Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdasági elméletek története 4. Előadás 2008. október 10. A marginalista forradalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története 4. Előadás 2008. október 10. A marginalista forradalom."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története 4. Előadás október 10. A marginalista forradalom

2 A klasszikusok (?) Kuhni értelemben paradigma vagy előparadigma? Sajátos eszmerendszer, axiómák és tételek; gazdasági individualizmus és szabad verseny egyazon szövegforrás Smith – Ricardo – Senior – Mill kontimuum

3 A klasszikusok (?) De: egy specifikus tudományt műveltek? A mai napig kérdés, hogy a közgazdaságtan tudomány-e A közgazdászok tudományos közössége * A marginalista forradalom valóban paradigmaváltást jelentett

4 Közvetlen előzmények Az 1850-es és 60-as évek az angol közgazdasági gondolkodás viszonylagos egysége (és gazdasági prosperitás) Ricardo nézeteinek dominanciája

5 Repedések a klasszikus politikai gazdaságtan homlokzatán Senior az 1850-es években a hasznosság fogalmára alapozza értékelméletét Jevons 1862 A politikai gazdaságtan általános matematikai elméletének rövid vázlata Gossen 1854 (!) * (129. o,) „Éretlenség”

6 Az 1870-es évek forradalma (?) Jevons: A politikai gazdaságtan elmélete – kísérlet a közgazdaság-tudomány explicit matematikai elméletének megalkotására Menger: A közgazdaságtan alapelvei – a határhaszon alapján álló szubjektív értékelmélet Walras: A tiszta közgazdaságtan elemei 1. kötete – határhaszon elemzés a formális matematika nyelvén, kereslet-kínálat, egyensúly kötet: termelés – így már teljes az általános egyensúly elmélete

7 Az 1870-es évek forradalma (?) Közben Marshall már oktatja a határelemzést A marginalista forradalom alapvetően módszertani változásokat takar: a differenciálszámításból származó matematikai eszközök Jevons előszava (129. o.) A tiszta gazdaságtan mint ideológiailag semleges „fizikai-matematikai tudomány”

8 Az 1870-es évek forradalma (?) A módszertan nem csak a problémák megoldásához nyújt segítséget, hanem a kérdések kiválasztását is megszabja! Az ár meghatározása a szabad verseny feltételezése mellett Piacok és árak közötti függvényszerű kapcsolatok

9 A marginalista forradalom jelentősége Két nézet alapján tekinthető elsöprő jelentőségűnek 1. a társadalmi problémáktól való visszavonulás a steril formalizmushoz 2. lehetővé tette a gazdasági viselkedés valóban tudományos, empirikusan is igazolható vizsgálatát

10 A marginalista forradalom jelentősége 1.A három vezéralak nem vallott azonos nézeteket, nem követett azonos értékeket, és nem alkalmazott azonos technikákat 2.Hatásuk az ortodox közgazdaságtan tárgyára, módszerére korlátozott volt. (Jevonst inkább gyakorlati közgazdásznak tartották, Walrast túlmatematizáltnak; Mill vagy Marshall Alapelvei sokkal elterjedtebbek voltak) 3.„Húsz év múlva”

11 A marginalista forradalom jelentősége A triász munkássága az első jele volt a paradigmaváltásnak Határelemzés – „a maximalizálás elméletének részletes kifejtése” Versengő erőforrások leghatékonyabb elosztása alternatív célok között → optimumban a határértékek kiegyenlítődnek – széles körben alkalmazható elv

12 A marginalista forradalom jelentősége A tökéletes verseny a kiadások és az erőforrások „ekvimarginális” elosztásához vezet Érték = tökéletes versenypiaci ár egy objektív, összeadható mértékegység Egyszerű alapfeltevések, vonzó, új analitikus technika → az első világháború előtti fél évszázadban az akadémikus közgazdászok dominanciája

13 A marginalista forradalom jelentősége A nem matematikusok számára is hozzáférhető módszer Matematikus közgazdászok Elvont elméleti problémák: PIAC

14 Forradalom-e kuhni értelemben? 1.Módszertani válság 2.Az új paradigma képes megoldani a válságot gerjesztő problémákat 3.Az új paradigma magasabb rendű kvantitatív pontossága

15 Módszertani válság 1870-es és 80-as években kiéleződő vita historikusok és marginalisták Társadalmi beágyazottság → szinte meglepő, hogy csak ennyi forradalom volt

16 Problémamegoldás Az érték és elosztás problémáinak inkább szőnyeg alá söprése Marshall érdekes jóslata (135. o.) Nem is a problémamegoldás volt a siker záloga, hanem a gazdasági individualizmus és harmónia alapján álló politikai status quo alátámasztása

17 A neoklasszikus áttörés A vezéralak végül is Marshall lett (1890) J. N. Keynes: a politikai gazdaságtan fogalmai: 1. pozitív tudomány – „közgazdaság- tudomány” 2. normatív tudomány 3. művészet S.S. válasszuk el a pozitív közgazdaságtant a közgazdaság-tudomány többi aspektusától

18 A neoklasszikus áttörés Indukció vagy dedukció? Keynes mindkettőt szükségesnek/elfogadhatónak tartotta Ideológiai semlegesség Az érték problémájának „megoldása” – Marshall Alapelveinek V. könyve: keresleti és kínálati görbék metszéspontja

19 Záró megjegyzések Allokáció – választás De jóléti kérdések, jövedelemelosztás és a fejlődés Az egyensúly tudományos fogalmával helyettesítette a „természetes rend” filozófiai premisszáját Az alternatívák (Marx, Ricardo stb.) nem voltak vonzóbbak Marshall mértéktartása (parciális egyensúlyelmélet 142. o.

20 Kellemes hétvégét!


Letölteni ppt "Közgazdasági elméletek története 4. Előadás 2008. október 10. A marginalista forradalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések