Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza- menti LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza- menti LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza- menti LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. "Lenn az alföld tengersík vidékin..."- avagy a LEADER lehetőségei a Közép-Tisza mentén.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tisza- menti LHK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 14 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Tisza- menti LHK területe 8 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 19,649 fő, a városokban élő lakosok száma 431 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 19, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Fegyvernek 7,200 fő 3,872 fő 2,211 fő 2,156 fő Kengyel Tiszapüspöki Tiszabő Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 29 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 9 Tisza- menti LHK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 517,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Tisza- menti LHK – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪2▪2 ▪3▪3 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪7▪7 ▪1▪1 ▪2▪2 ▪3▪3 ▪2▪2 ▪4▪4 Allokált forrás (EUR) ▪57,000 ▪517,000 ▪400,000 ▪156,391 ▪104,224 ▪138,462 ▪65,000 ▪154,231 ▪11,500 ▪199,000

6 5 Tisza- menti LHK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Több generációt érintően három településen élő roma lakosság képzettségi szintje az átlagnál lényegesen alacsonyabb,melyből fakadóan közöttük több a munkanélküli és a szegény ember ▪A munkanélküliség megközelíti a 13%-ot ▪A mg-i termékek feldolgozottsági foka alacsony,gyenge a termelői összefogás ▪Kihasználatlan a települések turisztikai vonzereje,meglévő infrastruktúrája,minimális a szálláshelyek száma,hiányzik az összefogás ▪Turisztikai értéket jelentő épített és természetes környezeti elemek rossz műszaki,esztétikai állapotúak ▪Hiányoznak a funkcióval rendelkező,kiépített településközpontok ▪Kevés a közösségi és szolgáltatási tér ▪Mezőgazdaságilag értékes területek, nagy hagyományokkal rendelkező vetőmag, gyümölcs, zöldségnövény termesztés, ▪Élelmiszer alapanyag feldolgozottsági fokának növelése, termelői összefogás erősítése ▪Turisztika alapjait jelentő természeti adottságok, épített örökség, kultúra, ▪Az alacsonyan képzett munkaerő bevonása a termelésbe, ▪Munkaerővé, vállalkozóvá válás segítése oktatással, képzéssel ▪Meglévő LEADER tapasztalatok, ▪Jó gyakorlatok, tapasztalatok szerzése, kapcsolatok építése más LEADER közösségekhez tartozó vállalkozói, civil és közszféra szereplőivel.

7 6 A Tisza-menti Leader helyi akciócsoport célja az Európai Uniós és a nemzeti elvárásoknak is megfelelő, a közösségteremtés gondolatát hangsúlyozó, a munkahelyteremtést preferáló, az alulról jövő kezdeményezéseknek teret engedő olyan, demokratikus elveken és nyitottságon alapuló, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség elvét is magába foglaló stratégia megalkotása, amelynek megvalósításával érdemi fejlesztések indulhatnak el e vidéki tervezési területen. Ehhez olyan közös összefogásra épülő és együttgondolkodáson alapuló, a hosszú távú működés alapjainak megteremtését célzó rendszer kialakítása szükséges, amely a helyben élők számára is biztosíthatja a jövőt. Ennek reményében felhasznál minden olyan ismeretanyagot és tudást, amellyel a vidéki térségek felzárkóztatása elindulhat. Mi megtettük, elindultunk…a Tisza-menti Leader közösség jövőjéért! Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tisza- menti LHK – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A tervezési területet nyolc település alkotja, melyből Törökszentmiklós városi, Fegyvernek nagyközségi ranggal rendelkezik, 6 település 5000 fő alatti község. Törökszentmiklós, mint alföldi mezőváros és kistérségi központ „fejlettségénél”, lakosságszámánál és népsűrűségi adatainál fogva csupán a külterületeivel (Bartapuszta,Szakállas,Szenttamás,Surjány,Óballa) érintett a stratégia kialakításában.A tervezés által lefedett terület 321,8 km2, ez JNSZ megye területének 5,76%-a, ahol a megye lakosságának 4,78%-a él. A terület összlakosságszáma fő, átlagos népsűrűsége 61,1 fő/km2. A térségben a leghátrányosabb helyzetű község Tiszabő, a legkevesebben Kuncsorbán laknak, a tanyákon élők száma Örményesen, Kuncsorbán és Törökszentmiklós külterületén a legmagasabb. Tiszabőn, Tiszapüspökiben, Fegyverneken és Törökszentmiklóson jelentősebb a roma kisebbség aránya. A térséget északról mintegy 60 km hosszú szakaszon határolja az élő Tisza, az árvízi veszélyeztetettség B kategóriás(közepes),Tiszabő belterületi szakaszán a legnagyobb. A belvízveszély öblözetekhez kötött, főként Kuncsorba, Fegyvernek, Örményes körzetében gyakori. A belvízelvezető rendszer Tiszabőn és Tiszapüspökiben kiépített. A terület természetföldrajzilag az Alföld, illetve a Közép-Tisza-vidék egyik mezőgazdaságilag értékes tájegysége, klasszikus agrártája. Az átlagos földminőség (22,6 AK) országos átlag feletti. A térségi átlagnál is jobb a földminőség Örményesen és Kengyelen. Az éghajlat a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező, a nyári időszakban azonban egyre nagyobb kockázati tényező a vízhiány. Az aszály több évben komoly károkat, terméskieséseket okoz. Az ipari termelés csak Törökszentmiklóson és Örményesen rendelkezik hagyományokkal. Vállalkozásra alkalmas területek, telephelyek, terménytároló kapacitások, raktárépületek minden településen rendelkezésre állnak. A térségben a hagyományosan jó minőségű és nagy tömegű zöldségnövény-termesztés, valamint az állattenyésztés a termelési támogatások struktúrájának és a termelői összefogás elégtelenségének következtében mára megszűnőben van. A meglévő mezőgazdasági termelést az előállított termékek alacsony feldolgozottsági szintje és hozzáadott értéke jellemzi. A tervezési területet nyolc település alkotja, melyből Törökszentmiklós városi, Fegyvernek nagyközségi ranggal rendelkezik, 6 település 5000 fő alatti község. Törökszentmiklós, mint alföldi mezőváros és kistérségi központ „fejlettségénél”, lakosságszámánál és népsűrűségi adatainál fogva csupán a külterületeivel (Bartapuszta,Szakállas,Szenttamás,Surjány,Óballa) érintett a stratégia kialakításában.A tervezés által lefedett terület 321,8 km2, ez JNSZ megye területének 5,76%-a, ahol a megye lakosságának 4,78%-a él. A terület összlakosságszáma fő, átlagos népsűrűsége 61,1 fő/km2. A térségben a leghátrányosabb helyzetű község Tiszabő, a legkevesebben Kuncsorbán laknak, a tanyákon élők száma Örményesen, Kuncsorbán és Törökszentmiklós külterületén a legmagasabb. Tiszabőn, Tiszapüspökiben, Fegyverneken és Törökszentmiklóson jelentősebb a roma kisebbség aránya. A térséget északról mintegy 60 km hosszú szakaszon határolja az élő Tisza, az árvízi veszélyeztetettség B kategóriás(közepes),Tiszabő belterületi szakaszán a legnagyobb. A belvízveszély öblözetekhez kötött, főként Kuncsorba, Fegyvernek, Örményes körzetében gyakori. A belvízelvezető rendszer Tiszabőn és Tiszapüspökiben kiépített. A terület természetföldrajzilag az Alföld, illetve a Közép-Tisza-vidék egyik mezőgazdaságilag értékes tájegysége, klasszikus agrártája. Az átlagos földminőség (22,6 AK) országos átlag feletti. A térségi átlagnál is jobb a földminőség Örményesen és Kengyelen. Az éghajlat a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező, a nyári időszakban azonban egyre nagyobb kockázati tényező a vízhiány. Az aszály több évben komoly károkat, terméskieséseket okoz. Az ipari termelés csak Törökszentmiklóson és Örményesen rendelkezik hagyományokkal. Vállalkozásra alkalmas területek, telephelyek, terménytároló kapacitások, raktárépületek minden településen rendelkezésre állnak. A térségben a hagyományosan jó minőségű és nagy tömegű zöldségnövény-termesztés, valamint az állattenyésztés a termelési támogatások struktúrájának és a termelői összefogás elégtelenségének következtében mára megszűnőben van. A meglévő mezőgazdasági termelést az előállított termékek alacsony feldolgozottsági szintje és hozzáadott értéke jellemzi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A működő kevés élelmiszeripari feldolgozó üzem az alapanyagait a térségen kívülről szerzi be. A Tisza közelsége, az értékes termálvízkincs, a védett épületek, a műemlékek, a felelevenített népszokások, a csendes falusi miliő mind a helyi idegenforgalom bázisát képezik. A Tisza-völgy adottságai, a turizmusának alapjait jelentő természeti értékek (élő Tisza és holtágai, Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet, Natura 2000 hálózat) kihasználatlanok. Az idegenforgalom térségi intézményi háttere és a közös marketing hiányzik. Kiemelt rendezvények a falu- és hagyományőrző napok, a szüreti felvonulások, az alapítványi- és farsangi bálak, a búcsúk, a disznótorok, a lovasversenyek, az országos diák- gulyásfesztivál, a kukoricafesztivál, a Virágzó Tisza Napja, a Kengyelfutás, a Csorba Kupa, a Roma Nap. Egyedi kezdeményezés a Fegyvernek Szelleme Pantheon. A működő kevés élelmiszeripari feldolgozó üzem az alapanyagait a térségen kívülről szerzi be. A Tisza közelsége, az értékes termálvízkincs, a védett épületek, a műemlékek, a felelevenített népszokások, a csendes falusi miliő mind a helyi idegenforgalom bázisát képezik. A Tisza-völgy adottságai, a turizmusának alapjait jelentő természeti értékek (élő Tisza és holtágai, Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet, Natura 2000 hálózat) kihasználatlanok. Az idegenforgalom térségi intézményi háttere és a közös marketing hiányzik. Kiemelt rendezvények a falu- és hagyományőrző napok, a szüreti felvonulások, az alapítványi- és farsangi bálak, a búcsúk, a disznótorok, a lovasversenyek, az országos diák- gulyásfesztivál, a kukoricafesztivál, a Virágzó Tisza Napja, a Kengyelfutás, a Csorba Kupa, a Roma Nap. Egyedi kezdeményezés a Fegyvernek Szelleme Pantheon. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térség helyi jelentőségű védett természeti értéke a szenttamási Almásy kastély körüli 11 ha-os angolpark, a kengyeli törökmogyorófa ültetvény és a Bagi-halom. Ez utóbbi a 16 térségi kunhalom egyike, a tetején álló szélmalom ipartörténeti műemlék, egyben madármegfigyelő állomás, felszínét kunkorgó árvalányhaj állomány borítja. A fegyverneki Kálvária domb meditációs hely.Országos jelentőségű védett természeti terület a Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet, mely a Tisza hullámterére terjed ki. Az itt megmaradt galériaerdő a folyó mindkét partját szegélyezi,körülöleli a réteket, holtágakat. A fokozottan védett fajok közül itt él a fekete gólya, a kanalas gém, a békászó sas, a vidra. A helyenkénti nemesnyártömbök, morotvás részek, és a gátak mentetlen oldalán húzódó kubikerdők ritka, egyedi jelenségek.Tiszabő, Tiszapüspöki, Fegyvernek a Natura 2000 hálózat része. Jelentős állattani érték az óballai szürke gém telep és a tiszai kérésztelep. A hullámtéri kubikgödrök nagy többsége ártéri társulásokba illeszkedő vizes élőhely, a Tisza és holtágai, a Nagykunsági főcsatorna, a halastavak, és a közeli tiszaroffi árvízi tározó, mint vizes/lápos területek kiemelkedő ökoturisztikai jelentőségűek. A táj agrárkaraktere dominál, a sík vidéken az agrártevékenység döntően a szántóművelésre épül, a zömmel réti öntés és csernozjom talajokon az intenzív mezőgazdasági földhasználatot az agrokemizált, gépesített szántóföldi növénytermesztés jelenti. Az ökogazdálkodás területe csekély. A hosszantartó tömegvirágzást biztosító mezőgazdasági kultúrák kiváló méhlegelőként funkcionálnak. A vadállomány genetikailag értékes. Az erdősültség gyér(2-3%), a gyepek, mezővédő erdősávok, szegélybiotópok aránya a földtulajdonviszonyok elmúlt két évtizedben végbement átrendeződésével lecsökkent, a kevésbé kötött, növényzettel nem fedett talajokon a deflációs jelenség felerősödött. A Törökszentmiklós külterületén üzemelő szélerőmű megújuló energiát szolgáltat. A településeken rendszeres és szervezett a kommunális hulladékgyűjtés és szállítás, a hulladékot 2007-től a térséghez közeli, kétpói regionális szilárd hulladéklerakó fogadja be. A bezárásra kötelezett helyi szeméttelepek rekultivációja megoldatlan. A szelektív hulladékok gyűjtése és hasznosítása minden településen biztosított, az állati hullák ártalmatlanításának, a zöld hulladékok hasznosításának rendszere kidolgozatlan. A térség helyi jelentőségű védett természeti értéke a szenttamási Almásy kastély körüli 11 ha-os angolpark, a kengyeli törökmogyorófa ültetvény és a Bagi-halom. Ez utóbbi a 16 térségi kunhalom egyike, a tetején álló szélmalom ipartörténeti műemlék, egyben madármegfigyelő állomás, felszínét kunkorgó árvalányhaj állomány borítja. A fegyverneki Kálvária domb meditációs hely.Országos jelentőségű védett természeti terület a Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet, mely a Tisza hullámterére terjed ki. Az itt megmaradt galériaerdő a folyó mindkét partját szegélyezi,körülöleli a réteket, holtágakat. A fokozottan védett fajok közül itt él a fekete gólya, a kanalas gém, a békászó sas, a vidra. A helyenkénti nemesnyártömbök, morotvás részek, és a gátak mentetlen oldalán húzódó kubikerdők ritka, egyedi jelenségek.Tiszabő, Tiszapüspöki, Fegyvernek a Natura 2000 hálózat része. Jelentős állattani érték az óballai szürke gém telep és a tiszai kérésztelep. A hullámtéri kubikgödrök nagy többsége ártéri társulásokba illeszkedő vizes élőhely, a Tisza és holtágai, a Nagykunsági főcsatorna, a halastavak, és a közeli tiszaroffi árvízi tározó, mint vizes/lápos területek kiemelkedő ökoturisztikai jelentőségűek. A táj agrárkaraktere dominál, a sík vidéken az agrártevékenység döntően a szántóművelésre épül, a zömmel réti öntés és csernozjom talajokon az intenzív mezőgazdasági földhasználatot az agrokemizált, gépesített szántóföldi növénytermesztés jelenti. Az ökogazdálkodás területe csekély. A hosszantartó tömegvirágzást biztosító mezőgazdasági kultúrák kiváló méhlegelőként funkcionálnak. A vadállomány genetikailag értékes. Az erdősültség gyér(2-3%), a gyepek, mezővédő erdősávok, szegélybiotópok aránya a földtulajdonviszonyok elmúlt két évtizedben végbement átrendeződésével lecsökkent, a kevésbé kötött, növényzettel nem fedett talajokon a deflációs jelenség felerősödött. A Törökszentmiklós külterületén üzemelő szélerőmű megújuló energiát szolgáltat. A településeken rendszeres és szervezett a kommunális hulladékgyűjtés és szállítás, a hulladékot 2007-től a térséghez közeli, kétpói regionális szilárd hulladéklerakó fogadja be. A bezárásra kötelezett helyi szeméttelepek rekultivációja megoldatlan. A szelektív hulladékok gyűjtése és hasznosítása minden településen biztosított, az állati hullák ártalmatlanításának, a zöld hulladékok hasznosításának rendszere kidolgozatlan. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A levegőben a szálló por mennyisége a főbb közlekedési utak, illetve a burkolatlan úthálózat mentén időnként növekszik meg. Vegetációs periódusban egyes allergizáló gyomnövények pollenjeinek koncentrációja szezonálisan magas, olykor egészségre ártalmas szintet ér el. A 4.sz főútvonal jelentős tranzitforgalma Fegyvernek útmenti belterületi ingatlanai mellett érzékelhető leginkább, az itt élők számára a gépjárművek kipufogógáz emissziója és az általuk keltett zaj folyamatos terhelést jelent. Az ivóvíz-hálózati és -tisztító rendszer elavult, a települések szennyvízhálózata kiépítetlen, az ivóvíz rétegeredetű vas és mangán tartalma magas, a vízkeménység probléma. A közműolló nyitott. A levegőben a szálló por mennyisége a főbb közlekedési utak, illetve a burkolatlan úthálózat mentén időnként növekszik meg. Vegetációs periódusban egyes allergizáló gyomnövények pollenjeinek koncentrációja szezonálisan magas, olykor egészségre ártalmas szintet ér el. A 4.sz főútvonal jelentős tranzitforgalma Fegyvernek útmenti belterületi ingatlanai mellett érzékelhető leginkább, az itt élők számára a gépjárművek kipufogógáz emissziója és az általuk keltett zaj folyamatos terhelést jelent. Az ivóvíz-hálózati és -tisztító rendszer elavult, a települések szennyvízhálózata kiépítetlen, az ivóvíz rétegeredetű vas és mangán tartalma magas, a vízkeménység probléma. A közműolló nyitott. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A hátrányos helyzetű települések a tervezési terület 77,8-% át érinti, ahol a lakosság 61 %- a él. Alacsony az ipari termelés és szolgáltatás jellegű vállalkozások száma. Meghatározó az egyre kevesebb élő munkaerőt foglalkoztató mezőgazdasági termelés, az előállított termékek feldolgozottság foka alacsony. A településeken adottak a turisztika alapjait jelentő természeti adottságok, kulturális értékek, hagyományok. Hiányoznak azonban a szálláslehetőségek és összefogás. Alacsony a vállalkozói aktivitás, magas a munkanélküliség aránya, főként Tiszabőn és Tiszapüspökiben. A települések kitörési lehetőségét az agrártermelés jövedelemtermelő képességének növekedése, a termék feldolgozottság fokának növelése, valamint a turizmusban rejlő lehetőségek jelentik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 8% 29% 9% 7% 15% 6% 0% 14% 5%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 33%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 14% 33% 10% 3% 7% 3% 2% 20% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.6%, ami 1.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.6% ▪Változás 2003-hoz képest 1.1 százalékpont

19 18 A tervezési területet érintő településeken 2006-ban a regisztrált munkanélküliek száma összesen 1033 fő, az átlagos munkanélküliségi ráta/arány 8,87%, a lakosságszámhoz viszonyított munkanélküliség 5,41% volt. Kiemelendő, hogy Tiszabőn a regisztrált munkanélküliek száma 261 fő, a munkanélküliségi ráta (21,99%), illetve a lakosságszámhoz viszonyított munkanélküliek aránya (12,10%) a legmagasabb re a munkanélküliségi ráta a térség minden településén emelkedett, összességében 11,56% -ra nőtt, Tiszabőn majdnem elérte a 30%-ot. Ez utóbbi községben a munkavállaló korú népesség többségének egyáltalán nincs, vagy alig van rendszeres munkája, sokan vannak a munkanélküliség és a foglalkoztatás határán, rendszertelen jövedelemmel, regisztrálatlanul és ellátatlanul. A regisztrált munkanélküliek közel 100%-a (szak)képzetlen munkaerő, sokan 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, sőt egyesek analfabéták; az 1 állandó lakosra vetített SZJA alapot képező jövedelem nem éri el a Ft-ot, a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 261 fő, a megélhetés szinte kizárólag a segélyekhez, családi pótlékokhoz kötött. Sajátos, hogy több településen nem az üzleti szféra, hanem az önkormányzatok és intézményeik biztosítanak meghatározó, helyenként szinte egyedüli foglalkoztatási lehetőséget. Örményes kivételével az önkormányzatok a legnagyobb települési foglalkoztatók, melyek a kötelezően ellátandó feladataikon túl az általuk szervezett másodlagos munkaerőpiaci feladatok,- mint a közhasznú-, közcélú- és közmunka foglalkoztatások - révén a térségben élő hátrányos helyzetű álláskeresők számára nyújtanak kiszámíthatatlan és rendszertelen kiegészítő munkalehetőséget. A közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma összesen 221 fő, Kengyelen a legmagasabb, 96 fő. A tervezési területen a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve az ipar és építőipari szektorban 2160 főt, a közigazgatásban, egészségügyben, oktatásban, társadalombiztosításban 1057 főt, míg a mező-, erdő-, vadgazdaságban és halászatban 758 főt foglalkoztattak, vagyis az összes foglalkoztatott (5319 fő) mintegy 74-75%-át e három szektor adta. A tervezési területet érintő településeken 2006-ban a regisztrált munkanélküliek száma összesen 1033 fő, az átlagos munkanélküliségi ráta/arány 8,87%, a lakosságszámhoz viszonyított munkanélküliség 5,41% volt. Kiemelendő, hogy Tiszabőn a regisztrált munkanélküliek száma 261 fő, a munkanélküliségi ráta (21,99%), illetve a lakosságszámhoz viszonyított munkanélküliek aránya (12,10%) a legmagasabb re a munkanélküliségi ráta a térség minden településén emelkedett, összességében 11,56% -ra nőtt, Tiszabőn majdnem elérte a 30%-ot. Ez utóbbi községben a munkavállaló korú népesség többségének egyáltalán nincs, vagy alig van rendszeres munkája, sokan vannak a munkanélküliség és a foglalkoztatás határán, rendszertelen jövedelemmel, regisztrálatlanul és ellátatlanul. A regisztrált munkanélküliek közel 100%-a (szak)képzetlen munkaerő, sokan 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, sőt egyesek analfabéták; az 1 állandó lakosra vetített SZJA alapot képező jövedelem nem éri el a Ft-ot, a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 261 fő, a megélhetés szinte kizárólag a segélyekhez, családi pótlékokhoz kötött. Sajátos, hogy több településen nem az üzleti szféra, hanem az önkormányzatok és intézményeik biztosítanak meghatározó, helyenként szinte egyedüli foglalkoztatási lehetőséget. Örményes kivételével az önkormányzatok a legnagyobb települési foglalkoztatók, melyek a kötelezően ellátandó feladataikon túl az általuk szervezett másodlagos munkaerőpiaci feladatok,- mint a közhasznú-, közcélú- és közmunka foglalkoztatások - révén a térségben élő hátrányos helyzetű álláskeresők számára nyújtanak kiszámíthatatlan és rendszertelen kiegészítő munkalehetőséget. A közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma összesen 221 fő, Kengyelen a legmagasabb, 96 fő. A tervezési területen a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve az ipar és építőipari szektorban 2160 főt, a közigazgatásban, egészségügyben, oktatásban, társadalombiztosításban 1057 főt, míg a mező-, erdő-, vadgazdaságban és halászatban 758 főt foglalkoztattak, vagyis az összes foglalkoztatott (5319 fő) mintegy 74-75%-át e három szektor adta. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 Az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva Fegyverneken magasabb az építőiparban, kereskedelemben, a pénzügy és ingatlanügyletek területén, Kengyelen pedig a szállítás, raktározás, posta, távközlés, kereskedelem területén foglalkoztatottak száma. A térség foglalkoztatási lehetőségeire jellemző, hogy a férfiak felülreprezentáltsága a mezőgazdasági és ipari alkalmazottak, a vállalkozók és a munkanélküliek között jelentős, míg a szellemi dolgozók, és a nyugdíjasok körében a nők aránya a nagyobb. A munkaügyi központhoz beérkezett munkaerőigények száma 2007-ben időarányosan kevesebb az előző évekhez képest, a munkaerőpiac dinamikája csökkenő tendenciát mutat, kevesebb a térségben megkötött munkaszerződés. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak száma nőtt, ami nem elsősorban a fekete gazdaság erősödését jelenti, hanem a rendszeresen végezhető tevékenységek szűkülésére utal. Az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva Fegyverneken magasabb az építőiparban, kereskedelemben, a pénzügy és ingatlanügyletek területén, Kengyelen pedig a szállítás, raktározás, posta, távközlés, kereskedelem területén foglalkoztatottak száma. A térség foglalkoztatási lehetőségeire jellemző, hogy a férfiak felülreprezentáltsága a mezőgazdasági és ipari alkalmazottak, a vállalkozók és a munkanélküliek között jelentős, míg a szellemi dolgozók, és a nyugdíjasok körében a nők aránya a nagyobb. A munkaügyi központhoz beérkezett munkaerőigények száma 2007-ben időarányosan kevesebb az előző évekhez képest, a munkaerőpiac dinamikája csökkenő tendenciát mutat, kevesebb a térségben megkötött munkaszerződés. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak száma nőtt, ami nem elsősorban a fekete gazdaság erősödését jelenti, hanem a rendszeresen végezhető tevékenységek szűkülésére utal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Törökszentmiklós székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 5 db 8 db 1,956 fő 37% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 37%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Kereskedelem, javítás Fogl. száma (fő) ▪450 ▪350 ▪250 ▪240 ▪226 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Törökszentmiklós ▪Fegyvernek ▪Törökszentmiklós Főtevékenység ▪2121 Papír csomagolóeszköz gyártása ▪2931 Mezőgazdasági traktor gyártása ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪7482 Csomagolás ▪5222 Húsáru- kiskereskedelem Név ▪IEC Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ▪CLAAS Hungaria Mg.-i gépgyártó Kft. ▪SURJÁNY-HÚS Ipari és Kereskedelmi Kft. ▪Teljes Életért Szolgáltató Közhasznú Társaság ▪Friss 2001 Baromfi és Tőkehús Kiskereskedelmi Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪150 ▪82 ▪80 ▪67 ▪61 ▪Törökszentmiklós ▪Fegyvernek ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5132 Húsáru- nagykereskedelem ▪2721 Öntöttvas cső gyártása ▪1920 Táskafélék, szíjazat gyártása ▪5227 Egyéb élelmiszer- kiskereskedelem A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. Név ▪Törökszentmiklósi Öntöde Kft. ▪EuroSzol Kft. ▪Fegyvernek és Vidéke ÁFÉSZ ▪MAR-NE-VÁLL Kft

24 23 A tervezési területen az aktív vállalkozások száma összesen 464 db, melyből a legtöbb (216 db) Fegyverneken, a legkevesebb (8db) pedig Kuncsorbán működik. A vállalkozások döntő többsége 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, a fennmaradóból 15 db főt, 9 db főt, 2 db főt foglalkoztató kis-, illetve középvállalkozás. A 250 fő fölötti létszámot foglalkoztató nagyvállalatok nem találhatóak. A szektoronkénti megoszlást tekintve a térségben a kereskedelmi és javító vállalkozások vannak jelen legnagyobb számban, míg a pénzügyi közvetítő vállalkozások aránya a legkisebb. A térség adottságait, az agrártermelés tradícióit jól visszatükrözi, a mező-, erdő-, hal-, és vadgazdálkodás területén működő vállalkozások száma, amely az aktív vállalkozások mintegy 10%-át teszi ki. Hal-, illetve erdőgazdálkodáshoz köthető vállalkozás csak Kengyelen működik. Az őstermelők száma- Törökszentmiklóst egészében leszámítva fő, Örményesen kiemelkedően magas, 420 fő. A magánszállásadás Fegyverneken és Tiszapüspökiben van jelen. Tiszabő 16 db vállalkozása 4 szektorból, igen kevés foglalkoztatottból áll össze. A 2db főt foglalkoztató fegyverneki vállalkozás egyike egy közhasznú társaság formájában működő, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató csomagoló üzem. A főt foglalkozató vállalatok közül 2 db a mezőgazdaságban, 4 db a feldolgozóiparban, 3 db pedig az építőipari ágazatban tevékenykedik. Örményesen egy mezőgazdasági, új típusú szövetkezet működik, amely a Cibakert TÉSZ tagja. Kengyelen egy nagy múltú pékség a legnagyobb települési foglalkoztató vállalkozás. A tervezési területen a külföldi működő tőke Örményesen a nagy hagyományokkal rendelkező, exportorientált gépgyártás, Fegyverneken pedig az agrárium területén jelent meg. Fontos megemlíteni, hogy a tervezési területen kívül eső Törökszentmiklós ipari parkjának összesen mintegy 1200 főt foglalkoztató vállalkozásai (IEC Kft., Claas Hungária Kft., Radar Kft., Videoton Holding ZRt., Lindström Kft.) a környező településekről bejáró (ingázó) munkavállalókat is nagy számban alkalmazzák munkaerő-igényük kielégítéséhez. Az előzetesen elismert helyi akciócsoport tag Surjány Hús Kft. A tervezési területen az aktív vállalkozások száma összesen 464 db, melyből a legtöbb (216 db) Fegyverneken, a legkevesebb (8db) pedig Kuncsorbán működik. A vállalkozások döntő többsége 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, a fennmaradóból 15 db főt, 9 db főt, 2 db főt foglalkoztató kis-, illetve középvállalkozás. A 250 fő fölötti létszámot foglalkoztató nagyvállalatok nem találhatóak. A szektoronkénti megoszlást tekintve a térségben a kereskedelmi és javító vállalkozások vannak jelen legnagyobb számban, míg a pénzügyi közvetítő vállalkozások aránya a legkisebb. A térség adottságait, az agrártermelés tradícióit jól visszatükrözi, a mező-, erdő-, hal-, és vadgazdálkodás területén működő vállalkozások száma, amely az aktív vállalkozások mintegy 10%-át teszi ki. Hal-, illetve erdőgazdálkodáshoz köthető vállalkozás csak Kengyelen működik. Az őstermelők száma- Törökszentmiklóst egészében leszámítva fő, Örményesen kiemelkedően magas, 420 fő. A magánszállásadás Fegyverneken és Tiszapüspökiben van jelen. Tiszabő 16 db vállalkozása 4 szektorból, igen kevés foglalkoztatottból áll össze. A 2db főt foglalkoztató fegyverneki vállalkozás egyike egy közhasznú társaság formájában működő, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató csomagoló üzem. A főt foglalkozató vállalatok közül 2 db a mezőgazdaságban, 4 db a feldolgozóiparban, 3 db pedig az építőipari ágazatban tevékenykedik. Örményesen egy mezőgazdasági, új típusú szövetkezet működik, amely a Cibakert TÉSZ tagja. Kengyelen egy nagy múltú pékség a legnagyobb települési foglalkoztató vállalkozás. A tervezési területen a külföldi működő tőke Örményesen a nagy hagyományokkal rendelkező, exportorientált gépgyártás, Fegyverneken pedig az agrárium területén jelent meg. Fontos megemlíteni, hogy a tervezési területen kívül eső Törökszentmiklós ipari parkjának összesen mintegy 1200 főt foglalkoztató vállalkozásai (IEC Kft., Claas Hungária Kft., Radar Kft., Videoton Holding ZRt., Lindström Kft.) a környező településekről bejáró (ingázó) munkavállalókat is nagy számban alkalmazzák munkaerő-igényük kielégítéséhez. Az előzetesen elismert helyi akciócsoport tag Surjány Hús Kft. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 a térség élelmiszeriparának legnagyobb bázisa. A vállalkozások bővítését, fejlődését sokszor gátolja, hogy bizonyos szakmákban nincs elég képzett szakember, alacsony a vállalkozói aktivitás, jelentős a tőke- és forráshiány. A térség vállalkozási szerkezetében az alacsonyabb tőkével létrehozható vállalkozási formák dominálnak, az egyéni vállalkozások egy része kényszervállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a megyén belül ebben a kistérségben a második legalacsonyabb. Az utóbbi években nőtt azon munkahelyek száma, amelyek főként segéd-, illetve betanított munkásokat alkalmaznak. A települési önkormányzatok korlátozott lehetőségeik ellenére is igyekeznek elősegíteni (iparterületek kijelölésével, munkavállalók közvetítésével, a tulajdonukban levő ingatlanok kedvezményes bérbeadásával) a nagyobb számú munkahelyet teremtő vállalkozások letelepedését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység1 Vallással kapcsolatos tevékenység1 Sporttal kapcsolatos tevékenység7 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység16 Oktatással kapcsolatos tevékenység7 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 2 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 0 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A tervezési térségben a non-profit szervezetek egyesületi és alapítványi formában, - leginkább az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, településfejlesztés területén- vannak jelen. Egy részük az önkormányzatok által generált, vagy az általuk fenntartott intézmények mellett működő, céltámogató, adománygyűjtő „kvázi-civil” szervezet, amely a helyhatóság forrásszerző képességének növelésére, kieső vagy nem létező forrásainak pótlására, bizonyos önkormányzati feladatok ellátása céljából jött létre. Tagjaik, illetve az önkormányzat alkalmazásában állók között nagy a személyi átfedés. Másik csoportjukat az alulról jövő kezdeményezések hatására létrejött, önkormányzattól függetlenül működő „valódi” civil szervezetek alkotják, melyek zömmel baráti körök, valamint a szabadidős tevékenységek kedvelői által alakított szervezetek. A térség civil szervezetei jelentős forráshiánnyal és kiszolgáltatottsággal küzdenek, szerény anyagi lehetőségeik miatt egyetlen fizetett alkalmazottat sem foglalkoztatnak, kizárólag az önkéntesek tevékenységére, segítségére támaszkodnak; támogatásokból, felajánlásokból, adományokból, tagdíjakból, pályázatokon elnyert pénzekből tartják fenn magukat, zömmel alacsony hatékonysággal működnek. Többségük önállóan, évente, egy-két nagyobb létszámú résztvevőt elérő program szervezésére és lebonyolítására képes. Kevés bennük a civil kurázsi, de a lokálpatriotizmusuk erős. A Tiszapüspöki Demokratikus Roma Egyesület a jogvédelem, a helyi romák társadalmi integrációjának megteremtése terén tölt be jelentős szerepet. A térség legnagyobb taglétszámú - gyermek és nő tagokkal is bíró- szervezetei a horgászegyesületek, melyek a helyi vadásztársaságokkal a környezettudatosság jeles képviselői. Kuncsorba kivételével minden településen működnek az Országos Polgárőr Szövetség helyi tagegyesületei, melyek a közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés érdekében fejtenek ki a lakosság által igényelt társadalmi munkát. Szinte mindenütt meghatározó közösségformáló erők az önkiszolgáló, klubjellegű sportegyesületek, melyek a tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés műhelyei, sokszor egyedüli szervezett keretei. A környezetvédelem területén a Kengyeli Gyalogos Egyesület az egyetlen markáns „zöld” szervezet. Fegyverneken a „Teljes Életért” Közhasznú Társaság, mint non-profit szervezet 240 fő megváltozott munkaképességű embernek nyújt munkalehetőséget, a helyi Vöröskereszt pedig az egészségügy területén végez közkiszogáló-adományozó tevékenységet. A tervezési térségben a non-profit szervezetek egyesületi és alapítványi formában, - leginkább az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, településfejlesztés területén- vannak jelen. Egy részük az önkormányzatok által generált, vagy az általuk fenntartott intézmények mellett működő, céltámogató, adománygyűjtő „kvázi-civil” szervezet, amely a helyhatóság forrásszerző képességének növelésére, kieső vagy nem létező forrásainak pótlására, bizonyos önkormányzati feladatok ellátása céljából jött létre. Tagjaik, illetve az önkormányzat alkalmazásában állók között nagy a személyi átfedés. Másik csoportjukat az alulról jövő kezdeményezések hatására létrejött, önkormányzattól függetlenül működő „valódi” civil szervezetek alkotják, melyek zömmel baráti körök, valamint a szabadidős tevékenységek kedvelői által alakított szervezetek. A térség civil szervezetei jelentős forráshiánnyal és kiszolgáltatottsággal küzdenek, szerény anyagi lehetőségeik miatt egyetlen fizetett alkalmazottat sem foglalkoztatnak, kizárólag az önkéntesek tevékenységére, segítségére támaszkodnak; támogatásokból, felajánlásokból, adományokból, tagdíjakból, pályázatokon elnyert pénzekből tartják fenn magukat, zömmel alacsony hatékonysággal működnek. Többségük önállóan, évente, egy-két nagyobb létszámú résztvevőt elérő program szervezésére és lebonyolítására képes. Kevés bennük a civil kurázsi, de a lokálpatriotizmusuk erős. A Tiszapüspöki Demokratikus Roma Egyesület a jogvédelem, a helyi romák társadalmi integrációjának megteremtése terén tölt be jelentős szerepet. A térség legnagyobb taglétszámú - gyermek és nő tagokkal is bíró- szervezetei a horgászegyesületek, melyek a helyi vadásztársaságokkal a környezettudatosság jeles képviselői. Kuncsorba kivételével minden településen működnek az Országos Polgárőr Szövetség helyi tagegyesületei, melyek a közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés érdekében fejtenek ki a lakosság által igényelt társadalmi munkát. Szinte mindenütt meghatározó közösségformáló erők az önkiszolgáló, klubjellegű sportegyesületek, melyek a tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés műhelyei, sokszor egyedüli szervezett keretei. A környezetvédelem területén a Kengyeli Gyalogos Egyesület az egyetlen markáns „zöld” szervezet. Fegyverneken a „Teljes Életért” Közhasznú Társaság, mint non-profit szervezet 240 fő megváltozott munkaképességű embernek nyújt munkalehetőséget, a helyi Vöröskereszt pedig az egészségügy területén végez közkiszogáló-adományozó tevékenységet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Kuncsorba első non profit szervezete Kuncsorbarátok Egyesülete néven bejegyzésre került. A településeken civil kerekasztalok nem működnek. A térségben a vallási tevékenységgel foglalkozó szervezetek száma egy, de a jelenlévő történelmi egyházak meghatározó szereplők az idősebb lakosság, illetve egyes helyeken a szegények körében. Képviselőik a hitéleti tevékenységen túl részt vesznek a közösségszervezésben, az oktatásban, a szegénységből, szegregációból fakadó devianciák kezelésében, a szociális és mentális segítségnyújtásban. Kuncsorba első non profit szervezete Kuncsorbarátok Egyesülete néven bejegyzésre került. A településeken civil kerekasztalok nem működnek. A térségben a vallási tevékenységgel foglalkozó szervezetek száma egy, de a jelenlévő történelmi egyházak meghatározó szereplők az idősebb lakosság, illetve egyes helyeken a szegények körében. Képviselőik a hitéleti tevékenységen túl részt vesznek a közösségszervezésben, az oktatásban, a szegénységből, szegregációból fakadó devianciák kezelésében, a szociális és mentális segítségnyújtásban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 433 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 433 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 20,08220,01019,90719,78019,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 4% 62% 18% 12% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 12% 3% 0% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 15% 34% 8% 3% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

32 ban a tervezési terület legnépesebb települése (7.200 fő) Fegyvernek, míg a legkisebb lélekszámú (732 fő) települése Kuncsorba volt. Az összlakosságszám főt tett ki, mely 2002-höz viszonyítva összességében 433 fővel volt kevesebb, népességnövekedés csak Tiszabőn ( 26 fő) és Tiszapüspökiben ( 20 fő) állapítható meg, a évi lakosságszámhoz viszonyított csökkenés Kuncsorbán volt a legnagyobb mértékű, 6,8%-os. Az állandó oda- és elvándorlásokból számított belföldi vándorlási különbözet Tiszatenyőn és Tiszapüspökiben pozitív, a többi településen negatív előjelű, a legnagyobb számú elvándorlás Fegyverneken történt. Az állandó elvándorlások esetszáma összesen 145-el volt nagyobb, mint az állandó odavándorlások esetszáma. Sajátos kontraszt, hogy amíg a két leginkább elöregedő népességű településen, Kuncsorbán és Örményesen a 60 éves és idősebb korosztály aránya a település lakosságszámához viszonyítva mindkét helyen 22%, a éves korosztály aránya pedig mintegy 13%, addig ugyanez az arány Tiszabőn 6,44%, illetve 38,39%. A éves, munkavállaló korú korosztály aránya Tiszatenyőn a legmagasabb, 65,27%. A térségben Tiszabőn legjelentősebb a roma vagy magát romának valló kisebbség aránya. Itt a helyi adatok szerint a lakosság közel 80%-a roma származású, a 0-18 éves korosztályban 90% fölötti a romák aránya. Itt emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezetben 523 család él. Fegyverneken, Tiszapüspökiben és Törökszentmiklóson a dominánsan romák lakta településrészek, utcák jellemzőek. A cigány kisebbségi önkormányzat e 4 településen mindenütt működik. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a 7 éves és idősebb népességből a 0 osztályt végzettek száma 414 fő, a legtöbben ( 141 fő) Tiszabőn nem végezték el az általános iskola első osztályát sem ban a tervezési terület legnépesebb települése (7.200 fő) Fegyvernek, míg a legkisebb lélekszámú (732 fő) települése Kuncsorba volt. Az összlakosságszám főt tett ki, mely 2002-höz viszonyítva összességében 433 fővel volt kevesebb, népességnövekedés csak Tiszabőn ( 26 fő) és Tiszapüspökiben ( 20 fő) állapítható meg, a évi lakosságszámhoz viszonyított csökkenés Kuncsorbán volt a legnagyobb mértékű, 6,8%-os. Az állandó oda- és elvándorlásokból számított belföldi vándorlási különbözet Tiszatenyőn és Tiszapüspökiben pozitív, a többi településen negatív előjelű, a legnagyobb számú elvándorlás Fegyverneken történt. Az állandó elvándorlások esetszáma összesen 145-el volt nagyobb, mint az állandó odavándorlások esetszáma. Sajátos kontraszt, hogy amíg a két leginkább elöregedő népességű településen, Kuncsorbán és Örményesen a 60 éves és idősebb korosztály aránya a település lakosságszámához viszonyítva mindkét helyen 22%, a éves korosztály aránya pedig mintegy 13%, addig ugyanez az arány Tiszabőn 6,44%, illetve 38,39%. A éves, munkavállaló korú korosztály aránya Tiszatenyőn a legmagasabb, 65,27%. A térségben Tiszabőn legjelentősebb a roma vagy magát romának valló kisebbség aránya. Itt a helyi adatok szerint a lakosság közel 80%-a roma származású, a 0-18 éves korosztályban 90% fölötti a romák aránya. Itt emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezetben 523 család él. Fegyverneken, Tiszapüspökiben és Törökszentmiklóson a dominánsan romák lakta településrészek, utcák jellemzőek. A cigány kisebbségi önkormányzat e 4 településen mindenütt működik. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a 7 éves és idősebb népességből a 0 osztályt végzettek száma 414 fő, a legtöbben ( 141 fő) Tiszabőn nem végezték el az általános iskola első osztályát sem. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 fő rendelkezik általános iskola 1-7. elvégzett osztállyal, valamint 6001 fő végezte el az általános iskola nyolc osztályát fő kezdte el középfokú intézményben tanulmányait, de csak 1887 fő rendelkezik középiskolai végzettséggel, és mindössze 464 főnek van felsőfokú oklevele. Az értelmiség aránya alacsony, az összlakosság-számhoz viszonyítva 2,3%. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 25% 0% 88% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Falugondnoki/településgondnoki szolgálat Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Turisztikai egyesület ▪Rotary típusú klub ▪Különleges természet-megőrzési terület Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A térségi közúthálózat gerincét a jelentős tranzitforgalmat bonyolító, sokszor telített és túlterhelt 4. számú elsőrendű főútvonal adja, melynek a Törökszentmiklóst elkerülő, 2003-ban átadott 9,2 km-es szakasza 2x1 sávos, szűk keresztmetszetű, míg a Törökszentmiklós és Fegyvernek-Szapárfalu közötti, 2007-ben elkészült 4,6 km-es szakasza négynyomúsított. A Fegyvernek-Szapárfalu belterületén áthaladó szakaszán jelentős az elhasználódottság. A települések mellékútjainak(összekötő- és bekötő utak)műszaki állapota szinte mindenütt leromlott, minősége több helyütt kritikus, a közlekedésbiztonság szempontjából is kifogásolható. Autópálya, autóút, azaz gyorsforgalmi út a térséget nem érinti.Tiszabő és Tiszapüspöki csak közúton megközelíthető zsáktelepülés. A szilárd útburkolattal rendelkező belterületi önkormányzati közutak aránya Tiszapüspökiben a legnagyobb (100%), míg Kengyelen a legkisebb (mindössze 25%). A külterületi önkormányzati utak állapota zömmel elhanyagolt, a karbantartásukra rendelkezésre álló forrás kevés, időnként csak inert hulladékkal megerősítve és munkagépekkel javítva használhatók. A kerékpárút-hálózat csekély, csak Törökszentmiklós és Szakállas között kiépített. A járdák hiányosak. A térségben Örményes és Törökszentmiklós településeket a kétvágányú, villamosított 100. számú vasúti fővonal szeli át, Tiszatenyőn a villamosított, korszerűsített 120. és az elavult pályaszerkezetű, lassú, 130. számú vasúti fővonal halad keresztül. Kuncsorba, Tiszapüspöki, Tiszabő és Fegyvernek vasúton nem megközelíthető települések. Fegyverneknél az időszakosan üzemelő menetrendszerinti komp biztosít átkelési lehetőséget a Tisza túlsó oldalán található Nagykörű irányába. A Tiszán hajójárat a térségi Tisza-menti településeket érintően mintegy 25 éve nem közlekedik, kishajó kikötő és hajóállomás nincs. A villamos energia ellátottság a térségi települések mindegyikén csaknem 100%-os, ellátottsági hiány a Kuncsorbához, Kengyelhez, Örményeshez tartozó külterületi tanyák egy részén fordul elő. A vezetékes gázellátás Tiszabőt kivéve minden településen megoldott, a külterületeken helyenként tartályos gáz használata is előfordul. A vezetékes ivóvízellátás mindenütt elérhető, regionális összefogással ivóvízminőség-javító program zajlik. A térségi közúthálózat gerincét a jelentős tranzitforgalmat bonyolító, sokszor telített és túlterhelt 4. számú elsőrendű főútvonal adja, melynek a Törökszentmiklóst elkerülő, 2003-ban átadott 9,2 km-es szakasza 2x1 sávos, szűk keresztmetszetű, míg a Törökszentmiklós és Fegyvernek-Szapárfalu közötti, 2007-ben elkészült 4,6 km-es szakasza négynyomúsított. A Fegyvernek-Szapárfalu belterületén áthaladó szakaszán jelentős az elhasználódottság. A települések mellékútjainak(összekötő- és bekötő utak)műszaki állapota szinte mindenütt leromlott, minősége több helyütt kritikus, a közlekedésbiztonság szempontjából is kifogásolható. Autópálya, autóút, azaz gyorsforgalmi út a térséget nem érinti.Tiszabő és Tiszapüspöki csak közúton megközelíthető zsáktelepülés. A szilárd útburkolattal rendelkező belterületi önkormányzati közutak aránya Tiszapüspökiben a legnagyobb (100%), míg Kengyelen a legkisebb (mindössze 25%). A külterületi önkormányzati utak állapota zömmel elhanyagolt, a karbantartásukra rendelkezésre álló forrás kevés, időnként csak inert hulladékkal megerősítve és munkagépekkel javítva használhatók. A kerékpárút-hálózat csekély, csak Törökszentmiklós és Szakállas között kiépített. A járdák hiányosak. A térségben Örményes és Törökszentmiklós településeket a kétvágányú, villamosított 100. számú vasúti fővonal szeli át, Tiszatenyőn a villamosított, korszerűsített 120. és az elavult pályaszerkezetű, lassú, 130. számú vasúti fővonal halad keresztül. Kuncsorba, Tiszapüspöki, Tiszabő és Fegyvernek vasúton nem megközelíthető települések. Fegyverneknél az időszakosan üzemelő menetrendszerinti komp biztosít átkelési lehetőséget a Tisza túlsó oldalán található Nagykörű irányába. A Tiszán hajójárat a térségi Tisza-menti településeket érintően mintegy 25 éve nem közlekedik, kishajó kikötő és hajóállomás nincs. A villamos energia ellátottság a térségi települések mindegyikén csaknem 100%-os, ellátottsági hiány a Kuncsorbához, Kengyelhez, Örményeshez tartozó külterületi tanyák egy részén fordul elő. A vezetékes gázellátás Tiszabőt kivéve minden településen megoldott, a külterületeken helyenként tartályos gáz használata is előfordul. A vezetékes ivóvízellátás mindenütt elérhető, regionális összefogással ivóvízminőség-javító program zajlik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 A közüzemi szennyvízhálózat jelenleg csak Törökszentmiklóson kiépített, Fegyverneken szippantott szennyvíz-tisztító üzemel, amely térségi feladatot is ellát. Tiszabőn a lakások %-ában nincs vízöblítéses WC és melegvíz. A települések szilárd hulladékának begyűjtése és a regionális hulladéklerakóba történő beszállítása, elhelyezése megoldott. A térség műemlékállományának nagy része egyházi jellegű, többsége eredeti funkcióját elvesztette, műszaki állapotuk leromlott, felújításuk indokolt. A szélessávú adat- és információ szolgáltatás minden településen biztosított, a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára nehezen elérhető, a digitális írástudást tekintve határozott törésvonal van kialakulóban. A vezetékes telefonvonalak száma csökkenő, a mobil szolgáltatók általi lefedettség szinte teljes. A közüzemi szennyvízhálózat jelenleg csak Törökszentmiklóson kiépített, Fegyverneken szippantott szennyvíz-tisztító üzemel, amely térségi feladatot is ellát. Tiszabőn a lakások %-ában nincs vízöblítéses WC és melegvíz. A települések szilárd hulladékának begyűjtése és a regionális hulladéklerakóba történő beszállítása, elhelyezése megoldott. A térség műemlékállományának nagy része egyházi jellegű, többsége eredeti funkcióját elvesztette, műszaki állapotuk leromlott, felújításuk indokolt. A szélessávú adat- és információ szolgáltatás minden településen biztosított, a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára nehezen elérhető, a digitális írástudást tekintve határozott törésvonal van kialakulóban. A vezetékes telefonvonalak száma csökkenő, a mobil szolgáltatók általi lefedettség szinte teljes. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %5% %2%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪7,200 ▪Község▪3,872 ▪Község▪732 ▪Község▪1,152 ▪Község▪2,156 ▪Község▪2,211 ▪Község▪1,895 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Munkanél- küliség (%) ▪8.38% ▪8.49% ▪10.29% ▪6.35% ▪29.90% ▪12.40% ▪9.37% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪375,830 ▪371,015 ▪287,087 ▪404,082 ▪79,952 ▪333,623 ▪379,721 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.016 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪431 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Törökszentmiklós Munkanél- küliség (%) ▪7.33% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪443,582 Magas** kat. (db/fő) ▪0.033 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.300

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fegyvernek ▪„-Stagnáló népességszám, ▪-Hátrányos helyzetű társadalmi réteg alacsony képzettsége, ▪-Magas munkanélküliségi arány, ▪-Pusztuló települési infrastruktúra, természeti és épített örökség, ▪-Kihasználatlan turisztikai vonzerő, ▪-Funkcióját vesztett településközpont ▪-Mg-i termékek feldolgozottsági szintje alacsony” ▪Kengyel ▪„települési szennyvízhálózat teljeskörű kiépítetlensége, ▪egykori iskolaépület megkezdett, de be nem fejezett rekonstrukciója, ▪vadászatot kiszolgáló infrastruktúra hiánya, ▪kiskereskedelmi árusítást szolgáló, beszűkült, elavult piactér, ▪kiszolgáltatott agrártermelők, kevés önálló kezdeményezés, ▪földrajzi fekvés miatt kialakulatlan kötődés és vonzerő” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„-Értékes mezőgazdasági területek, hagyományokkal rendelkező zöldségnövény termesztés ▪-Turisztika alapjait jelentő természeti kincsek, ▪-Település központi szerepe földrajzilag,gazdaságilag, ▪-Mezőgazdasági és ipari képzés, ▪-Vízi, horgász, vadásztutizmus” ▪„mezőgazdaságilag értékes területek magas aránya, ▪régészeti leletekben gazdag, feltáratlan (önkormányzati tulajdonú) terület, védett természeti értékek turisztikai célú hasznosítása, összetartó méhésztársadalom, tartamos erdőgazdálkodást folytató vállalkozás léte, hagyományőrző kovácsműhely továbbfejlesztése, EU konform kisvágóhíd, korábbi LEADER+ programban szerzett tapasztalatok”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kuncsorba ▪„csökkenő település-lélekszám, elöregedő népesség, növekvő elvándorlás, meglévő közlekedési szolgáltatások alacsony színvonala, elszigetelt településjelleg, valódi településközpont hiánya, funkciótlan közösségi tér, leromlott, elhagyatott épített örökség, szerény közösségi önszerveződés, beszűkült társadalmi élet, munkahelyek szűkössége, csökkenő települési autonómia, belvízveszély” ▪Örményes ▪„épített örökség rossz műszaki és esztétikai állapota, ▪kiépítetlen, illetve funkcióját vesztett településközpont, kedvezőtlen településszerkezet, ▪valódi kistérségi összekötő kapocs szerep hiánya, ▪elsorvadt speciális növénytermesztési tradíciók, belvízi veszélyeztetettség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„megüresedett önkormányzati tulajdonú épületek hasznosítása, nagy hagyományokkal rendelkező zöldségnövény és csemegekukorica termesztés, rendelkezésre álló öntözővíz, a korábbi LEADER+ programból meríthető tapasztalatok, ökológiai gazdálkodás megjelenése, nagy területű települési közpark, tanyás örökség, tanyás gazdálkodás hagyományai,” ▪„gazdag épített örökség ( kastélyok) megőrzése, ▪településen áthaladó vasúti fővonal, ▪nagy vasúti rakodótér, potenciális logisztikai központ kialakításának kedvező feltételrendszere, ▪meglévő termálvízkészlet hasznosítása, ▪nagyszámú őstermelői kapacitás, térségi átlagnál jobb földminőség,”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszabő ▪„újratermelődő iskolázatlanság, kirívóan magas munkanélküliség, megélhetési bűnözés, szocializálatlanul felnövő nemzedékek, alacsony munkamorál és munkakultúra, társadalmi-gazdasági elszigeteltség, helyben élő értelmiség hiánya, perspektívátlanság, zsáktelepülés, emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezetben élő családok, introvertált lakóközösség, mélyszegénység” ▪Tiszapüspöki ▪„árvíz által gyakran elöntött üdülőövezet, be nem fejezett ivóvízminőség-javító program, zsáktelepülés jelleg, vadászturizmust kiszolgáló biológiai alapok korlátozottsága, térségben második legmagasabb munkanélküliség, a nagyszámú üdülőtulajdonos komoly jövőképet formál, de a helyi infrastruktúra csak „gyalogos léptékű,”fejlesztéseket enged” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„roma kultúra gazdagsága, lovári-beás nyelv ismerete, lakosság fiatalos korösszetétele, bejáratott szociális földprogram, működő helyi cigány kisebbségi önkormányzat, nagyszámú, de képzetlen munkaerő, ökoturizmus alapjait jelentő természeti értékek sokasága, üresen álló, kihasználatlan állattartó épületek hasznosítása, hátrányos településhelyzetből adódóan megítélt támogatások” ▪„üres gátőrházban kialakított környezetvédelmi és ökológiai oktatóközpont, részben kiépült üdülőterület a Tisza árterületén, korlátozott megközelíthetőségű, szezonális szabadstrand, „ lágy turizmus formák” kialakítására alkalmas védett természeti terület, tiszai kikötőhely és túraútvonal létesítés, szervezett falusi vendéglátás megjelenése, magánszállásadó helyek létrejötte”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszatenyő ▪„szennyvízhálózat teljeskörű kiépítetlensége, helyi székhelyű vállalkozások alacsony száma, vállalkozói kedv hiánya, horgászturizmust kiszolgáló szolgáltatások, létesítmények kialakításának elmaradása, templom nélküli község, a kitűnő önkormányzati intézményi infrastruktúra és háttér ( iskola) fenntartása fokozatosan túlhaladja a település méretét” ▪Törökszentmi klós ▪„alapszolgáltatások hiánya (élelmiszerbolt), teljeskörű ellátatlanság (orvos) gyorsuló elnéptelenedési spirál, alapvető infrastruktúrális hiányosságok, tulajdonviszonyok átrendeződése miatt előállt jogviták, egyensúlytalanság a település bel- és külterületi fejlesztései között, a külterületekre koncentrálódó állattartás szervezetlensége” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„korszerűsített, felújított vasúti fővonal( pálya) modernizált települési vasúti csomóponttal, helyi településrendezési tervben kijelölt iparterület, tájrehabilitációt szolgáló területek léte, aktív civil szervezetek jelentős településformáló ereje, újjáépített, turisztikai vonzerőt biztosító közösségi tér, lakosság mezőgazdasághoz való erős kötődése,” ▪„bartapusztai középiskolai tangazdaság, kincstári tulajdonban levő egykori polgárvédelmi bázis, mezőgazdasági vállalkozások külterületen működő telephelyei, kerületei, hagyományokkal bíró sertés- és lótenyésztés, vetőmagüzem, szakállasi turisztikai vonzerő (üdülőövezet és horgászhely), jelentős tárolókapacitású magtárak, raktárépületek, nagyszámú tanya, revitalizálódó tanyavilág”

46 45 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

47 46 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva” ▪„Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turizmus fejlesztésének érdekében” ▪„Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együttműködések ösztönzésével, termelési és feldolgozási szerkezet átalakításával” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” ▪„Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása” Fő fejlesztési prioritás ▪„Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejlesztések a vidékfejlesztési stratégiai célok megvalósíthatósága érdekében.” ▪„Térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése” 46 3 db 2 db 3 db 2 db 669, , , ,000 87,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 72,400 23,000

48 47 ▪Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztése, ifjúsági szálláshelyek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térségben található vonzerők összehangolt bemutatása egységes térségi kínálatának megteremtése, marketing tevékenység erősítése. ▪Szálláshelyhez nem kötött minőségi szolgáltatások kialakítása a természeti, mezőgazdasági, vadászati, horgászati értékekre alapozva, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Allokált forrás (EUR) 359,000 30, ,000

49 48 ▪Közösségi terek létrehozása, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Épített örökség megóvása, funkcióval való ellátása Fő fejlesztési prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turizmus fejlesztésének érdekében Allokált forrás (EUR) 506, ,391

50 49 ▪Helyi termékek piacra jutásának elősegítése oly módon, hogy az új termelői csoportosulásokat eredményezzen illetve erősítse a meglevőket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térségben megtermelt termékek feldolgozottsági fokának növelése kisléptékű beruházások segítségével beleértve a megújuló és alternatív energia források kihasználását is. ▪Helyi adottságokra alapozott termelési szerkezet kialakítása, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együttműködések ösztönzésével, termelési és feldolgozási szerkezet átalakításával Allokált forrás (EUR) 25, ,462 10,000

51 50 ▪Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Vállalkozások termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 65,000 50,000

52 51 ▪Versenyképes helyi terméket, szolgáltatást előállító vállalkozások műszaki, technikai feltételeinek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪E-gazdasági tér kialakítása helyi közösségi szinten Fő fejlesztési prioritás: Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása Allokált forrás (EUR) 57,000 30,000

53 52 ▪Települési, térségi jelentőségű rendezvények szervezése az identitástudat erősítésével Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális, művészeti és hagyományápoló szervezetek tevékenységének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejlesztések a vidékfejlesztési stratégiai célok megvalósíthatósága érdekében. Allokált forrás (EUR) 48,000 24,400

54 53 ▪Térségi együttműködések kialakítása és fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Allokált forrás (EUR) 11,500

55 54 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

56 55 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 8% 29% 9% 7% 15% 6% 0% 14% 5% 18% 41% 12% 3% 9% 3% 2% 0% 9% 1% 10% 50% 30% 0% 10% 0% 7% 17% 7% 10% 0% 10% 48% 0% 27% 9% 0% 27% 36% 0%

57 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A tervezési területen a mg-i termelők bevonásával az alapanyag termelés, feldolgozás, csomagolás és értékesítés összhangjának megteremtése. Minőségi helyi termék előállítása érdekében EU konform, termékpályás szövetke-zetek létrehozása, új feldolgozók kialakításával, Örményesen, Kuncsorbán, Kengyelen.Minden olyan gép támogatása, amely nem szerepel az ÚMVP által kiadott gépkatalógusban.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Helyben előállított,jellegzetes termék előállítása érdekében,ősszehangolt,feldolgozó élelmiszeripar kialakítása,amely a piaci háttér és információs rendszer kiépítésével lehetővé teszi a helyben előállított mezőgazdasági termények,termékek jelentős hányadának feldolgozását,piacra jutását és az értékesítést.Csökkenő mértékű fosszilis energiafelhasználás az alternatív energiaforrások bevonásával.Az 5.év végéig minimum 2-3 új előállított minőségi,eredetvédelemmel ellátott helyi(bio)termék.A kézimunkaerő igényes feldolgozó rendszer kialakításával,10 új munkahely létrehozása, az 5.év végére.Nő az alacsonyan képzett,hátrányos h. társ-i réteg fogl.”

58 2 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Táj konform, a meglévő hal- és vadállomány fenntartására, fejlesztésére alapozott, a térség települései és szervezetei által koordinált turizmus kialakítása. A termékekre és hagyományokra alapozott új szolgáltatások létrehozása, főként a gasztronómiai rendezvények színvonalának emelésével valamint a vízi és horgász turizmust támogató szolgáltatások infrastruktúrának megteremtésével. A Tisza part vízparti adottságokhoz kapcsolódó gyalog-utak, földutak, turizmusra alkalmas burkolt utak hálózatba foglalása. A településkultúrát, a táji és építészeti értékeket bemutató szolgáltatások kialakítása. A Kárpát-medence egyes régióihoz, népcsoportjaihoz szorosan kötődő jellegzetes ornamentikájú épületek kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2-5 jellegzetes „Kárpát-medencei” ház megépítése, vagy meglévő átalakítása és hozzájuk kapcsolódó attrakciók kialakításaának támogatása. Az 5. év végé-re kiépül a fenntartható falusi- és agro- turizmus alapvető infrastruktúrája. Vendégfogadó képesség javul.Aktív időtöltés lehetőségének megteremtése. Térségi arculat javul. Komplexitás:GF-7-04, GF-7-03,GF- 7-01, alapjogcím: váll. alapú fejlesztés”

59 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Táj konform, a meglévő hal- és vadállomány fenntartására, fejlesztésére alapozott, a térség települései és szervezetei által koordinált turizmus kialakítása. A termékekre és hagyományokra alapozott új szolgáltatások létrehozása, főként a gasztronómiai rendezvények színvonalának emelésével valamint a vízi és horgász turizmust támogató szolgáltatások infrastruktúrának megteremtésével. A Tisza part vízparti adottságokhoz kapcsolódó gyalog-utak, földutak, turizmusra alkalmas burkolt utak hálózatba foglalása. A településkultúrát, a táji és építészeti értékeket bemutató szolgáltatások kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2-5 jellegzetes „Kárpát-medencei” ház megépítése és hozzájuk kapcsolódó attrakciók kialakításának támogatása. Az 5. év végére kiépül a fenntartható falusi- és agro- turizmus alapvető infrastruktúrája. Vendégfogadó képesség javul. Fácánnevelők létesítésével, vadetetők fejlesztésével fenntarthatóvá válik a genetikailag értékes vadállományra alapozott vadászturizmus. Aktív időtöltés lehetőségének megteremtése. Térségi arculat javul. Komplex üdülőkörzet kialakul Tiszapüspökiben. Térségi vonzerő nő.”

60 ▪„Kereskedelem, javítás” 4 ▪„Termelői kapacitások felkutatásával és összehangolásával, egységes marketing (védjegy, hirdetés stb.) tevékenységgel, helyi eredetvédelemmel ellátott új termék és termelői csoport létrehozása.” ▪„A teljes termékpálya kialakításával és egységes marketing megvalósulásával 2-3 új, hely, eredetvédelemmel ellátott, kézimunkaerő igényes termék piaci bevezetése. A kézimunkaerő igényes folyamatok kialakításával a foglalkoztatottság szintje, a kapcsolódó ágazatokban a bevezetést követő 5. évben összességében 20%-kal növekszik.” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

61 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Helyi termékek előállításához, népszerűsítéséhez és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven- déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. LEADER fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó képzések, előadások rendszeres szervezése. Az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2009-től, évente 3-4 előadás, képzés. A területen 3 új működőképes vállalkozás indítása.Komplexitás: GF-7-01, GF- 7-02, GF-7-04, alapjogcím: képzés”

62 ▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„Helyi termékek előállításához, népszerűsítéséhez és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven- déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. LEADER fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó képzések, előadások rendszeres szervezése. Az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében.” ▪„2009-től, évente 2-3 előadás, képzés. A területen 1 új működőképes vállalkozás indítása.Komplexitás:GF-7-01, GF-7- 02, GF alapjogcím:képzés” 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Helyi civil szervezetek, oktatási- és szociális intézmények bevonásával foglalkoztatást, életvitelt, társadalmi beilleszkedést és bűnmegelőzést segítő programok, képzések szervezése, a roma népesség valamint munkaerő piaci igények figyelembevételével Tiszabőn, Tiszapüspökin. Empátia és az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia erősítése, konfliktuskezelés. Stratégiák, viselkedésváltozás ösztönzése az agreszszív viselkedés háttérbe szorításával a 3 érintett településen.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Csökken az alacsonyan képzettek és munkanélküliek és 15%-kal nő az életképes roma vállalkozások száma. Növekszik a roma lakosság társadalmi beilleszkedésének és önfenntartásának esélye.” Szektor

64 ▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„Helyi civil szervezetek, oktatási- és szociális intézmények bevonásával foglalkoztatást, életvitelt, társadalmi beilleszkedést és bűnmegelőzést segítő programok, képzések szervezése, a roma népesség valamint munkaerő piaci igények figyelembevételével Fegyverneken. Empátia és az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia erősítése, konfliktuskezelés. Stratégiák, viselkedésváltozás ösztönzése az agresz-szív viselkedés háttérbe szorításával a 3 érintett településen.” ▪„Csökken az alacsonyan képzettek és munkanélküliek és 15%-kal nő az életképes roma vállalkozások száma. Növekszik a roma lakosság társadalmi beilleszkedésének és önfenntartásának esélye.” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

65 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A hiánypótló, versenyképes vállalkozások műszaki színvonalának javításával, a minőségbiztosítási rendszerek csoportos bevezetésének támogatásával, térségi beszállítói alkalmasság megteremtése (Mg gépgyártás, autóalkatrészgyártás).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A magas technológia színvonalon működő, minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező vállalkozások száma 10 %-kal növekszik.”

66 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 10 ▪„A hiánypótló, versenyképes vállalkozások műszaki színvonalának javításával, a minőségbiztosítási rendszerek csoportos bevezetésének támogatásával, térségi beszállítói alkalmasság megteremtése.” ▪„A magas technológia színvonalon működő, minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező vállalkozások száma 10 %-kal növekszik.” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 66 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A létrehozott közösségi tereken térségi kultúrális rendezvénysorozat, falunapok, szakmai információs napok szervezése.” Megoldási javaslat ▪„A felújított és újonnan létrejövő közösségi terek használatával,a megvalósulást követő 1-2 éven belül legalább 3-4 új közösség,csoport jön létre melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a helyi identitástudat fejlődéséhez is.A civil szervezek által lebonyolított rendezvények számát illetően 20%-os növekedésre számítunk a projekt elindítását követő 3 évtől.A hiányzó,vagy nem megfelelő színvonalú elárusító helyek,piacterek kialakítása,fejlesztése,a tervezési időszak végéig várhatóan 4településen.A rendezett településképek és a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak,növelve ezzel a térség összetartozását.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A funkcióját vesztett épületek és egyéb ingatlanok felhasználásával új közösségi terek kialakítása, valamint a már működő közösségi terek fejlesztésének támogatása a települési önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Közösségi terekhez kapcsoltan információs pontok kialakítása, külső közösségi terek fejlesztése. A rekreációs célú közparkok felújítása, utcabútorok, zöldfelületek növelésével.” Megoldási javaslat ▪„A felújított és újonnan létrejövő közösségi terek használatával, a megvalósulást követő 1-2 éven belül legalább 3-4 új közösség, csoport jön létre melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a helyi identitástudat fejlődéséhez is. A civil szervezek által lebonyolított rendezvények számát illetően 20%-os növekedésre számítunk a projekt elindítását követő harmadik évtől. A hiányzó, vagy nem megfelelő színvonalú elárusító helyek, piacterek kialakítása, fejlesztése, a tervezési időszak végéig várhatóan 4 településen. A rendezett településképek és a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak, növelve ezzel a térség összetartozását.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A LEADER közösség területén működő civil kezdeményezések bevonásával, a települések szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, hagyományteremtés, a kulturális közélet jeles eredményeinek, személyeinek bemutatása, segítése. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek feltárása, összegyűjtése, rendszerbe foglalása, tárlaton keresztül történő megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése céljából. A művészettel és kultúrával, hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetek/egyének által szervezett programokhoz szükséges eszközök támogatása, technikai feltételeinek javítása. A térség életében, történelmében meghatározó személyiségek felkutatása bemutatása egy civil szervezet által készített kiadványon keresztül” Megoldási javaslat ▪„Roma kultúráról, hagyományokról szóló tárlat összeállítása. Kiállítási anyag, kiadvány, internetes portál, összeállítása 2010 év végéig. A LEADER közösség történelmében meghatározó személyiségek, szervezetek munkáságának bemutatása a turisztikai célú honlapon. A kulturális és művészeti értékeket ápoló civil szervezetek eszköz ellátottságajavul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A LEADER közösség területén működő civil kezdeményezések bevonásával, a települések szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, hagyományteremtés, a kulturális közélet jeles eredményeinek, személyeinek bemutatása, segítése. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek feltárása, összegyűjtése, rendszerbe foglalása, tárlaton keresztül történő megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése céljából. A művészettel és kultúrával, hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetek/egyének által szervezett programokhoz szükséges eszközök támogatása, technikai feltételeinek javítása. A térség életében, történelmében meghatározó személyiségek felkutatása bemutatása egy civil szervezet által készített kiadványon keresztül” Megoldási javaslat ▪„Roma kultúráról, hagyományokról szóló tárlat összeállítása. ▪Helyi kultúráról, hagyományokról szóló tárlat összeállítása. Kiállítási anyag, kiadvány, internetes portál, összeállítása 2010 év végéig. A LEADER közösség történelmében meghatározó személyiségek, szervezetek munkáságának bemutatása a turisztikai célú honlapon. A kulturális és művészeti értékeket ápoló civil szervezetek eszköz ellátottsága javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A települési rendezvénykínálatok marketing alapú szervezésével, a rendezvények összehangolása, egységes kínálatba fűzése. A roma kultúrkör hagyományainak és művészetének feltárása, a roma kisebbség résztvételével és elsősorban a CKÖ-ok, romológusok és roma fejlesztők bevonásával. A hagyományos népszokások, disznóto-ri kántálás, citerás bálok, betlehemezés, a farsangi alakoskodás felélesztése.” Megoldási javaslat ▪„A Közép – Tisza menti Roma napok (tolerancia napok) rendezvénysorozat megteremtése. Csökken a kirekesz-tettség érzése a hátrányos helyzetű csoportokban. A térségi LEADER napok szervezésével, a hagyományok felélesztésével az identitástudat erősödik től évente megjelenő egységes rendezvénykínálatot tartalmazó rendezvénynaptár, től a ennek turisztikai honlapon való megjelentetése. A térség kulturális hagyományait rendezvényeken bemutató szervezetek támogatása. Települési jellegen túlmutató közösségformáló identitástuda-tot erősítő rendezvények (10-12db/év) támogatása a tervezési időszakban folyamatosan.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A települési rendezvénykínálatának marketing alapú szervezésével a rendezvények összehangolása, egységes kínálatba fűzése. A roma kultúrkör hagyományainak és művészetének feltárása, a rendezvényekbe a roma ki-sebbség résztvételével és a roma népművelők bevonásával. A hagyományos népszokások, disznótori kántálás, citerás bálok, betlehemezés, a farsangi alakoskodás felélesztése.” Megoldási javaslat ▪„A térségi LEADER napok szervezésével,a hagyományok felélesztésével nő az identitástudat.Évente megjelenő egységes turisztikai kínálatot tartalmazó programfüzet től,2010-től a turisztikai honlapon való megjelenése.A térség kulturális hagyományait rendezvényeken bemutató szervezetek támogatása.Települési jellegen túlmutató rendezvények támogatása folyamatos” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A kulturális örökség felújításával, a beruházáshoz kapcsolatos tanulmányok, tervek készítése, kutatók, szakértők bevonásával. A helyi védelem alatt álló épületek külső belső helyreállítása és felújítása; az épületek és a kulturális értékek bemutatása; az előbbiekhez szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása; sétányok és gyalog-utak építése; a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatása. A településszerkezeten belüli, védelem alatt álló egységek, épületek és a kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása.” Megoldási javaslat ▪„A program végéig a beruházásra vonatkozó tanulmány alapján 2-3 épített örökség felújítása és funkcióval történő betelepítése. Az érintett településen legalább 1 db felújított építészeti örökség. A program végén a megújított zöldterületek 30%-os növekedése. A felújítással éríntett épületekbe a közösség számára hasznos funkciók betelepülése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

78 77 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

79 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/38 Kód: ÉA-95-GF-A-06 Sorszám: 1958 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztése, ifjúsági szálláshelyek fejle... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség települései közül Tiszapüspöki (szabad strand, üdülőterület, Ördökszekér ifjuságitábor) és Fegyvernek alapvető szolgáltatásokat nyújtó szálláshellyel rendelkezik. Tiszatenyőn és Kengyelen félkész vendégház van. Kiemelke-dő tulajdonság a hagyományos magyar vendéglátás, vendégszeretet. A Tisza menti települések, hangulatos, kedvező klímájú, falusias jellegű, magyaros szolgáltatásra, vendégszeretetre építő turisztikai potenciállal rendelkező természeti és építészeti értékei elhanyagoltak. A településekre a pihenés és hobbiturizmuson belül, a hiányos infrastruktúrájú vadász és horgász turizmus jellemző. Probléma/ lehetőség ▪A falusi turizmus továbbfejlesztésére alkalmas területek elhanyagoltak. A kevés számú és osztályon aluli szálláshelyek nem alkalmazkodtak az ide látogatók igényeihez, nem alakult ki a falusi turizmushoz szükséges infrastruktúra. A tiszai települések mindegyikén meghatározó a vízi- és horgászturizmus. Alternatív energiaforrások alkalmazása szálláshelyfejlesztésekben (napkollektor, szélkerék, földhő). Megoldási javaslat ▪Pihenés, hobbiturizmus igényeket kielégítő, többféle igényhez alkalmazkodó szálláshelyek fejlesztése, vállalkozók és civil szervezetek bevonásával az ingatlanok innovatív – az alternatív erőforrások felhasználásával -, fenntartható módon történő felújítása, korszerűsítése. ▪A tervezési időszak végére a férőhelyek száma összesen 30 darabbal nő Tiszapüspökin, Fegyverneken, Tiszabőn, Tiszatenyőn. A különböző igényekhez alkalmazkodó szálláshelyek (kemping, vendégház, falusi magánszállás-hely, minőségi szálláshelyek) növekedése a vendégkör bővülését, a vendégéjszakák számának növekedését eredményezi. A szálláshelyhez kapcsolódó munkahelyek száma 2013-ig 5-tel nő. ▪Az alternatív energia források felhasználásának növekedésével csökken a környezet terhelése, javul a környezet tudatosság.

80 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 70% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/38 Kód: ÉA-95-GF-A-06 Sorszám: 1958

81 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/38 Kód: ÉA-95-GF-7-01 Sorszám: 1954 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztése, ifjúsági szálláshelyek fejle... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség települései közül Fegyvernek alapvető szolgáltatásokat nyújtó szálláshellyel rendelkezik. Kiemelkedő tulajdonság a hagyományos magyar vendéglátás, vendégszeretet. A Tisza menti települések, hangulatos, kedvező klímájú, falusias jellegű, magyaros szolgáltatásra, vendégszeretetre építő turisztikai potenciállal rendelkező természeti és építészeti értékei elhanyagoltak. A településekre a pihenés és hobbiturizmuson belül, a hiá-nyos infrastruktúrájú vadász és horgász turizmus jellemző. Probléma/ lehetőség ▪A falusi turizmus továbbfejlesztésére alkalmas területek elhanyagoltak. A kevés számú és osztályon aluli szálláshelyek nem alkalmazkodtak az ide látogatók igényeihez, nem alakult ki a falusi turizmushoz szükséges infrastruktúra. A tiszai települések mindegyikén meghatározó a vízi- és horgászturizmus. Környezetbarát, környezetkímélő technológiák alkalmazása szálláshelyfejlesztéseknél Megoldási javaslat ▪Pihenés, hobbiturizmus igényeket kielégítő, többféle igényhez alkalmazkodó szálláshelyek fejlesztése, vállalkozók és civil szervezetek bevonásával az ingatlanok innovatív – az alternatív erőforrások felhasználásával -, fenntartható módon történő felújítása, korszerűsítése ▪A tervezési időszak végére a férőhelyek száma összesen 30 darabbal nő Tiszapüspökin, Fegyverneken, Tiszabőn, Tiszatenyőn. A különböző igényekhez alkalmazkodó szálláshelyek (kemping, vendégház, falusi magánszállás-hely, minőségi szálláshelyek) növekedése a vendégkör bővülését, a vendégéjszakák számának növekedését eredményezi. A szálláshelyhez kapcsolódó munkahelyek száma 2013-ig 5-tel nő. ▪Az alternatív energia források felhasználásának növekedésével csökken a környezet terhelése, javul a környezet tudatosság.Komplex:GF-7-02, GF-7-03, GF-7-04, alapjogcím: fejlesztés

82 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága69000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/38 Kód: ÉA-95-GF-7-01 Sorszám: 1954

83 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/38 Kód: ÉA-95-GF-B-02 Sorszám: 2353 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztése, ifjúsági szálláshelyek fejle... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség települései közül Tiszapüspöki (szabad strand, üdülőterület, Ördökszekér ifjuságitábor) és Fegyvernek alapvető szolgáltatásokat nyújtó szálláshellyel rendelkezik. Tiszatenyőn és Kengyelen félkész vendégház van. Kiemelkedő tulajdonság a hagyományos magyar vendéglátás, vendégszeretet. A Tisza menti települések, hangulatos, kedvező klímájú, falusias jellegű, magyaros szolgáltatásra, vendégszeretetre építő turisztikai potenciállal rendelkező természeti és építészeti értékei elhanyagoltak. A településekre a pihenés és hobbiturizmuson belül, Probléma/ lehetőség ▪A falusi turizmus továbbfejlesztésére alkalmas területek elhanyagoltak. A kevés számú és osztályon aluli szál-láshelyek nem alkalmazkodtak az ide látogatók igényeihez, nem alakult ki a falusi turizmushoz szükséges infrastruktúra. A tiszai települések mindegyikén meghatározó a vízi- és horgászturizmus. Alternatív energiaforrások alkalmazása szálláshelyfejlesztésekben (napkollektor, szélkerék, földhő). Megoldási javaslat ▪Pihenés, hobbiturizmus igényeket kielégítő, többféle igényhez alkalmazkodó szálláshelyek fejlesztése, vállalko-zók és civil szervezetek bevonásával az ingatlanok innovatív – az alternatív erőforrások felhasználásával -, fenn-tartható módon történő felújítása, korszerűsítése. ▪A tervezési időszak végére a férőhelyek száma összesen 30 darabbal nő Tiszapüspökin, Fegyverneken, Tiszabőn, Tiszatenyőn. A különböző igényekhez alkalmazkodó szálláshelyek (kemping, vendégház, falusi magánszállás-hely, minőségi szálláshelyek) növekedése a vendégkör bővülését, a vendégéjszakák számának növekedését eredményezi. A szálláshelyhez kapcsolódó munkahelyek száma 2013-ig 5-tel nő. ▪Az alternatív energia források felhasználásának növekedésével csökken a környezet terhelése, javul a környezet tudatosság.

84 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/38 Kód: ÉA-95-GF-B-02 Sorszám: 2353

85 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/38 Kód: ÉA-95-GF-A-07 Sorszám: 1956 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: Szálláshelyhez nem kötött minőségi szolgáltatások kialakítása a természeti, mezőgazdasági,... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A tradicionális múlttal rendelkező térségben, a Tisza valamint Holtágai közelsége miatt évszázados hagyományai vannak a turisztikai potenciált jelentő horgászatnak, vadászatnak, mindemellett évszázados hagyományai vannak a népi kézművességnek (fazekas, kosárfonó, kovács, csipkeverő). A térség értékes természetföldrajzi adottságokkal, területekkel, értékekkel és megújuló erőforrás készlettel rendelkezik. Feléledőben vannak a gasztronómiai hagyományokra épülő rendezvények. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatók száma alacsony, tevékenységük összehangolatlan. Probléma/ lehetőség ▪Potenciális adottság a Tisza közelsége, az erre alapozott szolgáltatások fejlesztése. A helyi népművészeti, néprajzi, kézműves étékek, a falusi élet, környezet és munkakultúra bemutatása. A tranzit és hobby turizmus meghatározó súlyú. Agroturizmusra, helyi vad-, és halállományra alapozható gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése. Horgász és Vizi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Kishajó kikötő, kerékpár kölcsönző, szabadtéri főző és tisztálkodó helyek hiánya. Megoldási javaslat ▪Táj konform, a meglévő hal- és vadállomány fenntartására, fejlesztésére alapozott, a térség települései és szervezetei által koordinált turizmus kialakítása. A termékekre és hagyományokra alapozott új szolgáltatások létrehozása, főként a gasztronómiai rendezvények színvonalának emelésével valamint a vízi és horgász turizmust támogató szolgáltatások infrastruktúrának megteremtésével. A Tisza part vízparti adottságokhoz kapcsolódó gyalog-utak, földutak, turizmusra alkalmas burkolt utak hálózatba foglalása. A településkultúrát, a táji és építészeti értékeket bemutató szolgáltatások kialakítása. ▪2-5 jellegzetes „Kárpát-medencei” ház megépítése és hozzájuk kapcsolódó attrakciók kialakításának támogatása. Az 5. év végére kiépül a fenntartható falusi- és agro- turizmus alapvető infrastruktúrája. Vendégfogadó képesség javul. Fácánnevelők létesítésével, vadetetők fejlesztésével fenntarthatóvá válik a genetikailag értékes vadállományra alapozott vadászturizmus. Aktív időtöltés lehetőségének megteremtése. Térségi arculat javul. Komplex üdülőkörzet kialakul Tiszapüspökiben. Térségi vonzerő nő.

86 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 70% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/38 Kód: ÉA-95-GF-A-07 Sorszám: 1956

87 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/38 Kód: ÉA-95-GF-7-02 Sorszám: 1955 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: Szálláshelyhez nem kötött minőségi szolgáltatások kialakítása a természeti, mezőgazdasági,... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A tradicionális múlttal rendelkező térségben, a Tisza valamint Holtágai közelsége miatt évszázados hagyományai vannak a turisztikai potenciált jelentő horgászatnak, vadászatnak, mindemellett évszázados hagyományai vannak a népi kézművességnek (fazekas, kosárfonó, kovács, csipkeverő). A térség értékes természetföldrajzi adottságokkal, területekkel, értékekkel és megújuló erőforrás készlettel rendelkezik. Feléledőben vannak a gasztronómiai hagyományokra épülő rendezvények. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatók száma alacsony, tevékenységük összehangolatlan. Probléma/ lehetőség ▪Potenciális adottság a Tisza közelsége, az erre alapozott szolgáltatások fejlesztése. A helyi népművészeti, néprajzi, kézműves étékek, a falusi élet, környezet és munkakultúra bemutatása. A tranzit és hobby turizmus meghatározó súlyú. Agroturizmusra, helyi vad-, és halállományra alapozható gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése. Horgász és Vizi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Kishajó kikötő, kerékpár kölcsönző, szabadtéri főző és tisztálkodó helyek hiánya. Megoldási javaslat ▪Táj konform, a meglévő hal- és vadállomány fenntartására, fejlesztésére alapozott, a térség települései és szervezetei által koordinált turizmus kialakítása. A termékekre és hagyományokra alapozott új szolgáltatások létrehozása, főként a gasztronómiai rendezvények színvonalának emelésével valamint a vízi és horgász turizmust támogató szolgáltatások infrastruktúrának megteremtésével. A Tisza part vízparti adottságokhoz kapcsolódó gyalog-utak, földutak, turizmusra alkalmas burkolt utak hálózatba foglalása. A településkultúrát, a táji és építészeti értékeket bemutató szolgáltatások kialakítása. A Kárpát-medence egyes régióihoz, népcsoportjaihoz szorosan kötődő jellegzetes ornamentikájú épületek kialakítása. ▪2-5 jellegzetes „Kárpát-medencei” ház megépítése, vagy meglévő átalakítása és hozzájuk kapcsolódó attrakciók kialakításaának támogatása. Az 5. év végé-re kiépül a fenntartható falusi- és agro- turizmus alapvető infrastruktúrája. Vendégfogadó képesség javul.Aktív időtöltés lehetőségének megteremtése. Térségi arculat javul. Komplexitás:GF-7-04, GF-7-03,GF-7-01, alapjogcím: váll. alapú fejlesztés

88 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/38 Kód: ÉA-95-GF-7-02 Sorszám: 1955

89 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/38 Kód: ÉA-95-GF-A-08 Sorszám: 2341 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: A térségben található vonzerők összehangolt bemutatása egységes térségi kínálatának megter... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A tervezési terület településein éves szinten zömében helyi jelentőségű rendezvény van. A térségben 23 db zömmel önkormányzati tulajdonú helyi építészeti örökség található, melyek nagy része turisztikai szempontból kihasználatlan. A települések határát km hosszú szakaszon határoló Tisza és holtág rendszere meghatározó tájképi elem, mely kitűnő alapja a horgász-, vadász-, turizmusnak. Tiszapüspöki kiemelendő természet védelmi és üdülőterület, a szabad strand üzemeltető az önkormányzat. A Tisza-tó közelségéből eredően jellemző szezoná Probléma/ lehetőség ▪A szervezet idegenforgalom és egységes marketing hiánya valamint az összehangolatlan programkínálat miatt, kihasználatlan az alföldi táj és a települések turisztikai vonzereje. A kialakult kínálat nem alkalmazkodik a jelentős tranzitforgalomból származó potenciális lehetőségekhez. Pihenés hobbiturizmus igénylőinek a települések rekreációs területei alkalmasak. Megoldási javaslat ▪A tervezési terület természeti, történelmi, kulturális stb.,a turisztikában érintett szereplők(vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok) közös részt véttel idegenforgalmi vonzerőt bemutató egységes, népszerűsítő kiadványok megjelentetése, terjesztése. ▪A LEADER közösség tagjait bemutató, egységes információs pontok kialakítása. A térség vonzerejét bemutató 2009-től évente megjelenő 1 rendezvénynaptár, 1 turisztikai célú honlap (2010-től), egységes adatbázissal, vala-mint a már meglévő rendezvények továbbfejlesztésével egységes térségi attrakció, mellyel a teljes turisztikai potenciál erősödik.

90 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága27000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/38 Kód: ÉA-95-GF-A-08 Sorszám: 2341

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/38 Kód: ÉA-95-GF-1-04 Sorszám: 2178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva Intézkedés: A térségben található vonzerők összehangolt bemutatása egységes térségi kínálatának megter... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A tervezési terület településein éves szinten zömében helyi jelentőségű rendezvény van. A térségben 23 db helyi építészeti örökség található, melyek nagy része turisztikai szempontból kihasználatlan. A települések határát km hosszú szakaszon határoló Tisza és holtág rendszere meghatározó tájképi elem, mely kitűnő alapja a horgász-, vadász-, turizmusnak. Tiszapüspöki kiemelendő természet védelmi és üdülőterület, a szabad strand üzemeltető az önkormányzat. A Tisza-tó közelségéből eredően jellemző szezonális tranzitforgalom Fegyverneket érinti. A Vásárhelyi terv fejlesztései Tiszabőt közvetlenül, Fegyverneket közvetve érinti. Probléma/ lehetőség ▪A szervezet idegenforgalom és egységes marketing hiánya valamint az összehangolatlan programkínálat miatt, kihasználatlan az alföldi táj és a települések turisztikai vonzereje. A kialakult kínálat nem alkalmazkodik a jelentős tranzitforgalomból származó potenciális lehetőségekhez. Pihenés hobbiturizmus igénylőinek a települések rekreációs területei alkalmasak. Megoldási javaslat ▪A tervezési terület természeti, történelmi, kulturális stb.,a turisztikában érintett szereplők(vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok) közös részt véttel idegenforgalmi vonzerőt bemutató egységes, népszerűsítő kiadványok megjelentetése, terjesztése. Népszerűsítő, előadások, tanfolyamok, klubok támogatása. A térség kínálat bemutató egységes információs honlap és pont kialakítása. Az elszigetelt települési rendezvények egységes rendezvénysorozattá fűzése. ▪A LEADER közösség tagjait bemutató, egységes információs pontok kialakítása. A térség vonzerejét bemutató 2009-től évente megjelenő 1 rendezvénynaptár, 1 turisztikai célú honlap (2010-től), egységes adatbázissal, vala-mint a már meglévő rendezvények továbbfejlesztésével egységes térségi attrakció, mellyel a teljes turisztikai potenciál erősödik.

92 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3324 EUR 3800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 80% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/38 Kód: ÉA-95-GF-1-04 Sorszám: 2178

93 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-13 Sorszám: 2409 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turi... Intézkedés: Közösségi terek létrehozása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések mindegyike rendelkezik a közösségi élet gyakorlására alkalmas helyszínnel. Ezek az épületek és egyéb ingatlanok önkormányzati tulajdonban vannak, melyek nagy részét különféle civil egyesületek használják. Tiszapüspökiben egy helyi civil szervezet üzemelteti a művelődési központot. A térségben 7 db sport, 1 db kulturális, 16 szabadidős egyesület működik, melyek egyre inkább megmozgatják a lakosságot a különböző rendezvények által. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő rossz műszaki és technológia feltétekkel működő közösségi terek nem felelnek meg a működő civil szervezet igényeinek. A településeken lévő zöldterületek, településközpontok elhanyagoltak, nem alkalmasak a rekreációs célú igények kielégítésére. Tiszatenyő kivételével nincs az elvárásoknak megfelelő közösségi tér a színvonalas rendezvények megtartásához.A meglévő piacok rendezetlenek, műszaki infrastruktúrájuk nem megfelelő. Megoldási javaslat ▪A funkcióját vesztett épületek és egyéb ingatlanok felhasználásával új közösségi terek kialakítása, valamint a már működő közösségi terek fejlesztésének támogatása a települési önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Közösségi terekhez kapcsoltan információs pontok kialakítása, külső közösségi terek fejlesztése. A rekreációs célú közparkok felújítása, utcabútorok, zöldfelületek növelésével. ▪A felújított és újonnan létrejövő közösségi terek használatával, a megvalósulást követő 1-2 éven belül legalább 3-4 új közösség, csoport jön létre melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a helyi identitástudat fejlődéséhez is. A civil szervezek által lebonyolított rendezvények számát illetően 20%-os növekedésre számítunk a projekt elindítását követő harmadik évtől. A hiányzó, vagy nem megfelelő színvonalú elárusító helyek, piacterek kialakítása, fejlesztése, a tervezési időszak végéig várhatóan 4 településen. A rendezett településképek és a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak, növelve ezzel a térség összetartozását.

94 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-13 Sorszám: 2409

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/38 Kód: ÉA-95-SzF-4-03 Sorszám: 2421 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turi... Intézkedés: Közösségi terek létrehozása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések mindegyike rendelkezik a közösségi élet gyakorlására alkalmas épületen belüli vagy kültéri helyszínnel. Ezek az épületek és egyéb ingatlanok önkormányzati tulajdonban vannak, melyek nagy részét különféle civil egyesületek használják. Tiszapüspökiben egy helyi civil szervezet üzemelteti a művelődési központot. A térségben 7 db sport, 1 db kulturális, 16 szabadidős egyesület működik, melyek egyre inkább megmozgatják a lakosságot a különböző rendezvények által. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő rossz műszaki és technológia feltétekkel működő közösségi terek nem felelnek meg a működő civil szervezet igényeinek. A településeken lévő zöldterületek, településközpontok elhanyagoltak, nem alkalmasak a rekreációs célú igények kielégítésére. Tiszatenyő kivételével nincs az elvárásoknak megfelelő közösségi tér a színvonalas rendezvények megtartásához.A meglévő piacok rendezetlenek, műszaki infrastruktúrájuk nem megfelelő. Megoldási javaslat ▪A létrehozott közösségi tereken térségi kultúrális rendezvénysorozat, falunapok, szakmai információs napok szervezése. ▪A felújított és újonnan létrejövő közösségi terek használatával,a megvalósulást követő 1-2 éven belül legalább 3-4 új közösség,csoport jön létre melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a helyi identitástudat fejlődéséhez is.A civil szervezek által lebonyolított rendezvények számát illetően 20%-os növekedésre számítunk a projekt elindítását követő 3 évtől.A hiányzó,vagy nem megfelelő színvonalú elárusító helyek,piacterek kialakítása,fejlesztése,a tervezési időszak végéig várhatóan 4településen.A rendezett településképek és a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak,növelve ezzel a térség összetartozását.

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/38 Kód: ÉA-95-SzF-4-03 Sorszám: 2421

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-11 Sorszám: 2425 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turi... Intézkedés: Közösségi terek létrehozása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések mindegyike rendelkezik a közösségi élet gyakorlására alkalmas helyszínnel. Ezek az épületek és egyéb ingatlanok önkormányzati tulajdonban vannak, melyek nagy részét különféle civil egyesületek használják. Tiszapüspökiben egy helyi civil szervezet üzemelteti a művelődési központot. A HH településeken 5 db sport, 12 szabadidős egyesület működik, melyek egyre inkább megmozgatják a lakosságot a különböző rendezvények által. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő, kultúrális szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek rossz műszaki és technológia feltétekkel működnek, nem felelnek meg a civil szervezetek igényeinek. Megoldási javaslat ▪A funkcióját vesztett kultúrális szabadidő eltöltésére alkalmas épületek és egyéb ingatlanok felhasználásával új közösségi terek kialakítása, valamint a már működő közösségi terek fejlesztésének támogatása a települési önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. ▪A felújított és újonnan létrejövő közösségi terek használatával, a megvalósulást követő 1-2 éven belül legalább 3-4 új közösség, csoport jön létre melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a helyi identitástudat fejlődéséhez is. A civil szervezek által lebonyolított sport és szabadidős rendezvények számát illetően 20%-os növekedésre számítunk a projekt elindítását követő harmadik évtől. A szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak, növelve ezzel a térség összetartozását.

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-11 Sorszám: 2425

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-12 Sorszám: 2426 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turi... Intézkedés: Közösségi terek létrehozása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések mindegyike rendelkezik a közösségi élet gyakorlására alkalmas épületen belüli vagy kültéri hely-színnel. Ezek az épületek és egyéb ingatlanok önkormányzati tulajdonban vannak, melyek nagy részét különféle civil egyesületek használják. A térségben nem hátrányos településeken 2 db sport, 1 db kulturális, 4 szabadidős egyesület szervezet működik, melyek egyre inkább megmozgatják a lakosságot a különböző rendezvények által. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő rossz műszaki és technológia feltétekkel működő közösségi terek nem felelnek meg a működő civil szervezet igényeinek.Nincs az elvárásoknak megfelelő helyszín a színvonalas rendezvények megtartásához. Megoldási javaslat ▪A funkcióját vesztett épületek és egyéb ingatlanok felhasználásával új közösségi terek kialakítása, valamint a már működő közösségi terek fejlesztésének támogatása a települési önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Közösségi terekhez kapcsoltan információs pontok kialakítása. ▪A felújított és újonnan létrejövő közösségi terek használatával, a megvalósulást követő 1-2 éven belül legalább 3-4 új közösség, csoport jön létre melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a helyi identitástudat fejlődéséhez is. A civil szervezek által lebonyolított rendezvények számát illetően 20%-os növekedésre számítunk a projekt elindítását követő harmadik évtől.A rendezett településképek és a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak, növelve ezzel a térség összetartozását.

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-12 Sorszám: 2426

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-14 Sorszám: 2417 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turi... Intézkedés: Épített örökség megóvása, funkcióval való ellátása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A közösség területén 23 db helyi jelentőségű építészeti örökség található, melyből országos jelentőségű 1 db. 5 db kastély és kúria van a területen, melyből 1 fővállalkozói, 4 önkormányzati tulajdonú. Probléma/ lehetőség ▪A tulajdonosok nem rendelkeznek elegendő saját forrással építészeti örökségük, kulturális és természeti értékeik, illetve vagyontárgyaik megóvásához és fejlesztéséhez. Az épített örökségen kívül a települések természeti értékei, illetve a kapcsolódó zöld területek szintén meglehetősen elhanyagoltak, és jelentségük egyre csökken a helyi közösségek szemében. Megoldási javaslat ▪A kulturális örökség felújításával, a beruházáshoz kapcsolatos tanulmányok, tervek készítése, kutatók, szakértők bevonásával. A helyi védelem alatt álló épületek külső belső helyreállítása és felújítása; az épületek és a kulturális értékek bemutatása; az előbbiekhez szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása; sétányok és gyalog-utak építése; a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatása. A településszerkezeten belüli, védelem alatt álló egységek, épületek és a kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása. ▪A program végéig a beruházásra vonatkozó tanulmány alapján 2-3 épített örökség felújítása és funkcióval történő betelepítése. Az érintett településen legalább 1 db felújított építészeti örökség. A program végén a megújított zöldterületek 30%-os növekedése. A felújítással éríntett épületekbe a közösség számára hasznos funkciók betelepülése.

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/38 Kód: ÉA-95-SzF-A-14 Sorszám: 2417

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/38 Kód: ÉA-95-GF-2-01 Sorszám: 1451 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: A térségben megtermelt termékek feldolgozottsági fokának növelése kisléptékű beruházások s... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A tervezési területen ha szántó, 2185 ha gyep, rét, 2292 ha erdő, 340 ha halastó található. Mg szektor foglalkoztatottsága 758 fő, 2 db szakképző intézmény 42 mg-i vállalkozás. Törökszentmiklós, Kengyelen élelmi-szeripari feldolgozóüzem. Jó termőképességű termőföldre alapozott, hagyománnyal rendelkező zöldség-, gyü-mölcs termesztés. Gazdag megújuló erőforrás készlet (termálvíz, szél, nap). Az állatférőhelyek valamint állattartásra alapozott termelés a piaci lehetőségek szűkülése miatt veszített jelentőségéből. Probléma/ lehetőség ▪Hiányoznak az összehangolt, termelői együttműködésen alapuló élelmiszer feldolgozó kisüzemek, melynek eredményeként alacsony a termékek feldolgozottsági foka, mely nem teszi lehetővé a piaci lehetőségek kihasználását. Megújuló erőforrások kihasználásával versenyképesebb üzemek létrehozása. Megoldási javaslat ▪A tervezési területen a mg-i termelők bevonásával az alapanyag termelés, feldolgozás, csomagolás és értékesítés összhangjának megteremtése. Minőségi helyi termék előállítása érdekében EU konform, termékpályás szövetke-zetek létrehozása, új feldolgozók kialakításával, Örményesen, Kuncsorbán, Kengyelen.Minden olyan gép támogatása, amely nem szerepel az ÚMVP által kiadott gépkatalógusban. ▪Helyben előállított,jellegzetes termék előállítása érdekében,ősszehangolt,feldolgozó élelmiszeripar kialakítása,amely a piaci háttér és információs rendszer kiépítésével lehetővé teszi a helyben előállított mezőgazdasági termények,termékek jelentős hányadának feldolgozását,piacra jutását és az értékesítést.Csökkenő mértékű fosszilis energiafelhasználás az alternatív energiaforrások bevonásával.Az 5.év végéig minimum 2-3 új előállított minőségi,eredetvédelemmel ellátott helyi(bio)termék.A kézimunkaerő igényes feldolgozó rendszer kialakításával,10 új munkahely létrehozása, az 5.év végére.Nő az alacsonyan képzett,hátrányos h. társ-i réteg fogl.

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/38 Kód: ÉA-95-GF-2-01 Sorszám: 1451

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/38 Kód: ÉA-95-GF-A-02 Sorszám: 2182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: A térségben megtermelt termékek feldolgozottsági fokának növelése kisléptékű beruházások s... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A tervezési területen ha szántó, 2185 ha gyep, rét, 2292 ha erdő, 340 ha halastó található. Mg szektor foglalkoztatottsága 758 fő, 2 db szakképző intézmény 42 mg-i vállalkozás. Törökszentmiklós, Kengyelen élelmiszeripari feldolgozóüzem. Jó termőképességű termőföldre alapozott, hagyománnyal rendelkező zöldség-, gyümölcs termesztés. Gazdag megújuló erőforrás készlet (termálvíz, szél, nap). Az állatférőhelyek valamint állattartásra alapozott termelés a piaci lehetőségek szűkülése miatt veszített jelentőségéből. Probléma/ lehetőség ▪Hiányoznak az összehangolt, termelői együttműködésen alapuló élelmiszer feldolgozó kisüzemek, melynek eredményeként alacsony a termékek feldolgozottsági foka, mely nem teszi lehetővé a piaci lehetőségek kihasz-nálását. Megújuló erőforrások kihasználásával versenyképesebb üzemek létrehozása. Megoldási javaslat ▪A tervezési területen a mg-i termelők bevonásával az alapanyag termelés, feldolgozás, csomagolás és értékesítés összhangjának megteremtése. Minőségi helyi termék előállítása érdekében EU konform, termékpályás szövetke-zetek létrehozása, új feldolgozók kialakításával, Fegyverneken, Örményesen, Kuncsorbán, Kengyelen. ▪Összehangolt, feldolgozó élelmiszeripar kialakítása, amely a piaci háttér és információs rendszer kiépítésével lehetővé teszi a helyben előállított mezőgazdasági termények, termékek jelentős hányadának feldolgozását, piacra jutását és az értékesítést. Csökkenő mértékű fosszilis energiafelhasználás az alternatív energiaforrások bevonásával. Az 5. év végéig minimum 2-3 új előállított minőségi, eredetvédelemmel ellátott helyi (bio) termék (aszalt gyümölcs, takarmány, hal és tejtermék). A kézimunkaerő igényes feldolgozó rendszer kialakításával, 10 új munkahely létrehozása, az 5. év végére. Nő az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű társadalmi réteg foglalkoztatottsági szintje.

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termékek értéknövelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/38 Kód: ÉA-95-GF-A-02 Sorszám: 2182

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/38 Kód: ÉA-95-GF-B-01 Sorszám: 2183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: A térségben megtermelt termékek feldolgozottsági fokának növelése kisléptékű beruházások s... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A tervezési területen ha szántó, 2185 ha gyep, rét, 2292 ha erdő, 340 ha halastó található. Mg szektor foglalkoztatottsága 758 fő, 2 db szakképző intézmény 42 mg-i vállalkozás. Törökszentmiklós, Kengyelen élelmiszeripari feldolgozóüzem. Jó termőképességű termőföldre alapozott, hagyománnyal rendelkező zöldség-, gyümölcs termesztés. Gazdag megújuló erőforrás készlet (termálvíz, szél, nap). Az állatférőhelyek valamint állattartásra alapozott termelés a piaci lehetőségek szűkülése miatt veszített jelentőségéből. Probléma/ lehetőség ▪Hiányoznak az összehangolt, termelői együttműködésen alapuló élelmiszer feldolgozó kisüzemek, melynek eredményeként alacsony a termékek feldolgozottsági foka, mely nem teszi lehetővé a piaci lehetőségek kihasz-nálását. Megújuló erőforrások kihasználásával versenyképesebb üzemek létrehozása. Megoldási javaslat ▪A tervezési területen a mg-i termelők bevonásával az alapanyag termelés, feldolgozás, csomagolás és értékesítés összhangjának megteremtése. Minőségi helyi termék előállítása érdekében EU konform, termékpályás szövetke-zetek létrehozása, új feldolgozók kialakításával, Fegyverneken, Örményesen, Kuncsorbán, Kengyelen. ▪Összehangolt, feldolgozó élelmiszeripar kialakítása, amely a piaci háttér és információs rendszer kiépítésével lehetővé teszi a helyben előállított mezőgazdasági termények, termékek jelentős hányadának feldolgozását, piacra jutását és az értékesítést. Csökkenő mértékű fosszilis energiafelhasználás az alternatív energiaforrások bevonásával. Az 5. év végéig minimum 2-3 új előállított minőségi, eredetvédelemmel ellátott helyi (bio) termék (aszalt gyümölcs, takarmány, hal és tejtermék). A kézimunkaerő igényes feldolgozó rendszer kialakításával, 10 új munkahely létrehozása, az 5. év végére. Nő az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű társadalmi réteg foglalkoztatottsági szintje.

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/38 Kód: ÉA-95-GF-B-01 Sorszám: 2183

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/38 Kód: ÉA-95-GF-1-02 Sorszám: 1457 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: Helyi termékek piacra jutásának elősegítése oly módon, hogy az új termelői csoportosulások... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az összességében ha szántóra, 340 ha halastóra (Tiszabőn, Fegyverneken, Kengyelen) alapozott mg. szektor foglalkoztatottsága 758 fő. 2 db szakképző intézmény Törökszentmiklóson, Fegyverneken és 42 mg-i vállalkozás van. Értékes mezőgazdasági területeken, hagyománnyal rendelkező zöldség, - gyümölcstermesztés, az erős, nagy múltú mg. szakképzésre alapozva. A térség tonna gabonatároló kapacitással rendelkezik, amely ezer Ha terület vetésére alkalmas, ami az ország gabona vetésterületének 10%-át jelenti. Probléma/ lehetőség ▪A termékek alacsony feldolgozottsági szintjéből, és a szükséges feldolgozó kapacitások hiányából eredően, a piaci értékesítés szervezetlen. A térség nagy tároló kapacitással rendelkezik, és az alföld egyik legjelentősebb gabonaőrlője itt található. Az egységes értékesítési ösztönzők hiányában a piacra jutás nehézkes. Megoldási javaslat ▪Termelői kapacitások felkutatásával és összehangolásával, egységes marketing (védjegy, hirdetés stb.) tevékenységgel, helyi eredetvédelemmel ellátott új termék és termelői csoport létrehozása. ▪A teljes termékpálya kialakításával és egységes marketing megvalósulásával 2-3 új, hely, eredetvédelemmel ellátott, kézimunkaerő igényes termék piaci bevezetése. A kézimunkaerő igényes folyamatok kialakításával a foglalkoztatottság szintje, a kapcsolódó ágazatokban a bevezetést követő 5. évben összességében 20%-kal növekszik.

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% % 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/38 Kód: ÉA-95-GF-1-02 Sorszám: 1457

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/38 Kód: ÉA-95-GF-A-05 Sorszám: 2261 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: Helyi termékek piacra jutásának elősegítése oly módon, hogy az új termelői csoportosulások... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az összességében ha szántóra, 340 ha halastóra (Tiszabőn, Fegyverneken, Kengyelen) alapozott mg. szektor foglalkoztatottsága 758 fő. 2 db szakképző intézmény Törökszentmiklóson, Fegyverneken és 42 mg-i vállalkozás van. Értékes mezőgazdasági területeken, hagyománnyal rendelkező zöldség, - gyümölcstermesztés, az erős, nagy múltú mg. szakképzésre alapozva. A térség tonna gabonatároló kapacitással rendelkezik, amely ezer Ha terület vetésére alkalmas, ami az ország gabona vetésterületének 10%-át jelenti. Probléma/ lehetőség ▪A termékek alacsony feldolgozottsági szintjéből, és a szükséges feldolgozó kapacitások hiányából eredően, a piaci értékesítés szervezetlen. A térség nagy tároló kapacitással rendelkezik, és az alföld egyik legjelentősebb gabonaőrlője itt található. Az egységes értékesítési ösztönzők hiányában a piacra jutás nehézkes. Megoldási javaslat ▪Termelői kapacitások felkutatásával és összehangolásával, egységes marketing (védjegy, hirdetés stb.) tevékenységgel, helyi eredetvédelemmel ellátott új termék és termelői csoport létrehozása. ▪A teljes termékpálya kialakításával és egységes marketing megvalósulásával 2-3 új, hely, eredetvédelemmel ellátott, kézimunkaerő igényes termék piaci bevezetése. A kézimunkaerő igényes folyamatok kialakításával a foglalkoztatottság szintje, a kapcsolódó ágazatokban a bevezetést követő 5. évben összességében 20%-kal növekszik.

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/38 Kód: ÉA-95-GF-A-05 Sorszám: 2261

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/38 Kód: ÉA-95-GF-1-01 Sorszám: 1456 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: Helyi adottságokra alapozott termelési szerkezet kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A tervezési területen ha szántó, 2185 ha gyep, rét, 2292 ha erdő, 340 ha halastó található. Mg szektor foglalkoztatottsága 758 fő, 2 db szakképző intézmény 42 mg-i vállalkozás. Törökszentmiklós, Kengyelen élelmi-szeripari feldolgozóüzem. Gazdag megújuló erőforrás készlet (termálvíz Co, szél 4-6 km/h, nap 2200 óra/év). Az állatférőhelyek valamint állattartásra alapozott termelés a piaci lehetőségek szűkülése miatt veszített jelentőségéből. A piaci viszonyok átalakulása miatt meghatározó ágazattá vált a gabonatermelés. Probléma/ lehetőség ▪Az állattartás háttérbe szorult, az infrastruktúra elhasználódott. Elhanyagolt gyümölcs ültetvények. Az erdők aránya alacsony, azok hasznosítása nem megfelelő. Lehetőség, a háttérbe szoruló, jó termőképességű termőföldre alapozott, zöldség-,gyümölcs- termesztés újraindítása ha öntözési potenciál. Megoldási javaslat ▪Éghajlati változásokat –szárazságot- jobban tűrő, azokhoz jobban alkalmazkodó növényfajok termesztése, minő-ségi gabonanövények előállítása, bio-termesztés elterjesztése növénytermesztő vállalkozások körében. Öntözési potenciál kihasználása konzervipari növények előállítása és intenzív zöldségtermesztési hagyományok újraélesztése a termelői összefogásra alapozva. Hagyományos magyar állatfajták (mangalica, szürke marha, racka juh) tenyésztésének elterjesztése zömmel őstermelők körében a helyben megtermelt takarmányokra és feldolgozó kapacitásra (Surjány Hús Kft, Kengyel vágóhíd) alapozva. A kedvezőtlen adottságú termőföldeken fásítási prog-ramok indítása (Alföld fásítás), alternatív energiaforrás előállítása érdekében. ▪Hagyományos állatfajtákra alapozott tenyésztés elterjedése. Gyümölcs, zöldségtermesztés területe 20 %-al növekszik. 2-3 db helyi védjeggyel ellátott termék piaci bevezetése.

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% % 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/38 Kód: ÉA-95-GF-1-01 Sorszám: 1456

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/38 Kód: ÉA-95-GF-A-01 Sorszám: 2270 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együtt... Intézkedés: Helyi adottságokra alapozott termelési szerkezet kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A tervezési területen ha szántó, 2185 ha gyep, rét, 2292 ha erdő, 340 ha halastó található. Mg szektor foglalkoztatottsága 758 fő, 2 db szakképző intézmény 42 mg-i vállalkozás. Törökszentmiklós, Kengyelen élelmi-szeripari feldolgozóüzem. Gazdag megújuló erőforrás készlet (termálvíz Co, szél 4-6 km/h, nap 2200 óra/év). Az állatférőhelyek valamint állattartásra alapozott termelés a piaci lehetőségek szűkülése miatt veszített jelentőségéből. A piaci viszonyok átalakulása miatt meghatározó ágazattá vált a gabonatermelés. Probléma/ lehetőség ▪Az állattartás háttérbe szorult, az infrastruktúra elhasználódott. Elhanyagolt gyümölcs ültetvények. Az erdők aránya alacsony, azok hasznosítása nem megfelelő. Lehetőség, a háttérbe szoruló, jó termőképességű termőföld-re alapozott, zöldség-,gyümölcs- termesztés újraindítása ha öntözési potenciál. Megoldási javaslat ▪Éghajlati változásokat –szárazságot- jobban tűrő, azokhoz jobban alkalmazkodó növényfajok termesztése, minő-ségi gabonanövények előállítása, bio-termesztés elterjesztése növénytermesztő vállalkozások körében. Öntözési potenciál kihasználása konzervipari növények előállítása és intenzív zöldségtermesztési hagyományok újraélesz-tése a termelői összefogásra alapozva. Hagyományos magyar állatfajták (mangalica, szürke marha, racka juh) tenyésztésének elterjesztése zömmel őstermelők körében a helyben megtermelt takarmányokra és feldolgozó kapacitásra (Surjány Hús Kft, Kengyel vágóhíd) alapozva. A kedvezőtlen adottságú termőföldeken fásítási prog-ramok indítása (Alföld fásítás), alternatív energiaforrás előállítása érdekében. ▪Hagyományos állatfajtákra alapozott tenyésztés elterjedése. Az erdősültség a program lezárását követő 5. évre 12 %-al nő. Gyümölcs, zöldségtermesztés területe 20 % -al növekszik. 2-3 db helyi védjeggyel ellátott termék piaci bevezetése.

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/38 Kód: ÉA-95-GF-A-01 Sorszám: 2270

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/38 Kód: ÉA-95-GF-3-01 Sorszám: 2758 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kap... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A 8. általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (26%). Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (2,2%) harmada az országos-nak. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 12,81%, alacsony a vállalkozói aktivitás, a problémák halmozottan jelen vannak Tiszabőn és Tiszapüspökin. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 5 non-profit szervezet folytat. Probléma/ lehetőség ▪Jól kiépített alapfokú oktatási és szociális intézményrendszer ellenére, a roma lakosság képzettségi szintje az átlagosnál alacsonyabb, közöttük több a munkanélküli a 3 legérintettebb településen. A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek számának növekedése. Megoldási javaslat ▪Helyi civil szervezetek, oktatási- és szociális intézmények bevonásával foglalkoztatást, életvitelt, társadalmi beilleszkedést és bűnmegelőzést segítő programok, képzések szervezése, a roma népesség valamint munkaerő piaci igények figyelembevételével Tiszabőn, Tiszapüspökin. Empátia és az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia erősítése, konfliktuskezelés. Stratégiák, viselkedésváltozás ösztönzése az agreszszív viselkedés háttérbe szorításával a 3 érintett településen. ▪Csökken az alacsonyan képzettek és munkanélküliek és 15%-kal nő az életképes roma vállalkozások száma. Növekszik a roma lakosság társadalmi beilleszkedésének és önfenntartásának esélye.

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/38 Kód: ÉA-95-GF-3-01 Sorszám: 2758

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/38 Kód: ÉA-95-GF-3-02 Sorszám: 2769 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kap... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A 8. általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (34%) jelentősen meghaladja az országos átlagot (26%). Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (5,2%) harmada az országosnak. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 7,58%, alacsony a vállalkozói aktivitás. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 2 non-profit szervezet folytat, szociális ellátást 2 szervezet biztosít. Probléma/ lehetőség ▪Jól kiépített alapfokú oktatási és szociális intézményrendszer ellenére, a roma lakosság képzettségi szintje az átlagosnál alacsonyabb, közöttük több a munkanélküli a 3 legérintettebb településen. A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek számának növekedése. Megoldási javaslat ▪Helyi civil szervezetek, oktatási- és szociális intézmények bevonásával foglalkoztatást, életvitelt, társadalmi beilleszkedést és bűnmegelőzést segítő programok, képzések szervezése, a roma népesség valamint munkaerő piaci igények figyelembevételével Fegyverneken. Empátia és az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia erősítése, konfliktuskezelés. Stratégiák, viselkedésváltozás ösztönzése az agresz-szív viselkedés háttérbe szorításával a 3 érintett településen. ▪Csökken az alacsonyan képzettek és munkanélküliek és 15%-kal nő az életképes roma vállalkozások száma. Növekszik a roma lakosság társadalmi beilleszkedésének és önfenntartásának esélye.

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/38 Kód: ÉA-95-GF-3-02 Sorszám: 2769

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/38 Kód: ÉA-95-GF-7-03 Sorszám: 1469 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással kapcsolatos, foglalkoztatási cé... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A területen 464 mikró- és kisvállalkozás működik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 11,6%, a munkanélküliség magas (9,61%), alacsony a vállalkozói aktivitás, a problémák halmozottan jelen vannak Tiszabőn és Tiszapüspökin. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 7 non-profit szervezet folytat, szociális ellátást 2 szervezet biztosít, mely lefedi a tervezési terület egészét. Probléma/ lehetőség ▪A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek száma növekszik. Az infokumunikációs technológia nem elterjedt, a tulajdonos és menedzsment nem vált szét. A vállalkozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Az új technológiák elterjedése lassú. Megoldási javaslat ▪Helyi termékek előállításához, népszerűsítéséhez és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven-déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. LEADER fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó képzések, előadások rendszeres szervezése. Az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében. ▪2009-től, évente 3-4 előadás, képzés. A területen 3 új működőképes vállalkozás indítása.Komplexitás: GF-7-01, GF-7-02, GF-7-04, alapjogcím: képzés

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/38 Kód: ÉA-95-GF-7-03 Sorszám: 1469

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/38 Kód: ÉA-95-GF-7-04 Sorszám: 2688 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással kapcsolatos, foglalkoztatási cé... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A területen 464 mikró- és kisvállalkozás működik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 11,6%, a munkanélküliség magas (9,61%), alacsony a vállalkozói aktivitás, a problémák halmozottan jelen vannak Tiszabőn és Tiszapüspökin. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 7 non-profit szervezet folytat, szociális ellátást 2 szervezet biztosít, mely lefedi a tervezési terület egészét. Probléma/ lehetőség ▪A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek száma növekszik. Az infokumunikációs technológia nem elterjedt, a tulajdonos és menedzsment nem vált szét. A vállalkozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Az új technológiák elterjedése lassú. Megoldási javaslat ▪Helyi termékek előállításához, népszerűsítéséhez és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven-déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. LEADER fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó képzések, előadások rendszeres szervezése. Az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében. ▪2009-től, évente 2-3 előadás, képzés. A területen 1 új működőképes vállalkozás indítása.Komplexitás:GF-7-01, GF-7-02, GF alapjogcím:képzés

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/38 Kód: ÉA-95-GF-7-04 Sorszám: 2688

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/38 Kód: ÉA-95-GF-A-09 Sorszám: 2706 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással kapcsolatos, foglalkoztatási cé... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A területen 464 mikró- és kisvállalkozás működik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 11,6%, a munkanélküliség magas (9,61%), alacsony a vállalkozói aktivitás, a problémák halmozottan jelen vannak Tiszabőn és Tiszapüspökin. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 7 non-profit szervezet folytat, szociális ellátást 2 szervezet biztosít, mely lefedi a tervezési terület egészét. Probléma/ lehetőség ▪A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek száma növekszik. Az infokumunikációs technológia nem elterjedt, a tulajdonos és menedzsment nem vált szét. A vállalkozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Az új technológiák elterjedése lassú. Megoldási javaslat ▪IKT eszközök és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven- déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. Képzések, előadások rendszeres szervezése az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében. ▪2009-től, évente 5-8 előadás, képzés. A területen 5 új működőképes vállalkozás indítása.

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Képzés és tájékoztatás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/38 Kód: ÉA-95-GF-A-09 Sorszám: 2706

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/38 Kód: ÉA-95-GF-A-10 Sorszám: 2711 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással kapcsolatos, foglalkoztatási cé... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A területen 464 mikró- és kisvállalkozás működik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 11,6%, a munkanélküliség magas (9,61%), alacsony a vállalkozói aktivitás, a problémák halmozottan jelen vannak Tiszabőn és Tiszapüspökin. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 7 non-profit szervezet folytat, szociális ellátást 2 szervezet biztosít, mely lefedi a tervezési terület egészét. Probléma/ lehetőség ▪A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek száma növekszik. Az infokumunikációs technológia nem elterjedt, a tulajdonos és menedzsment nem vált szét. A vállalkozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Az új technológiák elterjedése lassú. Megoldási javaslat ▪IKT eszközök és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven- déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. Képzések, előadások rendszeres szervezése az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében. ▪2009-től, évente 5-8 előadás, képzés. A területen 5 új működőképes vállalkozás indítása.

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Képzés és tájékoztatás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/38 Kód: ÉA-95-GF-A-10 Sorszám: 2711

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/38 Kód: ÉA-95-GF-B-05 Sorszám: 2725 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással kapcsolatos, foglalkoztatási cé... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A területen 464 mikró- és kisvállalkozás működik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 11,6%, a munkanélküliség magas (9,61%), alacsony a vállalkozói aktivitás, a problémák halmozottan jelen vannak Tiszabőn és Tiszapüspökin. Oktatással kapcsolatos tevékenységet 7 non-profit szervezet folytat, szociális ellátást 2 szervezet biztosít, mely lefedi a tervezési terület egészét. Probléma/ lehetőség ▪A rugalmatlan képzési szerkezet és a piaci tájékozatlanság miatt, az igényekhez nem illeszkedő végzettségű munkanélküliek száma növekszik. Az infokumunikációs technológia nem elterjedt, a tulajdonos és menedzsment nem vált szét. A vállalkozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Az új technológiák elterjedése lassú. Megoldási javaslat ▪IKT eszközök és alkalmazások elterjedésével kapcsolatos képzések. A településeken tevékenykedő falusi ven- déglátásban és egyéb kiegészítő szolgáltatásokban kevés tapasztalattal rendelkezők számára képzések, tapasztalatcserék. Képzések, előadások rendszeres szervezése az mg., termelők, egyéb terméket előállítók, termékfeldolgozással foglalkozók, szolgáltatók részére a „jó gyakorlatok” elterjedése érdekében. ▪2009-től, évente 5-8 előadás, képzés. A területen 5 új működőképes vállalkozás indítása.

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/38 Kód: ÉA-95-GF-B-05 Sorszám: 2725

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/38 Kód: ÉA-95-GF-A-03 Sorszám: 2300 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása Intézkedés: Versenyképes helyi terméket, szolgáltatást előállító vállalkozások műszaki, technikai felt... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A közösség alapvetően agrár jellegű, területén, zömében mezőgazdasági termeléssel, állattenyésztéssel, mg., munkát segítő gépek, eszközök gyártásával, mezőgazdasági feldolgozással, kereskedelemmel, valamint az előzőekhez és a lakosság igényeihez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó 392 gazdasági társaság működik. Probléma/ lehetőség ▪A zömében tőkeszegény, mikro és kisvállalkozások műszaki technológiai színvonala alacsony, épületek és a kapcsolódó infrastruktúrájuk elavult, az infokomunikációs technológiák (IKT) alkalmazása alacsony. A vállal-kozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Megoldási javaslat ▪A hiánypótló, versenyképes vállalkozások műszaki színvonalának javításával, a minőségbiztosítási rendszerek csoportos bevezetésének támogatásával, térségi beszállítói alkalmasság megteremtése. ▪A magas technológia színvonalon működő, minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező vállalkozások száma 10 %-kal növekszik.

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret27000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/38 Kód: ÉA-95-GF-A-03 Sorszám: 2300

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/38 Kód: ÉA-95-GF-A-04 Sorszám: 5846 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása Intézkedés: Versenyképes helyi terméket, szolgáltatást előállító vállalkozások műszaki, technikai felt... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A közösség alapvetően agrár jellegű, területén, zömében mezőgazdasági termeléssel, állattenyésztéssel, mg., munkát segítő gépek, eszközök gyártásával, mezőgazdasági feldolgozással, kereskedelemmel, valamint az előzőekhez és a lakosság igényeihez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó 392 gazdasági társaság működik. Probléma/ lehetőség ▪A zömében tőkeszegény, mikro és kisvállalkozások műszaki technológiai színvonala alacsony, épületek és a kapcsolódó infrastruktúrájuk elavult, az infokomunikációs technológiák (IKT) alkalmazása alacsony. A vállalkozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Megoldási javaslat ▪A hiánypótló, versenyképes vállalkozások műszaki színvonalának javításával, a minőségbiztosítási rendszerek csoportos bevezetésének támogatásával, térségi beszállítói alkalmasság megteremtése. ▪A magas technológia színvonalon működő, minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező vállalkozások száma 10 %-kal növekszik.

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága17000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/38 Kód: ÉA-95-GF-A-04 Sorszám: 5846

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/38 Kód: ÉA-95-GF-B-03 Sorszám: 2331 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása Intézkedés: Versenyképes helyi terméket, szolgáltatást előállító vállalkozások műszaki, technikai felt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A közösség alapvetően agrár jellegű, területén, zömében mezőgazdasági termeléssel, állattenyésztéssel, mg., munkát segítő gépek, eszközök gyártásával, mezőgazdasági feldolgozással, kereskedelemmel, valamint az előzőekhez és a lakosság igényeihez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó 392 gazdasági társaság működik. Probléma/ lehetőség ▪A zömében tőkeszegény, mikro és kisvállalkozások műszaki technológiai színvonala alacsony, épületek és a kapcsolódó infrastruktúrájuk elavult, az infokomunikációs technológiák (IKT) alkalmazása alacsony. A vállal-kozások méretükből fakadóan rugalmasak és alkalmazkodó képesek. Megoldási javaslat ▪A hiánypótló, versenyképes vállalkozások műszaki színvonalának javításával, a minőségbiztosítási rendszerek csoportos bevezetésének támogatásával, térségi beszállítói alkalmasság megteremtése (Mg gépgyártás, autóalkatrészgyártás). ▪A magas technológia színvonalon működő, minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező vállalkozások száma 10 %-kal növekszik.

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/38 Kód: ÉA-95-GF-B-03 Sorszám: 2331

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/38 Kód: ÉA-95-GF-1-03 Sorszám: 1459 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása Intézkedés: E-gazdasági tér kialakítása helyi közösségi szinten Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A települések mindegyikén elérhető a szélessávú internet, e-magyarország pont 7 településen található, Tiszabő és Kuncsorba kivételével minden településen mindhárom mobilszolgáltató elérhető. Az agrártermelők elektronikus ügyintézése elterjedt (ügyfélkapu, gazdanet). Probléma/ lehetőség ▪Lemaradás tapasztalható az e-gazdasági rendszerek alkalmazása területén, elavult IKT, a gazdaság szereplői hiányos felhasználói ismeretekkel rendelkeznek. A IKT vonatkozású beruházások aránya alacsony. A tervezési területen minimális a fejlett technológiát alkalmazó vállalat. A szélessávú internet hozzáférések száma az érintett területen magas. Az üzleti adatbázisok rendelkezésre állnak, azonban ezek nincsenek egységes adatbázisba ren-dezve. A részt vevők zöme nem ismeri az e-gazdaság előnyeit. Megoldási javaslat ▪Egységes integrált értékesítői-beszállítói lánc kialakítása, folyamatos bővítése. A KKV –k számára az információs tartalom eléréséhez, a tartalom előállításához szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása. Csatlakozás ösztönzése, meglévő e-gazdasági rendszerekhez. ▪1 db a HK egyesület, mint kedvezményezett által internetes felület létrehozása,kialakítása (hardver, szoftver beszerzés) ami a 8 település vállalkozásainak üzleti kapcsolatait elektronikus útra tereli, és a létrehozást követő 3. évben a vállalkozások 10 % csatlakozik ahhoz, és forgalmuk 10 %-át a felületen bo-nyolítja. Az egységes e-üzleti tér megvalósulása lendületet ad az adatok és ismeretek üzleti célú információ-felhasználásának, elterjednek az új technológiák, technikák. A távmunka lehetőségének megteremtésével a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek(megváltozott mun-kaképességű emberek, GYES-en, GYED-en lévők) számára

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 0% 90% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret30000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/38 Kód: ÉA-95-GF-1-03 Sorszám: 1459

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/38 Kód: ÉA-95-GF-B-04 Sorszám: 2327 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása Intézkedés: E-gazdasági tér kialakítása helyi közösségi szinten Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A települések mindegyikén elérhető a szélessávú internet, e-magyarország pont 7 településen található, Tiszabő és Kuncsorba kivételével minden településen mindhárom mobilszolgáltató elérhető. Az agrártermelők elektroni-kus ügyintézése elterjedt (ügyfélkapu, gazdanet). Probléma/ lehetőség ▪Lemaradás tapasztalható az e-gazdasági rendszerek alkalmazása területén, elavult IKT, a gazdaság szereplői hiányos felhasználói ismeretekkel rendelkeznek. A IKT vonatkozású beruházások aránya alacsony. A tervezési területen minimális a fejlett technológiát alkalmazó vállalat. A szélessávú internet hozzáférések száma az érintett területen magas. Az üzleti adatbázisok rendelkezésre állnak, azonban ezek nincsenek egység Megoldási javaslat ▪Egységes integrált értékesítői-beszállítói lánc kialakítása, folyamatos bővítése. ▪A KKV –k számára az információs tartalom eléréséhez, a tartalom előállításához szükséges infrastruktúra (hard-ver, szoftver, nemzetközi jó gyakorlatok átvétele) kiépítésének támogatása. Csatlakozás ösztönzése, meglévő e-gazdasági rendszerekhez (e-magyarország, e-banking). ▪1 db internetes felület létrehozása, ami a 8 település vállalkozásainak üzleti kapcsolatait elektronikus útra tereli, és a létrehozást követő 3. évben a vállalkozások 10 % csatlakozik ahhoz, és forgalmuk 10 %-át a felületen bo-nyolítja. Az egységes e-üzleti tér megvalósulása lendületet ad az adatok és ismeretek üzleti célú információ-felhasználásának, elterjednek az új technológiák, technikák. ▪A távmunka lehetőségének megteremtésével a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek(megváltozott mun- kaképességű emberek, GYES-en, GYED-en lévők) szám

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/38 Kód: ÉA-95-GF-B-04 Sorszám: 2327

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/38 Kód: ÉA-95-SzF-4-01 Sorszám: 1466 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejleszté... Intézkedés: Települési, térségi jelentőségű rendezvények szervezése az identitástudat erősítésével Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A rendezvényturizmus fejlődését mutatja, hogy a településkultúrát, művészeti, táj értékeket, vidéki életformát bemutató és gasztronómiai témájú, helyi, térségi kisugárzású- civil és önkormányzati szervezésű - rendezvények száma 10 fölé emelkedett. Országos jelentőségű rendezvény a fegyverneki diák gulyás fesztivál. Probléma/ lehetőség ▪Jelentős a hagyományőrző csoportok száma, melyek tevékenysége, programja összehangolatlan. A térség 4 teleülésén meghatározó népességszámú roma kisebbség kulturális értékei nincsenek feltárva, képviselve, terjesztve. Megoldási javaslat ▪A települési rendezvénykínálatok marketing alapú szervezésével, a rendezvények összehangolása, egységes kínálatba fűzése. A roma kultúrkör hagyományainak és művészetének feltárása, a roma kisebbség résztvételével és elsősorban a CKÖ-ok, romológusok és roma fejlesztők bevonásával. A hagyományos népszokások, disznóto-ri kántálás, citerás bálok, betlehemezés, a farsangi alakoskodás felélesztése. ▪A Közép – Tisza menti Roma napok (tolerancia napok) rendezvénysorozat megteremtése. Csökken a kirekesz-tettség érzése a hátrányos helyzetű csoportokban. A térségi LEADER napok szervezésével, a hagyományok felélesztésével az identitástudat erősödik től évente megjelenő egységes rendezvénykínálatot tartalmazó rendezvénynaptár, 2010-től a ennek turisztikai honlapon való megjelentetése. A térség kulturális hagyományait rendezvényeken bemutató szervezetek támogatása. Települési jellegen túlmutató közösségformáló identitástuda-tot erősítő rendezvények (10-12db/év) támogatása a tervezési időszakban folyamatosan.

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/38 Kód: ÉA-95-SzF-4-01 Sorszám: 1466

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/38 Kód: ÉA-95-SzF-4-02 Sorszám: 2552 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejleszté... Intézkedés: Települési, térségi jelentőségű rendezvények szervezése az identitástudat erősítésével Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A rendezvényturizmus fejlődését mutatja, hogy a településkultúrát, művészeti, táj értékeket, vidéki életformát bemutató és gasztronómiai témájú, helyi, térségi kisugárzású- civil és önkormányzati szervezésű - rendezvények száma 10 fölé emelkedett. Országos jelentőségű rendezvény a fegyverneki diák gulyás fesztivál. Probléma/ lehetőség ▪Jelentős a hagyományőrző csoportok száma, melyek tevékenysége, programja összehangolatlan. A térség 4 településén megatározó népességszámú roma kisebbség kulturális értékei nincsenek feltárva, képviselve, terjesztve. Megoldási javaslat ▪A települési rendezvénykínálatának marketing alapú szervezésével a rendezvények összehangolása, egységes kínálatba fűzése. A roma kultúrkör hagyományainak és művészetének feltárása, a rendezvényekbe a roma ki-sebbség résztvételével és a roma népművelők bevonásával. A hagyományos népszokások, disznótori kántálás, citerás bálok, betlehemezés, a farsangi alakoskodás felélesztése. ▪A térségi LEADER napok szervezésével,a hagyományok felélesztésével nő az identitástudat.Évente megjelenő egységes turisztikai kínálatot tartalmazó programfüzet 2009-től,2010-től a turisztikai honlapon való megjelenése.A térség kulturális hagyományait rendezvényeken bemutató szervezetek támogatása.Települési jellegen túlmutató rendezvények támogatása folyamatos

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1600 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret700 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/38 Kód: ÉA-95-SzF-4-02 Sorszám: 2552

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/38 Kód: ÉA-95-SzF-1-06 Sorszám: 1467 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejleszté... Intézkedés: Kulturális, művészeti és hagyományápoló szervezetek tevékenységének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A helyi művészeti értékek és hagyományok őrzésében az iskolai művészeti csoportok tevékenységei a meghatározók. A tervezési területen 1 bejegyzett civil szervezet (Fegyverneken) végez művészeti tevékenységet. Az önkormányzatok és intézményük kiemelkedő szerepet játszanak a kulturális értékek megőrzésében és a hagyományőrző, kulturális tevékenységet fenntartó szervezetek támogatásában. Probléma/ lehetőség ▪A kisebbségi kultúra értékei,hagyományai nincsenek feltárva,képviselve.A települések életében meghatározó,példa értékű életpályát elért személyek bemutatása hiányozik.Kevés civil szervezet tud működési és fejlesztési célú forrást bevonni,az egyre inkább forráshiányos önkor.-ok pedig egyre kevesebbet tudnak e célra fordítani.Amatőr csoportok tev.-nek hagyományai vannak,ám elszigetelten,hiányos feltételekkel működödnek Megoldási javaslat ▪A LEADER közösség területén működő civil kezdeményezések bevonásával, a települések szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, hagyományteremtés, a kulturális közélet jeles eredményeinek, személyeinek bemutatása, segítése. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek feltárása, összegyűjtése, rendszerbe foglalása, tárlaton keresztül történő megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése céljából. A művészettel és kultúrával, hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetek/egyének által szervezett programokhoz szükséges eszközök támogatása, technikai feltételeinek javítása. A térség életében, történelmében meghatározó személyiségek felkutatása bemutatása egy civil szervezet által készített kiadványon keresztül ▪Roma kultúráról, hagyományokról szóló tárlat összeállítása. Kiállítási anyag, kiadvány, internetes portál, összeállítása 2010 év végéig. A LEADER közösség történelmében meghatározó személyiségek, szervezetek munkáságának bemutatása a turisztikai célú honlapon. A kulturális és művészeti értékeket ápoló civil szervezetek eszköz ellátottságajavul.

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1500 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret600 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/38 Kód: ÉA-95-SzF-1-06 Sorszám: 1467

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/38 Kód: ÉA-95-SzF-1-07 Sorszám: 2561 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejleszté... Intézkedés: Kulturális, művészeti és hagyományápoló szervezetek tevékenységének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A helyi művészeti értékek és hagyományok őrzésében az Iskolai művészeti csoportok tevékenységei a meghatározók. A területen 1 bejegyzett civil szervezet (Fegyverneken) végez művészeti tevékenységet. Az önkormányzatok és intézményük kiemelkedő szerepet játszanak a kulturális értékek megőrzésében és a hagyományőrző, kulturális tevékenységet fenntartó szervezetek támogatásában. Probléma/ lehetőség ▪A kisebbségi kultúra értékei,hagyományai nincsenek feltárva,képviselve.A települések életében meghatározó,példa értékű életpályát elért személyek bemutatása hiányozik.Kevés civil szervezet tud működési és fejlesztési célú forrást bevonni,az egyre inkább forráshiányos önkor.-ok pedig egyre kevesebbet tudnak e célra fordítani.Amatőr csoportok tev.-nek hagyományai vannak,ám elszigetelten,hiányos feltételekkel működödnek Megoldási javaslat ▪A LEADER közösség területén működő civil kezdeményezések bevonásával, a települések szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, hagyományteremtés, a kulturális közélet jeles eredményeinek, személyeinek bemutatása, segítése. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek feltárása, összegyűjtése, rendszerbe foglalása, tárlaton keresztül történő megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése céljából. A művészettel és kultúrával, hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetek/egyének által szervezett programokhoz szükséges eszközök támogatása, technikai feltételeinek javítása. A térség életében, történelmében meghatározó személyiségek felkutatása bemutatása egy civil szervezet által készített kiadványon keresztül ▪Roma kultúráról, hagyományokról szóló tárlat összeállítása. ▪Helyi kultúráról, hagyományokról szóló tárlat összeállítása. Kiállítási anyag, kiadvány, internetes portál, összeállítása 2010 év végéig. A LEADER közösség történelmében meghatározó személyiségek, szervezetek munkáságának bemutatása a turisztikai célú honlapon. A kulturális és művészeti értékeket ápoló civil szervezetek eszköz ellátottsága javul.

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4400 EUR 5200 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/38 Kód: ÉA-95-SzF-1-07 Sorszám: 2561

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/38 Kód: ÉA-95-GF-1-05 Sorszám: 4750 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Intézkedés: Térségi együttműködések kialakítása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Közvetlen földrajzi, fizikai kapcsolat más helyi Közösségekkel. A környező LEADER csoportok turisztika terü-letén hasonló problémákkal küzdenek. Jellemzőek a kihasználatlan természeti és turisztikai adottságok. Horgász és vízi turizmus kapcsolódási lehetőségei a tervezési területek között megvannak. Meghatározó az alföldi táj és a vizes élőhelyeinek sokasága. A vidékfejlesztési, gazdasági, szaktanácsadási, mezőgazdasági, turisztikai közép és felsőfokú képzési centrumok, magas K+F potenciál Szolnokon, Mezőtúron. Probléma/ lehetőség ▪Szervezett idegenforgalom és egységes marketing hiánya, valamint az összehangolatlan programkínálat miatt a térség vonzereje kihasználatlan. Kulturális hagyományok azonosak. Szolnoki és Mezőtúri oktatási, képzési potenciálok kihasználása a térségünk fejlesztése érdekében. A szervezett idegenforgalom és egységes marketing, valamint az összehangolt programkínálat megteremtése, az alföldi táj és a települések turisztika Megoldási javaslat ▪Több akcióterület idegenforgalmi vonzerejét bemutató egységes, népszerűsítő kiadványok megjelentetése, terjesztése, turisztikai vásárokon való közös megjelenés. ▪A szomszédos Közösségek programjait tartalmazó közös rendezvénynaptár évenkénti megjelentetése. Vendégéjszakák száma és a turizmusból származó bevétel növekszik.

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11500 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 90% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/38 Kód: ÉA-95-GF-1-05 Sorszám: 4750

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/38 Kód: ÉA-95-GF-6-01 Sorszám: 4753 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A régi EK tagországokban működő LEADER akciócsoportokhoz képest kevés tapasztalattal rendelkezünk LEADER tervezés és megvalósítás terén. A Közösség minden települése rendelkezik működő külföldi testvér-települési kapcsolattal. Probléma/ lehetőség ▪A térségben kevés gazdasági szereplőnek van nemzetközi kapcsolata, a meglévők továbbfejlesztésre szorulnak.A nemzetközi LEADER kapcsolatok lehetőséget biztosítanak LEDER tapasztalatok megismerésére.Más LEADER csoportok eredményes projektjeinek, tevékenység átvétele. Megoldási javaslat ▪Külföldi LEADER csoportokkal való személyes kapcsolatfelvétel, projektek előkészítése érdekében történő kapcsolatteremtés. ▪Külföldi LEADER csoport, vagy csoport tagok bevonása 3-4 helyi projekt előkészítésébe, lebonyolításába. A vidékfejlesztés és LEADER tevékenység eredményesebbé válik. A gazdaság, turisztika, oktatás, sport, művészet területén gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok alakulnak ki.

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2500 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/38 Kód: ÉA-95-GF-6-01 Sorszám: 4753

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/38 Kód: ÉA-95-GF-6-02 Sorszám: 4755 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A régi EK tagországokban működő LEADER akciócsoportokhoz képest kevés tapasztalattal rendelkezünk LEADER tervezés és megvalósítás terén. A Közösség minden települése rendelkezik működő külföldi testvér-települési kapcsolattal. Probléma/ lehetőség ▪A térségben kevés gazdasági szereplőnek van nemzetközi kapcsolata, a meglévők továbbfejlesztésre szorulnak.A nemzetközi LEADER kapcsolatok lehetőséget biztosítanak LEDER tapasztalatok megismerésére.Más LEADER csoportok eredményes projektjeinek, tevékenység átvétele. Megoldási javaslat ▪Külföldi LEADER csoportokkal való személyes kapcsolatfelvétel, projektek előkészítése érdekében történő kapcsolatteremtés. ▪Külföldi LEADER csoport, vagy csoport tagok bevonása 3-4 helyi projekt előkészítésébe, lebonyolításába. A vidékfejlesztés és LEADER tevékenység eredményesebbé válik. A gazdaság, turisztika, oktatás, sport, művészet területén gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok alakulnak ki.

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret750 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1500 EUR 1800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 80% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret300 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Fegyvernek, Törökszentmiklós ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/38 Kód: ÉA-95-GF-6-02 Sorszám: 4755

155 154 A tervezői munkacsoport a stratégia elkészítését a már meglévő fejlesztési koncepcióra, elemzésekre, településeken megtartott tájékoztató, vélemény formáló fórumokon a különböző érdekcsoportok (civil, vállalkozói, közszféra) javaslataira,véleményére, a beérkezett fejlesztési ötletekre és a környező LEADER csoportokkal való együttműködésre alapozta. Ennek eredményeként hét fejlesztési prioritást, ezeken belül 18 intézkedést alakított ki. A fejlesztési területek arányai az UMVP III. tengelye által biztosított forrásokból – a tervezési útmutató és az IH elvárásainak megfelelően – gazdaság és turizmus fejlesztés 51%, falufejlesztés 49%. A LEADER forrásból gazdaság és turizmus fejlesztésre 73%-ot, falufejlesztésre 27%-ot terveztünk. A források felhasználását 2009-től tervezzük. A felhasználás ütemezése tükrözi a prioritások és intézkedések egymásra épülését kapcsolatát. A gazdaság, vállalkozás, turizmus és falufejlesztési programok megvalósítása a kisléptékű helyi akciók támogatásának érdekében évente megjelenő pályázati konstrukciókkal történik. Az e-gazdasági tér kialakítására és működtetésére irányuló intézkedés kapcsolódik mind a vállalkozás, mind a turizmus fejlesztési prioritásokhoz. A felületen bemutatható a jellegzetes helyi adottságokra, alapanyagokra alapozott új piaci terméket előállító vállalkozás, a termék előállításának folyamata, fokozatosan kialakítható az on-line kereskedelem az új és a már meglévő termékekre szolgáltatásokra alapozva segítve ezzel a piacra jutást a jövedelmezőség növekedését. Szintén portálon ismertethetőek a már meglévő, működő és a LEADER forrásból megvalósuló egységes rendszerbe foglalt turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatások, attrakciók, programkínálat. A településképek javítására irányuló intézkedés az ott élők életkörülményeinek javításán kívül hozzájárul a turizmus fejlődéséhez is, valamint a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak, növelve ezzel a térség összetartozását. A képzési programok (VI.prioritás) hozzájárulnak többek között a falusi turizmus fejlődéséhez (falusi turizmus, kiegészítő szolgáltatások), a vállalkozások támogatásán keresztül beszállítóvá váláshoz. A tervezői munkacsoport a stratégia elkészítését a már meglévő fejlesztési koncepcióra, elemzésekre, településeken megtartott tájékoztató, vélemény formáló fórumokon a különböző érdekcsoportok (civil, vállalkozói, közszféra) javaslataira,véleményére, a beérkezett fejlesztési ötletekre és a környező LEADER csoportokkal való együttműködésre alapozta. Ennek eredményeként hét fejlesztési prioritást, ezeken belül 18 intézkedést alakított ki. A fejlesztési területek arányai az UMVP III. tengelye által biztosított forrásokból – a tervezési útmutató és az IH elvárásainak megfelelően – gazdaság és turizmus fejlesztés 51%, falufejlesztés 49%. A LEADER forrásból gazdaság és turizmus fejlesztésre 73%-ot, falufejlesztésre 27%-ot terveztünk. A források felhasználását 2009-től tervezzük. A felhasználás ütemezése tükrözi a prioritások és intézkedések egymásra épülését kapcsolatát. A gazdaság, vállalkozás, turizmus és falufejlesztési programok megvalósítása a kisléptékű helyi akciók támogatásának érdekében évente megjelenő pályázati konstrukciókkal történik. Az e-gazdasági tér kialakítására és működtetésére irányuló intézkedés kapcsolódik mind a vállalkozás, mind a turizmus fejlesztési prioritásokhoz. A felületen bemutatható a jellegzetes helyi adottságokra, alapanyagokra alapozott új piaci terméket előállító vállalkozás, a termék előállításának folyamata, fokozatosan kialakítható az on-line kereskedelem az új és a már meglévő termékekre szolgáltatásokra alapozva segítve ezzel a piacra jutást a jövedelmezőség növekedését. Szintén portálon ismertethetőek a már meglévő, működő és a LEADER forrásból megvalósuló egységes rendszerbe foglalt turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatások, attrakciók, programkínálat. A településképek javítására irányuló intézkedés az ott élők életkörülményeinek javításán kívül hozzájárul a turizmus fejlődéséhez is, valamint a szabadidő eltöltésének bővülő lehetőségei a környező településekről is több érdeklődőt vonzanak, növelve ezzel a térség összetartozását. A képzési programok (VI.prioritás) hozzájárulnak többek között a falusi turizmus fejlődéséhez (falusi turizmus, kiegészítő szolgáltatások), a vállalkozások támogatásán keresztül beszállítóvá váláshoz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

156 155 A térségi és nemzetközi együttműködések fejlesztésének eredményeként a gazdaság egyes területei, a turizmus, sport, művészet területén kialakuló kapcsolatok lendületet adhatnak ezen területek és a civil társadalom fejlődésének. A stratégia megvalósulásával azt várjuk, hogy felszínre hozza és láthatóvá, felismerhetővé teszi a térség értékit, melyeket kihasználva csökken a térség társadalmi, gazdasági lemaradása. A felhasznált források eredményeként létrejövő, megújuló termelői háttér alapot adhat egy termelő-feldolgozó-értékesítő integrációra, melynek eredményeként nagyságrendekkel nagyobb fejlesztések generálódnak a térségben. Reméljük, hogy a program megvalósítása során egy egymás értékeit elfogadó, toleráns, gazdaságilag is erősödő, stabil közösség jön létre, melyre hosszú távon alapozhatjuk a térség fejlődését. A térségi és nemzetközi együttműködések fejlesztésének eredményeként a gazdaság egyes területei, a turizmus, sport, művészet területén kialakuló kapcsolatok lendületet adhatnak ezen területek és a civil társadalom fejlődésének. A stratégia megvalósulásával azt várjuk, hogy felszínre hozza és láthatóvá, felismerhetővé teszi a térség értékit, melyeket kihasználva csökken a térség társadalmi, gazdasági lemaradása. A felhasznált források eredményeként létrejövő, megújuló termelői háttér alapot adhat egy termelő-feldolgozó-értékesítő integrációra, melynek eredményeként nagyságrendekkel nagyobb fejlesztések generálódnak a térségben. Reméljük, hogy a program megvalósítása során egy egymás értékeit elfogadó, toleráns, gazdaságilag is erősödő, stabil közösség jön létre, melyre hosszú távon alapozhatjuk a térség fejlődését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

157 156 A fenntarthatósági szempontok vizsgálatánál mind az átfogó, mind a gazdasági, környezeti, társadalmi szempontokat figyelembe vettük. A HVS-ben a fenntarthatóság elérését a széles néprétegek szükségleteinek kielégítésére, a környezet minőségének és a természeti erőforrások megőrzésének szükségességére, a fenntartható fogyasztási mintázatok kialakítására építettük fel, miközben kihangsúlyoztuk a tudomány szerepét és felelősségét a meglevő tudás hasznosításában, a hiányzó ismeretek pótlásában. Olyan fejlesztés megvalósítását céloztuk meg, melyben a társadalmi forma és a gazdasági színvonal a környezet eltartó képességével összhangban van. A gazdaság hatékonysága meghatározza a társadalmi méltányosságot, és mindezeknek a környezet eltartó képessége szab határt. A fenntarthatóság érdekében tervezett intézkedéseink mindig valamilyen minőségi változást feltételeznek, ennek várható bekövetkezésével járnak együtt. A fenntarthatóságot nem statikus állapotnak, hanem dinamikus működési rendszernek tekintjük. A HVS törekszik és épít a szubszidiaritás elvére, vagyis az arra alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti szinten történő döntéshozatal megvalósítására. A fenntarthatóságot nem egyszerűen gazdasági tevékenységként, nem valamiféle környezetvédelmi kategóriaként, hanem társadalmi, jogi, gazdasági, kulturális és tudati tényezőkkel is átszőtt működési- vagy életformaként értelmezi. A HVS–ben lényeges szerepet kaptak a természeti erőforrások (pl. a szántók magas aránya, mint komparatív előny), a biológiai potenciál (pl. értékes vadállomány), a tájtermesztés (pl. szárazgazdálkodás), a technikai és technológiai környezet, a társadalmi- gazdasági tér, az emberi tényezők (pl. az iskolázottság), a tudományos kutatás, felsőoktatás, szaktanácsadás, mint a térségben meghatározó mezőgazdasági tevékenység fenntarthatóságának alapelemei. Az esélyegyenlőség terén -a térség adottságánál fogva- különösen szem előtt tartottuk a romák társadalmi integrációját, és az antidiszkriminációt. A HVS készítése során bevontuk a tervezésbe a cigány kisebbségi önkormányzatokat, a roma vállalkozókat, beépítettük Tiszabő település roma polgármesterének és roma önkormányzati képviselő-testületének véleményét. A fenntarthatósági szempontok vizsgálatánál mind az átfogó, mind a gazdasági, környezeti, társadalmi szempontokat figyelembe vettük. A HVS-ben a fenntarthatóság elérését a széles néprétegek szükségleteinek kielégítésére, a környezet minőségének és a természeti erőforrások megőrzésének szükségességére, a fenntartható fogyasztási mintázatok kialakítására építettük fel, miközben kihangsúlyoztuk a tudomány szerepét és felelősségét a meglevő tudás hasznosításában, a hiányzó ismeretek pótlásában. Olyan fejlesztés megvalósítását céloztuk meg, melyben a társadalmi forma és a gazdasági színvonal a környezet eltartó képességével összhangban van. A gazdaság hatékonysága meghatározza a társadalmi méltányosságot, és mindezeknek a környezet eltartó képessége szab határt. A fenntarthatóság érdekében tervezett intézkedéseink mindig valamilyen minőségi változást feltételeznek, ennek várható bekövetkezésével járnak együtt. A fenntarthatóságot nem statikus állapotnak, hanem dinamikus működési rendszernek tekintjük. A HVS törekszik és épít a szubszidiaritás elvére, vagyis az arra alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti szinten történő döntéshozatal megvalósítására. A fenntarthatóságot nem egyszerűen gazdasági tevékenységként, nem valamiféle környezetvédelmi kategóriaként, hanem társadalmi, jogi, gazdasági, kulturális és tudati tényezőkkel is átszőtt működési- vagy életformaként értelmezi. A HVS–ben lényeges szerepet kaptak a természeti erőforrások (pl. a szántók magas aránya, mint komparatív előny), a biológiai potenciál (pl. értékes vadállomány), a tájtermesztés (pl. szárazgazdálkodás), a technikai és technológiai környezet, a társadalmi- gazdasági tér, az emberi tényezők (pl. az iskolázottság), a tudományos kutatás, felsőoktatás, szaktanácsadás, mint a térségben meghatározó mezőgazdasági tevékenység fenntarthatóságának alapelemei. Az esélyegyenlőség terén -a térség adottságánál fogva- különösen szem előtt tartottuk a romák társadalmi integrációját, és az antidiszkriminációt. A HVS készítése során bevontuk a tervezésbe a cigány kisebbségi önkormányzatokat, a roma vállalkozókat, beépítettük Tiszabő település roma polgármesterének és roma önkormányzati képviselő-testületének véleményét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

158 157 E községben a VKSZI közreműködésével külön fórumot szerveztünk számukra a Leader program megismertetésére, a kínálkozó lehetőségek bemutatására. A stratégia kialakításában folyamatosan kikértük a Roma Integrációs Program Iroda térségi képviselőjének álláspontját. Elsődleges célnak tűztük ki a romák munka világába történő visszavezetését, és az újratermelődő hátrányos helyzetek mérséklését. Kiemelten kezeltük a GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők elhelyezkedésének, újbóli munkába állásának, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának, a külterületen élők helyzetének javítását, a 6 hátrányos helyzetű településen élő emberek életminőségének pozitív irányú változtatását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

159 158 A komplett kistérségre, illetve a megyén belül a térségre vonatkoztatva az elmúlt néhány évben több olyan dokumentum is napvilágot látott (különböző szerzők révén), amelyek zömmel átfogó fejlesztési irányokat, stratégiákat jelöltek ki a térség számára. Ezen tudományos, kutatási, elemző anyagok, helyzetfeltáró tanulmányok egy összegző jelentést tartalmaztak, inkább az általánosságok bemutatására szorítkoztak, így átütő sikert nem tudtak felmutatni. Sokszor puszta ténymegállapításokat közöltek, azonban ezen túl a konkrét helyi problémák megoldására, a települési szintű lehetőségek megjelenítésére kevés érdemi ötlettel szolgáltak. Ezzel szemben az itt összeállított HVS egy alapos, települési részletezettségű, sokszereplős munkát mutat, amely pontosan rávilágít azokra a kardinális kérdésekre, melyek megoldására helyben kell a választ megkeresni és megadni. A helyi emberek ismerik leginkább a saját problémáikat, az ő véleményük a helyi fejlesztésekben mindig mérvadó elem kellene, hogy legyen. A korábbi dokumentumok közül a térséget érintő jelentősebb, komplex tanulmány a Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója (2005), valamint a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja (2005). Megyei szintű anyag Jász-Nagykun–Szolnok megye területrendezési terve (2003), középtávú területfejlesztési stratégiai programja (2000), területfejlesztési koncepciója (2002), környezetvédelmi programja és hulladékgazdálkodási terve (2003), turizmusfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2000), agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja ( ), kistérségi szintű a Törökszentmiklósi kistérség cselekvési terve, a vidékfejlesztési stratégiai terve, a vállalkozásfejlesztési programja, agrárstruktúra és vidékfejlesztési operatív programja (SAPARD), települési szintű az egyes önkormányzatok helyi gazdaságfejlesztési koncepciója, és környezetvédelmi programja. A Hortobágyi Nemzeti Park és térsége területrendezési terve (2002) a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódóan jelent értékes tanulmányt, míg a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a közeli tiszaroffi árvízi tározó megépítése kapcsán közvetlenül érinti a szomszédos Tiszabő települést, közvetve pedig a tervezési terület Tisza-menti településeit. A komplett kistérségre, illetve a megyén belül a térségre vonatkoztatva az elmúlt néhány évben több olyan dokumentum is napvilágot látott (különböző szerzők révén), amelyek zömmel átfogó fejlesztési irányokat, stratégiákat jelöltek ki a térség számára. Ezen tudományos, kutatási, elemző anyagok, helyzetfeltáró tanulmányok egy összegző jelentést tartalmaztak, inkább az általánosságok bemutatására szorítkoztak, így átütő sikert nem tudtak felmutatni. Sokszor puszta ténymegállapításokat közöltek, azonban ezen túl a konkrét helyi problémák megoldására, a települési szintű lehetőségek megjelenítésére kevés érdemi ötlettel szolgáltak. Ezzel szemben az itt összeállított HVS egy alapos, települési részletezettségű, sokszereplős munkát mutat, amely pontosan rávilágít azokra a kardinális kérdésekre, melyek megoldására helyben kell a választ megkeresni és megadni. A helyi emberek ismerik leginkább a saját problémáikat, az ő véleményük a helyi fejlesztésekben mindig mérvadó elem kellene, hogy legyen. A korábbi dokumentumok közül a térséget érintő jelentősebb, komplex tanulmány a Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója (2005), valamint a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja (2005). Megyei szintű anyag Jász-Nagykun–Szolnok megye területrendezési terve (2003), középtávú területfejlesztési stratégiai programja (2000), területfejlesztési koncepciója (2002), környezetvédelmi programja és hulladékgazdálkodási terve (2003), turizmusfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2000), agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja ( ), kistérségi szintű a Törökszentmiklósi kistérség cselekvési terve, a vidékfejlesztési stratégiai terve, a vállalkozásfejlesztési programja, agrárstruktúra és vidékfejlesztési operatív programja (SAPARD), települési szintű az egyes önkormányzatok helyi gazdaságfejlesztési koncepciója, és környezetvédelmi programja. A Hortobágyi Nemzeti Park és térsége területrendezési terve (2002) a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódóan jelent értékes tanulmányt, míg a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a közeli tiszaroffi árvízi tározó megépítése kapcsán közvetlenül érinti a szomszédos Tiszabő települést, közvetve pedig a tervezési terület Tisza-menti településeit. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

160 159 A Tisza-menti Leader Helyi Közösség a HVS benyújtása után építeni kíván mindazon eredményekre és tapasztalatokra, amelyeket korábban a LEADER+ program Tíz Kun Település Akciócsoportjában Kuncsorba, Tiszatenyő, és Örményes, a Közép-Tisza Turizmusfejlesztési Akciócsoportban pedig Tiszapüspöki és Kengyel települések megszereztek. Jelen közösség az előzetesen elismert helyi akciócsoport döntése alapján egyesületi formában, a rá vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, az elfogadott alapszabályban rögzített feltételek szerint kívánja munkáját végezni. Az operatív munkát, a mindennapi és aktuális feladatokat, az ügyfelekkel való kapcsolattartást egy, a működési költségekhez igazított –az állandó ügyfélfogadást is biztosító- munkacsoport lenne hivatott ellátni. Az egyesület a legnagyobb nyilvánosság és nyitottság mellett, széles társadalmi bázison, sok érintett szereplő bevonásával, aktív és meghatározó település- és közösségformáló erőként kíván tevékenykedni. Saját közösségi honlapot tervez indítani az információk közvetítése, a gyors tájékoztatás, az összetartozás erősítése, az online fórumok megvalósítása céljából. Fel kívánja használni a települési írott sajtók adta lehetőségeket, rendszeres publikációkkal szeretné segíteni az ismeretek átadását. Az egyesület a települési lakossággal való kapcsolat kialakítása érdekében közvetlen Leader faluhálózati összeköttetés, rendszeres falugyűlések, nyílt napok, térségi lefedettségű, helyszíni tudósításokat sugárzó „falurádió” megteremtését, egyben interaktív programok, műsorok megvalósítását célozza meg. Számít a helyi polgárok, szervezetek, vállalkozások támogató közreműködésére, az alulról jövő kezdeményezéseik folyamatos megjelenésére, a közös ügyek érdekképviseletére. Fontosnak ítéli a térségi, innovatív technikákat ( pl. térinformatika) is felvonultató hiányzó szakmai anyagok, felmérések, adatbázisok helyi szakemberek bekapcsolásával való részletes elkészítését, a tervezési terület több szempontú feltérképezését. A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokba célszerűnek tartja az elsődlegesen a térségben élő, a helyi adottságokat és szereplőket többnyire jól ismerő FVM bejegyzett szaktanácsadók és NVT tanácsadók, különböző pályázati szakértők bevonását, véleményük megismerését, javaslataik figyelembe vételét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

161 160 Az akciócsoportban az önkormányzatok jogállásuknál, helyzetüknél fogva nagyobb szerepet, de nem nagyobb súlyt képviselnének. A kialakított és beépített képviseleti arányokon, összetételen túl az üzleti szférának a térség munkaerőpiaci helyzetének javítása irányába mutató tevékenysége, a gazdasági potenciál erősítése kapna mindenekelőtt nagy hangsúlyt, míg a civil szférát a társadalmasítás területén illetné meg a vezető szerep. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza- menti LHK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések