változás: - Nyelvhasználati színterek, szituációk - Generációk - Közösségek

21 Román–magyar kétnyelvűség: a román nyelv (identitás) megőrzésének egyetlen módja Az egynyelvűség ideológiájának oldása A kétnyelvűséget támogató ideológia népszerűsítése

22 Nyelvhasználati szituációk és a román nyelvválasztás variabilitása (Kétegyháza, 1990, n = 60)

23 Nyelvhasználati szituációk és a román vs. magyar nyelvválasztás változása (Kétegyháza, 1990–2000, n = 2x40)

24 Kétnyelvű beszédmód sajátosságainak előfordulása vs. generációk (Kétegyháza, 1990, n= 40)

25 Kétnyelvűség variabilitása hat közösségben: a nemzetiségi nyelv használata a szituációk és a minták %-os átlagai szerint (NKFP, 2001–2004, n = 421)

26 Névtani ismeretek Személynevek – családnevek – ragadványnevek – utónevek Toponímák – makrotoponímák – mikrotoponímák

27 Méhkeréki családnevek (Iordan, 1983, Goicu 1996, *): – Ardelean [Ardelan/Árgyelán]: nume topic: Ardeal + sufixul toponimic -eanu. – Bene [Benye]: maghiar Bene ‘Benedikt’, compar ă şi cu numele bulgar Benja. Dup ă Viorica Goicu, Benea este un hipocoristic sârbocroat Benja < Benedict, Ljuben. – Bogyó [Bogyo]: *(cuvânt maghiar bogyó ‘boab ă ’.) – Buta [But ă ]: Nu putem fi de acord cu Iorgu Iordan care consider ă c ă la baza acestui nume de familie st ă cuvântul: „maghiar buta ‘prost, tâmpit’ sau/şi grecesc Buta(s); compar ă cu numele topic: Buta.” Dup ă Viorica Goicu, numele este un antroponim sârbocroat: Buta < Budimir, Budislav şi st ă la baza denumirii localit ă ţii Buteni din România. (Dup ă opinia mea buta poate fi şi o variant ă a regionalismului bot ă, care st ă şi la baza altor nume de familie din Ungaria, cum ar fi de exemplu: Bota, Botaş). Ismertetés módszere (1) (terepadatok)

28 Utónevek (prenume ‘előnevek’): Ana Borbély Anna Gyakorisági index: személyek / személynevek (Hatvany 2000): Méhkerék XIX. század XX. század Nők5,916,99 Férfiak6,36 18,41 Névadás = közösségi szokások, román kötődés, külső hatások – Vallásosság: Ana, Maria, Gheorghe, Ioan (bibliai nevek) – Természet szépsége: Florica, Floarea, Viorica (virágnevek) – Romániai divatnevek: Cornelia, Valeria, Aurel, Traian (1930-as évektől, latin nevek) – Magyarországi divatnevek: Andrea, Enikő, Csaba, Zoltán (1960-as évektől) – Együttélés, házasságok: Darinca, Milca, Radoian, Svetozar (szerb nevek) – Televízió: Bonita, Samanta, Giovanni, Ronaldo (idegen nevek Ismertetés módszere (2) (terepadatok)

29 Gyula város román mikrotoponímái Utcák Román utcanév: Parcul Sfântul Nicolae (Gróza Park), Román személyiségek: strada Eminescu utca; strada Gheorghe Cohan, Kohán György utca; strada/piaţa Generalul Pomuţ, Pomucz tábornok utca/tér. Objektumok Pomána kút Oláh-híd Méhkerék román mikrotoponímái Külterületek Cureťişťe, Câńepişťe, Lebeńişťe, Zugu B ă ĭc ă ńeşť, S ă mąca lu Balog, S ă mąca lu Dr ă gan, S ă mąca ĉę Mare, S ă mąca Ţâganuluĭ, la P ă durę ĉę Mare, la Ocolu Boiĭilor, Gropąĭe stb. Utcák (36 utca): B ă lcescu, Eminescu, Petru Groza. Ismertetés módszere (3) (terepadatok)

30 Kidolgozható-e kutatási protokoll arra vonatkozóan, hogy milyen nyelvészeti kutatásokat végezzünk egy olyan közösségben, ahol csupán sporadikus kutatások állnak rendelkezésre, annak érdekében, hogy a közösség nyelvi jelenségeiről a közösség tagjai is átfogó tudományos leírást kapjanak, valamint hogy a közösség tagjai a „nyelvi hibák” helyett fedezzék fel a nyelvi kreativitást, ami egy pozitív nyelvészet kialakításához vezethet? Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kísérlet egy kétnyelvű közösség átfogó nyelvészeti bemutatására, avagy fedezzük fel a pozitív nyelvészetet Borbély Anna Pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések