Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Normatív viselkedés kialakulása a nyelvhasználatban Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Normatív viselkedés kialakulása a nyelvhasználatban Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola."— Előadás másolata:

1 Normatív viselkedés kialakulása a nyelvhasználatban Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

2 Vizsgálatok  2002–2004: a nyelvműveléssel kapcsolatos vélekedések kérdőív (N = 450), interjú (N = 30)  2003: a határozatlan névelő használata kérdőív (N = 80)  2005: nem önvezérelt nyelvi hibajavításbeli szerep kérdőív (N = 100)  2007: PhD-disszertáció kérdőívének első próbakérdezése (N = 47)  2008: PhD-disszertáció kérdőívének második próbakérdezése (N = 60)  2009: PhD-disszertáció kérdőívének harmadik próbakérdezése (N = 22)

3 A kutatás központi kérdései Eredetileg:  a nyelvművelő tevékenységről alkotott sztereotípiák, attitűdök  a nem önvezérelt nyelvi hibajavításban való részvétel Bővítés:  szabálymodellezés  tanulási mechanizmusok a szabálytanulásban  a szabálytanulás szociális környezete

4 A vizsgált csoportok Korábban:  végzős gimnazisták  főiskolások, egyetemisták (magyar és nem magyar szakon) Jelenleg:  1., 2., 3. osztályosok (általános iskola)  7. évfolyamos diákok (általános iskola)  11. évfolyam (szakközépiskola, gimnázium)  magyartanárok (ált. isk., szakk. isk., gimn.)  magyar szakos gyakorlótanárok (ált. isk., szakk. isk., gimn.)

5 (Nyelvi) szocializáció Objektivista pedagógia Szociálkonstruktivista pedagógia az új csoporttag érdemi bevonása nélkül működik → operáns kondicionálás az új csoporttag érdemi bevonásával működik → integrálás elsősorban a szocializáló csoport igényeire van tekintettel elsősorban az új csoporttag igényeire van tekintettel a hierarchikus viszonyokra nagy hangsúlyt helyez a szocializáló csoport maga is tanulhat az új csoporttagtól

6 Egy jelenségcsoport: a nem önvezérelt javítás A nem önvezérelt nyelvi hibajavítás

7 Átlag 82%: javítják N = 435 fő  Volt-e olyan élményed, hogy beszéd közben beszélgetőtársad félbeszakított és kijavított, ha nyelvi hibát vett észre? VÉLEKEDÉSEK A NYELVMŰVELÉSRŐL, 2002–2004 Kérdőív: N = 450, interjú: N = 30 Budapest, Pécs, Szeged gimnázium, főiskola, egyetem

8 A harmadik próbakérdezés Csoport: 7. osztály (22 fő) Helyszín: Budapest, XVIII. ker. Megvalósult elemek:  óramegfigyelés  kérdőívezés  interjú diákokkal Tervezett elem:  interjú az osztály magyartanárával

9 Az osztály  a diákok anyanyelve: „magyar” (18), „magyar és cigány” (1), nem akar válaszolni (3)  szocioökonómiai státus: anya: diploma (3), érettségi (3), szakmunkás-bizonyítvány (2), általános iskola (4), be nem fejezett 8 általános (1) nem tudja (3), nem akar válaszolni (5), nincs adat (1) anya: diploma (3), érettségi (3), szakmunkás-bizonyítvány (2), általános iskola (4), be nem fejezett 8 általános (1) nem tudja (3), nem akar válaszolni (5), nincs adat (1) apa: diploma (3), érettségi (2), szakmunkás-bizonyítvány (3), általános iskola (4), be nem fejezett 8 általános (2) nem tudja (4), nem akar válaszolni (4), nincs adat (2) apa: diploma (3), érettségi (2), szakmunkás-bizonyítvány (3), általános iskola (4), be nem fejezett 8 általános (2) nem tudja (4), nem akar válaszolni (4), nincs adat (2)

10 Képzeld el, hogy egy barátoddal beszélgetsz. A beszélgetést mások is hallják. A barátod összekever két idegen szót, de azért lehet érteni, mire gondol. Te mit teszel? Ikszeld be az általad legjobbnak tartott választ!  egyáltalán nem javítod ki (6)  később, amikor négyszemközt vagytok, szólsz neki, hogy tévedett (6)  még helyben, a többiek előtt kijavítod (6)  nem tudja (1)  nem akar válaszolni (1)  nincs adat (2)  MÁS: „Ha nagyon fontos dologról szól akkor 4 szem közt de amúgy nem nagyon” (az első válaszlehetőség mellé még beírta ezt is)

11 Előfordult az utóbbi két- három évben, hogy kijavított téged valaki, mert szerinte helytelenül beszéltél?  igen (15)  nem (5)  nem tudja (1)  nincs adat (1) Előfordult az utóbbi két- három évben, hogy kijavítottál valaki(ke)t, mert szerinted helytelenül beszélt(ek)?  igen (12)  nem (4)  nincs adat (6)

12 Iskolán kívüli szocializáció 1.  K=És van-e ilyen például a a beszéddel kapcsolatban? Hogy van-e, hogy valaki rátok szól. Ugye volt a kérdőívben is olyan feladat, hogy, hát ugye azt azt nem néztem, hogy oda ho# mit válaszoltatok, de hogy van-e ilyen,== ==  D2=== == dadog vagy valami ilyesmi?  K=Hát nem is... ööö... lehet akár akár dagogás is, de lehet, hogy == ==  D2=== == Nekem apukám szokott nagyon sűrűn rámszólni, mert van, amikor eltévesztek szavakat, mondjuk... ööö... nem nem csinálnékot mondtam, hanem csinálnák. Na ezek, ezek kis betűhibák vannak nálam is, s akkor Apa rám szól, hogy akkor így mondjam vagy úgy mondjam, meg hogy...öööa... jegen jégen szó... mondja még, hát ilyenek.  K=Ühm. == ==  D2=== == fűt, füvön. == ==  K=== == És most már valóban máshogy is mondod?  D2=Persze.  K=Ühm.  D2=Muszáj megtanulni.

13 Iskolán kívüli szocializáció 2.  K=Ühm.... Értem. És mondtad, mondtad, mondtad az előbb, hogy hogy muszáj megtanulni ezeket a dolgokat, hogy ezt ezt mért mért gondolod így, vagy honnan gondolod így?  D2=Hát én azért gondolom így, mert ha más emberrel beszélek, szerintem ő is ki fog javítani, vagy aki ránk szólna, hogy hogy mondjam, s akkor ha ezt megtanulom, legközelebb nem fog rám szólni.  K=Ühm.  D2=Mondjuk ezért is. Meg a magyar nyelvben ezt muszáj megtanulni.  K=Ühm. És és ki le# ki lenne az, aki aki rád szólna?  D2=Hát szerintem a nővéremnek a barátnői, ők rám szólnának, hát a testvérem rám szól, anyukám rám szól... aztán a nénikém rám szól, az unokatesómnak az anyukája.  K=Ühm.  D2=Ilyenek.  K=Ühm. És te fontosnak tartod ezt, hogy hogy ööö megtanuljunk, == ==  D1=== == beszélni?  K=Hát, úgymond úgy normálisan, igen, hogy ha mondjuk valaki mondja, hogy hogy ne így beszélj, akkor akkor inkább úgy == ==  D1=== == kellemetlen lehet, hogy ha például ühm kellemetlen lehet hallani is, hogy ö tehát hogy ha esetleg mondjuk én úgy beszélnék, kellemetlen lehetne úgy hallani, ahogy mondom, meg azért nekem sem lehet úgy a legkellemesebb, gondolom, hogy ö beszélek, és akkor mindenki elkezd röhögni vagy valami ilyesmi.

14 1. tanár (biológia) T: „Milyen idő van a mérsékelt övben?” D: „Hideg.” T: „Igen, most igen, az északi félgömböm hideg van.”

15 2. tanár (matematika) T: „És tudod, [xxx], hogy megdicsérlek?” [elmondatja a diákkal, hogy jött ki a jó végeredmény] T: „Jól csináltad, csak rosszul fogalmaztad meg.”

16 3. tanár (magyar irodalom) T: „Az életrajzi órára gondolj, mikor írta az Őszikéket Arany?” D: „1877-ben.” T: „Igen, kétségtelen, de nem az időpontra voltam kíváncsi.”

17 Tanulási modell 1. Optimum a tanulásban: sajátélmény csoportok  speciális kommunikációs forma  eredeti célja terápiás, de egyes megoldásai adaptálhatók a közoktatásra is  a tanulásnak olyan formája, amelyben szabályellenes a hibajavítás  együttműködésen alapul, fejleszti a szociális viselkedést, az empátiát

18 Közös vállalásaink 1.  Beszélgetéseink alatt nem tanácsoljuk egymást.  Nem oktatjuk ki egymást, nem teszünk megjegyzéseket egymás történeteire.  Mások történeteire nem véleménnyel reagálunk, hanem saját történettel.  Senkinek sem kötelező megszólalnia, mindenki maga dönt arról, mikor és mit szól hozzá a témához.  Szeretettel meghallgatunk mindenkit, és átgondoljuk mások gondolatai nyomán a saját problémáinkat.  Figyelünk arra, hogy mindenki szóhoz tudjon jutni, aki beszélni szeretne, hogy mindenkire maradjon idő.

19 Közös vállalásaink 2.  Minden alkalommal egyszer-kétszer érdemes (de nem kötelező) elmondanunk keresztnevünket, hogy könnyebben meg tudjuk egymás nevét jegyezni.  Nem beszélünk politikáról, egyházakról.  A legnagyobb tiszteletben tartjuk mások hitét, világnézetét, vallásos meggyőződését.  Ezek betartását a beszélgetések zökkenőmentessége miatt önként vállaljuk.  A Klubban, a beszélgetésekben a részvétel önkéntes.  A csoportban elhangzottakat csoporttitokként kezeljük. Egymás történeteit senkinek nem meséljük el, név nélkül sem, közvetlen hozzátartozóinknak, barátainknak sem.

20 Tanulási modell 2.  Cél: kísérleti anyanyelvi szakköri csoport létrehozása a formális és a nem formális, kondicionálás alapú „szocializálás” által előidézett pszichés és kognitív sérülések kompenzálására  10–15 fő  kommunikációs élmények megosztása  egyben kommunikációs gyakorlat is

21 Összevetés. 1. Objektivista modell  alapvetően elkerülő stratégiákra épül (fenyegetettség, cél: a büntetés elkerülése)  debilizáló (= a teljesítményt rontó) szorongás révén korlátozza a kommunikációs aktivitást  a sémák (= emberek, tárgyak, események vagy helyzetek osztályainak mentális reprezentációi) maladaptívak lesznek  a rendszer alapja: egy egységes tudás leképezése a pedagógiai folyamatban jelen lévő alanyokban – illuzórikus és nem valósághű elvárás

22 Összevetés. 2. Szociálkonstruktivista, sajátélmény alapú modell  alapvetően valós belső motivációkra épül (cél: jobb önismeret, empátia fejlesztése, probléma[csoport] megoldása)  a megszólalással, nyilvános szerepléssel járó kezdeti szorongás csökken, amint a csoporttag tapasztalja, hogy „hibás” viselkedés esetén nincsen büntetés  segít maladaptív sémák adaptívakkal való felcserélésében  a rendszer alapja: társadalmi valóság és az emberi psziché jobb megismerése közvetlenül, autentikus, saját maguk életét bemutató „élő források” alapján – életszerű, természetes kommunikációs környezet

23 Kitekintés  nehézségek rugalmatlan társadalmi környezet rugalmatlan társadalmi környezet fiatalkorban már erősen rögzült maladaptív sémák fiatalkorban már erősen rögzült maladaptív sémák  előnyök kommunikációs és pszichés szempontból is kompenzáló, terápiás szerep kommunikációs és pszichés szempontból is kompenzáló, terápiás szerep változatosságot visz az iskolai életbe változatosságot visz az iskolai életbe

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Normatív viselkedés kialakulása a nyelvhasználatban Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések