Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neuberger Tilda ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neuberger Tilda ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola."— Előadás másolata:

1 Neuberger Tilda ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

2 Az anyanyelv-elsajátítás A gyermek szókincse az észlelés–megértés működése során kezd kialakulni, időben megelőzve a produkciót. Kritikus periódus: 6-7 éves kor, „első biológiai sorompó” Az iskolába lépés előtt álló óvodások szókincsének vizsgálata pedagógiai szempontból is fontos (  nyelvi hátrány).

3 A spontán beszéd néhány jellemzője 6-7 éves korban A gyermek képes bonyolult tartalmak, összefüggések kifejezésére a megfelelő nyelvi szerkezetekkel. Valamennyi szófaj és alaktani jelenség megjelenik. A szókincs aktív része folyamatosan gazdagodik. Megjelennek a hezitálások. A beszédtempó lényegesen lassúbb, mint néhány évvel idősebb társaiknál. A lányok általában szívesebben beszélnek.

4 A mentális lexikon „Agyi szótár” Területei: aktív, passzív, aktivált A szóasszociációk: Szabad szóasszociáció Mentális szavak AKTÍVPASSZÍV AKTIVÁLT

5 Kérdés A szabad szóaktiválások és a beszédszándéknak megfelelő szóelőhívások milyen működésekre utalnak a mentális lexikonban? Hipotézis A gyermekek szóaktivációs stratégiái különbözők az adott funkciótól függően, de a szóasszociációs eredményei k és a spontán beszédbeli teljesítményük között összefüggéseket találhatunk.

6 Kísérleti személyek, anyag és módszer 10 óvodás gyermek: 6-7 éves 5 fiú, 5 lány Szabad szóasszociáció: Mennyiségi és minőségi elemzés Spontán beszéd: Az aktivált szavak mennyiségi és minőségi elemzése A közlésegységek fejlődési mutatójának meghatározása Type-token elemzés

7 Leíró statisztikai eredmények Teljes korpusz (10 gyermek): Szóasszociáció: 309 db szó, 19 perc Spontán beszéd: 3490 db szó, 46 perc Szavak száma (db)Beszédidő (perc)Beszédtempó (szó/perc) Szóassz.SpontánSzóassz.SpontánSzóassz.Spontán ÁTLAG ,94,61773 MIN ,42,2941 MAX ,872897

8 Összefüggés a spontán beszéd és a szóasszociáció percenkénti szószáma között

9 A közlésegységek fejlődési mutatója Adaptálás magyar nyelvre (Gerebenné−Gósy−Laczkó 1992): a 6 éves korban elvárható KFM-érték: 11 Az értékelés szerint a jelen kísérletben részt vevő gyermekek 70%-a jó beszélőnek számít. (2 fiú és 1 lány nem érte el a 11-es ponthatárt.) Átlagos pontszám: 13,5 – Fiúk: 12,7 – Lányok: 14,3

10 A KFM értékei egyénenként

11 Összefüggés a spontán beszéd percenkénti szószáma és a KFM-érték között

12 Az aktivált szavak szófajok szerinti megoszlása

13 Az átlagos szótagszám egyénenként a két feladatban

14 Az aktivált szavak szemantikai csoportjai

15 Az aktivált szavak szemantikai változatossága

16 Az aktivált szavak morfológiája

17 Az aktivált szavak gyakorisága a szóasszociációkban Leggyakoribb szavak: 1. virág 2. ajtó 3. szék Ismétlés: a gyermekek 40%-ánál fordult elő egyszeres ismétlés (2 fiúnál és 2 lánynál) keresési kudarcok jelölői a jó teljesítmény velejárói

18 Type-token elemzés Szógazdagság mérése: egy adott szöveg szóelőfordulásainak (token) és a szöveg megalkotására használt lexémák (type) számának az összevetése Példa: „én az óvodában legjobban az autópályával szeretek játszani” (F2) Token = 8 Type = 7 Token/type-érték: megmutatja, hogy átlagosan hányszor ismétlődik egy lexéma a szövegben, minimális értéke: 1

19 Összefüggés a token/type-érték és a KFM-érték között

20 Következtetések Az aktivált szavak minőségi sajátosságai eltérők a két szituációban (  két különböző stratégia): Grammatikai jellegük (toldalékolás, szófaji kategóriák) a spontán beszédben, Szemantikai (fogalomköri) változatosságuk a szóasszociációban érvényesül jobban. Spontán beszédben a mentális lexikon aktiválása kevéssé tudatos  a gyermekek szívesebben mesélnek élményeikről szabadon.

21 Következtetések Közepes összefüggés van az asszociációs tesztben és a spontán beszédben mért percenkénti szószám között. A spontán beszédben mért percenkénti szavak száma szoros összefüggést mutat a KFM-értékkel. Minél több szót képes aktiválni egy gyermek, annál összetettebb a beszéde, és fordítva: a grammatikailag összetettebb formák több szó aktiválását igénylik.

22 Következtetések A gyermekek spontán beszédének morfológiai és szintaktikai komplexitása összefügg azzal, hogy beszédükben mennyi az ismételt lexémák aránya. Minél nagyobb a típusonkénti előfordulás, annál magasabb a KFM-érték, vagyis: minél bonyolultabb formákkal fejezi ki magát a gyermek, annál többször fordul(hat) elő ugyanaz a lexéma a beszédében.

23 Kitekintés Pedagógiai tapasztalat: ha egy gyermek keveset beszél, s közlései néhány szóból álló, egyszerű szerkezetek, akkor a mentális lexikon bővülésének lehetőségei korlátozottak, a tanulás folyamata valószínűleg nehezített Kudarcok az iskolában

24


Letölteni ppt "Neuberger Tilda ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések