Tehetségpontok hálózati együttműködése Miskolc 2010. Október 28.

Az előadások a következő témára: "Tehetségpontok hálózati együttműködése Miskolc 2010. Október 28."— Előadás másolata:

1 Tehetségpontok hálózati együttműködése Miskolc 2010. Október 28.

2 Hálózatelméleti bevezető Karinthy Frigyes 1929: Láncszemek „Hat lépésnyi távolság” Hálózatelmélet

3 A skálafüggetlen hálózatok - Paradigmaváltás Barabási Albert-László: weboldalak kapcsoltsága Meglepő eredmény: véletlenszerű helyett skálafüggetlen eloszlás Egyes elemeknél kevés, míg másoknál nagyon sok kapcsolat van A hálózatban megkülönböztethetünk központi és periférikus elemeket Véletlenszerű és önszerveződő hálózatok

4 Erős és gyenge kötések - paradigmaváltás Önszerveződés – emergencia - komplex hálózatok: csomópontok Nemcsak az Internet skálafüggetlen, hanem minden komplex hálózat A hálózatok a véletlen meghibásodásokkal szemben ellenállók: robusztusak Pareto-szabály: 80-20 Célzott támadásokkal szemben a skálafüggetlen hálózatok védtelenek Granovetter (1973) és Csermely (2005): gyenge kapcsolatok nélkül a hálózat egyben marad, ám kiszámíthatatlanná válik Tehetséggondozás: nemcsak a szakmai kapcsolatokat kell erősíteni, hanem az előre nem látható hasznosságú (informális) kapcsolódásokat is

5 Vertikális hálózatok a társadalmi hierarchia struktúráját követik: formális Horizontális network – mellérendelt kapcsolatok sokasága: informális Informális hálózat: az a társadalmi kötelék, amelyben a rendszeres személyközi kommunikációt nem határozza meg intézményi hierarchia jelentette kultúra A tehetséggondozás szerepe többek között a tehetségek eligazítása az informális – formális, illetve horizontális – vertikális dichotómiák mentén Horizontális és vertikális kapcsolódások

6 A hálózatosodás záloga a bizalom A hálózat természeténél fogva segíti a szelekciót, azaz a bizalomra érdemtelen elemek kiválasztódását (pl. ajánlások gyakorlata) A tehetségpontok hálózata mesterséges hálózat A fenntartásukhoz szükséges erőforrásokat a szereplőknek fenntartható módon kell biztosítaniuk. Ilyen alapvető mozgatók: 1.a résztvevők közti kölcsönös bizalom, mint a hálózat alapja 2.a motiváció a működésre és együttműködésre egyaránt 3.a társadalmi utánpótlás (mind a tehetségek, mind a tehetségsegítők irányába) 4.közös nyelv és fenntarthatóan működő kommunikációs csatornák 5.folyamatos tudásmegosztás A hálózatok mozgatói

7 Minden hálózatnak megvan a kapcsolódó egyéb hálózatok által kijelölt kontextusa Az önszerveződő hálózatok mindig olyan értéket képviselnek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni – tudatos kezelés, fittnesz Mesterséges hálózat a legritkább esetekben lehet életképes a természetes hálózatokkal való szoros együttműködés nélkül Egymásba ágyazottság

8 1. Meglévő (horizontális, vertikális, formális és informális, lokális és szakmai) kapcsolatoknak a tehetséggondozáshoz is kapcsolható relevanciája 2.A még létre nem hozott, de kapcsolódás esetén erős tehetséggondozási lehetőséget hordozó kapcsolatok A magas aktualitású információk gyorsabban jelennek meg informális csatornákban A helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, eljárások, gyakorlatok, kezdeményezések) is gyorsabban lesznek ismertek a horizontális kapcsolódásban, ha a Tehetségpontok egymás közötti személyes és intenzív kapcsolattartása erősödik. A Tehetségpontok hálózatosodási potenciáljának forrásai

9 Minden Tehetségpont formális és informális kapcsolathálók része Ez olyan forrás, amit hatékonyan és optimalizálva érdemes hasznosítani A hasznosításnak feltétele a meglévő hálózati kapcsolódások tudatosítása. A Tehetségpont munkatársai ideális esetben maguk is hálózati csomópontok A hálózatosodás tudatosításával a Tehetségpontok anyagi eszközökkel csak részben megszerezhető javakhoz juthatnak: az együttműködés költségeinek csökkentése a szakmai ismeretek támogatása kooperációval időmenedzsment A hálózatosodás tudatosítása

10 Településközi kapcsolathálózatok, csomópontok Rejtett forrás a lokális csomópont befolyása, presztízse A Tehetségpont érdeke: tartósan és sokféleképp beágyazódni a lokális hálózatba. A lokalitásban való erős, intenzív és valódi érdeklődést mutató részvétel a tehetségazonosításban is magas aktualitású információkhoz való hozzáférést biztosít 1.melyik gyerekről derül ki, hogy valamiben tehetséges 2.melyik felnőttről, hogy civil, munkahelyi vagy egyéb keretek között bevonható a tehetségfejlesztés folyamatába. Lokális hálózatok

11 A horizontális kapcsolatok erősödését leginkább a szakmai tartalmak mentén lehet ösztönözni Ez a kapcsolatrendszer akkor eredményes, ha minél függetlenebb a hierarchiától, a vertikális szálaktól. Cél, hogy a Tehetségpontok által érintett területeken minden tehetséggondozó legfeljebb két lépésben eljusson egy-egy téma koronázatlan csomópontjához A Tehetségpontok szerepe a szakmai hálózatokban: facilitálás Szakmai hálózatok

12 A Tehetségpontoknak a hálózatosodáshoz hálózati szemléletre, valamint naprakész szakmai, hálózati adatokra, ismeretekre van szüksége Strukturált, egyben készségekre bontott tudásra a kapcsolatépítésről és a hálózatosodásról (ezt információáramlással és képzéssel lehet fejleszteni), friss adatokra a Tehetségpontok horizontális hálózatainak főszereplőiről, a téma-hálózatok csomópontjairól: a mesterekről, tehetséggondozókról. Hálózatosodás a többi Tehetségponttal

13 Területi szerepek és kompetenciák: a kisvárosok jelentősége Kistérségi vs informális kistérségi központ A hálózatosodásban nagy szerep hárul azokra a kisvárosokra, melyek a kisebb települések és a nagyobb városok között közvetítenek, régi és beágyazott informális hálózatokkal A kisvárosok rejtett informális hálózatai nagyobb létszámot fednek le, mint a falvak esetében, és beágyazottabbak, robusztusabbak, mint a nagyvárosi hálózatok. Itt idő is volt a hálózatok kialakulására (ez a falvak esetében igaz, a nagyvárosok esetében nem), és tér (a falvak hálózatai kisebbek, kevésbé heterogének) Triangulizálhatnak falvak és nagyvárosok tehetséggondozói között A háromszög nagy stabilitást ad a hálózatnak

14 Tudásmegosztás Cél: megtalálni - elsősorban a Tehetségpontok vezetői között - a tudatos hálózatosodókat, a reflexív csomópontokat Ők különleges tudásuk átadásával leendő hálózati csomópontokban ébreszthetik fel a kedvet Továbbá fejleszthetik bennük a hálózatok építésére és fejlesztésére vonatkozó képességet Országos Tehetségpont feladata: – platformokat adni a tudásmegosztáshoz (rendszeres konferencia, hírlevél, intranet stb. biztosítása)

15 Hálózatosodás a tehetségek feltárásában és gondozásában A településeken sok a kiaknázatlan hálózati potenciál (szellemi, anyagi stb.) Az informális hálózatokat is be kell vonni a tehetséggondozásba. A tehetséggondozónak érdemes rendszeresen ápolnia a kapcsolatot környezete, települése, régiója hálózati csomópontjaival Tehetségfeltárás: kezdeti és bejáratott állapot - két szerepkör

16 A Tehetség-hálózat hub-típusai 1.Lokális csomópont: A település előremeneteléért, fejlődéért, hírnevéért elkötelezett helyi szereplő, aki a Tehetségpont küldetését is a magáénak tudja érezni. Elsődleges funkciója a tehetség feltárása (ideális esetben a Tehetségpont vezetője is ilyen) 2.Tehetség-csomópont: a Tehetségpont hubja: az intézmény vezetője, vagy azon képviselője, aki fejlesztésre alkalmas hálózattal, és az erre szolgáló képességekkel rendelkezik. Feladata az intézmény hálózatosodásának fejlesztése, támogatása. 3.Téma-csomópont: az egyes területek hubja: a kiemelkedő alkotók, gondolkodók, mesterek. Nem biztos, hogy erős hálózódási attitűddel bírnak, de az biztos, hogy a szakma hubként figyeli és tartja számon őket. 4.Témahálózatok csomópontjai: A szakmai, tematikus országos vagy még kiterjedtebb hálózatok csomópontjai: nem a legnagyobb mesterek, de intenzív hálózatosodással dolgozó, a hálózatért tevékenykedő szakemberek. 5.Komplex csomópont: Többféle területen tevékenykedő, országos jelentőségű kapcsolathálózattal bíró alkotók, mesterek, művészek stb. Átfedések: liminális kódváltók Alumni: visszacsatolás és reputáció

17 Éltető diverzitás A horizontális kapcsolatok heterogén jellegének kiaknázása A kapcsolódás: szakmai érdeklődés, hasonlóságok, különbségek A sokféleség megismerése növeli a Tehetségpontok alkalmazkodóképességét is és a közös érdekképviselet hatékonyságát A network-kommunikáció alapja a stakeholderek – érintettek – érdekazonosság vagy problémakör hasonlóság mentén kialakuló kapcsolatrendszerek mint információterjesztésre alkalmas hálózatok tudatos és tervezett használata.

18 A hálózatosodás perspektívái A hálózat térben és időben is alakul, fenntarthatósága kalkulálható A hálózatfejlesztés hosszú távú befektetés Nem az a cél, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatokat építsen! A különböző networkökből érkező keresztreferenciák felerősítik egymás hatását Magyarországon a társadalmi hálózatok maximum három lépésre állnak egymástól: a bizalmi tőke „egyszer használatos” Ha „elfogynak” a csomópontok, csak évek múlva „termelődnek” újabbak Esély: a kapcsolati lehetőségek feltárásával, létrehozásával és megerősítésével a Tehetségpont beágyazódjon a lokális környezetbe – a beágyazottság mértékétől és minőségétől függően nyerhet energiát a működéshez

19 A helyi Tehetségpont vertikális kapcsolatai

20 A Tehetségpontok horizontális kapcsolatai A tehetségekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak – pedagógusok, pszichológusok, stb. – látják el napi tehetségsegítő munkájuk keretében. A Tehetségpont-hálózaton kívüli horizontális kapcsolatok a tehetségek kibontakoztatását segítő többlet lehetőségek használatát célozza. A horizontális kapcsolatok a helyi szellemi, közösségi, akár gazdasági erőforrásokból merítenek A nem feltétlen helyi, hanem a szakirányt képviselő csomópontok felé mutató hálózatosodás is idetartozik Helyi véleményformálók

21

22 Köszönjük a figyelmet Szvetelszky Zsuzsanna Faust Anita Kürti Kristóf