Közgazdasági elméletek története

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története"— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története
6. Előadás 2017. április 4. Marx

2 Általános megállapítások
Paradigmateremtés igénye ↔ kevés hatás a fősodorra Klasszikus érdeklődés: növekedés →értékelmélet & jövedelemelosztás Ricardói alapok (munkaérték-elmélet, csökkenő π ráta, technológiai munkanélküliség) ↔ merőben más következtetések Fejlődés: hegeli dialektika – megfordítva → a materialista

3 Termelés Fő kérdés: a gazdaság hosszú távú fejlődése → tőkések és munkások osztálya Ricardo a „csontváz” és az „ugródeszka” Előképe Saint-Simon és Sismondi

4 A ricardoi „csontváz” A gazdaság három jövedelemtulajdonosi osztálya
Kompetitív viszonyok között hosszú távon az átlagprofitráta süllyed A műszaki fejlődés tőkefelhasználó jellegű → mégis egészen más következtetésekre jutott

5 Hogyan lehetséges ez? Eltérő filozófiai alapok (és premisszák)
Más tudományos célok A politikai gazdaságtanhoz való közeledés módja is különbözött a klasszikusokétól (161. o hiv.) társadalomtudós ↔ „tiszta” közgazdász (idézet, Deane, 160. o.)

6 Általános megállapítások
A kifejtés módja hipotetikus-történelmi (klasszikusok) A termelés a meghatározó (nem a csere vagy a fogyasztás) és a gazdaságtan fő tárgya Más az elsődleges célja és a módszerei

7 A Tőke I „…e mű végső célja a modern társadalom gazdasági mozgástörvényének feltárása…” (13. o.) Az emberi társadalom szerves és nem pusztán mechanikus értelmezése Dinamikus elemzés: folytonos, konfliktusok általi fejlődés (hegeli dialektika) Alap és felépítmény (Deane, 163. o hiv.)

8 Párhuzam Darwinnal A társadalmi összefüggéseket endogén változóként kezelte Nemcsak hátra tekintett, hanem előre is – a nemzeti termék elosztásának nemcsak a módja érdekelte, hanem ez utóbbinak az oka is Elfogadta a verseny létét, de megmutatta, hogyan alakult ki, és hogyan fog monopolkapitalizmusba torkollni

9 Az eddigi növekedés kulcsa a tőkések és a munkások szétválása – osztályharc veszélye
(vö. Ricardo szenvtelen közelítésmódjával) „Ugródeszka” a kizsákmányoláshoz (165. o hiv.) A gazdasági viszonyok meghatározó szerepe a történelemben; utóbbi osztályharcok folyamata (módszer) – nem új dolgok, de Marx szépen integrálta ezeket

10 Értéktöbblet-elmélet
A munkás által létrehozott bruttó érték és az áruban megtestesült munka különbsége az értéktöbblet vagy profit Mindezt történelmi-társadalmi keretbe ágyazza →

11 Alapvető gazdasági rendszerek
Prekapitalista Korai kapitalizmus (168. o.) a termelőeszközök monopóliuma → a munkás szükségletein felül termel → tőkeprofit Érett kapitalizmus az élőmunka részesedése a nemzeti jövedelemből a technikai haladás következtében csökken!

12 Így a bruttó nemzeti termék alkotóelemei: 1. változó tőke 2
Így a bruttó nemzeti termék alkotóelemei: 1. változó tőke 2. állandó tőke 3. értéktöbblet

13 Kizsákmányolás Munkanélküli tartaléksereg (ezért nem hajtják fel a béreket az egymással versengő tőkések) Elevenmunka részarányának csökkenése a holtmunka javára Az iparágak különbözősége → a transzformációs problémát nem oldották meg A munka megvásárlásával sajátítják ki a többletet

14 A transzformációs probléma
A termelési árak és a reálérték viszonya Ricardo problémája: az ágazatok eltérő tőkeintenzitása Az értéktöbblet-elmélet alapján a munkaintenzívebb szektorokban magasabb volna az egy főre jutó profitráta (hiszen a teljes tőkeköltségre vetített profitráták kiegyenlítődnek) Marx: összességében a termelési ár és a munkaérték megegyezik (az átlagos tőkeösszetétellel gyártott javaknál) …

15 … a viszonylag tőkeintenzív eljárással gyártott termékek kínálati ára magasabb munkaértéküknél, a viszonylag munkaintenzívnél pedig alatta marad Az értéktöbblet-elméletben jelenik meg legvilágosabban tőkés és munkás szükségszerű érdekellentéte

16 Növekedéselmélet – cikluselmélet
Az ipari társadalomban a technikai fejlődés hatására a nagyobb üzemméret lesz gazdaságosabb → a tőkések egyre nagyobb üzemeket kénytelenek létesíteni Amikor a koncentráció olymérvű, hogy néhány szerencsés már kivonhatja magát a felhalmozás szükségessége alól, akkor létrejön a monopolkapitalizmus

17 Növekedéselmélet – cikluselmélet
Monopolkapitalizmus → tőke- és fogyasztási javak kereslete közti kiegyensúlyozatlanság → túltermelés & a profitráták csökkenése → válságok → forradalom A felhalmozás és a bérek leszorításának kényszere a versenygazdaságban ható társadalmi nyomás (és nem valamiféle pszichológiai hajlam) (173. o. 2. b.)

18 Növekedéselmélet – cikluselmélet
Valahányszor a műszaki fejlődés felgyorsítja a tőkefelhalmozás ütemét, válság alakul ki, túltermelés → árak csökkennek, lassul a tőkefelhalmozás, majd abszolút mértékben is csökken, depressziók, munkanélküliség → a gazdaság társadalmi (intézményi) környezete és az ipari forradalom technikájának kölcsönhatásából kibontott ciklikus növekedéselmélet

19 Miben tévedett? Munkások romló életkörülményei (szakszervezetek)
„Az értéktöbblet kizárólagos forrása az eleven munka” → 166. o. Internacionalizmus – nem a tőkés-munkás ellentét a társadalmi-gazdasági konfliktusok fő szervezője Tőkemegtakarító technikai újítások Demográfia: L lassabban nőtt, mint K

20 Mégis miért volt oly csekély a közvetlen hatása?
Nem akarta meggyőzni „kollégáit”, hanem a „proletariátusnak írta” – nem a kapitalizmus dicshimnusza Német nyelvű, dagályos, terjengős, gyakran gáncsoskodó stílus + a halála utáni szerkesztési nehézségek Számos premissza, új fogalomrendszer, elemzési technika és nyelvezet

21 A neoklasszikus, értékmentes közgazdaságtan volt a „befutó” a hallgatólagosan elfogadott (bár komolyan nem elemzett) előfeltevések – a tulajdoni intézmények, a szabad verseny és a gazdasági individualizmus status quoja – miatt is A növekedés kikerült a tudomány homlokteréből, de az allokáció kérdése is legalább olyan fontos volt – ehhez pedig Marx semmit nem tett hozzá

22 Világ proletárjai egyesüljetek!